Eredményesség és státusz szerinti különbségek

Mindkét vizsgált iskolacsoportba a pedagógiai hozzáadott érték mutatóval rendel-kező iskolák (n=1 697) kevesebb mint 5 százaléka tartozik (n_r=75; n_v=81). A két iskolatípus eredményességének összevetése egyértelműen alátámasztja a csopor-tosítás helyességét: a reziliens iskolák valamennyi eredményességi dimenzióban (abszolút teszteredmények, PHÉ, alul- illetve kiemelkedően teljesítők aránya⁵⁰,

nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítot-tak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű (1) az a rendsze-res gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az előzőekben felsorolt három körülmény közül legalább kettő fennáll, (2) a nevelésbe vett gyermek, (3) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

50 Az Országos kompetenciamérésben a mérés évétől és az évfolyamtól független matematika és szöveg-értés skálán egyaránt hét-hét képességszintet határoznak meg. A nyolcadik évfolyamon alapszintnek a negyedik képességszintet tekintik mindkét mérési területen, vagyis ez az a minimális szint, amelyet szük-ségesnek tekintenek a további ismeretek megszerzéséhez és a mindennapi életben való boldoguláshoz az adott korosztály sajátosságait is figyelembe véve (Oktatási Hivatal 2015b). Ennek értelmében a negyedik képességszint alatti szinten teljesítőket alulteljesítőknek, míg a hatodik vagy a feletti szinten teljesítőket kiemelkedően teljesítőknek tekintem.

1. A vizsgált iskolacsoportok legfontosabb jellemzői

évfolyamismétlők aránya) lényegesen jobban teljesítenek, mint a veszélyeztetett iskolák. (14. táblázat)

14. táblázat: A reziliens, illetve a veszélyeztetett iskolák eredményességi mutatók szerinti különbségei^***

reziliensisKoláK

(N=75) veszélyeztetett

iskolák (n=81) phé Mutatóval rEndElkEzőösszEs

iskola (n=1 697) átlag szórás átlag szórás átlag szórás

Matematika (pont) 1591 87,49 1464 91,11 1 597 87,86

PHÉ matematika (pont) 65,8 32,34 –66,4 32,73 0,2 41,19

Alulteljesítő (matematika, %) 45,5 17,18 70,2 17,07 42,2 17,78

Kiemelkedő (matematika, %) 8,3 7,70 2,2 2,57 10,9 8,34

Szövegértés (pont) 1512 87,45 1396 83,31 1 540 86,81

PHÉ szövegértés (pont) 57,2 37,30 –57,5 40,71 0,2 33,41

Alulteljesítő (szövegértés, %) 43,8 17,08 66,6 14,72 36,6 17,10

Kiemelkedő (szövegértés, %) 8,2 6,87 3,2 3,02 13,1 8,82

Évfolyamismétlők aránya (%) 3,0 3,05 4,6 4,54 1,8 2,39

Forrás: OKM–KIR-STAT kapcsolt adatbázis.

*** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,01.

Amennyiben a társadalmi-gazdasági státuszhoz köthető mutatókat (HH, HHH, roma/cigány tanulói arányok, családiháttér-index, tanulóiösszetétel-index) elemez-zük részletesebben, akkor viszont szembetűnő, hogy az iskolacsoportok átlagos di-ákösszetétele – annak ellenére, hogy mindkét iskolacsoportot alacsony státuszúnak tekintem – különbségeket mutat. Az adatok alapján látható, hogy a reziliens iskolák-ban kisebb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság, illetve a szü-lők iskolai végzettsége, munkaerőpiaci helyzete, valamint a lakhatási körülmények alapján meghatározott halmozottan hátrányos helyzetű (32%), és a roma/cigány ta-nulók aránya (36%), mint a veszélyeztetettekben (40, illetve 46%). Ugyanakkor a sok esetben hasonló – tehát nem csupán anyagi – dimenziókat mérő, a tanulók és családjuk által megadott családi háttér (a 2013. évtől kiegészülve a halmozottan hát-rányos helyzetre vonatkozó információval), illetve a telephely vezetőjének vélemé-nyét tükröző tanulói összetétel index⁵¹ értékeiben nem található lényegi különbség a két iskolacsoport között. (15. táblázat)

51 Az indexek pontos tartalmát lásd a IV.4 alfejezetben.

15. táblázat: A reziliens, illetve a veszélyeztetett iskolák társadalmi-gazdasági státusz szerinti különbségei

reziliensisKoláK

(N=75) veszélyeztetett

iskolák (n=81) phé Mutató

-valrEndElkEző összesisKola

(n=1 697) átlag szórás átlag szórás átlag szórás

HH arány (%)^* 47,2 26,68 54,3 26,98 19,8 23,55

HHH arány (%)^** 31,8 22,96 40,1 25,46 11,6 18,29

Roma/cigány tanulók aránya (%)^** 36,4 27,71 45,7 28,84 15,5 20,91

CSH-index –0,820 0,438 –0,958 0,475 –0,208 0,552

Tanulóiösszetétel-index –7,450 3,621 –7,044 3,181 –0,220 4,965 Forrás: OKM–KIR-STAT kapcsolt adatbázis.

* Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,1.

** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,05.

Mindez azt is jelenti, hogy bizonyos társadalmi-gazdásági szempontokból (HHH, roma/cigány tanulói arány) a vizsgált iskolacsoportok nem tekinthetőek ho-mogén csoportoknak, holott a kutatás elsődleges célja a hasonló státuszú, de eltérő eredményességű iskolák közötti különbségek feltárása. A dilemma feloldását segí-tené, ha az iskolák társadalmi-gazdasági státuszának meghatározásához a tanulói összetételre vonatkozó további dimenziókat (például HHH, roma/cigány tanulók aránya) is figyelembe vennék. Ez a lehetőség azonban jelen esetben olyan mértékű adatredukciót jelentene, mely ellehetetlenítette volna az elemzés folytatását, mivel gondolnom kellett arra is, hogy a pedagógus-adatfelvétellel történő összekapcsolás után is elemezhető mennyiségű adatmennyiség álljon rendelkezésemre. Elemzéseim alapján kijelenthető, hogy az olyan egységes iskolacsoport kialakítása, amely min-den dimenzió mentén teljesen homogén státuszt eredményez, csak igen korlátozott esetben lehetséges. Jó példa erre, hogy a roma/cigány tanulók aránya még abban az esetben is erősen korrelál a társadalmi státuszt jelző további változókkal (például tanulói összetétel, családi háttér, HHH), ha ezen változók mentén alakítunk ki ho-mogén iskolacsoportokat. Vagyis például a tanulóiösszetétel-index szerint kialakított decilisek esetében is statisztikailag jelentős különbség marad fenn a legalsó kategó-riák között a roma/cigány tanulói arányok tekintetében. Hozzátéve, hogy a reziliens és a veszélyeztetett iskolacsoporton belül is nagyobb különbségek fedezhetőek fel a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a roma/cigány tanulói arány tekintetében, to-vábbá mindkét iskolacsoportban találhatók olyan iskolák, amelyekben a halmozottan hátrányos helyzetű (reziliens iskolák 17, veszélyeztetett iskolák 35 százalékában),

1. A vizsgált iskolacsoportok legfontosabb jellemzői

illetve a roma/cigány tanulók aránya (reziliens iskolák 23, veszélyeztetett iskolák 37 százalékában) meghaladja az 50 százalékot.⁵²

Ezért egy másik lehetséges utat választok, nevezetesen a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a roma/cigány tanulók aránya és az eredményesség közötti kapcso-lat feltárását, amely arra, a kutatásom szempontjából igen lényeges kérdésre adhat választ, hogy ezek az arányok vajon determinálják-e az alacsonyabb eredményessé-get. A kérdés megválaszolásához először megvizsgáltam, hogy az egyes iskolacso-portokon belül milyen összefüggés mutatkozik a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve becsült roma/cigány tanulói arány, valamint az eredményesség között. Egyér-telmű, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a roma/cigány tanulói arány és az iskolai szintű abszolút teszteredmények között negatív irányú kapcsolat áll fenn, ugyanakkor a pedagógiai hozzáadott érték mutatókkal már csak a veszélyeztetett is-kolákban mutatkozik gyenge negatív irányú szignifikáns összefüggés, sőt a reziliens iskolák esetében – ha nem is szignifikáns mértékben – pozitív irányúvá válik a kap-csolat. (16. táblázat).⁵³

16. táblázat: A HHH, illetve a roma/cigány tanulói arány és az eredményesség összefüggései a reziliens és a veszélyeztetett iskolákban (Pearson-féle korrelációs együtthatók)

rEziliEnsiskolák (n=75) veszélyeztetettisKoláK

(n=81) hhh (%) roma/cigány

tanulók (%) hhh (%) roma/cigány tanulók (%) Matematika (telephelyi átlag) –0,571^*** –0,627^*** –0,457^*** –0,623^***

Szövegértés (telephelyi átlag) –0,577^*** –0,552^*** –0,596^*** –0,667^***

PHÉ matematika (telephelyi átlag) 0,127 0,023 –0,287^*** –0,246^**

PHÉ szövegértés (telephelyi átlag) 0,165 0,108 –0,286^*** –0,231^**

Forrás: OKM–KIR-STAT kapcsolt adatbázis.

** Szignifikáns különbség: szign. p<0,05.

*** Szignifikáns különbség: szign. p<0,01.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, il-letve roma/cigány tanulók növekvő aránya nem szükségszerűen függ össze a gyen-ge teljesítménnyel, hiszen vannak olyan iskolák (lásd reziliens iskolák), ahol ez az

52 Több kutatás ezeket az iskolákat nevezi gettóiskoláknak (lásd például Havas–Liskó 2005; Havas 2008; Papp Z. 2011, 2013; Szűcs–Kelemen 2013).

53 Ellenőrző számításaim alapján ez a megállapítás általánosságban is megállja a helyét, hiszen a roma/cigány tanulói arány és a teszteredmények közötti kapcsolat egyértelmű-en megszűnik, ha a teszteredményeket magyarázó modellbe bevesszük az iskola átlagos tanulói összetételét, illetve átlagos családiháttér-indexét. A roma tanulói arányok és az iskolai kompetenciaeredmények közötti összefüggésekről lásd még Papp Z. (2011, 2013).

összefüggés egyáltalán nem áll fenn, sőt, mondhatni fordítottan érvényesül. Érdemes tehát a reziliens és a veszélyeztetett iskolákat közelebbről megszemlélni, összevetni, hogy megtudjuk, a veszélyeztetett iskolákban miért maradhat meg a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a roma/cigány tanulói arány és a pedagógiai hozzáadott értékek közötti gyenge negatív összefüggés.