kutatásI célok, kérdések, hIPotézIsek

6. ábra: A kutatás vizsgálati fókusza

Forrás: Saját szerkesztés.

2. kutatásI célok, kérdések, hIPotézIsek

Kutatásom alapvetően az alacsony státuszú általános iskolákat (telephelyeket) és tanulóik, pedagógusaik véleményét vizsgálja, kihagyva az elemzésből az általános iskolai képzési szinten is oktató, ugyanakkor teljesen más jellegzetességgel bíró hat, illetve nyolc évfolyamos gimnáziumokat. Ehhez kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy az iskola társadalmi-gazdasági státuszon alapuló tanulói összetétele nem füg-getlen az egyes tanulók családi hátterétől, ugyanakkor például az alacsony státuszú iskola nem jelenti azt, hogy az adott iskola minden egyes tanulója hátrányos társa-dalmi helyzetű családból származik.

Álláspontom szerint az iskola a szereplők összességén túlmutató külön entitás, vagyis pusztán az egyének (tanulók, pedagógusok stb.) tevékenyégéből, teljesítmé-nyeiből építkező magyarázatok nem teszik megérthetővé egy iskola tevékenységét, teljesítményét, törekvéseit. Számos kutatás bizonyítja, hogy az iskolai kontextus, azaz az iskolai szintű mutatók (átlagok, arányszámok stb.), az iskolai kollektíva, a tanári kar együttese alapvetően meghatározza a tanulók egyéni eredményességét.

Ez a fajta oktatásökológiai megközelítés a tanítási-tanulási folyamatokat különböző kontextusokban értelmezi. Az iskolai kontextus elemzése, az iskolai szint, az iskolai kollektív folyamatok vizsgálata közelebb vihet az alacsony státuszú iskolákban zajló mechanizmusok megértéséhez (minderről lásd a korábbi, I. és II. fejezeteket).

Ebből következően az iskola, mint rendszer működésének holisztikus meg-közelítéséből indulok ki, így elemzésemben elsősorban a szervezet felől közelítek,

iskolák, iskolacsoportok beazonosítására és vizsgálatára törekszem. Ugyanak-kor nem hagyom figyelmen kívül azt sem, hogy az iskolában a holisztikus mellett individualisztikus (tanulói szintű) jelleg is érvényesül. A tanuló és az iskola világa között tehát kölcsönös interakció áll fenn: a tanuló iskolai teljesítményét és döntéseit a tanulóra ható egyéni és iskolai szintű hatások egyidejű figyelembevételével érthet-jük csak meg (kontextuális elemzés). Kutatásomban az iskolai kontextust egyrészt különbözőségvizsgálatok, másrészt binomiális logisztikus regresszió, harmadrészt kontextuális elemzés segítségével vizsgálom.

Kutatásom célja az iskolák eredményessége és társadalmi-gazdasági státusza mentén kialakított iskolacsoportok (reziliens versus veszélyeztetett iskolák) eltérő kontextuális jellemzőinek feltárása. Vagyis a kutatás fókuszában az alapvető isko-lajellemzőkben (tárgyi és személyi feltételek, pedagógiai és módszertani kultúra, légkör, pedagógusattitűdök) esetlegesen megjelenő különbségek (és jellemzőik) vizsgálata, valamint az alacsony státuszú általános iskolák hátránykompenzáló és esélyteremtő lehetőségeinek feltérképezése áll. Kutatásomban tehát olyan iskolai szintre fókuszáló, kvantitatív (kérdőíves adatfelvétel, kompetenciamérés) és kvalita-tív elemeket (igazgatói és pedagógusinterjúk, osztálytermi megfigyelések) is ötvöző vizsgálat elvégzését tűztem ki célul, amely az iskolai eredményesség-, reziliencia- és légkörvizsgálatok közös mezsgyéjén haladva, a tanulók Országos kompetenciamé-réseken elért eredményei mellett figyelembe veszi a tanulók társadalmi-gazdasági státuszát, valamint az iskola tanulói összetételét, légkörét és belső környezetét is.

Kutatási megközelítésem újszerűségét egyrészt az általam kifejlesztett vizsgá-lati módszertan (iskolai pedagógiai hozzáadott érték számítása, iskolacsoportok ki-alakítása) adja, másrészt pedig az, hogy olyan két, egymás viszonyítási pontjaiként értelmezett iskolacsoport vizsgálatát állítja fókuszba (reziliens versus veszélyezte-tett iskolák), melyek elemzése mentén feltárhatóvá válnak a kiemelkedően, illetve a gyengén teljesítő alacsony társadalmi-gazdasági státuszú iskolák eltérő kontextuális jellemzői. Ez az elemzési keret teremti meg annak lehetőségét, hogy a kedvezőtlen státuszú iskolákban azonosítani lehessen azokat a tényezőket, melyek megléte nagy valószínűséggel együtt jár az iskolai eredményesség növekedésével.

Jelen kutatás nem előzmények nélküli, egyrészt épít a reziliens – azaz a társa-dalmi és gazdasági szempontból hátrányos összetételük ellenére átlagon felüli, jó eredményeket elérni képes, sikeres –, illetve a veszélyeztetett – vagyis az alacsony státuszú és átlag alatti, alacsony eredményeket elérő, sikertelen – általános iskolák eltérő jellemzőit, tanári attitűdmintázatait feltáró kutatásra (Széll 2015a), másrészt egy korábbi iskolai légkörkutatásra is támaszkodik (Széll 2016). Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy jelen elemzés a korábbi kutatási tapasztalatokat és visszajelzéseket felhasználva módosítja, illetve pontosítja a fentiekben említett két vizsgálat során alkalmazott elemzési és módszertani megközelítéseket.

2. Kutatási célok, kérdések, hipotézisek

Kutatásomban alapvetően arra keresem a választ, hogy melyek azok az isko-lai tényezők, amelyek mentén különbségek fedezhetőek fel a társadalmi-gazdasági szempontból hasonlóan hátrányos helyzetű sikeres (reziliens), illetve sikertelen (ve-szélyeztetett) általános iskolák között. A kutatási témámnak és céljának megfelelően fő kutatási kérdésem további kutatási kérdésekre bontható fel:

1) Milyen különbségek fedezhetők fel a két vizsgált iskolacsoport iskolai szintű jellemzőiben, háttéradataiban?

2) Milyen különbségek fedezhetők fel a halmozottan hátrányos helyzet egyé-ni hatásaiban, ha figyelembe vesszük a reziliens, illetve a veszélyeztetett iskolacsoportok eltérő iskolai kontextusát?

3) Milyen különbségek fedezhetők fel a vizsgált iskolacsoportok pedagógu-sai által észlelt légkördimenziók és a tanítási attitűdmintázatok mentén?

Kutatási kérdéseim megválaszolásához a szakirodalom és a kutatási előzmények alapján felállított, az előző alfejezetben ismertetett komplex értelmezési és elemzé-si keretrendszer adott támpontot. Empirikus kutatásomban nem vettem számba min-den egyes, az iskolában folyó oktató-nevelő munka minőségét befolyásoló tényezőt, ugyanakkor a komplex értelmezési keret segítséget nyújtott abban, hogy az oktató-ne-velő munka minőségének értékelése kapcsán milyen szinten, mit és hogyan vizsgáljak.

Alaphipotézisem szerint az alacsony státuszú iskolák eredményessége egyértel-műen köthető az iskolai tanulási-tanítási környezet, légkör minőségéhez, valamint az iskola pedagógusainak tanítással, neveléssel, szegregációval és hátránykompen-zációval kapcsolatos beállítódásaihoz, attitűdjeihez. Ebből kiindulva elemzésem arra irányul, hogy feltárja azokat az iskolai tényezőket, légkör- és tanári attitűdmin-tázatokat, amelyek elkülönítik az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú sikeres (reziliens), illetve sikertelen (veszélyeztetett) általános iskolákat. Elemzésem során arra törekszem, hogy több nézőpont figyelembevételével tárjam fel a vizsgált isko-lák sajátosságait, így alaphipotézisem tesztelését három vizsgálati fókusz mentén végzem el: (1) először összevetem a reziliens és a veszélyeztetett iskolacsoportok iskolai szintű jellemzőit, háttéradatait; (2) majd a vizsgált iskolacsoportokba tartozó (nyolcadik évfolyamos) tanulók egyéni jellemzőinek hatását vizsgálom a két eltérő iskolai kontextus (reziliens versus veszélyeztetett iskolák) függvényében (kontex-tuális elemzés); és (3) végül a két vizsgált iskolacsoport pedagógusai által észlelt légkördimenzióit és tanítási attitűdmintázatait hasonlítom össze egymással. Elem-zésemben a két iskolacsoport jellemzőit a teljes iskolai, illetve pedagógusminta jel-lemzőivel is összehasonlítom.