• Nem Talált Eredményt

a Tisza, minthogy bel kereskedésünk -pangásának egyik fii oka e két folyam rendetlen állapota",

In document A Tenger 18. évfolyam 1928 (Pldal 79-85)

FIUME ÉS A MAGYAR TENGERPART TÖRTÉNETÉHEZ A REFORMKORSZAKBAN

2. a Tisza, minthogy bel kereskedésünk -pangásának egyik fii oka e két folyam rendetlen állapota",

3. a Száva a Kulpával, „ezen folyók rendezése által lehetvén remény-leni az adriai tengerreli rövid és jutányos közlekedést",

4. a Dráva a Murával, 5. a Maros,

fi. a Poprád Podolintól kezdve, 7. a Vág.

Ezen szabályozásokra és mederrendezésekre nézve a vá-lasztmány által átvizsgált ter-vezetek közül csupán a Horvát-országra vonatkozókat említjük meg.

A Száva térképét elkészíttették a felméréssel együtt Zimonytól Rugvi-cáig, ameddig a hajózás eszközölhető s a szabályo-zási terv is 1843 nyarára remélhetőleg teljesen meg-lesz.

A Kulpa szabályo-zásának terve kész, fel-terjesztetett jóváh agyasra.

Az Építési •Igazgatóság a Száva medrében levő na-gyobb akadályok elhárítá-sának és a Kulpa rende-zésénélí költségeit külön-külön 500,000 forintra teszi.

A Dráva és Mura felvételét éppen hogy

meg-kezdték 1842-ben, elkészülését két év múlva lehet remélni.

A munkálatok keresztülvitelére Országos Szabályozási Igazgató Bizottság felállítását javasolja a választmány, amely az Építési Igazgatóság hajózási osz-tályának tagjaiból megalakítva, teljesen függetlenül járna el a közmunkák vég-zésében, vezetőjét 3 ajánlott közül a nádor nevezné ki. Törvényes intézkedést kíván még arra, hogy a munkákat katonai erővel lehessen megoldani. A szük-séges összegek előteremtésére a következő forrásokat jelöli meg a választmány:

a kamarai jószágok jövedelmének egy részét, a honosítási díjakat, az egyenes örökösök nélkül elhaltak vagyonának egy százalékát, a hitbizemányok új tulaj-donosai első évi jövedelmének Vio-ét, a senioratusokban V20-át, az egyházi

Fiume v á r o s és szabad kikötő tűzrendészeti szabályzatának címlapja.

70 , A T E N G E R

vagyonra kinevezettekét hasonlóképen, az üresedésben levő egyházi javak egész jövedelmét, a só árának bizonyos részét, végül a horvátországi közalapítványok kamatait, a harmincad jelentékeny részét, végül a királyi taksák egy negyedét.

Az országos választmány a munkálatokat illetőleg közvetlenül Vásárhelyi Pál hajózási felügyelőhöz is intézett kérdéseket, amelyből (1842 dec. 19.) az ide-vágó rész a következő:

Arra a kérdésre, liogy a folyók rendezéséhez lehet-e nyomban hozzáfogni, a válasz így szólt : Zimonytól Rugvicáig, ameddig a rendes hajózás mehet, a Szára térképét és felmérését bevégezték s reméli, hogy egy év alatt a szabályozás terve is elkészül.

A Kulpáról ugyanazt mondja, amit már fentebb láttunk.

A Dráva és a Mura felméréséről hasonlóképen szól, de megjegyzi, hogy több átvágást a helyi hatóságok segítségével már végbevittek.

Arra, vájjon ezen szabályozások közül melyik kívánja meg a Duna előbb történő rendezését, kijelenti, hogy a Dráva torkolatának kiigazításán kívül más esetről nem tud.

A kérdések utolsója (18.) az volt, mely ik irányú, az adriai vagy fekete-tengeri kereskedelemnek lehet-e nagyobb jövőt mondani. Vásárhelyi alapos és

körül-tekintő válaszát, amelyet Széchenyi is elfogadott, egész terjedelmében iktatom ide:

azon kereskedési cikkek, melyek eddigelé Magyarországból Fiume felé vették útjokat, voltak: búza, kétszeres, tengeri, köles, árpa, zab, rongy, zsira-dék, dohány, Debrecen és Szeged tájékáról a Tiszán át stb. •

A gabonának nagyobb része a banat.usban vétetvén össze és Becse válván fő gabna raklielyévé, legtermészetesebb kiviteli útja volt annak eddig is a Tiszán alá a Dunába s azon Zimonyiy, innen a Száva vizén fel Sziszekig, honnan egy része a Száván folytatva útját Zágráb mellet el csak-nem Laybachig vitetett, a másik része ellenben a Kidpa folyón, mely Szi-szeknél szakad a Szávába, szállíttatott Károly városig.

Laybachból asztán szárazon tovább Triestig is ment, ami a tartomány-ban el nem fogyott. Károlyvárosból pedig egy felül a Ludoviceán át Huniéba, másfelől peclig a •Tosephinán Zengre, a két tengermelléki városba vitetett.

A mennyiség, mély évenként (a mostoha éveket kivéve) Sziszekig érke-zik. teszen egyre-másra 1,800.000 pozsonyi mérőt, melyből kerek számban szólva, 1,700.000 Laybachnak, 1—1,200.000 Kár oly városnak van szánva.

1740-ik évben hiteles adatok szerint Zimony mellett hajókon elvitetett csupán tiszta búza 1,103.841 V2 mérő.

A gabonának ezen mennyisége csak az austriai tartományokban fogyasz-tatik, külkereskeclés igen ritka, sőt vágynák évek, melyekben odessai búza árultatik Zeng, Fiume s Károlyvárt. Az árkülömbség, mellyel az odessai búza alább áll 6 és 18 kr. közt változik. Csak kivételkép, midőn Krimiában a termés szül,', bírjuk a concurrenciát.

Ennek köztudomás szerint a drága és lassú szállítás okai. Odessából a szállítás Fiúméig 20 legfellebb 60 nap alatt kerül 30 krba, Bécsből 60 sőt 180 nap alatt a hajózás akadályai miatt 1 frt 20 kr. Ujbecséből t. i.

Sziszekig víz mentében 130 mértföldet tevő közön 14 kr, Sziszektől

Károly-A D Károly-A T O K F I U M E É S Károly-A MKároly-AGYKároly-AR T E N G E R P Károly-A R T T Ő R T É N E T E H E Z 71 városig 18 mértföldnyire a Kulpa vizén 18 kr, Károly várostól Fiumég a Ludovieeán 18 mértföldet tevő közön 12 kr. Utivámmal együtt 48 kr., summásan a fennebbi 1 frt 20 kr.

A szállítási árban oly nagy a külömbség Sziszek és Károlyráros kö-zött, hogy az 4 és 20 kr. közt változik egy mérőnél, amint a Kulpa vize nagyobb vagy kissebb állásban vagyon. A Száván ellenben a szállítási ár a Száva vizének állapotjához képest változik 12—18 kr. között.

Azon körülmény, hogy a Száván és Kidpán némely hajózási akadá-lyok miatt a hajózás folytonosan nem űzethetik, okozza, hogy a gabona ked-vező vízzel csaknem egyszerre érkezik egész mennyiségben Károlyváros alá, honnan azután, szekerek hiányánál fogva nehezen lassan és drágán szálíit-tathatik csak az Adria tengeri kikötőkbe: neveli a szállítás árát az is, hogy a szekeresek viszfuvarra nem számíthatnak, tehát bele tudják a szállítási árba ezt is.

Ezekből világos, hogy a Száva, Kulpa hajózás akadályának elhárítása fötekintetet érdemel. A Kulpa igazítását illető terv legfelsőbb helyre van fel-terjesztve s a szabályozási költség kerék számban 5(X).(KX) frtra van előlegesít ve.

Tudva ugyan, hogy azon magáng társaságnak, mely a bácsi n. n.

Ferenc csatornáját létre hozá, céljában volt a Száván létező akadályokat egy, Vukovártól a Duna mellett Scliamacig (Sabácig) a Szávánál vezetendő csa-torna által elmellözni, s a Kulpa hajózását Káró!yvárostól egész Erődig a Kulpánál (mely a Száva mellett fekvő Broodtól megkülönböztetendő) lehetővé tenni, mely utóbbi mód által a kereskedési út szárazon 18 mértföldről 8-ra rövidíttetett volna. Mind a két feladat azonban erejét haladó physicai aka-dályok miatt elmaradt.

Az utolsó időkben a slavoniai eszéld társaság újra felfogta a Duna, Száva közti csatornának eszméjét s az előleges mérésekből, melyek részint azon társaság, részint a Száva folyón munkálkodó le. biztosság által a nm.

m. kir. Helytartótanácsnak kegyelmes rendelete folytában eszközöltettek, egg Eszéktől Broodig a Száva mellett vagy 1'ukovártól ugyancsák Broodig viendő csatornának könnyű kivihetősége kétségen kívülivé lett: a bővebb s részletesebb adatok a Száva tervéhez lesznek ugyancsak a nm. m. kir. Helytartótanács rendeleténél fogva csatolandók.

Ennek életbe léptével a kereskedés a Tiszából venné útját a Ferenc csatornáján keresztül a Dunába Batinánál, onnan alá vagy Eszékre a Dráva mellett, vagy Vukovárra a Duna mellett, onnan Diakovár mellett el Broodig a Szávába s így tovább Sziszekig s Káról gvárosig. Azon esetben, ha vagy az Eszék-Broodi vagy a Vukovár-Broodi csatorna jönne létre, a Száva szabályozása Brood és Zimony között, mely közben a legnagyobb ha-józási akadályok léteznek, haha-józási tekintetben feleslegessé válnék.

A mondottakból világos, hogy a kereskedés felvirágoztatására két dolog kívántatik:

1. folytonos akadály nélküli, 2. minél olcsóbb szállítás.

72 , A T E N G E R

S e második pontot szükséges azoknak figyelmébe s minden oldalit meg-fontolásul ajánlani, kik egy Eszék és Károlyváros vagy szinte Eszék és-Fiume közt építendő vasút eszméjével foglalatoskodnak.

A dunai hajózás akadálya Szerbia és Oláhország felé a Vaskapu, amelyen keresztül csatorna ásással lehetne szerinte segíteni, ami körülbelül 3X0,000 frtba kerülne.19

Még az országgyűlés megnyitása előtt tisztázódott az a kérdés, lehet-e egyáltalában a viziút és vasút összekapcsolásáról beszélni. Arra vonatkozólag ugyanis, hogy melyik csatorna megépítése volna a hajózás szempontjából elő-nyösebb, a Szlavóniai Szabadítékos Csatorna Társaság 1843 január 10-én Verőce megyéhez emlékirattal fordult, amelyben gondosan összefoglalva az 1842 őszén Inkey Imre szávaszabályozási kir. biztos elnöklete alatt tartott tanácskozások eredményeit, arra kéri a vármegyét, hogy az építési költségek tekintetében olcsóbb, rövidebb és biztosabb Eszék —Broodi, tehát Dráva—Szávai csatorna

meg-építését ajánlja az országg3?űlés figyelmébe a Duna—Szávai helyett.2 0 Ezzel azonban, minthogy Széchenyi programmjában a vasúti vonal mellett alig játszik szerepet, bővebben nem foglalkozunk, csupán azt említjük meg, hogy Széchenyi Inkeyvel nemsokára bekövetkezett halála előtt többször tárgyalt: tőle tudta meg azt is, hogy a Száva mint hajózható meder csak Rugivcáig jöhet számításba, végül hogy a vukovári vasút pályája mocsaras területen vonul végig.2 1

Széchenyi a magyar tengerpart kérdésében elfoglalt álláspontját két helyen fejti ki ki. Az egyik a választmányhoz intézett 1844 július 6-án kelt emlékirata, melyet külön röpirat gyanánt nyomtatásban tett közzé.2 2

Ha nem hiú mese az emberi történetírás minden lapja, írja emlékiratában az országos választmányhoz, meg kell ismertetni és el kell fogadtatni emberekkel azon kellékeket, amelyek nélkül „még soha nem bontakozott ki nép pangó lét-bűi virágzó állapotra". Ennél magasztosabb feladata a választmánynak nem igen lehet. Mert mig az egyén szóval és írásban szabadon izgathat eszméi mellett s elmehet az ígéretek legszélső határáig, az országos választmány csak arra tehet Ígéretet, ami biztos alapon nyugszik; jaj a nemzetnek, „ha országos választmány felszinessége is fagyos vizet önt a nemzet forró várakozására".

Emlékiratában a következőket teszi a nemzet kötelességeivé:

1. országos pénztár létesítését 2—3.000,000 frt pénzkészlettel, 2. Budapest megóvását árvíztől és lehető fejlesztését,

3. Budapestről kiindulva 4—5—6' közlekedési vonal építését az or-szág határáig,

4. az aldunai munkálatok folytatását és befejezését,

•'). a magyar tengerpart minden kitelhető módon valá

111 Az 1840-dik évi 4-dik t ö r v é n y c i k k e l által n e v e z e t t o r s z á g o s k ü l d ö t t s é g n e k a Duna s e g y é b f o l y a m o k s z a b á l y o z á s a iránti alázatos j e l e n t é s e .

2 0 E g y k o r ú n y o m t a t v á n y : V é d o k a i a z E s z é k—B r o o d i . . . c s a t o r n a létesítése végett . . . a . . . D u n aS z á v a i c s a t o r n a álokai ellen. B u d a , 1843.

2 1 L. L i p t h a y i. m. 117. 1.

2 2 M a g y a r o r s z á g kiváltságos l a k o s i h o z II. Megjelent ú j r a Hirlapi cikkei II. kötetében.

A D A T O K F I U M E É S A MAGYAR T E N G E R P A R T T Ő R T É N E T E H E Z 73

ápolás át és a lelietö legkönnyebb és legolcsóbb ocla jut ás eszközlését,

6. öt reáliskola felállítását az ország fővárosában és más főhelyein, hogy . . . ,,a szegényebb sorsú is részesülhetne azok jótékonyságában",

7. a hazai lótenyésztés általános és gyökeres előmozdítását, fi. azon vizek szabályozását, amelyek honunkat disztelenítik, 9. megfizetését tartozásunknak,

10. ápolását közintézményeinknek, miknek ..sikere országos haszon vagy nemzeti disz volna, mi azonban bármi okból is nem emelkedhetik ki virágzó létre'1.

A bennünket jelenleg érdeklő ötödik pontnál nyiltan bevallja, hogy azon vérmes reményekben, amelyet a tengerpartot illetőleg legtöbb honfitársa táplál, nem osztozik. Bevallja, hogy a lejutásnak olyan megoldásával, amely a költsé-geket ne csak papiron de tényleg is fedezné, legyen az csatorna vagy vasút vagy mindkettő együtt, továbbá amely nemcsak az ország egy részére jelentene hasznot, hanem az egészre, még nem találkozott. Az is fokozza a nehézségeket, hogy a három tengeri kikötő egyike sir.cs használható állapotban, nehezen meg-közelíthetők s bizony a quarneroi szoroson gyakran nagy veszéllyel tudnak a hajók átevezni. Szerinte a gőzhajókkal nem lehet a tengeri kereskedést le-bonyolítani.

Továbbá azért nem állítom a magyar tengerpart becsét igen magasra, mert miclőn egyedül oly vidéken juthatni ocla keresztül, melynek sympathiáját tán soha nem bírtuk, vagy nagy részben elvesztők, körülbelül szintoly mér-tékben függ szabad használata az angolnak vagy bármily tengeri hatalom-nak, melyre A usztria azonban soha nem fog felvergődhetni, gratiájátúl, mint a Duna használata a muszkáétúl: mert hiszen ott áll Aneona, Corfu, Malta és Gibraltár ezernyi ágyúival, melyekkel ki barátságos viszonyba nincs — mi természetesen egyedül meg nem szűnő subjectióval jár — az bizony hiába erőlködik az Óceán szabad huüámira jutni.

Végre azon okból nem osztozom azolc vérmes reményiben, kik fiumei csudákat várnak, ha majd oda egyszer könnyebben és biztosabban eljuthatni, mert a köz béke malasztitul elősegítve és azért mivel mai időkben minclen nép, minden nemzet szinte maga körülnéz és szinte magával számot vet, azon partvidékek és országok is, melyekkel versenyezni száncléklunk, évrül-évre nagyobb mennyiségben és szaporább progressióban állítanak ki éppen mind azt, amikkel nem egy közülünk azokat és a világot ellátni sőt eláraszt-hatni kecsegteti magát.

Sok magyar, jóllehet még a belkereskedés legelső fokán is igen nagyon innen van, azt hiszi, vajmi könnyű a világ piacán hasznot aratni, holott az első aránylag ehhez nem nagy mesterség, midőn sikeres külkereskedésre ked-vező fekvés mellett széles tárgyismeret, roppant pénzbeli erő és hitel, s mi még ezeknél is több, minden olclalrid tökéletesen megalakított bizodalom, s minden árút nemesítő s javító belintelligentia is megkívántatik.

Szemei előtt úgy tűnik fel, a tengerpart kérdéséért rajongó honfitársai azt

74 , A T E N G E R

vélik, a világ népei ott ülnek a tengerparton mint az éhes madarak, akik minden kiszállított árút drágán megvásárolnak. Biz ezek alaposan csalódnak.

Ha a Középtenger mellékén levő országok kereskedése pangana, éghajlatuk, földjük gabona, bor s mindannak termesztésére, ami nálunk megnő, alkalmatlan lenne, kedvezőbb lenne kilátásunk. De ellenkezőleg, a legtöbbnek földrajzi fek-vése jobb a miénknél, termelése emelkedőben van, tehát reánk nézve a tengerpart nem lesz Eldorádó, „de csak annyiban lehet és fog lenni a magyarra nézve üdvpart, amennyiben becsületes veríték, felszabadított közértelem, megtörhetlen munka, józan institúciók s lehető legszigorúbb rend iránti köz pietas által belsőleg is valósággal külkereskedési állapotra emeli magát a magyar."

Szerinte tehát, ha Magyarország nem fejlődik nagyarányú módon, Fiuméhez és szomszédos kikötőihez reményeket fűzni nem egyéb, mint sajnálatra méltó nagy felületesség.

..Mert hogy belső közlekedések, elégséges tökepénzek, szilárd közhitel, kereskedelmi szellem, minden nagyobb industria, nemesített áruk, törvények végrehajtása s efféle indispensabilis kellékek nélkül jó vagy csak tűrhető sikerrel is szerepelhessen a világ nagy piacán mint kereskedő a magyar és ha minden gyakorlatában ezentúl is csak úgy pang és tétováz, mint dermedez és kapkod annyiakban maga körül mostanság: ezt édes ábrándiban egyedül az álmodhatja, ki előtt tengerparthoz vezető jobb közlekedés, egy kis jóakarat és hős lelkület már váltig való, vagy legalább elégséges pótszernek

mutatkozik mindezen félig-meddig itt felhordott hiányok helyreütésére; holott ily nézet nemcsak nem fogja hátramaradásibid kiemelni a magyar bort soha, de még mélyebben sülyesztencli nemzetünket aggasztó bonyodalmiba minden bizonnyal. Mert felszínes vagy enthusiasmusra épített számítás előbb-utóbb, de bizonyosan megbosszulja magát, mit azután mindig a nemzeteknek kell szen-vedniök, mert ugyan mivel lakolhatna egy-két tervező egész nemzet kijátszásáért Nem lesz egyéb a magyarra nézve Fiume, folytatja a magasan járó gon-dolatmenetet tovább, mint egy kenyérmorzsa, amelyből, ha egyéb nem járul hozzá, nem lakik jól. De most az is kevés van, tehát meg kell becsülnie.

Sokan úgy állítják fel a tételt, hogy ő a Dunán való hajózást többre becsüli a tengeri kereskedés nyújtotta előnyöknél, s hogy a kettő ártalmára lehet egy-másnak. Pedig be kell ismernünk, hogy egyik se rejt olyan előnyöket magában, amilyennel más nemzeteket megáldott a Gondviselés. Ami tehát nincs meg ná-lunk, „semmi által meg nem törhető hazai hűséggel kell pótolnunk".

..A magyar tengerpartnak — írja befejezésként — minden módoni kifejtését tehát lehetetten jó hazafinak nem szomjazni; csakhogy, mint én hiszem, ezen szomjnak sem vakítónak sem kirekesztőnek lenni nem szabad, mert ha vakító, okvetlen elbizottságot szül, ez pedig múlhatatlan elhanyago-lását következteti mincl azon fentebb érintett kellékeknek, melyek ápolása néllcül a magyar tengerpart bizony semmi; ha ellenben kirekesztő, akkor természetesen minden egyéb kiviteli artériák fitymálását s beismerését okozza, ahelyett, hogy mint én hiszen, a tengerpart és a Duna mellett minél több s ha lehetne még száz más kiszállítási csatornát alkotni volna igazi érdekében a magyarnak s ekkép minden hü hazafinak legszigorúbb tisztében is".

A D A T O K F I U M E É S A MAGYAR T E N G E R P A R T T Ő R T É N E T E H E Z 7 5

Hogy a küszöbön álló országgyűlés a tengerpart kérdésével behatóan fog-lalkozik, előre látható volt. A mérkőzés az ellenzék izgatása következtében meg-erősödött, egységes de túlzás felé hajló közvélemény és a kormány akarata között, amelyet József nádor és Széchenyi irányítanak, itt megy végbe. Az ellen-zék lépésről-lépésre hódít, s a Széchenyitől eltanult módszert követve társadalmi úton igyekszik akaratát megvalósítani. A tengerpart ügyét a vasúti kérdés és a vám rendezése érintette közvetlenül.

A Magyar Kereskedelmi Társaság Vay Ábrahám elnök-lete alatt alakul meg, s Kossuth programmjában a magyar keres-kedelem számára az osztrák piacokon kívül két ú j külkeres-kedelmi útat jelöl meg: nyugat-nak Fiumét és keletre a mási-kat a Dunán. Kelet felé ipari cikkeinket szállíthatjuk ki, nyu-gat felé nyers termékeinket ad-hatjuk el, mely nekünk viszont gyarmati cikkeket szállíthat.

.. Külker eskedésii nk megalapítására ezen két út a legtermészetebb és a kettő közt Fiume a szomszéd ki-kötőkkel legalkalmasb és legcélszerűbb. Hazánk s ki-kötőnk szenvedőleges keres-kedelmi mérlege nagy rész-ben abból ered, mivel ki-vitelünk ellenében a bevi-telt magunk egyenesen az eredeti forrásokból nem eszközöljük, hanem csak második kéz által kapjuk.

Ezen állapoton segíteni,

tengerpartunkat egész tengeri kereskedésünk központjává alakítani lesz fő-célja a magyar kereskedelmi társaságnak".

Hazánk fekvése kedvező továbbá egy nagyarányú átmeneti kereskedelem megvalósítására Kelet és Nyugat között, sőt Dél és Észak felől is közvetítheti a szállítást, s így a „tengerparti kikötőnket egy terjedelmes világkereskedés köz-pontjává képezheti". 23

Az ország gazdasági életére messze kiható nagy eredményt vár az ellenzék a Védegylettől. Kossuth a megalakuláskor azt írja a választmányhoz, hogy az egyesület sok egyén csatlakozása által olyan görgeteggé női, amely elsöpri a

In document A Tenger 18. évfolyam 1928 (Pldal 79-85)