• Nem Talált Eredményt

Az MSMPR és MSCPR izoterm kristályosítók matematikai modellje

2. A kristályosítók matematikai modelljeinek megadása és numerikus megoldása

2.1. A folyamatos kevert szuszpenziójú izoterm kristályosítók matematikai modelljei és numerikus megoldásuk

2.1.1. Az MSMPR és MSCPR izoterm kristályosítók matematikai modellje

0

3n L,t dL L

L h

2.1. A folyamatos kevert szuszpenziójú izoterm kristályosítók matematikai modelljei és numerikus megoldásuk

2.1.1. Az MSMPR és MSCPR izoterm kristályosítók matematikai modellje

A folyamatos MSCPR izoterm kristályosító vázlatos rajza a 2.1. ábrán látható. A kristályosítóba qin térfogatáramú szuszpenzió lép be, amelyben a kristályok méreteloszlását az nin(L,t) méreteloszlás írja le. A V térfogatú kristályosítóba belépő anyalúg koncentrációja az oldott szilárd komponensre tekintve cin, míg az oldószerre

nézve csv,in. A kristályosítót tökéletesen kevertnek tekintjük, a szuszpenzió qout

térfogatárammal hagyja el a kristályosítót, amelyben a kristályok méreteloszlása osztályozott. Az elvétel mérettartományát a h(L) szelekciós függvény határozza meg. A

szelekciós függvény esetében az MSMPR kristályosítóra érvényes reprezentatív elvételt kapjuk. A kristályosító állapotát az n(L,t) méreteloszlás, a c oldott komponens koncentráció és a c

( )

L =1

h

sv oldószer koncentráció jellemzi. Mivel a kristályosító izoterm körülmények működik az oldott komponensre vonatkozó cs telítési koncentráció időben állandónak tekinthető, és energiamérleget nem adok meg.

n(L,t), c, csv

qin, nin(L,t), cin, csv,in qout, h(L)n(L,t), c, csv

2.1. ábra. A folyamatos MSCPR izoterm kristályosító vázlatos rajza.

A matematikai modell felállításkor a következő feltételezéseket teszem:

(1) Az oldott komponens moláris térfogata megegyezik az oldatban és a kristályokban, így a kristályszuszpenzió térfogata az oldott komponens kiválása miatt nem változik, és a kilépő térfogatáram nagysága minden időpillanatban megegyezik a belépő térfogatárammal, azaz qin=qout.

(2) A keletkező kristályok mérete az L lineáris változóval jellemezhető.

(3) A kristálygócok L0 mérettel keletkeznek.

(4) A kristályok méretnövekedése méretfüggő.

(5) A kristálygócok elsődleges gócképződési mechanizmussal keletkeznek.

(6) A kristályok törésének és agglomerizációjának mértéke elhanyagolható.

Gócképződési kinetika

A modellben elsődleges gócképződési mechanizmust tételezek fel. Az egységnyi oldattérfogatban, egységnyi idő alatt képződő kristálygócok számát a Volmer gócképződési modellel írom le:

( )

( )

[ ] [ ( ) ]



− −

≅



−

= 2 2

0 exp

exp ln ,

s s p e

s p e

s c c c

k k c

c k k

c c

B (2.1.1.1)

ahol kp a gócképződési sebességi állandó, k

)

e konstans és cs a telítési koncentráció. A mennyiség az oldat túltelítettségének mértékét fejezi ki.

(

ccs

Kristálynövekedési kinetika

A modellben mérettől függő kristálynövekedést tételezek fel. A kristályok méretfüggő növekedését két függvény, a kristályosító állapotát jellemző függvény valamint a növekedés méretfüggőségét leíró függvény szorzataként írom le:

(

c c

) (

L

A (2.1.1.3) egyenletben kg a kristálynövekedési sebességi állandó és g konstans.

A folyamatos MSCPR izoterm kristályosító matematikai modellje a kristályok méreteloszlására felírt populációs mérlegből, az oldat fázisra vonatkozóan a kristályosítandó komponens és az oldószer tömegmérlegéből áll.

Populációs mérlegegyenlet

A kristályok populációját az n(L,t) méreteloszlás alapján a következő parciális differenciálegyenlet írja le:

=

A kezdeti és peremfeltételeket az alábbi egyenletek definiálják.

) (2.1.1.6)

Az (2.1.1.5) egyenlet bal oldalának első tagja a V térfogatban lévő kristályok méreteloszlásának időbeli változását adja meg, míg a második tag a kristálypopuláció változását írja le a kristályok növekedése által. A jobb oldal első tagja az L0 méretű kristálygócok képződését írja le, mint forrás, míg a második és harmadik tagja a kristályok betáplálását és az osztályozott elvételt fejezi ki. Amennyiben a szelekciós függvény a konstans h(L)=1 függvény az MSMPR kristályosítót leíró populációs mérlegegyenletet kapjuk. Az ε(t) oldattérfogati hányad az egységnyi térfogatú kristályszuszpenzióban lévő anyalúg térfogatát adja meg:

(2.1.1.9)

ahol a kv formatényező a kristályok jellemző alakjától függő konstans. A (2.1.1.5) egyenlet egy másik, de egyenértékű felírási módja, amikor a B0 gócképződési sebességet az L0 méretnél jelentkező bal oldali peremfeltétel részeként adjuk meg:

( )

( , )

Figyelembe véve a fentebb említett modell feltételezéseket valamint a növekedési kinetikát leíró (2.1.1.2) egyenletet, a (2.1.1.5) populációs mérlegegyenlet a következő módon egyszerűsíthető:

[ ( ) ] ( ) ( ) ( )

ahol τ az átlagos tartózkodási idő.

Oldott komponens tömegmérleg

A gócképződési, valamint kristálynövekedési sebesség megadásához az oldott komponens koncentrációjának értéke szükséges. A koncentráció értékét az anyalúgra felírt tömegmérleg alapján határozzuk meg. A tömegmérleg felírásához a (2.1.1.12) egyenletből indulunk ki. Ha a (2.1.1.12) egyenlet tagjait kvL3-al megszorozzuk és integráljuk az L változó szerint az alábbi egyenleteket kapjuk:

(

)

= + +

( ) ( )

A (2.1.1.13) egyenlet az egységnyi térfogatú szuszpenzióban lévő kristályok térfogatának változását írja le, míg a (2.1.1.14) egyenlet az egységnyi térfogatú szuszpenzióban lévő anyalúg térfogatváltozását fejezi ki. A (2.1.1.13) egyenlet jobb oldalának első két tagja írja le azt az egységnyi szuszpenzió térfogatban létrejövő kristálytérfogat növekedést, amely a kristálynövekedésből és gócképződésből adódik.

Felhasználva ezt a két tagot, az oldott szilárd komponens tömegmérlegét az alábbi módon írhatjuk:

(

0 0 30

ahol ρc a kristályok sűrűsége. Az egyenlet bal oldala az oldott komponens tömegének időbeli változását írja le. A jobb oldal első két tagja a betáplálás és elvétel általi tömegáramot fejezi ki. Az utolsó tag a gócképződés és kristálynövekedés által bekövetkező tömegáramot írja le, mint az oldott komponens fogyását. A (2.1.1.14) egyenlet felhasználásával a (2.1.1.16) egyenletet az alábbi módon írhatjuk:

(

) (

) (

+

)

+

A (2.1.1.17) egyenlet az oldott komponens koncentráció változását írja le folyamatos MSCPR kristályosítóban az alábbi kezdeti feltétel megadásával:

(2.1.1.18)

( )

0 c0

c =

Ha a szelekciós függvény értéke h(L)=1, a folyamatos MSMPR kristályosító koncentráció változását leíró egyenletet kapjuk:

( ) ( ) (

0 0 30

Oldószer tömegmérleg

Az anyalúg oldószer mérlegét a következő egyenlet adja meg:

sv

ahol a bal oldali tag az oldószer tömegének időbeli változását fejezi ki. A jobb oldal két tagja az oldószer betáplálási és elvételi tömegáramát írja le. Az oldószer koncentráció változását a (2.1.1.14) egyenlet felhasználásával fejezzük ki, és az alábbi mérlegegyenletet írhatjuk fel:

(

)

+

(

+ +

A h(L)=1 esetben a folyamatos MSMPR kristályosító oldószer koncentrációjának változását leíró egyenletet kapjuk:

(

,

) (

0 0 30

A folyamatos MSCPR izoterm kristályosító dinamikai működését a (2.1.1.12), (2.1.1.17) és (2.1.1.21) egyenletek megoldásával kapjuk meg a (2.1.1.1-2.1.1.4) kinetikai összefüggések, valamint a (2.1.1.18), (2.1.1.22) és (2.1.1.6-2.1.1.8) kezdeti és peremfeltételek felhasználásával.

2.1.2. Az MSMPR izoterm kristályosító matematikai modelljének

Outline

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK