52 K Ö N Y V I S M E R T E T É S E K
53 K Ö N Y V I S M E R T E T É S E K
is — elsősorban a p l a s z t i k a i sebészetben — érvényesülő m e g á l l a p í t á s a i é r t -h e t ő érdeklődést k e l t e n e k világszerte, s így I l a n k ó Béla könyve m á r azért is á l t a l á n o s f e l t ű n é s t k e l t e t t a k ö n y v p i a c o n . A k ö n y v népszerűségét m é g inkább fo-kozta az i s m e r e t g a z d a g s á g , i r o d a l m i ké-szültség, világos á t t e k i n t h e t ő s é g és köny-nyed t á r g y a l á s i mód, a m e l l y e l a szerző e l e g ú j a b b biológiai kérdéseket t á r g y a l j a .
„Az elvesztett- testrészek visszaszerzése"
c í m ű első rész az élő szervezet vissza-szerző e r e j é n e k b á m u l a t o s e r e d m é n y e i t i s m e r t e t i , amelyek t e r m é s z e t b e n meg-figyelhetők, v a g y k í s é r l e t i l e g is előidéz-hetők. Az erőszakos c s o n k í t á s vagy ön-c s o n k í t á s f o l y t á n elvesztett testrészek ú j b ó l való kinövésének, v a l a m i n t a
torzképződményeknek okai, tényezői, t ö r -v é n y e i a f e l s o r a k o z t a t o t t sok példa ós szemléltető ábra n y o m á n világosan bon-t a k o z n a k ki e l ő bon-t bon-t ü n k , és egyszerre megs z ü n t e t i k a l a i k u megs n a k azt a tévemegs f e l f o -g á s á t , ho-gy a r e -g e n e r á c i ó me-glepő e s e t e i kivételes jelenségek, a véletlen művei, és n i n c s e n e k a biologia á l t a l á n o s t ö r v é n y e i nek alávetve. — H a s o n l ó k é p p e n t a n u l s á -gos a könyv második része, amely ..Idegen testrészek á t ü l t e t é s e " címmel a t r a n s z p l a n t á c i ó n a k az érdeklődés előteré-b e n levő kérdéseit t á r g y a l j a . I t t v i s z o n t nagy é r d e m e a szerzőnek, hogy k í m é l e t -lenül leleplezi a z o k a t az állítólagos „tu-d ó s o k a t " , akik az á t ü l t e t é s e k i r á n t meg-m u t a t k o z ó n a g y érdeklődést k i h a s z n á l v a , n a g y r e k l á m m a l i g y e k e z t e k j e l e n t é k t e -len. sőt olykor h a m i s k í s é r l e t e i k n e k világraszóló eredményét, dobra v e r n i . I l a n k ó dr., a komoly tudós, o b j e k t í v k r i t i k á j á v a l m u t a t r á a t r a n s z p l a n t á c i ó t é n y l e g e s e r e d m é n y e i r e , igazi jelentősé-g é r e és a p l a s z t i k a i sebészet f e j l ő d é s é n e k lehetőségeire. Az érdekes esetek egész s o r á n a k írásban és k é p b e n való b e m u t a -tásával igazolja az e t é r e n történt- nagy-h a l a d á s t , és n e m m u l a s z t j a el i t t sem m e g a d n i a biologiai a l a p o t a g y a k o r l a t b a á t v i t t t r a n s z p l a n t á c i ó e r e d m é n y e i n e k m e g é r t é s é h e z és értékeléséhez. — A tudo-mányos i s m e r e t e k e t t e r j e s z t ő i r o d a l m u n k értékes g y a r a p o d á s á t j e l e n t i I l a n k ó Béla dr. m u n k á j a , amelyet, szívesen a j á n l u n k olvasóink figyelmébe. K. N.
Der Kriep: zur See 1914—1918. Der den türkischen Gewiissern. Bearbeitet von mann Lorey Konlre admiral a. D. Erster Band.
Die Miltelmeer-Division. Mit 55 Skizzen, Ear-ten und Anlagen Berlin STF. 68 1928. Verlag von E. S. Mittler & Sohne. Ára fűzve M 17.50 egész vászonba kötve M 18.50.
A Mantey a l t e n g e r n a g y s z a k a v a t o t t vezetése m e l l e t t a n é m e t t e n g e r é s z e t i levéltár á l t a l k i a d o t t g y ű j t e m é n y e s mun-kából egy ú j a b b kötet j e l e n t meg, Lorey e l l e n t e n g e r n a g y tollából. E z a kötet 400 oldalon 20 t é r k é p p e l és 35 helyzetrajz-zal a n é m e t k ö z é p t e n g e r i divízió műkö-dését. a „ G o e b e n " c s a t a c i r k á l ó és a
„ B r e s l a u " kis cirkáló m á r többfelől i s m e r t e t e t t , szinte l e g e n d á s teljesítmé-nyeit t á r g y a l j a . Ez a k é t h a j ó — mely a h á b o r ú e l ő t t a n é m e t középtengeri divíziót k é p e z t e — m á r 191.4. augusztus közepén n é m e t személyzetével e g y ü t t török lobogó alá ment „.Tavus S u l t a n Selim" és „ M i d i i l i " n é v e n , s m a g j á t ké-pezte a t ö r ö k f l o t t á n a k . Az a v a k m e r ő bátorság, mellyel a „ G o e b e n " és a ..Breslau" az erős ellenséges h a d m ű v e l e t d a c á r a á t t ö r t M e s s i n á n á l s a D a r d a -nellákhoz j u t o t t , a n n a k i d e j é n egész Né-m e t o r s z á g b a n nagy ö r ö Né-m e t és büszke-séget v á l t o t t ki s l e g e n d á s h a d m ű v e l e t e i az egész v i l á g b á m u l a t á t keltették f e l . Számos c i k k és több k i s e b b mű i s m e r -t e -t -t e e n n e k a ké-t h a j ó n a k a -t ü n e m é n y e s h a d m ű v e l e t e i t , do ezek inkább csak a k ü l ö n b e n rendkívül é r d e k e s külsőségekre s z o r í t k o z t a k , bár így is m é l t á n n a g y é r deklődést, sőt f e l t ű n é s t k e l t e t t e k . A F ö l d közi t e n g e r i német d i v i z i ó további t e l j e -s í t m é n y e i azonban, b á r azok r e n d k í v ü l m a g a s f o k o n á l l o t t a k , kevésbbé v á l t a k i s m e r e t e s e k k é . Lorey e l l e n t e n g e r n a g y n a k ez a t e r j e d e l m e s és n a g y s z a k a v a t o t t s á g gal ö s s z e á l l í t o t t k ö n y v e részletes és t a -n u l s á g o s képet -n y ú j t a r r ó l , hogya-n sike-rült, e n n e k a két h a j ó n a k és n é m e t sze-m é l y z e t é n e k a t e n g e r h e z nesze-m s z o k o t t t ö r ö k ö k e t igen rövid időn r e á n e v e l n i a t e n g e r i ütközetek f o r t é l y a i r a s részint, a két h a j ó , részint a n é m e t t e n g e r é s z e k á l t a l szolgálatba á l l í t o t t lörök h a j ó k e g y ü t t m ű k ö d é s é v e l f é n y e s sikerrel m e g -vívni a harcot a sokkal h a t a l m a s a b b , ellenséges f l o t t á v a l szemben.
/
5 4 K Ö N Y V I S M E R T E T É S E K
A n é m e t h a d i f l o t t a h á b o r ú s tevékeny-ségének ez is egyik ö r ö k r e emlékezetes
dicsőséges epizódja vo l t . Sz.
Taschenbuch der L u f t f l o t t e n 1927. H.
Bachold Verlagsbuchhandluny, Frank-furt a. M. Ara vászonkötésben 12 arany-m ária.
Dr. Íny. U'. von Langsdorfj k i t ű n ő m u n k á j á n a k ez az é v f o l y a m a 556 finom-riyomásu oldalon, több m i n t 400 ábrával és számos táblázattal, az egyes országok repülőgép-típusait és azok jellemző ada-tait csoportosítja.
A könyv a szakember és a laikus szem-pontjából e g y a r á n t é r t é k e s és tanulságos, f e l t á r j a azt, hogy a r e p ü l ő g é p mai f o r -m á j á b a n egy és u g y a n a z o n levegőbe emelkedési elv és egyensúlyozási, kor-mányzási rendszer mellett milyen válto-zatos szerkezeti részletmegoldásban és a n y a g k i v i t e l b e n építhető. Szakember jól á t t e k i n t h e t ő , hasznos a d a t g y ű j t e m é n y t t a l á l benne, a laikus pedig érzi azt, hogy a repülőgép, amely oly s z á m o s változat-ban él, halad, tökéletesedik rohamos lép-tekkel, úgy, hogy nem messze van az az idő, amikor általánosan h a s z n á l t , hétköz-napi j á r m ű lesz. Az 1927. év óceánre] il-lései is ezt a törekvést szolgálták, meg-m u t a t t á k a k o n s t r u k t ő r ö k n e k az irány-elveket, amelyek szerint repülőgéptípu-sok nagy távolságok berepülésére is üzembiztosan alkalmasak lesznek. Min-den siker és balszerencse számos tapasz-talat f o r r á s a volt, amely a tökéletesedést kell, hogy maga u t á n v o n j a .
A könyv első és leghosszabb fejezete a motoros repülőgépeket csoportosítja országok szerint, az egyes országokon belül pedig megkülönböztet k a t o n a i , ten-gerészeti és polgári repül őgép-osztályo-kat. E s z e r i n t felsorolja a m ű k ö d ő repülő-gép-gyárakat, táblázatosan jellemző ada-t a i k k a l a g y á r ada-t o ada-t ada-t repülőgépekeada-t, végül b e m u t a t j a ezek fényképeit ós dispositios r a j z a i t . A táblázatokból k i v i l á g l i k , hogy egy ország h á n y r e p ü l ő g é p - t i p u s t gyárt s a j á t t e r ü l e t é n . A legtöbb t í p u s Ame-r i k á b a n és F Ame-r a n c i a o Ame-r s z á g b a n készül, számszerint 354, illetőleg 352, a z u t á n jön A n g l i a 218, Németország 146, Olaszor-szág 115 típussal. CsehorOlaszor-szág 55. .Tapán
44. Szovjetoroszország 23, Magyarország 5, R o m á n i a 5, Jugoszlávia 3 tipust gyár-tott. A z o k b a n az országokban, ahol van katonai a v i a t i k a , a repülőgép-tipusok motorjai általában 200—450 lóerősek, míg ott, ahol ilyen n i n c s , általában 60—200 lóerős motorok h a s z n á l t a t n a k . Csak a l e g u t ó b b i időben, a békeszerződés korlátozásainak enyhítése f o l y t á n , sza-bad az előbbieknél is erősebb motorú repülőgépeket építeni, de csak polgári-, vagy verseny célokra. Ez m á r érezteti hatását Németországban, ahol már az utóbbi évben számos 300—400 lóerős motorral f e l s z e r e l t f o r g a l m i repülőgép-típus készült.
Érdekesebb repülőgép-tipusok : a német Dornier J u n k e r s , Rohrbach fémrepülőgépek, az a n g o l Vickers, B r i s t o l . De H a -villand szárazföldi repülőgépek, a Super-m a r i n é repülő-csónakok, és az „S 4"
h.ydroplán, e n n e k módosítása az 1927-ik évi Schneider-Kupa sebességi verseny győztes h y d r o p l á n „X 5", amely 453 km.
óránkénti sebességi v i l á g r e k o r d átlagot é r t el. A H o l l a n d i á b a n készülő Fokker repülőgépek jól á t t e k i n t h e t ő , szabatos konstrukciója szembetűnő. F r a n c i a o r -szágnál a 302-ik oldalon l á t h a t j u k a
Levasseur. K a , 2 t e n g e r é s z e t i tipust, amilyenen N n n g e s s e r és Coli i n d u l t a k el végzetes óceáni repülésükre. A képen f e l t ű n i k az alsó szárnyaknak a törzs alsó élétől való n a g y távolsága, a m e l y azt a célt szolgálja, hogy m o t o r h i b a esetén, a pilóta a futószerkezet ledobása ós a légcsavar vízszintes helyzetbe való állí-tása u t á n m i n d e n nehézség n é l k ü l vízre leszállhasson és azon úszva, b e v á r j a az érkező segítséget. A törzs alsó része csónakszerüen, v í z h a t l a n ú l van elkészítve.
Számtalan sok hasznos berendezést és leleményességről tanúskodó szerkezeti megoldást lehet a zsebkönyv á t t a n u l m á -nyozása közben megfigyelni.
A második részben a m o t o r n é l k ü l i re-pülőgépek v a n n a k csoportosítva; legtöbb t i p u s a van Németországnak, a motor-n é l k ü l i vitorlázó repülés szülőorszá-g á n a k .
A harmadik rész a k o r m á n y o z h a t ó l é g h a j ó k a t i s m e r t e t i . M i n d j á r t az első képen l á t h a t j u k a Németországban
ké-55 K Ö N Y V I S M E R T E T É S E K
s z ü l t A m e r i k a - j á r ó „Z. R . I I I . " - a t , a m e l y az a m e r i k a i h a d s e r e g b e n „ L o s A n g e l e s "
n é v r e l e t t keresztelve.
A n e g y e d i k , ö t ö d i k ós h a t o d i k rész a r e p ü l ő g é p - m o t o r o k a t , e j t ő e r n y ő - t í p u s o k a t és r e p ü l ő g é p - g y á r a k a t á l l í t j a össze o r s z á ' g o n k é n t .
V é g ü l a h e t e d i k ós n y o l c a d i k rész, m é r t é k r e n d s z e r e k á t s z á m í t á s á t és a b e t ű
-r e n d e s n é v m u t a t ó t t a -r t a l m a z z a . Á t t e k i n t v e a zsebkönyv t a r t a l m á t , m é g egyszer k i e m e l e m , hogy h a s z n o s célt szol-gál, m e r t ö s s z e h a s o n l í t á s r a ad a l k a l m a t , az é r d e k l ő d é s t f e l k e l t i és ö s s z e f o g l a l j a a m a i t e c h n i k a e g y i k l e g k i v á l ó b b a l k o t á -s á n a k , a r e p ü l ő g é p n e k évi t e r m é k e i t , é-s végül a k o n s t r u k t ő r i e l k é p z e l é s t s e r k e n t i t o v á b b f e j l e s z t é s r e . Halász Andor.
A M A G Y A R A D R I A E G Y E S Ü L E T N E K M E G K Ü L D Ö T T K Ü L F Ö L D I T U D O M Á N Y O S K I A D V Á N Y O K :
Conseil International de P e c l i e r c h e s Union Geodesique et Géophysique Inter-national Section d'Oceanographie. Stra ( p r o v . d e Venise).
R e u n i o n pleniére d e P a r i s . Reunion d u Comité exécutif Paris.
R e u n i o n pléniére.
L i s t e d e s o c é a n o g r a p h e s du p a y s a d h é r a n t á l ' u n i o n .
R e u n i o n pleniére d e la Section.
Liste d e s o c é a n o g r a p h e s d e s p a y s a d h é r a n t s á l ' u n i o n (Elats U n i t s - G r a n d e Bietagne-Italie).
Liste d e s o c é a n o g r a p h e s d e s p a y s a d h é r a n t s á l ' u n i o n (Afrique du SudAlgerieAustralieB h a -rcias-Birmanie-Canada E g y p t e - E s p a g n e F r a n c é i .
R e u n i o n pleniére d e la Section C o m u n i c a t i o n s . R e u n i o n du Coniite executif.
R a p p o r t s ( A s s e m b l é e g e n e i a l de P r a g u e . Sept.
1927).
I n s t i t u t s et Lab >ratoires s ' o c c u p a n t d e l ' é t u d e d e la mer. (A M a g y a r Adria E g y e s ü l e t t e n ^ e r -k u t a t o i n ' é z e t e is r é s z l e t e d e n -közölve van b e n n e . )
R Comitato T a l a sografíco Italiano.
Istituto centrale uí Biologia Marina in JV>essina.
C o n t r i b u t o alla c o n o s c e n z a dello s v i l u p p o lár-váié di P h y - i c u l u s Dalwigki Kp. p a r la Dall.
M a n c u s o Benedetta.
C o n t r i b u t o alla c o n o s c e n z a della s v i l u p p o p o s t - e m b r i o n a l e di H v p s í r h y n c h u s h e p a t i c u s Fac-ciola per il Dott. Cipria Giacomo.
Su di una n u o v a s p e c i e di P h y l l i r h o c (Berg) La P h y l l i i h o e Sanzoi (n. sp.) per il D o t t . Antonio S p a r t a .
Nova larva di E c h e n e i s N a u c r a t e s (Linn).
N a t a preliminare p e r il Prof. Luigi S a n z o . C o n t r i b u t o alla C o n o s c e n z a d e l l o sviluppo p o s t larvale in R e g a l e c u s Glesne Asc. p e r il Dott.
A. S p a r t a .
Is'ituto di z o o l o g i a della R. Universifa di Genova.
Variazioni e f l u t t u o z i o n i del n u m e r o d'indi-v i d u i in specie a n i m a t i c o n d'indi-v i d'indi-v a n t i per il Prof.
Vito Volterra.
Delf i n f l u e n z a della stasi paschereccia del p e -riodo 1 9 1 4 — 1 8 sul p a t n m o n i o ittico deli' Alto Adriatico p e r il Dott U m b e r t o d ' A n c o n a .
L o s t a d i o n a t a n t e e la p r í m a í o r m a p o s t -n a t a -n t e deli' Aragosta ( P a l i -n u r u s vulgáris Latr.) per il Dott. R e n a t o S a n t u c c i .
U n o s t u d i o di s v i l u p p o n o n a n c o r a d e s e r i t t o dello „ S c a m p o " [ N e p h r o p s n o i v e g i c u s (L.)] p e r il Dott. R e n a t o Santucci.
L o s v i l u p p o e l'ecolonia p o s t - e m b r i o n a l i dello
„ S c a m p o " [ N e p h r o p s n o r v e . icus (L.)[ nell T i r -r e n o e nei m a -r i no-rdici, p e -r il Dott. R e n a t o Santucci.
Istituto di anatómia e f i z i o l ó g i a com-parate della R. univ. di Roma
E f f e ' t i del l u n g o d i g i u n o suli' a p p a r a t o dige-r e n t e deli' Anguilla pedige-r il D o t t U m b e dige-r t o d ' A n c o n a .
C»nseil 'ermanent In'ernat onal pour l'exploraiion de la mer. Copenhague.
R a p p o r t s et p r o c é s - v t r b a u x d e s r e u n i o n s Vol.
XL1II. R a p p o r t s . P r o c é s - v e r b a u x .
Bulletin Statistique d e s p e c h e s m a r i t i m e s d e s p a y s d u n o r d et de l ' o u e s t d e l ' E u r o p e . Vol XV.
Bulletin H y d r o g r a p h i q u e p o u r l ' a n n e e 1926.
Bulletin H y d i o g r a p h i q u e . Appendice d ' O b s e r -v a t i o n s d e l'Ailemagne p o u r 1919 — 1 9 2 o et d e la L e t t o n i e p o u r 1925 et 192fj.
R a p p o r t Atlantique 1926. Publié avec l'aide d e E n . Le Danois et R a f a e l d e Buen.
W i s s e n s c n a f t l i c h e Meeresuntersuchun-g e n , h e r a u s Meeresuntersuchun-g e Meeresuntersuchun-g e b e n v o n d e r Kommission z u r w i s s e n s c h a f t l i c h e r U n t e r s u c h u n g der d e u t s c h e n Meere in Kiel u n d d e r Biologischen A n s t a l t auf H e l g o l a n d .
F e s t s c h r i t t f ü r F r i d r i c h Haineke. A b h a n d l u n g e n . Deutsche Südpolar-Fxpedition 1901—
1 9 0 3 im A u f t r a g e d e s Reichsministeriums d e s I n n e r n . H e r a u s g e g e b e n v o n Erich von Drigalski, L e i t e r d e r Expedition.
VII. Band. B a k t e o r o l o g i e , Chemie, O z e a n o -g r a p h i e . Heft VI.
XIX. Band. Z o o l o g i e . XL. Heft.
Year Book of the Academy of Natural
56 K Ö N Y V I S M E R T E T É S E K S c i e n c e s o f P h i l a d e l p h i a .
P r o c e e d i n g s o f t h e A c a d e m y o f N a t u -r a l e S c i e n c e s of P h i . a d e l p h i a . Vol. LXXVIII.
1926
D e p a r t m * n t o f C o m m e r c e . B u r e a u o f F i s h í r i e s U. S . A. W a s h i n g t o n .
T h e Smelts. By William C o n v e r s e Kendall.
P r e p a r a t i o n of fish f o r c a n n i n g as s a r d i n e s . By H a r r y R. Beard.
F i s h e r i e s of Siberia. By Boris Baievsky.
F i s h e r v Industrie of t h e U n i t e d S t a t e s 1925.
By O-icar E. Sette.
E x a i n i n a t i o n of s u m m e r F i s h e r i e s of Pamlico ecc. By E l m e r Hingins a n d J o h n C. P e ^ r r o n .
Ret'rigeration of fish. By H a r d e n F. T a y l o r . Artificial p r o p a g a t i o n of p i k e p e r c h y e l l o w p e r c h a a d pikes. By Glen C . L e a c h .
P r e l i m i n a r y report on t h e m a r i n e f i s h e r i e s of T e x a s . By Elmer Higgins a n d Russell Lord.
Annu.il r e p o r t of t h e C o m m i s s i o n e r of fishe-ries. 1926.
Alaska fishery and f u r - s e a l i n d u s t r i e s in 1925.
By W a r d T . Bower.
P r o g r e s s in biological i n q u i r e s 1925. By W i l -Iis H. Rich.
Annual r e p o r t of t h e T o r t u g a s - L a b o r a t o r y . Plankton of t h e Offshore vvaters of t h e Gulf of Maine. By H a r r y Bigelow. ( N a g y 8° 5 1 0 lap.)
C a r n e g i e I n s t i t u t i o n o f W a s h i n g t o n . S c r i p s I n s t i t u t i o n o f O c a n o g r a p h y L a J o l l a , C a l i f o r n i a .
Recent f o r a m i n i f e r a f r o m off t h e w e s t C o a r t of America. By J o s e p h A C u s h m a n .
S u r f a c e s c a t c h e s of marin d i a t o m s and d i n o flagellates off t h e coast of O r e g o n by U. St.
„ G u i d e " in 1 9 ? 4 . By Ralph L e w i s
S u r f a c e C a t e h e s of marin d i a t o m s a n d dino flagellates f r o m pacific h gh s e a s in 1925 a n d 1926. By W i n f r e d Emory Allén a n d Ralph Lewis.
Dvnaini^al O c e a n o g r a p h y a n d c e r t a i n eleinents of h y d r o d y n a m i c s upon w h i c h it is b a s e d . By G e o r g F r a n c i s Mc Ewen.
Pressing n e e d s in the fieid of b i o l o g i c a l oceano-g r a p h y . By W . E. Allén
Marine p h y t o p l a n k t o n in t h e r e g i o n of La Jolla Calilornia. By George F. S l e g g s .
Q u a n t i t a t i v e Studies of m a r i n e d i a t o m s . By H e n r y D o r m a n .
N a t e s on c e r t o d e s and t h e m a t o d e s of marine fishes of s o u t h e r n California Bv G e o r g F. Steggs.
S u r f a c e c a t e h e s of marine d i a t o m s a n d dino-flagellates By W i n f r e d Emory Allén.
Q u a n t i t a t i v e s t u d i e s on inshor m a r i n e d i a t o m s a n d dinoflagellates of southern C a l i f o r n i a . By W . E. Allén.
Studies on m a r i n e diatoms and d i n o f l a g e l l a t e s c a u g h t with t h e ko oid bucket in 1 9 2 0 . By H e n r y P. D o r m a n .
Effect of tidal c h a n g e s on p h y s i c a l chemical a n d biological c o n d i t i o n s ín t h e s e a w a t e r o f t h e
San Díego r e g i o n . By E. M o r b g r g and W . E.
Allén.
^ n n u a l r e p o r t of t h e B i o l o g i c a l S t a t i o n of P o r t E r i n .
T u e n t y - l o u r t h annuel r e p o r t of the B u r e a u of s c i e n c e s . P h i i i p p i n e i s l a n d s Mamla 1927.
B e r i c h t e d s r u s s i s c h e n w i s s e n s c l n f t l i c h e n M e e r e s i n s t i t u t e s . 13 f ü z e t a t u d o m á -n y o s t e -n g e r K u t a t á s e s z k ö z e i -n e k , m ű s z e r e i -n e k és e r e d m é n y e i n e k leírásával.
A d n i n i s t r a t i o n g e n e r á l d ' H y d r o g r a p h i e Leningrád.
O b s e r v a t i o n s h y d r o m e t e o r o l o g i q u e s des e x p e -dition h y d r o g r a p h i c s . 6 f ű z e t .
I n . t i t u t H y d r o l o g i q u e d e R u s s i e . Lenin-g r á d .
Die H y d r o l o g i e u n d b e n t o n i s c h e Bevíílkerung des östlichen T e i l e s d e s finnischen M e e r b u s e n s . Von Prof. K. D e r j u g i n .
Exploration^ d e s niers r u s s e s . Redigie per Prof.
Ií. D s i j u g i n . F a s c . 1 — 4 . P l a n k t o n - S t u d i e n .
Bulletin de l.Institut H y d r o l o g i q u e . Redigé par L. S. Berg. No. 18., 19.
La centié ne a a n i v e r s a i r e d e 1'administration d e l ' h y d r o g i a p h i e . L e n i n g r á d 1927.
T r a v a u x de l ' l n s t i t u t e e s S c i e a c e s n a t u -r e l l e s d e H e t e -r h o f . Red. en chef K. De-rjugin.
T r a v a u x d e l a S t a t i o n B i o l o g i q u e d e M u r m a n de la S o c i é t é des N a t u r a l i s t e s d e Lenin-g r á d . Vol. I. II.
A i b e i t r n d e r B i o l o g i s c h e n S t a t i o n z u K o s s i u o (bei M o s k a u ) Lielerung 1 — 6.
B e r g e n s M u s e u m s A a r b o k . N a t u r v i d e n s -k a b e l i g rae-k-ke. 1 9 2 7 .
A a r s b e r e t n i n g 1925 — 1 9 2 6 .
J a h r e s b e r i c h t d e r G e o g r a p h i s c h e n G e s e l l -s c h a f t v o n B e r n
Bulletin de la S o c i é t é p o r t u g a i s e d e s s c i e n s c e s n a t u r e l l e s Lisbon.
N a t u r a l H i s t o r y J o u r n a l of t h e American M u s e u m ' . f N a t ú r u l Hi t o r y .
G e o g r a p h i c a l R e v i e w . P u b l i s h e d b y the American G e o g r a p h i c a l Society of N e w y o r k
Bulletin de la S o c i é t é d e G é o g r a p h i e d e Q u e b . c .
N o r s k G e o g r ^ f i s k T i d s k r f t . Oslo.
B o i e t i n d e P e s c a s . Publicato per el Insti-t u Insti-t o E s p a n o l da O c e a n o g r a f i a . Madrid.
M i i t e i l u n g e n d e s D e u t s c h t n S e e f i s c h e -r e i V t -r e i n s . Be-rlin
A n n i i é n d e r H y d o g r a p h i e u n d M a r i -t i m e n M e -t e o r o l o g i e . Berlin.
M a r i n e R u n d - c h a u Berlin.
R v i s t a M a r i i t i m a R o m a .
L ' l t i l i a M í ' i n a r a . O r g a n o ufficiale della L e g a Navale Italiana.
Bolletino della R e a l e S o c i e t a G e o g r a f i c a I t a l i a n a .