meg-R Á D I Ó É S A H A J Ó Z Á S 95
V könnyítése. Ezt a célt szolgálták elsősorban a világítótornyok,
melyek tiszta időben ma is jól használhatók, azonban ködben és egyéb látási viszonyokat akadályozó körülmények alkalmá-val nem. Ezt pótlandó széleskörű alkalmazást és felhasználást nyert a rádió és a vízalatti hangjelzés együttes felhasználása, melynek segítségével a jelzést adó hely és a hajó közötti távol-ság és hozzávetőleg az irány is meghatározható, tehát vég-eredményben a hajóhely. Ezt a módszert egy bizonyos távol-ságon belül (kb. 15 tengeri mértföld) igen jól fel lehet hasz-nálni. E módszer a következőkből áll. Az állomás mely a jel-zéseket adja rádión, egyúttal yízalatti jelzést (akusztikait) is ad.
A hajó, melyen egyaránt van rádió (vevő) és vízalatti mikro-fon, a vizalatti jelzés felvételére, az egyidejűleg leadott rádió és vízalatti hangjelzést aszerint, hogy mekkora a távolság a jelzőállomás és hajó között — bizonyos időkülönbséggel fogja venni. A rádión leadott jel vételétől kezdve — melyet az adás pillanatában vesznek a hajón — az akusztikai jel vételének a kezdetéig mérendő az idő másodpercekben. Hajózási
számítá-soknál a távolságok mérésére a tengeri mértföldet h a s z n á l j á ká b r a-m i és 1,12 m i k r o . . . . fonok, T telefon.
(1 tengeri mértföld = 1853 meter); a hang terjedesi
sebes-sége vízalatt 1 másodperc alatt = 1436 m. a távolságot tengeri mértföldek-ben úgy kapjuk meg, hogy a rádión leadott jel és az akusztikai jel vétele közt eltelt másodperceket = 0"77-dal megszorozzuk.
1 8 5 3
A vízalatti hangjelzést felfogó készülék (1. ábra) két-két mikrofonból áll, melyek egy-egy vízzel telt vasszekrényben vannak elhelyezve közel a hajóorr-hoz, a hajó jobb- és baloldalán, a hajó középvonallal párhuzamosan, a hajóoldal belső oldalán a vízvonal alatt oly mélyen, hogy még hullámzás esetén is víz alatt maradnak. Az összeköttetés a mikrofonszekrény és a hajó oldala között úgy történik, hogy maga a hajó oldala egyszersmind a szekrény külső, vízfelőli falát is képezi. Ugy a jobb, mint a baloldali szekrény két mikrofonja a
parancs-noki hidon levő hallgatóval egy kétkarú kapcsoló segít-ségével köthető össze. Egy-szerre mindig csak az egyik oldalon levő — mindkettő egyidejűleg nem.
Tegyük fel, hogy a hajó úgy fekszik (2. ábra) hogy jobb oldala a hangot adó állomás felé esik. Ez esetben hangot csak akkor
_b hallunk, ha a jobboldali
mi-it helyzetbenTcsak a jobboldali mikrofon ad h a n g o t ; b helyzetben mind- kr° f °n v a n bekapcsolva. A
kétoldali egyforma h a n g e r e j ü ^ h a n g o ^ a d ^ h e l y z e t b e n csak a baloldali jb ajo l d al i mj k r0f o n
bekap-96 , A T E N G E R
csolásánál hangot nem hallunk. Ha a h a j ó lassan jobbra fordul, akkor a jobb-oldali mikrofon által felvett hang fokozatosan csökkenni fog; mikor a hajó közép-vonala az állomás irányában fog feküdni, úgy a jobb- mint a baloldali mikro-fonból egyforma hangerősséggel fogjuk hallani a vízalatti jelzést. További fordu-lásnál a bal mikrofont bekapcsolva, a n n a k hangja fokozatosan nőni fog mind-addig, míg a hajó középvonala merőlegesen fog feküdni a jelzőállomás irányára.
További elfordulásnál a h a n g ismét csökkenni fog.
Természetes, hogy az állomás iránylata azonos avval az iránnyal, amely felé a hajó középvonala mutatott akkor, amidőn a hangjelzést mindkét mikro-fonból egyforma hangerővel lehetett hallani. Az így nyert iránylat az előbb leírt egyidejű távolságméréssel egyetemben meghatározza a hajó helyét.
E módszer azonban m a már primitív számba megy, kiszorította egyszerű-ségénél fogva a manapság annyira elterjedt rádió-iránymérő (rádiógoniométer).
Ennél az antennából az elektromágneses hullámok sugárszerűen terjednek
tova. Az adóállomás hatáskörletében levő felvevőállomás az ugyanazon adó-állomás által adott jeleket bárhol felfoghatja, mely körülmény hajózási szempont-ból igen fontos. Ezzel szemben, bizonyos okokszempont-ból kifolyólag a rádiókonstrukto-rok olyan antennát illetve adóberendezést akartak szerkeszteni, amely csak egy bizonyos irányba bocsájt ki rezgéseket. Ennek célja többféle, hajózási szempont-ból mint támpont, az irány meghatározására nyer alkalmazást.
Az irány meghatározása rádió útján kétféleképen lehetséges, úgymint:
irányított adással és irányított vétellel. Ha az adóállomás csak egy bizonyos irányba küld ki rezgéseket, akkor csak a rezgések irányában lévő hajó tudja a leadott jeleket venni, aminek alapján iránymeghatározásra támpontja van. Az ilyen antennát irányító antennának nevezzük. Gyakorlatban olyan antennát, amely kizárólag csak egy irányban működik, eddig még nem sikerült szerkeszteni.
Ezzel szemben nagyon sok olyan rendszer van, amelynek segítségével egy bizo-nyos irányba erősebb hullámokat lehet kibocsájtani, mint más irányba. E cikk keretén kívül esne az összes eljárásokat ismertetni, miért is a hajózásban alkal-mazottak közül csak a fontosabbakat sorolom fel.
3. á b r a . 4 . á b r a .
1. Bellini és Tossi-féle rendszer (3. ábra) egymás felé hajló antenna, az antennák alul egymással össze vannak kötve. Az antennapár és az oszcillátor között induktív csatolás van. E rendszernél a kibocsájtott rezgések abban az irányban a legerősebbek, amelyek a két antennapáron keresztül fektethető függő-leges síkban vannak.
E rendszerrel ily megoldás mellett csak egy irányba lehet a legerősebb jeleket adni. Ha azt az irányt, amelybe a legerősebb rezgéseket küldjük — tetszés szerint változtatni akarjuk, akkor az antennapár síkját, a kivánt iránynak meg-felelően el kell fordítani, ami igen nehénzkes, sőt nagyobb állomásnál lehetetlen.
Ugyancsak Bellini és Tossi úgy oldották meg ezt a feladatot, hogy két egymásra merőleges antennapárt állítottak fel (4. ábra) Ai, A2 és Bi B2, Si és S2 az an-tenapárok szekundertekercsei. P, a primertekercs, mely
a két szekundertekercs között forgathatóan van elhe-lyezve. E módosított rendszernél a legerősebb hullámok a P primertekercs tengelyének irányába fognak terjedni.
Mivel a tekercs forgatható ezáltal a legerősebb rezgések iránya is változtatható. Ha a forgatható primertekercs
oszcillátor részét egy detektorkörrel cseréljük fel, akkor a rendszer mint irányí-tott vevő használható. Ugyanis a legerősebb vétel iránya a primertekercs tenge-lyének irányába esik, ezen irány pedig nem más, mint az adóállomás iránya. E rendszert a francia kereskedelmi tengerészet alkalmazta (5.ábra).
2. Az irány és hely meghatározása telefunken rendszerrel. Ártom, sugár-szerűen több antennapárt kör alakban állított fel, amelynek középpontjába az adót helyezte (6. ábra). Mindegyik antennapárnak meg van a maga irányító hatása, még pedig abban az irányban, amelyik irányban az antennapár síkja fekszik. Hogy a leadó állomás a tengeren lévő hajó irányát meghatározhassa, a körben elhelyezett antennákkal egymásután jeleket ad. Mindegyik antennapár más-más betűt ad. A hajó, felvevő készülékével megállapítja, hogy melyik betűt hallja a legerősebben. A hajón, ahol ismerik az egyes betűket adó antennapárok síkjait, a legerősebben felvett betűből megállapíthatják azt az antennapárt amely-nek síkjában a hajó fekszik. Minél több antennapár van alkalmazva, annál pon-tosabban lehet az irányt ilymódon meghatározni.
Két ilyen adórendszerrel, amelynek helyét és egymástól való távolságát ismerik, bemetszés útján a hajóhely is megállapítható (7. ábra).
3. Meissner ugyanezen az alapon egy egyszerűbb rendszert dolgozott ki.
A feladó ugyanolyan, mint amilyen az előbb leírt rendszerben, az irány meg-határozására Ártom szerkesztett. Meissner, rendszerénél még egy közönséges,
5. á b r a .
98 , A T E N G E R
azaz nem irányító hatással bíró antennát is alkalmazott. Ezen utóbbi antennát csupán arra használják, hogy az irányító adás kezdetének időpontját jelezzék.
A jelzett időpontban az észak—déli irányban lévő, irányító hatással bíró antennát kapcsolják be adásra. Azután szabályos időközökben az óramutató járásának megfelelő sorrendben az egymásután következő antenna párokat kapcsolják be és ezekkel betű jeleket adnak. Fél perc leforgása alatt valamennyi antennán egy-másutáni sorrendben megtörténik a jeladás és ezen eljárást többször egymás-után megismétlik.
A hajón, amikor veszik az irányítás kezdetének az időpontját, a jelzett idő-pontban megindítanak egy stopper órát, mely ugyanolyan sebességgel halad és
az antennapárok irányának megfelelően van beosztva (8. ábra). A mutató abból az irányból indul ki, mint amelybe az első irányító antennapár esik, amellyel megkezdik az adást (jelen esetben észak—déli). Ha a felvevő a leggyengébb jelet hallja, a stoppert megállítja. Az óralapon lévő mutató azt az irányt mutatja, amely a leggyengébben adó antennapárra merőleges.
Szembeötlő ez az előbbiekkel ellentétben, ahol mindig a legerősebb hangot adó antennapár volt a támpont az irány meghatározására, míg itt viszont a leg-gyengébb hangot adó antennát használják fel; oka az, hogy a fül érzékenyebben reagál a hang csökkenésére, mint növekedésére.
E módszerrel a hajó irányát az adóállomás helyzetéhez viszonyítva, több egymásután végzett mérés alapján kb. három foknyi pontossággal meg tudja állapítani. Két ilyen rendszer alkalmazása mellett a fent leírt módon a hajóhely is meghatározható.
(Folyt, köv.)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
Ilirek a kereskedelmi tengerészet köréből.
Ausztria. A volt m o n a r c h i a n é h á n y osz-t r á k h a d i osz-t e n g e r é s z osz-t i s z osz-t j e m á r p á r évvel ezelőtt egy kereskedelmi t e n g e r h a j ó z á s i vállalatot a l a p í t o t t , amely Y é g a R t . né-ven a németországi kikötőkből az Északi, K e l e t i és Földközi-tengereken, különösen F i n n o r s z á g és T u n i s között operál. Négy h a j ó j u k v a n : egy 580 t o n n á s motoros h a j ó , két 270 t o n n á s segédmotoros vitor-lás és egy 210 tonnás vitorvitor-lás. L e g ú j a b b h í r e k szerint a vállalat lehozza h a j ó i t az A d r i á r a és valamelyik a d r i a i kikötőből az osztrák kivitelnek keletre i r á n y u l ó részét f o g j a lebonyolítani.
Németország. A N o r d d e u t s c h e r Lloyd 20 millió dollárt vett kölcsön a Speyer a n d Co., a -J. H e n r y S c h r o e d e r B a n k i n g Co. és az E q u i t a b l e T r u s t Co., e célból közös érdekeltségektől. A kölcsönt, ame-lyet 94-es á r f o l y a m o n jegyeztek, a pro-gramúiba v e t t 345.000 T h a j ó ü r felépít é s é r e illefelépítve beszerzésére f o g j á k f o r d í -t a n i . E l -t e k i n -t v e e-t-től, a kölcsönügyle-t sikeres lebonyolítása lehetővé teszi a vál-l a vál-l a t n a k , hogy ismét a békebevál-li módszer szerint fejlődhessék, azaz, hogy az ú j ha-j ó k a t az a r r a a célra kölcsönvett össze-gekből és nem a nyereségből építhessék.
. J e l e n l e g a vállalatnak 26 millió dollár adósága van, amellyel szemben áll 681.000 T h a j ó p a r k és a szárazföldi épít-mények. 1926. decemberben a vállalat 5,564.000 dollár hasznot m u t a t o t t ki, eb-ből csak az adó és ammortizáció nincs le-vonva. 1927. első felében m á r 4,132.000 dollár volt a nyereség. A vállalat műkö-dése t e h á t nemcsak a részvényesek, de a kölcsönjegyzők részére is biztosította be-f e k t e t é s ü k hasznos voltát.
Egyesült Államok. A S h i p p i n g B o a r d m á r régebben elhatározta, hogy a t r a n s -a t l -a n t i k u s személyszálljtáb-an m-agához r-a-
ra-g a d j a a vezetést. M i n t h o ra-g y feltételezik, h o g y az e u r ó p a i országok ezen a téren m á r nem p r o d u k á l h a t n a k az eddigieknél eredményesebb h a j ó k a t , viszont azoknál nagyobbakat az a m e r i k a i h a j ó g y á r a k b a n n e m lehet é p í t e n i és végül, m e r t a ren-tábilisnak b i z o n y u l t u t a s f o r g a l o m közön-ségének t e k i n t é l y e s részét a m e r i k a i a k ké-pezik, olyan h a j ó k építést h a t á r o z t a el a S. B., amelyek bár nagyságra n e m múlják fölül az e u r ó p a i a k a t , de g y o r s a s á g r a igen.
Ezek a hajók A m e r i k a s A n g l i a között 96, Amerika és F r a n c i a o r s z á g között 101 óra alatt t e n n é k meg az ú t a t . London—
P a r i s — N e w - y o r k S. S. Co. cégér alatt, 10 darab, e g y e n k é n t 20.000 t o n n á s , órán-k é n t 32 m é r f ö l d d e l f u t ó h a j ó órán-k a t állíta-nak szolgálatba. Minden egyes h a j ó 400 I. osztályú u t a s t vinne, akik részére ki-vételesen s ü r g ő s esetekre számítva, repü-lőgépek á l l n a k a h a j ó n rendelkezésre, amelyek e g y ú t t a l a posta g y o r s a b b továb-bítására is szolgálnának. A j á r a t o k a t 1930 tavaszán i n d í t j á k meg. Ezzel szemben a legújabb h í r e k szerint az angolok m á r készen állnak a válasszal, amennyiben két darab 62.000 tonnás, ó r á n k é n t i 32 mér-földes h a j ó t e r v e i most v a n n a k felülvizs-gálat a l a t t .
Svédország. A Commerskollegium, amely a t e n g e r h a j ó z á s i h i t e l e k adminisz-t r á c i ó j á adminisz-t i n adminisz-t é z i , az uadminisz-tóbbi h ó n a p o k b a n oly n a g y m é r e t ű h i t e l i g é n y l é s e k n e k adott he-lyet, hogy az eredetileg 5 millió koroná-ról már 20 millió k o r o n á r a felemelt alap-ból az ú j a b b kérelmeknek csak 10 százalé-kát t u d j a kielégíteni. Szükségesnek bizonyult t e h á t , hogy az állam egy sokkal n a -gyobb t e n g e r h a j ó z á s i h i t e l t bocsásson a kereskedelem rendelkezésére.
Norvégia. 300 t o n n á n f e l ü l i gőzösökre 10 év a l a t t törlesztendő jelzálog-kölcsönt ad a n o r v é g H a j ó j e l z á l o g b a n k .
100 KISEBB K Ö Z L E M É N Y E K ]
J ú n i u s hó 12., 13. és 14-én L o n d o n b a n h a j ó z á s i kongresszus lesz, amelyen az 1!)14. évi — T i t a n i c — biztonsági rendel-kezések m ó d o s í t á s á t és a m ú l t évi w a s h i n g t o n i nemzetközi rádiókongresszus h a t á r o z a t a i t f o g j á k beható vita t á r g y á v á t e n n i .
A G r e a t W e s t e r n Railway, m i n t a car-dift'i és környékező: dokkok t u l a j d o n o s a e l h a t á r o z t a és — F r e e I n t e r c h a n g e of P o r t — címen k ö z h í r r é tette, hogy egy h a j ó , amely a G. W . R . több kikötőjében r a k o d i k ki vagy be, egy és ugyanazon az ú t o n csak egy kikötő u t á n fizet illetéket.
Az 1027. évi h a j ó t ö r é s e k r ő l a liverpooli U n d e r w r i t e r ' s Association k i m u t a t á s t kö-zül, d e csak az 500 B. R. T.-án f e l ü l i h a j ó k r ó l . E szerint a m ú l t évben 7746 h a j ó t ö r é s t ö r t é n t , melyekből 7415 gőz- és m o t o r h a j ó részleges és 162 teljes, 127 vi-torlás részleges és 42 t e l j e s vesztésével járt. A t e l j e s veszteség lobogók szerint a következőkép oszlik m o g : Anglia 47 h a j ó 88.405, A. E . A. 55 h a j ó 115.110, D á n i a 4 h a j ó 5301, F r a n c i a o r s z á g 12 h a j ó 32.675, N é m e t o r s z á g 8 h a j ó 25.048, Gö-rögország 5 h a j ó 13.014, H o l l a n d i a 5 h a j ó 21.229, Olaszország 12 h a j ó 40.112, J a p á n 28 h a j ó 62.415, N o r v é g i a 12 hajó 20.53, Spanyolország 5 h a j ó 14.831, Svédország 5 h a j ó 8058, más országok 16 h a j ó 21.356 B. R. T. t a r t a l o m m a l .
Palestina. A palestinai h a j ó k részére k ü l ö n lobogót á l l a p í t o t t a k meg. A lobogó vörös szinű, középen egy kék k ö r r e l és abban a •—- P a l e s t i n a — f e l í r á s .
Suez-csatorna. Az 1926. é v b e n 4980 h a j ó , 26,761.935 T t a r t a l o m m a l m e n t át a csatornán és 186.590 a r a n y f r a n k ille-t é k e ille-t fizeille-teille-tille-t. V i s z o n ille-t az 1927. évben 5444 hajó, 28,965.062 t o n n a u t á n 207.310 a. f r a n k , illetéket adózott a tár-s u l a t n a k . Ugy ez a körülmény, m i n t a tengerhajózás f o k o z o t t fejlődésében helye-zett bizalom a r r a késztették a t á r s u l a t o t , h o g y 1928. á p r i l i s hó 1-től a t e r h e l t ha-jók illetékét t o n n á n k é n t i 7*25 a. f r a n k r ó l 7re, az üres h a j ó k é t pedig 4'75 a. f r a n k -ról 4'50-re leszállítsa. H á b o r ú előtt a ter-h e l t ter-h a j ó k 6'25 a. f r a n k o t , az ü r e s e k pe-d i g 3'75 a. f r a n k o t fizettek. M i n t h o g y ez az illeték háború a l a t t 8, illetve 6 f r a n k volt, minden r e m é n y meg van a r r a , hogy l a s s a n bár, de biztosan j a v u l n a k a tenge-r e n t ú l i fotenge-rgalmi viszonyok.
Al-Duna. Az 1926. évi 7,968.000 q u a r t e r gabonakivitel 1927. évben 9,209.000 q u a r t e r r e emelkedett.
Argentína. Az a r g e n t í n a i kikötők ga-b o n a k i v i t e l e az 1926. és 1927. évekga-ben az alábbiak szerint a r á n y l i k ( q u a r t e r e k b e n ) : b u z a : 9,290.500 19,055.000, t e n g e r i : 17,902.000 — 28,243.000, zab: 3,712.560
— 4,165.500, á r p a : 975.720 — 1,626.800.
Anglia. A háború e l ő t t magyar h a j ó k a t elsősorban érdeklő B r i s t o l c s a t o r n a k i k ö -tőinek, u. m. Cardiff, P e n a r t h , B a r r y , N e w p o r t , Swanssea és P o r t Talbot f o r g a l m á t 1926ban 10,375.322 T. R. T. t a r t a l m ú 13.787 hajó b o n y o l í t o t t a le. U g y a n -ezen kikötők f o r g a l m á h o z 1927-ben 21.381 d r b . 17,298.627 T . R . T. t a r t a l m ú hajó k e l l e t t .
A közlekedésügyi m i n i s z t e r 15 m i l l i ó f o n t k ö l c s ö n t n y ú j t kereskedelmi h a j ó k é p í t é s é r e 1929—39-re. E n n e k az összegnek szétosztását bankokra és hajójelzálog köl-csönző intézményekre bízza azzal a kikö-téssel, h o g y 4—6 százalék k a m a t n á l töb-bet n e m s z á m í t h a t n a k f e l és amennyiben ebből k i f o l y ó l a g károsodás é r n é azokat, az állam v i s e l i a mai szokásos 8 százalékig t e r j e d h e t ő különbözetet, a m i pedig egy esztendő a l a t t kitesz 250.000 fontot.
Olaszország. Olaszország az utóbbi években f e l t ű n ő e n s o k a t áldoz kereske-delmi t e n g e r h a j ó z á s r a és ennek t u d h a t ó be, hogy m í g a h á b o r ú előtt az olasz h a j ó ü r a hetedik h e l y e n állott, m a Anglia, A m e r i k a i Egyesült-Államok és J a p á n u t á n a negyedik l e t t . 1914-ben 1,530.000 B. R. T. t a r t a l m ú hajók f e l e t t lengett az olasz lobogó, ebből cea 900.000 B. R. T.-át elvesztettek a h á b o r ú alatt és ma az olasz h a j ó ü r kitesz 3,400.000 B. R . T.-át. E z t a rohamos emelkedést nem a megnövekedett forgalom, m é g kevésbbé a k o n j u n k t u r a következményének kell be-t u d n i , hiszen pl. a m ú l be-t évben cca. be- tíz-szer a n n y i h a j ó j u k állt m u n k a nélkül, m i n t 1926-ban, hanem i n k á b b egy tervsze-r ű e n előkészített és kibontakozó politikai iránnyal l e h e t n e azt m a g y a r á z n i . Az el-a v u l t h el-a j ó ü r n e k ú j j el-a l vel-aló pótlásel-a csel-ak
KISEBB KOZLEMENYEK
részben i n d o k o l j a . A z olasz k o r m á n y tel-jes erejével t á m o g a t j a úgy a n a g y válla-l a t o k a t , m i n t a m a g á n o s o k a t . A f o válla-l y ó év-ben egy n a g y s z a b á s ú jelzálogkölcsönző i n t é z m é n y t á l l í t fel, a m e l y az é p í t e n d ő h a j ó é r t é k é n e k 75 százalékig ad k é t ós föl százalék m e l l e t t f é l é v e n k é n t i és a kölcsön k é t és negyed százalékát k i t e v ő részletek-ben visszafizetendő kölcsönt. Olaszország-ban m á r van e g y h a s o n l ó célú intézmény, a — Consorzio p e r sovvenzioni s u valori i n d u s t r i a l i , — d e ez n e m r e n d e l k e z i k sem elegendő tökével, sem olyan összekötteté-sekkel a k o r m á n n y a l , m i n t a n a g y b a n k o k és t a k a r é k p é n z t á r a k , a m e l y e k közös érde-keltséggel m e g a l a p í t j á k az ú j — I n s t i t u t o d i C r e d i t o N a v a l e - t . A h h o z a z o n b a n , hogy ez az i n t é z m é n y l é t r e j ö h e s s e n , t e k i n t e t t e l a r r a , hogy O l a s z o r s z á g b a n i s egy e l a v u l t
— Codice d i C o m e r c i o — szabályozza a hajókölcsön ü g y e k e t , a m e l y s z e r i n t p e d i g egy t u c a t k ü l ö n f é l e k ö v e t e l é s n e k v a n m i n d e n mással szemben elsőbbségi joga, szükségesnek m u t a t k o z o t t e g y ú j idevo-natkozó r e n d e l e t kiadása, a m e l y az előb-biek h a t á l y o n k í v ü l való helyezése mel-lett, a f e l v e t t kölcsönöknek a h a j ó r a való
Hajóépítés A L l o y d ' s R e g i s t e r of S h i p p i n g zárók i m u t a t á s a s z e r i n t az 1927. évi h a j ó é p í t -kezés 1,185.694 B. R. T.-val n a g y o b b volt,
Ország G ő z h a j ó k
Anglia 227 912,384 T
Angolgyarmatok 14 19,387
„
Belgium 5 16,344
„
Dánia 2 1,450 »
D a n z i g — — »
Am. E g y . Államok 6 71,900 n
É s z t o r s z á g — — n
F r a n c i a o r s z á g 11 30,479 »
Hollandia 13 45,280 »
Í r o r s z á g 5 10,250 »
J a p á n 8 23,970 »
N é m e t o r s z á g 42 227,486 V
Norvégia 6 3,580 n
O l a s z o r s z á g 12 70,120 n O r o s z o r s z á g 9 22,230 n S p a n y o l o r s z á g 8 37,482
„
S v é d o r s z á g 3 2,400 V
U r u g u a y — — n
101 bekebelezését közmegelégedésre szabá-lyozza.
A m ú l t h ó n a p b a n a t e n g e r é s z e t i i g a z g a -t á s k é p v i s e l ő j é n e k e l n ö k l e -t e a l a -t -t a n a g y olasz h a j ó z á s i v á l l a l a t o k igazgatói g y ű l é s t t a r t o t t a k és azon h a t á r o z a t o t h o z t a k , a m e l y s z e r i n t az á l l a m h o z z á j á r u l á s á v a l t ö b b v i t o r l á s i s k o l a h a j ó t é p í t e n e k a t e n -g e r é s z t i s z t k é p z é s c é l j a i r a .
A z olasz k o r m á n y t e n g e r h a j ó z á s i államsegél y p r o g r a m m j a a l e g ú j a b b r e n d e -l e t e k s z e r i n t vég-leges m e g á -l -l a p í t á s t n y e r t és p e d i g h á r o m k a t e g ó r i á b a beosztva kap-j á k a v á l l a l a t o k a segélyt.
I. 2 0 — 2 1 éves - 1 9 2 6 - 2 7 - r e : 127,610.000 lira 10—11 éves ™ 1 9 2 6 — 2 7 - r e ; 4 8 , 6 5 0 . 0 0 0 , 5 éves w 1 9 2 6 — 2 7 - r e : 19,103.250 „ II. 20 — 21 éves 1927 — 28-ra: 130,235.000 „ 1 0 - 1 1 éves 1 9 2 7 — 2 8 - r a : 4 9 , 9 5 0 . 0 0 0 „ 5 éves n 1 9 2 7 — 2 8 - r a : 1 9 , 8 1 5 . 0 0 0 „ III. 20 —21 éves £ 1928 — 29-re: 130,235.000 „ 10—11 éves n 1928 —29-re: 5 1 , 2 5 0 . 0 0 0 „ 5 éves " 1 9 2 8 - 2 9 - r e : 18,8";2.000 „ A további é v e k r e m á r m e g á l l a p í t o t t , de f e l o s z t á s u k s z e r i n t m é g n e m i s m e r e t e s ál-l a m s e g é ál-l y e k 3.356,214.500 ál-l í r á b a n ál-l e t t e k megszavazva.
1927-ben.
m i n t az 1926. évi. 1927-ben t ö b b m i n t 3.1 m i l l i ó B. R . T. h a j ó ü r é p ü l t . E z az é p í t -kezés a k ö v e t k e z ő k é p p e n oszlik m e g :
M o t o r h a j ó k 79 5 0 3 , 3 1 3 T
4 1,470 „ 17 9 6 , 2 6 0 "„
7 4 5 , 8 0 0 „ 8 18,670 „ 12 84,550 "
24 129,607 „ 15 149.580 „ 5 4 4 , 9 0 0 „ 42 244,309 „ 1 3,600 „ 28 112,160 „ 2 6 6 5 , 4 2 8 „ 5 11,240 „ 14 9 8 , 3 0 0 „ 1 7 0 0 „
Vitorlások 12 4 1 8 5 T
4 1280 „
___ - n
~~~ V 6 6 8 0 0 "
1 600 „
»
2 500 l 4 936 °
»
>9
»
Összesen 371 1.494,536 T 2888 1.609,888 T 29 14,301 T
A m i n t ez a k i m u t a t á s b ó l k i t ű n i k , a mo- h a számban n e m is, de t o n n a t a r t a l o m r a ez toros h a j ó k r o h a m o s a n t é r t h ó d í t a n a k és évben f e l ü l m ú l j á k a g ő z h a j ó k a t .
102 KISEBB K Ö Z L E M É N Y E K ] Hírek a haditengerészet köréből.
Anglia. Az angol f l o t t á n a k két leg-ú j a b b s z a p o r u l a t a , a R o d n e y és a Nelson, két ultra-modern csatahajó, elfoglalták állomáshelyeiket és m i n d e n igaz angol szívből é n e k e l h e t t e a — R u l e B r i t t a n -niá-t, a m i k o r ezt a két óriás h a j ó t meg-látta. A k é t h a j ó az 1921. évi washing-toni egyezmény a l a p j á n é p ü l t és m i n d e n valószínűség s z e r i n t építésük f ő b b irány-elveit az a k k o r i felfogások vezérelték. H a talán az e r e d e t i terven építés közben tör-téntek is oly változtatások, a m e l y e k e t a legutolsó n a p o k és órák következményei indokoltak, ezek csak kisebb, felszerelési és berendezési vonatkozásúak l e h e t t e k . És bár ez a két h a j ó a maguk n e m é b e n a leg-modernebbek, kérdés, v á j j o n a l k a l o m ad-t á n m e n n y i r e lehead-t lesz őkead-t k i h a s z n á l n i , illetve m e n n y i b e n fognak a h a d i h a j ó k eredeti és á l t a l á n o s r e n d e l t e t é s é n e k ele-get tehetni.
A h a d i h a j ó k a t m i n d e n k o r a kereskede-lem védelmére építették. H á b o r ú esetén ú g y a m ú l t b a n , m i n t l e g ú j a b b a n is ezt a c é l t úgy vélték leghatásosabban elérni, h o g y az ellenséges liadiegységeket elpusz-t í elpusz-t o elpusz-t elpusz-t á k vagy legalább is elpusz-t é elpusz-t l e n s é g r e kény-szeri tették. A l e z a j l o t t v i l á g h á b o r ú bizo-n y í t o t t a be legszembetűbizo-nőbbebizo-n, hogy m i n d a d d i g , a m i g ezt a célt el n e m lehe-t e lehe-t lehe-t érni, a d d i g az egész igyekezelehe-t csak elmélet m a r a d t . A gyakorlatban m a a ke-reskedelem védelmét, háború esetében, az ellenséges kikötők blokád alá helyezésé-vel lehet elérni. E r r e a célra a z o n b a n n i n c s szükség c s a t a h a j ó k r a , elvégzik azt az aknák és hálók, meg a t e n g e r a l a t t -j á r ó k . A c s a t a h a -j ó k t e h á t legalább ebből a szempontból feleslegesekké v á l t a k . D e t e k i n t e t t e l k o r l á t o l t mozgékonyságukra, továbbá azon k ö r ü l m é n y e , m e l y s z e r i n t egy v a g y több, m i n d e n blokád d a c á r a kisza-b a d u l t , ellenséges egységet a n y i l t t e n g e r e n nem akadályozhatnak meg m ű k ö d é sükben, m e r t ki v a n n a k téve a t e n g e r -a l -a t t j á r ó k t á m -a d á s á n -a k , -ami 'ellen n e m is igen védekezhetnek, —• m i n d a d d i g , a m i g n e m nyillik a l k a l m u k magukhoz h a s o n lókkal e r e j ü k e t összemérni, a n a g y c s a t a -h a j ó k tétlenségre v a n n a k k á r -h o z t a t v a . Végeredményben t e h á t el lehet m o n d a n i ,
hogy eredeti r e n d e l t e t é s ü k n e k — a keres-kedelem védelmének — n e m t u d n a k ele-get t e n n i . Már p e d i g csak a z é r t t a r t a n i őket, hogy a m i n t azt egy négyéves h á b o r ú a l a t t l á t t u k , csak a k k o r szerepeljenek, ha esetleg alkalmuk n y í l i k magukhoz hason-lókkal megütközni s az ellenséges egysé-g-ekben talán csak a n n y i kárt t e n n i , m i n t a m e n n y i n e k ö n m a g u k a t kiteszik, akkor azoknak a szempontjából, akiknek érde-k e i t f ő l e g védeni h i v a t v a volnánaérde-k, t e h á t a kereskedők szempontjából n e m l e h e t m á s t m o n d a n i m i n t , hogy — k á r a pén-z é r t .
B á t r a n ki lehet j e l e n t e n i , hogy egy o l y a n ország, melynek megfelelő s t r a t é -giai központokból i r á n y í t o t t p á r száz ten-g e r a l a t t j á r ó j a van, f e l v e h e t i a h a r c o t eten-gy másik, számos c s a t a h a j ó v a l rendelkező, országgal. A n n á l is inkább, m e r t a ten-g e r a l a t t j á r ó k ellen a naten-gy c s a t a h a j ó k nemcsak hogy semmi e r e d m é n y t nem t u d -n á -n a k elér-ni, de még az azok elle-n való v é d e l m ü k r e lekötnének egész r a j olyan kisebb egységet, amelyeket más célra le-h e t n e felle-használni.
F e l m e r ü l t e h á t az a kérdés, hogy egy ország t e n g e r i h a d i e r e j é t a nagy csataha-jók vagy a kisebb ős gyorsabb egységek képezzék, ami m i n d e n e s e t r e még sok vi-t á r a ad alkalmavi-t.
Olaszország. Olaszország m a i h a d i t e n g e -részeti építkezési p o l i t i k á j a több oldalról igen kényes kérdéseket v e t e t t felszínre.
Tudvalevő, hogy a v i l á g h á b o r ú előtt, da-cára m i n d e n hármasszövetségnek, Olasz-ország az A d r i á n l á t t a azt az akadályt, amelynek elhárítása u t á n j á t s z h a t o t t csak az olasz f l o t t a a v i l á g p o l i t i k á b a n el n e m h a n y a g o l h a t ó szerepet. Természetes volt t e h á t , h a m i n d e n olasz p o l i t i k u s ennek a célnak elérését ambicionálta és ha hozzá-vesszük, liog-y ezt az ambíciót a lissai em-lék csak hevítette, akkor nyugodtabban í t é l k e z h e t ü n k Olaszországnak a világhá-borúban való szerepéről.
C é l j á t elérte, Ausztria, m i n t t e n g e r i hatalom megszűnt, nem szabad tehát cso-dálkoznia, h a minden oldalról kíváncsi érdeklődéssel kísérik figyelemmel az olasz f l o t t a p r o g r a m m h á b o r ú - u t á n i fejlődését.
K i ellen? E z t kérdi m i n d e n k i . H o g y
Mus-KISEBB K Ö Z L E M É N Y E K 103 solini p o l i t i k á j a i m p e r i a l i s z t i k u s , az
két-ségen kívül áll, de hogy célját egy a ré-gihez hasonló római birodalom megte-r e m t é s é t m i k é p e n a k a megte-r j a elémegte-rni, azt csak ő t u d h a t j a . Viszont azt. m e g m i n d e n k i t u d j a , hogy ez az álom békés úton nem v a l ó s u l h a t meg.
Olaszország nem b í r j a e l t a r t a n i a roha-mosan szaporodó népességét. E g y e l ő r e csak a kivándorlás előmozdításával segít-het magán. A kivándorló azonban bárhol is telepszik le, az o t t u r a l m o n lévő nép alá-r e n d e l t j é v é válik. E g y é n i l e g ez alól l e h e t kivétel, de az is megeshetik, hogy a leg-többel éreztetik is ezt az alárendeltséget.
B á r m i l y e n tömegben is telepszenek le va lahol a bevándorlók, összeségükben soha oly vezető szerephez n e m j u t h a t n a k , amely ennek az i m p e r i a l i s z t i k u s politiká-nak a l a p j á u l szolgáljon, még kevésbbé, hogy ezen az alapon az o t t döntő szere-p e t vigyen. D e aki ezt a szere-p o l i t i k á t irá-n y í t j a , az több m i irá-n t valószíirá-nű, hogy irá-nem i l y e n ú t o n akar e r e d m é n y t elérni. Az E g y e s ü l t Államokban, A r g e n t í n á b a n , ahol az olaszok a legnagyobb tömegben élnek, nem lehet g y a r m a t o s í t a n i , m e r t a k i e r r e gondolna, az szembe t a l á l j a magát a Mon-roe-elvvel. E u r ó p á b a n D é l - F r a n c i a o r s z á g az a hely, ahol az olaszok tömegesen élnek. E n n e k az olasz h a t á r m e l l é k i t e r ü -letnek elolaszosítása t a l á n idővel, olyan annexiós p o l i t i k á r a a d h a t n a okot, m i n t a m i l y e t legújabban a keleti végeken való-s í t o t t a k meg.
A Földközi-tengert ma h á r o m h a j ó r a j u r a l j a , az angol, az olasz ós a f r a n c i a . F e l sem szabad t é t e l e z n ü n k , hogy az olasz f l o t t a fejlesztése az angolok ellen irá-nyul. Az az Olaszország, amelynek sem szene, sem n a f t á j a nincs, az csak keres-heti A n g l i a b a r á t s á g á t . És ha t e k i n t e t b e vesszük, hogy Marocco, T u n i s és Algier úgy az olasz kereskedelem, m i n t a kiván-dorlás terén, m i l y e n fontos szerepet ját-szanak, dacára a m o s t már s z i n t e heten-k é n t megjelenő, m é g a puszta gondolat ellen is tiltakozó, olasz és f r a n c i a cik-keknek, nem l e h e t más következtetésre j u t n i , m i n t , hogy az olasz f l o t t a h a valaki ellen készülődik, úgy az csak F r a n -ciaország lehet.
A h a j ó b i z t o s í t á s fejlődése. A hajóbiz-tosítást m á r a régi r ó m a i a k n á l is megta-láljuk. A r ó m a i p a t r í c i u s o k lenézték a kereskedőt, de a pénzkölcsönzést, akármi-lyen k a m a t r a is, harcias jellemükkel ösz-szeegyeztethetőnek találták. A m í g egy-részt a h a j ó t u l a j d o n o s o k t ő k e hiánya m i a t t n e m f e j l e s z t h e t t é k kellőképpen h a j ó p a r k j u k a t , addig a tőkeerős p a t r í -ciusok m i n d i g készséggel a d t a k kölcsönt h a j ó k r a , azok egyidejű elzálogosítása mel-lett. R e n d s z e r i n t az a h a j ó t u l a j d o n o s , aki valamelyik h a j ó j á r a kölcsönt vett fel, a h a j ó visszatértekor azt k a m a t o s t ó l e g y ü t t megfizette, h a azonban a h a j ó útközben el-veszett, elveszett a kölcsön is. A — barca rotti conti f a t t i —- t e h á t elég régi köny-velési t é t e l a hajózásban. Az idők termé-szetes f o l y a m a t a hozta magával, hogy ezek az e l e i n t e tőkeszegény, de dolgos ke-reskedők és h a j ó t u l a j d o n o s o k meggazda-godtak, m í g a régi vagyonos, de t é t l e n p a t r í c i u s osztály elszegényedett, úgy, hogy a változott k ö r ü l m é n y e k f o l y t á n a h a j ó t u l a j d o n o s o k ós kereskedők egymás-nak a d h a t t a k kölcsönöket.
A középkor nagy kereskedő államai a Földközi-tengeren Genova, P i s a és Venezia voltak. Ezek kereskedői és h a j ó t u l a j -donosai egyesületekbe t ö m ö r ü l t e k , hogy kölcsönösen biztosíthassák érdekeiket, vagyis l e t e t t é k a t u l a j d o n k é p p e n i bizto-s í t ó t á r bizto-s a bizto-s á g o k n a k az alapkövét. Ébizto-s a m i n t ez az egyesülés jó ü z l e t n e k bizonyult, azonnal a k a d t a k bankok, amelyek készek voltak a h a j ó k biztosítását elvállalni. A legelső ilyen i n t é z m é n y 1310ben F l a n -driában alakult. A X l Y - i k század e l e j é n A m s t e r d a m b a n , R o t t e r d a m b a n is kelet-keznek hajóbiztosító-intézetek, amelyek a következő két századon keresztül olyan eredményesen m ű k ö d t e k , hogy más nem-zetek, különösen a németek is igénybe vették azokat. H a m b u r g b a n 1585-ben be-v á n d o r o l t hollandok a l a p í t o t t á k az első biztosítótársulatot, a m e l y e t a h a j ó t u l a j -donosok annál is szívesebben v e t t e k igénybe, m e r t az n e m c s a k az elemi csapá-sok, h a n e m az a k k o r igen dívó kalózko-dás ellen is v á l l a l t a a biztosítást. 1720-b a n egy Russe n e v ű h a m 1720-b u r g i kereskedő p r ó b á l t a meg első izben ilyen i n t é z m é n y t részvénytársasági a l a p o n m e g a l a k í t a n i , de
104 K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K ] az emberek akkor m é g n e m ismerték u
vállalkozások ezen f a j t á j á t s így a kísér-let eredménytelen m a r a d t . A n g l i á b a n azonban igen szép e r e d m é n y e k e t é r t e k el ezen a t é r e n . M e g a l a k u l t a — London A s s u r a n c e Corporation -— és a Royai E x c h a n g e I n s u r a n c e Co. — m i n d a k e t l ö részvénytársasági alapon. 1750ben P á r i s -bán is a l a p í t a n a k egyet, a — O h a m b r e d ' a s s u r a n c e de P a r i s - t . A németek sem m a r a d h a t t a k el sokáig a többiektől m á r csak azért sem, m e r t a m i n t a t e n g e r e n -túli kereskedelem f e j l ő d ö t t , m i n d nagyobb és nagyobb h a j ó k r a volt szükség, a rako-mányok is nagyobb é r t é k e t képviseltek és magánosok között nem t a l á l t a k elegendő fedezetet azok biztosítására. 1765-ben Schuback J á n o s vezetése a l a t t megala-k u l t a H a m b u r g i s e h e K o m p a n i e gegen S e e g e f a h r .
A hajóbiztosító r é s z v é n y t á r s u l a t o k r e n d s z e r i n t 10 évre a l a k u l t a k , de a n n a k leteltével ugyanazok a részvényesek ú j r a m e g a l a k í t o t t á k a vállalatot. A X l X - i k században, a napoleoni h á b o r ú s évek ki-vételével, ezek a vállalatok rohamosan f e j l ő d t e k . A költségesebb vas- és gőzhajók fokozatosan nagyobb tőkéket f o g l a l t a k le e r r e a célra és hogy ma m i l y e n rentábilis üzlet lett a hajóbiztosítás, a r r a élő t a n ú -bizonyság m i n d e n Lloyd's u n d e r w r i t e r , az angol hajóbiztosítási r. t. t a g j a .
G. h.
Ü l e d é k k u t a t ó - b i z o t t s á g m ű k ö d é s e Ame-r i k á b a n . F ö l d ü n k felületén, száAme-razföldön, folyóvizekben, tavakban és tengerekben s z a k a d a t l a n u l t a r t az üledékek változatos keletkezése. Ezzel szemben a v u l k á n o k tevékenysége a r á n y t a l a n u l k i c s i n y terüle-teken s o t t is csak időszakosan nyilvá-nul. Mégis azt t a l á l j u k , hogy a legutóbbi időkig a t u d o m á n y o s vizsgálatok nagyon elhanyagolták az üledékes kőzetek kuta-sát s a kőzettan csaknem k i z á r ó l a g a vul-káni kőzetek t a n u l m á n y o z á s á r a
szorítko-zott. A l e g ú j a b b időkben azonban, külö-nösen a t e n g e r k u t a t á s o k üledékgyüjtései-vel kapcsolatban, k i a l a k u l t az üledékes anyagok kőzettana, amely úgy a mai, m i n t a f ö l d t a n i múlt üledékeit a vulkáni kőzetek vizsgálata szerint, de a különle-ges céloknak megfelelő módosításokkal k u t a t j a . Az e r r e vonatkozó szétszórt vizsgálatok egységesítése céljából, 101S-ban az É s z a k a m e r i k a i Egyesült-Államok-ban külön bizottság létesült, amely a
„Nemzeti K u t a t ó T a n á c s " (National Research Council) f ö l d t a n - f ö l d r a j z i szak-c s o p o r t j á n belül, „Committee on sedimen-tation" g y a n á n t működik.
Az üledékkutató-bizottság állandó kap-csolatot t a r t f ö n n az Egyesült-Államok-ban levő összes tudományos intézetekkel, egyetemekkel, akadémiákkal, f ö l d t a n i in-tézetekkel és vállalati laboratóriumokkal, amelyeken belül b á r m i f é l e üledékes kőzet-vizsgálat f o l y i k . K ü l ö n albizottságok ut-j á n ut-j u t t a t ut-j a é r v é n y r e az e g y ü t t e s vitaüléseken hozott megállapodásokat. K i t e r -jeszti ú j a b b a n figyelmét az e u r ó p a i ha-sonló vonatkozású m u n k á k r a , amelyekről évről-évre összeállítást közöl. R ö v i d kivo-natokban vagy irodalmi összeállításokban ismerteti az idevágó a m e r i k a i t a n u l ala -nyokat, a mai és elmúlt f ö l d t a n i idők üledékeinek keletkezésére, összetételére, fizikai és vegyi s a j t s á g a i r a vonatkozólag.
É v e n k é n t egy-egy f ü z e t b e n számolnak be az idevágó m u n k á k r ó l . Az eddigi gép-írásos sokszorosítású füzetek m á r i s nagy eredményekről tesznek jelentést s fontos i r á n y í t á s o k a t a d n a k a jövő k u t a t á s o k n a k . K ü l ö n ö s e n kiemelendő a bizottság elnöké-nek, Twenhofel-nék ..Treatise on sedi-mentation" c í m ű összefoglaló könyve, amelynek i s m e r t e t é s é r e külön visszaté-r ü n k . Kívánatos volna, hogy az a m e visszaté-r i k a i p é l d a az ü l e d é k k u t a t á s t e r é n n á l u n k is visszhangra t a l á l n a úgy a geológiai kép-ződmények t e r é n , m i n t különösen a Ba-l a t o n üBa-ledékeinek rendszeres vizsgáBa-la-
vizsgála-t á b a n . V.