Létszámsúlyok

Kutatásom egyik nagy korlátja, hogy a kapcsolt adatbázisok alapját adó pedagó-gus-paneladatbázis mindkét hullámának alapsokaságát nem az alacsony státuszú

7. Módszertani korlátok, dilemmák

általános iskolák pedagógusai jelentik, hanem a teljes közoktatási spektrum, azaz a gyakorló pedagógusként dolgozó óvodapedagógusok, általános iskolai tanítók és tanárok, valamint középiskolai tanárok és szakoktatók. Ezen sajátosság miatt a má-sodelemzési célból kapcsolt adatbázisból kinyert adatok nem képezik le a vizsgála-tom fókuszában lévő pedagógiai hozzáadott értékkel rendelkező alacsony státuszú iskolák létszámmegoszlásait, mely eltérések nagyban befolyásolják – főleg a kis elemszámból adódóan – a kapott eredmények megbízhatóságát és érvényességét.

Ezt kezelendő az Országos kompetenciamérésben szereplő, pedagógiai hozzáadott értékkel rendelkező társadalmi, anyagi és szociális szempontból kedvezőtlenebb összetételű valamennyi iskola létszámadatait alapul véve súlyoztam a pedagógus-paneladatbázis mindkét hullámát.

Elemzésem során kétféle súlyt használtam. Az egyik súly az összes iskola pe-dagógusainak iskolacsoportonkénti átlagos megoszlásait képezi le. Ezt a súlyt akkor alkalmazom, amikor az egyes vizsgált iskolacsoportok és a teljes minta átlagai kö-zötti különbségeket tesztelem. (10. táblázat)

10. táblázat: Az általános iskolai pedagógusok telephelyi összlétszáma alapján kialakított súlyozott létszámok (fő)

összespedagógus Elsőhullám (2013) MásodiKhulláM

(2014)

Reziliens iskola 1 472 3,8 103 88 118 69

Veszélyeztetett iskola 1 919 2,9 246 115 182 91

Hátrányos összetételű

egyéb iskola 6 544 13,0 496 392 339 309

Nem hátrányos összetételű

iskola 40 428 80,3 2 171 2 421 1 737 1 907

Összes PhÉ mutatóval

rendelkező iskola 50 636 100,0 3 016 3 016 2 376 2 376

Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (első, illetve második hullám).

*Súlyváltozó kialakítása:

Súly = (adott iskolacsoport összes pedagógusa / PHÉ mutatóval rendelkező iskola összes pedagógusa) / (adott iskolacsoportban elért pedagógusok száma / PHÉ mutatóval rendelkező iskola elért pedagógu-sainak száma) ^* adott iskolacsoportban elért pedagógusok száma.

A második súly alapját a reziliens és a veszélyeztetett iskola pedagógusaink egymáshoz viszonyított aránya adja. Ezt a súlyt alkalmazom akkor, amikor a két iskolacsoport pedagógusainak véleményeit hasonlítom össze. A 2014. évi máso-dik hullám adatbázisában ilyen súlyt nem alakítottam ki, mivel ebben az esetben

az iskolacsoportok egymáshoz viszonyított pedagógusmegoszlásai (reziliens iskola:

39,3%, veszélyeztetett iskola: 60,7%) nem különböznek szignifikánsan az összes reziliens és veszélyeztetett iskola pedagógusainak hasonló összevetésétől (sorrend-ben 43,4%, illetve 56,6%). (11. táblázat)

11. táblázat: A két vizsgált iskolacsoport pedagógusainak egymáshoz viszonyított arányai, és az ezek alapján kialakított súlyozott létszámok (fő)

összespedagógus Elsőhullám (2013) MásodiK hulláM

Reziliens iskola 1 472 43,4 103 151 118

Veszélyeztetett iskola 1 919 56,6 246 198 182

Együtt 3 391 100,0 349 349 300

Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (első, illetve második hullám).

*Súlyváltozó kialakítása:

Súly reziliens iskola esetén = (reziliens iskola összes pedagógusa / reziliens és veszélyeztetett iskola együttes pedagóguslétszáma) / (reziliens iskola elért pedagógusainak száma / reziliens és veszélyezte-tett iskola összes elért pedagógusának száma) ^* reziliens iskola elért pedagógusainak száma.

Súly veszélyeztetett iskola esetén = (veszélyeztetett iskola összes pedagógusa / reziliens és veszélyezte-tett iskola együttes pedagóguslétszáma) / (veszélyezteveszélyezte-tett iskola elért pedagógusainak száma / reziliens és veszélyeztetett iskola összes elért pedagógusának száma) ^* veszélyeztetett iskola elért pedagógusai-nak száma.

Felmerülhet a kérdés, hogy a rendelkezésemre álló elemszámok alkalmasak-e statisztikai elemzésre. Szakmai álláspontom szerint igen, hiszen a reziliencia nem tekinthető tömeges jelenségnek, hozzátéve, hogy az elemzéseknél a kis elemszám-hoz igazodó elemzési módszereket alkalmaztam.⁴⁸ Továbbá arányaiban véve sem tekinthető kevésnek az iskolacsoportonként elért pedagógusszám. A pedagógus-adatfelvétel első hullámában a reziliens iskolákban tanító 1 472 pedagógusból 151 főt (súlyozott létszám), a veszélyeztetettekben dolgozó 1 919 pedagógusból 198 főt (súlyozott létszám), míg a második hullámban, sorrendben 118 főt, illetve 182 főt sikerült elérni. Vagyis az első hullám kapcsolt adatbázisában az adott iskolacsoport pedagógusainak több mint 10 százalékáról, míg a második hullám esetén 8–10 szá-zalékáról rendelkezem adatokkal. A megbízhatóság és az érvényesség javítása

érde-48 Például a khi‐négyzet próba esetén a kisebb elemszámból adódóan a Monte Carlo módszert alkal-maztam, amely egy matematikai becslés annak érdekében, hogy a kevés válaszból az adatok, táblák véletlen generálásával pontosabb eredményre, szignifikanciaértékre jussunk.

7. Módszertani korlátok, dilemmák

kében a vizsgálat alapjául szolgáló iskolák közül néhányat kvalitatív mélyfúrással is megvizsgáltam.

A pedagógus-adatfelvétel mindkét hullámának adatai alapján az is elmondható, hogy a reziliens és a veszélyeztetett iskolák kérdőívekre válaszoló gyakorló peda-gógusai között nincs lényegi különbség az olyan karakteres háttérjellemzők tekin-tetében, mint a nem, kor, szakmai gyakorlati idő, legmagasabb iskolai végzettség, munkakör, alkalmazotti jogviszony, munkaidő, nyelvtudás.

A későbbi eredmények értelmezéséhez fontos hangsúlyozni, hogy a mintába került reziliens iskolák pedagógusainak nem és kor szerinti megoszlása statisztikai értelemben jól illeszkedik az összes reziliens iskola pedagógusainak nem és kor sze-rinti megoszlásaihoz, s ugyanez mondható el a veszélyeztetett iskolák esetében is.

Hozzátéve, hogy e tekintetben kisebb-nagyobb eltolódások kimutathatóak az adott iskolacsoportokban – elsősorban a reziliens iskolacsoport esetén – mindkét hullám esetén. (12. táblázat)

12. táblázat: A vizsgált iskolacsoportok pedagógusainak főbb jellemzői

reziliens isKola veszélyeztetettisKola

Összes Elért

Összes Elért

I. II. I. II.

Pedagógusok összlétszáma (fő) 1 472 103 118 1 919 246 182

Pedagógusnők aránya(%) 82,0 89,3 89,8 83,4 85,8 86,3

30 év alattiak aránya (%) 5,8 11,7 8,5 6,5 9,3 7,1

30–39 évesek aránya (%) 24,2 27,1 26,3 26,6 28,0 26,9

40–49 évesek aránya (%) 29,7 26,2 31,3 29,9 30,9 33,0

50 éves, vagy idősebbek aránya (%) 40,3 35,0 33,9 37,0 31,8 33,0 Forrás: OKM–KIR-STAT–Pedagógus-panelkutatás kapcsolt adatbázis (első, illetve második hullám).

Megjegyzés: A létszám alapján történő súlyozás a minta fő megoszlásait nem érinti, ezért a táblázatban nem a súlyozott összlétszámokat tüntettem fel.

v. A KutAtáS EREDMÉNYEI

1. a vIzsgált IskolacsoPortok legfontosabb