Felelősségérzet

A közérzet kapcsán kérdésként merül fel, vajon a két vizsgált iskolacsoport pedagógusai miként érzik, kinek tartoznak inkább felelősséggel a pedagógiai munkájuk során? Mind-két iskolacsoport pedagógusaira jellemző, hogy úgy érzik, saját maguk, illetve a tanulók irányába tartoznak a legnagyobb felelősséggel. A reziliens iskolák pedagógusai azonban mind a magukkal, mind a diákokkal szembeni felelősségvállalást magasabbra értékelik, mint a veszélyeztetett iskolákban oktatók. A lista harmadik helyén a szülők szerepelnek, ami – a diákok második helyével együtt – arra is utal, hogy a pedagógusok meggyőző-dése szerint az iskola szolgáltatásait igénybe vevők felé tartoznak a legnagyobb felelős-séggel, a társadalom, az intézmény, valamint az oktatási rendszer követelményei csak ezután következnek. A két iskolacsoport között még a saját intézményükkel szemben ér-zett felelősségérzetben mutatható ki különbség: a reziliens iskolák pedagógusai nagyobb mértékben tartják magukat felelősnek ebben az irányban is. (20. ábra)

20. ábra: Felelősségérzet a vizsgált iskolacsoportokban

Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (első hullám, 2013).

Feltett kérdés: Hogy érzi Ön, pedagógiai munkájában mekkora felelősséggel tartozik: …?

Megjegyzés: Ötfokú skála átlaga (1 = egyáltalán nem érez felelősséget, 5 = nagyon nagy felelősséget érez). Az ábra jobb oldalán az összes megkérdezett általános iskolai pedagógus (n=3 016) válaszainak átlagát tüntettem fel csökkenő sorrendben.

** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,05.

*** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,01.

7. légkördImenzIók és az eredményesség kaPcsolata Az összkép kialakításához fontos adalék, hogy az adatfelvétel során elért valamennyi általános iskolai pedagógus észlelése alapján kialakított egyes légkördimenziók és az összesített légkörmutató között igen erős az összefüggés. (32. táblázat) Ez egyér-telműen jelzi, hogy az oktatási szereplők közötti jó szakmai és partneri viszony vagy a kollektívan elfogadott pedagógiai gyakorlatok és értékek nagymértékben megnö-velik annak az esélyét, hogy valamennyi klímadimenzió mentén kedvezőbb legyen az iskola légkörének megítélése. Rámutat továbbá arra is, hogy az iskolai légkör feltárásához nem feltétlenül szükséges minden klímadimenziót figyelembe venni, hi-szen az egyes összetevők szorosan összefüggnek egymással, így az elemzések során egy-egy dimenzió vizsgálata is érvényes következtetésekhez vezethet.⁶⁵

32. táblázat: Páronkénti Pearson-féle korrelációs együtthatók az egyes légkördimenziók között KapcsolatoK,

Kapcsolatok, együttműködés 1,000 0,817^*** 0,752^*** 0,743^***

Közös norma- és értékrend 0,817^*** 1,000 0,688^*** 0,688^***

Pedagógiai gyakorlat 0,752^*** 0,688^*** 1,000 0,651^***

Általános közérzet 0,743^*** 0,688^*** 0,651^*** 1,000

Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (második hullám, 2014).

*** Szignifikáns összefüggés: szign. p<0,01.

A vizsgálatom fókuszában álló reziliens és veszélyeztetett iskolacsoportok pedagógusai légkörérzetében is számottevő különbség fedezhető fel, s épp azon dimenziókban, amelyek a legerősebb kapcsolatot mutatják az eredményességgel.

A veszélyeztetett intézmények pedagógusai tehát mind a négy vizsgált légkördi-menzió mentén kedvezőtlenebbül ítélik meg iskolájuk légkörét, mint a reziliens iskolák pedagógusai, amely különbség különösen a kapcsolatok és a szakmai együttműködések, a pedagógiai gyakorlatok, valamint az általános közérzet di-menziójában érhető tetten. Vagyis a légkörérzetet meghatározó olyan tényezők, mint az oktatási szereplők közötti jó partneri viszony, a szorosabb együttműködés a helyi közösséggel, a szakmai kérdések folyamatos megbeszélése, a részvételi le-hetőség a döntésekben, az egyéni differenciálás és fejlesztés, a pedagógiai munka színvonala és hatékonysága vagy az extrakurrikuláris lehetőségek (például sport,

65 Ugyanerre a megállapításra jut például Buda (2009) is egy, az iskolai osztály klímája, általános köz-érzete és az iskolában, osztályban történő zaklatás szintje közötti kapcsolatot vizsgáló elemzésében.

7. Légkördimenziók és az eredményesség kapcsolata

zene) biztosítása növeli, növelheti annak az esélyét, hogy egy hátrányosabb társa-dalmi összetételű iskola eredményesebb lehessen.

Az iskolacsoportok közötti eltéréseket és a teljes pedagógusminta átlagához (0 átlag) képesti különbségeket is jól szemlélteti a légkördimenziók együttes ábrázo-lása, ahol a pozitív értékek a teljes pedagógusminta átlagához képest kedvezőbb iskolai légkört, a negatívak pedig kedvezőtlenebb klímát jelölnek (21. ábra).

21. ábra: A légkördimenziók értékei a vizsgált iskolacsoportokban

Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (második hullám, 2014).

*** Szignifikáns különbség: független kétmintás t-próba szign. p<0,01.

Témám szempontjából alapvető kérdés, vajon milyen kapcsolat, összefüggés fe-dezhető fel a pedagógusok által érzékelt iskolai légkör és az iskolák eredményessé-ge között? A két jelenség közötti együttmozgás és annak erősséeredményessé-ge is jelzésértékkel bír, s segíti az ok-okozati kapcsolatok végiggondolását, felfejtését, főleg akkor, ha az abszolút teszteredményeken túl, a pedagógiai hozzáadott értékekkel is fennáll ez az összefüggés. Elemzésem éppen erre mutat rá, hiszen az eredmények alapján mind a két képességterület esetén elmondható, hogy az iskolai légkör különböző dimenzióit mérő indikátorok és az összesített légkörmutató gyenge, illetve közepesen erős pozitív irányú összefüggést mutat az abszolút teszteredményekkel és a pedagógiai hozzáadott értékekkel. Bacskai (2015) összegzése alapján a kutatások két olyan klímadimenziót emelnek ki, amelyek hozzájárulnak a diákok tanulmányi sikerességéhez: (1) az inter-perszonális kapcsolatokat és (2) a célok és értékek rendszerét. Ezt némiképp megerő-sítik elemzésem eredményei is, hozzátéve, hogy a légkördimenziók kialakítása során nem törekedtem a célok és értékek rendszerének egyértelmű elkülönítésére, vagyis például az iskola pedagógiai gyakorlatának dimenziójában számos cél is benne rejlik (egyéni készségfejlesztés, gyermekközpontúság stb.).

Amennyiben tüzetesen szemügyre vesszük a légkördimenziók és az eredményes-ségi mutatók közötti korrelációs együtthatókat, akkor észrevehető, hogy mind a négy klímadimenzió – azaz a kapcsolatok és együttműködések, az iskolai életet mélyeb-ben átszövő kulturális elemeket tartalmazó közös norma- és értékrend, az iskolában megvalósuló pedagógiai gyakorlatok minősége, valamint az általános közérzet – az abszolút kompetenciamérési eredményekkel van szorosabb kapcsolatban, hozzátéve, hogy egyik eredményességi mutatóval (képességterületenkénti abszolút teszteredmé-nyek, iskola pedagógiai hozzáadott értéke) sem túl erős ez a kapcsolat. Ugyanakkor mindenképpen fontos jelzés a légkör és az eredményesség között meglévő szignifikáns összefüggés. (33. táblázat).

33. táblázat: Páronkénti (Pearson-féle) korrelációs együtthatók (r) az egyes légkördimenziók, valamint az eredményességi mutatók között

aBszolút tesztered

-Mény (Mate

-MatiKa)

(MateMatiKaphé ) aBszolút tesztered

-Mény (szöveg

-értés)

(szövegértésphé )

Kapcsolatok, együttműködés 0,171^*** 0,090^*** 0,173^*** 0,101^***

Közös norma- és értékrend 0,149^*** 0,077^*** 0,154^*** 0,095^***

Pedagógiai gyakorlat 0,145^*** 0,097^*** 0,149^*** 0,096^***

általános közérzet 0,177^*** 0,084^*** 0,182^*** 0,074^***

Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (második hullám, 2014).

*** Szignifikáns összefüggés: szign. p<0,01.

8. attItűdmIntázatok: szegregácIó és hátránykomPenzácIó

Témám szempontjából rendkívül fontos a különböző képességű, szociális és etnikai hátterű gyermekek együttneveléséről alkotott pedagógusvélemények és attitűdök feltárása, s annak vizsgálata, hogy a tanárok miként viszonyulnak a szegregációhoz, hátránykompenzációhoz, miként vélekednek a hátránykompenzáció hatékonyságá-ról, valamint a képesség szerinti szelekcióról.