III. A REzILIENcIA FEJLESztÉSÉNEK ISKOLAI TÉNYEZŐIISKOLAI TÉNYEZŐI
3. módszerek és adatforrások
Kutatási kérdéseim megválaszolásához alapvető adatforrásként az iskolák ered-ményesség és társadalmi-gazdasági státusz szerinti elrendeződésének vizsgálatát, továbbá az egyéb kapcsolódó iskolai jellemzők elemzését lehetővé tévő Országos kompetenciamérés (OKM) évenként összekapcsolt általános iskolai telephelyi sztű (2012–2015), valamint a tanulói szinsztű adatbázisa szolgált. Az ezekből nyert in-formációkat egészítettem ki a köznevelési feladatot ellátó intézmények statisztikai célú adatszolgáltatása során (KIR-STAT: 2014/2015) összegyűjtött tartalmakkal (például tanulói létszám, tanárok száma, kormegoszlása). Az iskolai légkör, illetve a hozzá kapcsolódó tanári vélemények, attitűdök, célok és kompetenciák feltérképe-zése a pedagógiai munka minőségét befolyásoló tényezőket vizsgáló online kérdő-íves pedagógus-panelkutatás első (2013) és második hulláma (2014) általános isko-lai pedagógusokra vonatkozó eredményeire épül. A pedagógus-panelkutatás során 2013 októberében a közoktatás teljes spektrumát (óvodától a középiskoláig) átfogó, pedagógusok és iskolavezetők körében végzett nagy mintás, reprezentatív, online kérdőíves adatfelvétel valósult meg, s egy évvel később került sor az újabb adatfel-vételre elsősorban azon pedagógusok és iskolavezetők körében, akik a kutatás első hullámában is részt vettek. Az adatfelvételek járási alapú (50 járás), régió, megye és lakónépesség alapján rétegzett valószínűségi mintán történtek.36
Utóbbi adatfelvételek alkalmazását az indokolta, hogy az Országos kompeten-ciamérés tanulói háttérkérdőívei, valamint az igazgatók által kitöltött telephelyi és intézményi kérdőívei nem mérik fel a pedagógusok véleményeit, továbbá a tanári munkával, iskolai légkörrel kapcsolatos attitűdöket sem tárják fel. Vagyis csak a három adatbázis (OKM, KIRSTAT, Pedagógus-adatfelvétel) összekapcsolása révén nyílik lehetőség az iskolák légköre és eredménysége közötti összefüggés megraga-dására, valamint arra, hogy a kutatás céljának megfelelően összevessem a társadal-mi-gazdasági szempontból hátrányos összetételű iskolák, iskolacsoportok légkör- és eredményességi dimenzióit.
Az oktatás, a pedagógia célrendszere rendkívül összetett mind az intézkedések, mind a hatásmechanizmus tekintetében. Az oktatási-nevelési folyamatok kumula-tív jellege miatt a pedagógiai tevékenységek hatásai általában hosszabb időtávon, a társadalmi folyamatok bonyolult rendszerébe ágyazottan, számos egyéb tényező összefüggésében jelennek meg. Ebből következően az oktatási-nevelési folyama-tok csupán kvantitatív tudományos módszerekkel nem ragadhatóak meg a maguk komplexitásában, ezért elemzésemben utalok kvalitatív vizsgálati eredményekre is. Számos kutatás mutat rá arra, hogy az oktató-nevelő munka minőségének sok
36 Az online kérdőíves adatfelvétel a TÁMOP „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.
szakasz” kiemelt projekt (TÁMOP-3.1.1-11/1–2012-0001) keretében valósult meg. Az adatfelvéte-lek és az adatbázisok részletes leírását lásd Sági (2015b).
3. Módszerek és adatforrások
olyan tényezője van, mely a kvantitatív kutatások módszereivel kevéssé tárható fel, és csak az iskolai kontextusban, környezetben ismerhető meg. Vagyis a kvalitatív módszertani megközelítések, az iskolai folyamatok kontextusban, adott helyen és időben történő vizsgálata mélyebb összefüggések feltárására ad lehetőséget, melyek elemzése értékes szempontokkal egészíti ki a kvantitatív, nagyobb mintán készült adatfelvételeken alapuló elemzési eredményeket (Nagy M. 2006).
Elemzésemben ezért a kvantitatív adatforrások mellett két olyan kvalitatív te-repmunka tapasztalatait és interjúanyagait is felhasználtam, melyekben olyan is-kolák álltak a vizsgálatok fókuszában, ahol többségében hátrányos, kedvezőtlen helyzetű gyerekek tanulnak. Az egyik kutatás során nyolc állami fenntartású Pest megyei általános iskolába látogattam el 2014 tavaszán37, míg a másik kutatásban hat, Észak-Magyarország két megyéjében található általános iskola vett részt38. Mindkét kutatásból egy-egy reziliens, illetve veszélyeztetett iskola – azaz összesen négy isko-la – kontextusát, igazgatójának és pedagógusának váisko-laszait elemeztem, mivel ezek az iskolák kerültek be végül az Országos kompetenciamérésből általam kialakított reziliens, illetve veszélyeztetett iskolacsoportokba.
Az első kutatási kérdésem kapcsán különbözőségvizsgálatok (khi-négyzet-próbák, független kétmintás t-próbák) segítségével elemzem az iskolák háttéradata-it (például elhelyezkedés, iskolaméret, fenntartó, tanulói- és pedagógusjellemzők), valamint az iskolavezetők iskolájukra vonatkozó reflexióit (például személyi erő-források, infrastruktúra, értékelés, csoportszervezés, szülő-iskola kapcsolat, tanulói továbbhaladás). Ezt követően többváltozós binomiális logisztikus regresszió segít-ségével megvizsgálom, hogy a statisztikailag szignifikáns különbségeket mutató té-nyezők közül melyek növelik, illetve csökkentik az eltérő iskolacsoportokba kerülés esélyét.
A második kutatási kérdésem vizsgálata során arra keresem a választ, hogy az általam kialakított reziliens és veszélyeztetett iskolacsoportok iskolai kontextusa, környezeti sajátossága milyen kapcsolatban van a tanulók egyéni jellemzőivel, azaz az iskolacsoportok jellemzői az egyéni jellemzőkön túl befolyásolják-e, befolyásol-hatják-e a tanulók teljesítményét, tanulási motivációit, valamint a tanuló családjának iskolához, tanuláshoz fűződő viszonyulásait. A kérdés eldöntésében a kontextuális elemzés módszere nyújt segítséget. A kontextuális elemzés az egyének magatartását vagy beállítottságát környezetük sajátosságaival magyarázza, vagyis középpontjá-ban egyrészt az a környezet és ismérvei állnak, melynek az egyén is a részét al-kotja, másrészt az a viszonyrendszer, mely az egyén és környezete között húzódik.
37 A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretein belül valósult meg.
38 A kutatást az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet valósította meg 2015 őszén (bővebben lásd Szemerszki 2016).
A kontextuális hatás nem más, mint e két tényező kölcsönhatásának eredménye (Moksony 1985). A kontextuális hatás tehát olyan esetekben válik igazán fontossá, amikor az egyén cselekedeteit, viselkedését, teljesítményét nemcsak az egyéni jel-lemzők, hanem a környezeti (intézményi) szintű – sok esetben aggregált – jellemzők is befolyásolják. Az iskolák esetében éppen ez a helyzet áll fenn.
A kontextuális elemzés számos módszere ismert (Moksony 1985). A módsze-rek közül a leggyakoribb a többdimenziós kereszttábla-elemzés, melynek grafikus ábrázolása szemléletesebbé teheti az egyéni és a kontextuális hatások megjeleníté-sét. Vizsgálataim során én is ezt a módszert alkalmazom. Elemzésem szempontjából nagyon fontos, hogy ez a módszer nem kötődik kétértékű változókhoz, és magát a kontextust is kialakíthatjuk egyszerre több ismérv segítségével (Moksony 1985).
Esetemben ez azt jelenti, hogy a tanulói teljesítmény, az elérni kívánt iskolai végzett-ség, a család-iskola kapcsolat (például szülői értekezletre járás, otthoni segítség és beszélgetések) iskolai meghatározottságának vizsgálata során az eredményesség és a társadalmi-gazdasági státusz alapján kialakított reziliens, illetve veszélyeztetett is-kolacsoport adja a különböző iskolai kontextusokat, mely – mint később látni fogjuk – szükség esetén tovább szűkíthető annak érdekében, hogy valóban megegyező stá-tuszú iskolákat vizsgálhassunk. Az egyéni hatást a tanuló anyagi, kulturális és szo-ciális helyzetét jelző halmozottan hátrányos helyzet segítségével követem nyomon.
A harmadik kutatási kérdésem megválaszolása során különbözőségvizsgála-tok (khi-négyzet-próbák, független kétmintás t-próbák) segítségével vizsgálom a reziliens és a veszélyeztetett iskolacsoport pedagógusai légkörészlelése – beleért-ve a cél-, norma- és értékrendszert, a pedagógiai gyakorlatokat, a kapcsolatokat és együttműködéseket, valamint az általános közérzetet –, valamint a tanítással, tanu-lással, szegregációval és hátránykompenzációval kapcsolatos beállítódásai, attitűdjei közötti eltéréseket. A kérdőíves elemzés eredményeit kiegészítem a tanári és igazga-tói interjúk elemzésének eredményeivel, valamint az iskolalátogatások, osztálytermi megfigyelések tapasztalataival is.
Kutatásom fókuszpontjait, kérdéseit, hipotéziseit, módszereit és a felhasznált adatforrásokat a 8. táblázat foglalja össze.
3. Módszerek és adatforrások
8. táblázat: Kutatási kérdések, hipotézisek, módszerek és adatforrások 1. Milyen különbségek fedezhetők fel az iskolai szintű jellemzőkben, háttéradatokban?
Hipotézis:
• A reziliens iskolák az iskolai légkör minőségét meghatározó tényezők (például fluktuáció, szakmai továbbképzés, tanulói motiváltság, fegyelmezettség) tekintetében kedvezőbb képet mutatnak, mint a veszélyeztetett iskolák.
Vizsgálati módszer:
• Kérdőívelemzés: különbözőségvizsgálatok – Két iskolacsoport összevetése:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: kereszttábla-elemzés, khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: független kétmintás t-próba – Teljes mintával való összevetés:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: egyszempontos khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: egymintás t-próba
• Többváltozós binomiális logisztikus regresszió Felhasznált adatforrás:
• OKM évenként összekapcsolt telephelyi szintű adatbázisa (2012–2015)
• KIR-STAT: 2014/2015
2. Milyen különbségek fedezhetők fel a halmozottan hátrányos helyzet egyéni hatásaiban, ha figyelembe vesszük a reziliens, illetve a veszélyeztetett iskolacsoportok eltérő iskolai kontex-tusát?
Hipotézis:
• A reziliens iskolák kontextusa mérsékli, míg a veszélyeztetett iskolák kontextusa érdemben nem változtatja meg, vagy inkább erősíti a halmozottan hátrányos helyzet esetleges negatív hatá-sait.
• OKM évenként összekapcsolt telephelyi szintű adatbázisa (2012–2015)
• OKM 2015. évi tanulói szintű adatbázisa (8. évfolyam)
3. a) Milyen különbségek fedezhetők fel a vizsgált iskolacsoportok pedagógusai által észlelt cél-, norma- és értékrendszerben?
Hipotézis:
• A reziliens iskolákban inkább jelen vannak a hátránykompenzációt célul tűző és az egyénre szabott fejlesztési célok, valamint az ezekhez szükséges pedagóguskompetenciák, mint a veszé-lyeztetett iskolákban.
• A reziliens iskolákban inkább tapasztalható közös norma- és értékrendszer, mint a veszélyezte-tett iskolákban.
Vizsgálati módszer:
• Kérdőívelemzés: különbözőségvizsgálatok – Két iskolacsoport összevetése:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: kereszttábla-elemzés, khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: független kétmintás t-próba
– Teljes mintával való összevetés:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: egyszempontos khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: egymintás t-próba
• Tanári/igazgatói interjúk, iskolalátogatási tapasztalatok, osztálytermi megfigyelések elemzése Felhasznált adatforrás:
• OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (második hullám, 2014)
• Kvalitatív terepmunka dokumentumai
3. b) Milyen különbségek fedezhetők fel a vizsgált iskolacsoportok pedagógusai által értékelt oktatási-nevelési gyakorlatok terén?
Hipotézis:
• A reziliens iskolákban nagyobb hangsúlyt kap, és magasabb színvonalon valósul meg a szemé-lyiség és a társas készségek fejlesztése, valamint a differenciált fejlesztés, mint a veszélyeztetett iskolákban.
Vizsgálati módszer:
• Kérdőívelemzés: különbözőségvizsgálatok – Két iskolacsoport összevetése:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: kereszttábla-elemzés, khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: független kétmintás t-próba – Teljes mintával való összevetés:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: egyszempontos khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: egymintás t-próba
• Tanári/igazgatói interjúk, iskolalátogatási tapasztalatok, osztálytermi megfigyelések elemzése Felhasznált adatforrás:
• OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (első és második hullám)
• Kvalitatív terepmunka dokumentumai
3. c) Milyen különbségek fedezhetők fel a vizsgált iskolacsoportok pedagógusai által észlelt kapcsolatok és együttműködések terén?
Hipotézis:
• A reziliens iskolákban erősebb kapcsolati háló alakul ki, mint a veszélyeztetett iskolákban.
Vizsgálati módszer:
• Kérdőívelemzés: különbözőségvizsgálatok – Két iskolacsoport összevetése:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: kereszttábla-elemzés, khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: független kétmintás t-próba – Teljes mintával való összevetés:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: egyszempontos khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: egymintás t-próba
• Tanári/igazgatói interjúk, iskolalátogatási tapasztalatok, osztálytermi megfigyelések elemzése Felhasznált adatforrás:
◦ OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (második hullám, 2014)
◦ Kvalitatív terepmunka dokumentumai
3. d) Milyen különbségek fedezhetők fel a vizsgált iskolacsoportok pedagógusai általános közérzetében és elégedettségében?
Hipotézis:
• A reziliens iskolák pedagógusai jobban érzik magukat az iskolában, és elégedettebbek a munká-jukkal, mint a veszélyeztetett iskolákban dolgozó kollégáik.
4. Pedagógiai hozzáadott érték számítása Vizsgálati módszer:
• Kérdőívelemzés: különbözőségvizsgálatok – Két iskolacsoport összevetése:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: kereszttábla-elemzés, khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: független kétmintás t-próba – Teljes mintával való összevetés:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: egyszempontos khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: egymintás t-próba
• Tanári/igazgatói interjúk, iskolalátogatási tapasztalatok, osztályte rmi megfigyelések elemzése Felhasznált adatforrás:
◦ OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (első és második hullám)
◦ Kvalitatív terepmunka dokumentumai
3. e) Milyen különbségek fedezhetők fel a szegregációval, hátránykompenzációval kapcsolatos tanári attitűdök kapcsán?
Hipotézis:
• A reziliens iskolákban jobban elutasítják a roma/cigány gyerekek etnikai szegregációját, vala-mint a tanulók képesség szerinti csoportosítását, vala-mint a veszélyeztetett iskolákban.
• A reziliens iskolákban magasabbra értékelik az iskola (és tanáraik) hátránykompenzáló szere-pét, mint a veszélyeztetett iskolákban.
Vizsgálati módszer:
• Kérdőívelemzés: különbözőségvizsgálatok – Két iskolacsoport összevetése:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: kereszttábla-elemzés, khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: független kétmintás t-próba – Teljes mintával való összevetés:
◦ Alacsony mérési szintű változók esetén: egyszempontos khi-négyzet-próba
◦ Magas mérési szintű változók esetén: egymintás t-próba
• Tanári/igazgatói interjúk, iskolalátogatási tapasztalatok, osztálytermi megfigyelések elemzése Felhasznált adatforrás:
◦ OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (első hullám, 2013)
◦ Kvalitatív terepmunka dokumentumai Forrás: Saját szerkesztés.
A kutatás eredményeiből kapott válaszok közelebb vihetnek ahhoz, hogy megért-sük az alacsony státuszuk ellenére kiemelkedő eredményeket elérő iskolákban zajló fo-lyamatokat, s ez által célirányosan fejleszthessük a gyengén teljesítő alacsony státuszú iskolák oktató-nevelő munkáját. Az eredmények értelmezésénél azonban figyelembe kell venni, hogy az okok és az okozatok megtalálása, megbízható szétválasztása rend-kívül nehéz, főként témám tekintetében. Álláspontom szerint nem állítható fel olyan elméleti modell, amely alapján megalapozottan kijelenthető lenne az iskola tágan ér-telmezett légköre és eredményessége közötti ok-okozati viszony, sokkal inkább va-lószínűsíthető a kölcsönös oksági kapcsolat. Ugyanakkor problémafeltáró kutatásról lévén szó, elemzésem olyan tényezőkre mutathat rá, amelyek összefüggésben vannak a társadalmilag hátrányosabb tanulói összetételű iskolák eredményességével, amelyek megléte egy eredményesebb oktató-nevelő munkát valószínűsít.