akadá-A D akadá-A T O K F I U M E É S akadá-A Makadá-AGYakadá-AR T E N G E R P akadá-A R T T Ő R T É N E T E H E Z 81
lyozni. Ő beszélt triesti emberekkel, miért ellenzik Fiume kiépítését; a vá-lasz meglepő volt: ami ott van, az is az ő tőkéjükből épült, s a szomszédos város fellendülése hasznos lesz az ő kereskedelmükre is. „Ez azon adagiumre emlékeztet: fogtam törököt, de visz".
,,Hála Istennek, hogy elestünh azon régi bilincstül, mely gyengeségbe találta erejét: mely meglehet, hogy régi iclökben jó politika volt, és ha tekint-jük, hogy vérünkben még azon gyönyörű keleti turbulentia van, mely igaz,
hogy lehető legnagyobb kárunkra is szolgálhat, melynek kivált mostani világ-ban, hol a közopiníó nagy szempont, ellentállani nem lehet.
Merre megy ezen útvonal ? Szláv vidékeken megy keresztül az egész út, mely elöadatik, a véghatár a
kormánynak parancsolatától függ, a harmincad vámok úgy állanak Fiuménél mint Tri-estnél: de tekintetet érdemel-nek a békességkötések is, me-lyek a kereskedőre nagy be-folyással vannak, mindez nem ötlik szembe, egy pár millió mérő búza nevetség. . . Egy békességkötés megzsibbasztja a kereskedést, ez pedig a kor-mánynak kezében van; és mindezeknek dacára az hisz-szük, hogy itt a kormány haj-lama és akarata ellen mellé-kesen valamit tőle kidiploma-tizálni és kicsikarni lehet. Ezt eszemmel nem fogom meg, és szerencsések, kik máskép lát-ják a dolgot."
A vita további folyamán há-rom kérdés került előtérbe. Az első Széchen Antal indítványa volt,
váj-jon a Vukovár-Károlyváros közötti vonal mielőbb megépíttessék-e, a második az volt, hogy magántársaság, vagy — amit Zichy Károly gróf ajánlott -— az állam építse-e meg, végül a harmadik volt Széchenyi javaslata, hogy országos választ-mány bizassék meg a végrehajtással szorosabb megkötés nélkül. Kiss Pál szintén többször felszólalt, hálával és köszönettel fogadta az ország áldozatkészségét, s beleegyezett abba, hogy a vonal végső pontjai ne jelöltessenek meg előre kizáró-lagosan Vukovárban és Károly városban, hanern a vasúti közlekedés egyelőre leg-alább a Lujza útig tétessék lehetővé.
Zichy indítványa, aki a munkálatot „határtatan bizalommal" kívánta a kor-mányra bízatni, Széchényit ismét felszóllalásra késztette. Csatlakozik a rendek ja-vaslatához, első sorban vállalkozót kellene az építéshez keresni, s csak ha ilyen
jfvviHo lelterario.
Allo sprttabilf. t iclto PubblKO Ö(U ímprro Auetriacű
V
8 2 A T E N G E R
nem akadna, kellene a vasútat közpénzből létesíteni. Ezt Kiss Pál, Ivanovics József és mások is elfogadták.
, ,Extr emumoknak barátja nem vagyok, kivált alkotmányos országban, és azon kitételt ,,határtalan bizalom" oly kevéssé teszem magamévá, mint akármi tekintetben, másrészről a határtalan bizodalmatlanságot és e tekin-tetben a középútat kívánom követni... Én a dolognak practicabilitását így fogom fel: én egészen en famille azt mondom, hogy ha mi a fiumei útat őszintén kívánjuk és újjhuzásba tesszük magunkat a kormánnyal, az egész-ből semmi sem lesz és azért természet szerint vana sine viribus ira, kivált pénz dolgában; mert mi — az igaz —- igen derék és régi nemzet vagyunk,
de pénzünk nincs és mi legtöbb, hogy nem is adnak, akár a trombitás elő-re akár a huszár hátul, még sem adnak és azért, ha valaki azt mondja, hogy ,,magamat függésbe tenni nem akarom semmi áron, akkor mondjon le a fiumei útról."
Még világosabban kifejti álláspontját az országgyűlés befejezése után a védegylet ellen írt cikksorozatának kezdő soraiban. Érthetetlen következet-lenségnek minősíti azt, hogy az ország elzárkózzék a külföld elől, más részt ugyanakkor nagy hasznot várjon a külföld felé irányuló egyoldalú kereskedelemtől.
A Szentgróti levél elemzése című közleményben gyermekes ábrándozásnak minősíti a Védegylet vezetőinek reménykedését, hogy csak kivitelt akarnak elérni behozatal nélkül. Azt meg tudta még érteni, hogy a központi vasút iránt nem lelkesedtek a védegyletiek, mert annak virágzása a kivitel és behozatal emelke-désétől függ, mert az Ausztria felé irányult, de annál érthetetlenebb előtte a fiumei vasút iránt, amely ugyancsak akkor fizetődik ki, ha kivitelt és behoza-talt bonyolít le. Akinek nincsen valami egyéb mellékes célja, szerinte vagy a Védegylet vagy a vasút mellett foglalhat állást. „De hogy mindkettő után mikép-iramulhat valaki egyszerre, azt felfogni lehetetlen, minthogy felnyitás és elzárás, határon túli kereskedés és védrendszer két olyannyira különböző valami, mint hideg és meleg, fehér és fekete, világ és sötétség, miket kölcsönös megsemmi-sítés nélkül egybeilleszteni nem lehet".
Addig is, amíg felhívására választ nyer, élteti a remény, hogy ezen éretlen-séget sok egyéb nemzeti vonással együtt elsöpri a nemzeti közértelem súlya.
Ugyanakkor egy ki nem adott, de kétségtelenül a Védegylet ellen szánt másik cikkében ez áll;
Weg naeh Fiume, und der von Triest nielit iiber Ungarn. Deák wie ware es für Zala gut. — Wenn meine Wolle bei einem teutschen oder un-gariselien Loch hinaus gehet, oder eine Eisenbahn nacli Steyermarkt. Oder muss es aufs Meer ? Es muss naeh Indien gehen, sonst ist seine Imagina-tion nicht befriedigt: in Soroksár z. B. tödre es nieht gut, ivenn dureh innere Consumtion ahome markét.
Kossuth kommt mir vor wie ein Student, der mit der Landkarte spielt und sich in TJngam verliebt. — Vegyük a dolgot mint van, nieht wie es
ADATOK F I U M E É S A MAGYAR T E N G E R P A R T T Ő R T É N E T E H E Z 83 seijn sollte. In Fiume eben so viel Zoli, ívie Triest. Alsó gleicli. -Jede Yer-besserung, Verneuerung Traetat. Jede gleicli leicht. In Fraction jede gleich, alsó kann nur in Anbetracht, wo besser Hafen, mehr Capitalien, náher leichter hinkommen.
A vasút iránt lelkesedők jelszava: bizalom. Erre az a megjegyzése, biza-lom csak az érdekek elrendezése után állhat elő, arról pedig nem lehet beszélni, mert sokfelé húzunk.2 9
Sokszoros töprengését árulja el a következő feljegyzése is: Fiume, vasút.
Miért ? Mert Budapest a haza szíve, melynek egésséges literéhez min-den tag köteles vinni áldozatát, s onnan buzog vissza . . . Bécsbe pedig mert ez a közbirodalom feje . . . Főnek szívnek pedig szoros láncolatban kell lenni.
„Fiume a mienk!" Igen ábrándban! Es ist der Illir dórt. Wenn aber auch nicht? So miissen 30-ad etc. regulirt werden. Ja mit ivem! Iiegierung.
Ja. Alsó weit, nalie weit mcinen die Triester!30
(Folytatjuk.)
251 Viszota : Gr. Sz. I. írói és hirlapi v i t á j a K o s s u t h L a j o s s a l I. k. 756. 1.
3 0 A m i n d e n f é l é k k ö z t o l v a s h a t ó b e j e g y z é s e .