Korábbi kísérletek

Három, a dolgozat szempontjából releváns kísérlet bemutatásával kezdem ezt a fejezetet.

Az egyik Maxi liMBAch 2010‑es kísérlete (holleBrANdse–roePer 2014), melyben 3–5 éves gyermekeket, amerikai egynyelvű felnőtteket, valamint német anyanyelvű kétnyelvű beszélőket tesztelt. Ennek során fontossá vált, hogy a második nyelvük olyan legyen, mint amilyen például az angol, vagyis tudjanak azon rekurzív birtokos szerkezeteket alkotni. A né-metben ugyanis két összetételig működik a birtokos szerkezet (8a), kettőnél több beágyazás már elrontja a struktúrát (8b).

(8a) Maria’s Haus, (8b) *Maria’s Vater’s Haus (9a) Mary’s father’s house

(9b) Mary’s father’s daughter’s house

Ezzel szemben angolul többszörös beágyazással is jól formált mondatokat kapunk (9a) és (9b). A résztvevőknek képeket mutattak egyes személyekről, és a hozzájuk tartozó biciklikről egyaránt. Kontextusként pedig a következőt adták nekik:

(10) Jane-nek van egy szép kék biciklije, Jane apjának, Gordonnak is van egy verseny-biciklije. Ha biciklizni mennek, akkor van egy harmadik biciklijük, amelyet egyszerre mindketten hajthatnak. Samnek van egy piros biciklije, és az apjának, Paulnak egy ezüst biciklije van. Melyik Jane apjának a biciklije?

Eredményül pedig azt kapták, hogy a 3 évesek 56%‑a, a 4 éves csoport 70%‑a, az 5 évesek 59%‑a, a felnőtt L1 amerikaiak 83%‑a, a német L2‑es csoportnak pedig csupán a 62%‑a adott rekurzív választ. Ebből arra következtettek, hogy a beágyazott értelmezés nem áll egyértel-műen a gyermekek birtokában, ehelyett azt lépésről lépésre sajátítják el.

A második kísérletet lANgó-TóTh (2018) végezte, melyben felnőtt kontrollcsoport mellett 6, illetve 8 éveseket tesztelt. Az volt a résztvevők feladata, hogy az adott tesztmondatok sze-rint színezzenek ki képeket. Három szerkezet szolgált a kísérlet tárgyául:

(11a) ?A maci doboza szalagja piros.

(11b) A maci dobozának a szalagja piros.

(11c) ?A macinak a dobozának a szalagja piros.

s^zABolcsi és l^AczKó (2015) szerint a három szerkezet közül egy minden magyar anyanyelvű beszélő számára helyes, míg kettő egyesek számára teljesen elfogadható, mások számára nem jó magyar mondat. lANgó-TóTh (2018) ezzel azt vizsgálta, hogy a ‑nAk rag jelenléte, illetve annak gyakori előfordulása vajon segíti‑e a gyermekeket a rekurzív birtokos szerkezetek ér-telmezésében. Eredményként azt kapta, hogy a gyermekek esetén nem okozott különbséget a -nAk rag megjelenése, ezért mindegyik csoport szinte 80% fölött rekurzívan színezte ki a képeket. A felnőttek pedig az egyszeres és kétszeres ‑nAk ragos birtokos esetén egyaránt helyesen színezték a képeket, viszont a jelöletlen birtokosoknál elbizonytalanodtak. Többen azt jelezték, hogy szerintük ez nem jó magyar mondat.

1. táblázat

A háromfajta rekurzív birtokos szerkezet értelmezésének eredményei

rekurzív jelöletlen egyszeres -nAk-os

birtokos kétszeres -nAk-os birtokos

6 éves 83% 94% 88%

8 éves 78% 89% 81%

felnőtt 55% 100% 100%

Mindenesetre az szembetűnő lehet, hogy a gyermekek csoportja szignifikánsan többször szí-nezett helyesen, mint más megoldás szerint, miközben az egyébként rekurzívtól különböző válaszok több kategória között oszlottak meg. Akadt, amikor a maci dobozát és a szalagját vagy a macin és a dobozon lévő két szalag közül mindkettőt beszínezték pirosra. Olyan is

A magyar rekurzív birtokos szerkezet elsajátítása

volt, hogy csak a maci maradt érintetlen, és azon kívül minden mást beszíneztek. A fiatalabb életkori csoport pedig valamivel jobban teljesített idősebb társainál.

A továbbiakban bemutatásra kerülő kísérletnek volt már egy korábbi előzménye, ami a rekurzív PP‑k elsajátítására irányult (lANgó-TóTh 2019). Ebben a kísérletben azt vizsgálta, hogy vajon a két szórendnek: alany–PP–ige (12a), valamint PP–alany–ige (12b) volt‑e hatása arra nézve, hogy miként értelmezték a gyermekek a rekurzív PP‑ket. A két szórend alap-ján két kísérletet végzett 6, illetve 8 éves gyermekekkel, valamint felnőtt kontrollcsoporttal.

Ezek során a résztvevőknek szintén két kép (3. ábra) közül kellett választaniuk. A bal oldali kép a konjunktív olvasatot mutatja be, mely szerint az oroszlán a zsiráf előtt és a majom alatt üldögél, míg a jobb oldali kép a rekurzív olvasatnak megfelelő elhelyezkedést hivatott jelezni.

(12a) Az oroszlán a zsiráf előtt-i/lévő majom alatt üldögél.

(12b) A zsiráf előtt-i/lévő majom alatt oroszlán üldögél.

3. ábra

A PP-kkel való kísérlet anyaga

A névutó által jelzett különbséget (itt pl. az előttet a mögötthöz képest) az állatok elhelyezke-désével volt hivatott érzékeltetni a szerző, míg az alatt‑fölött elhelyezkedés viszonylag egyér-telmű volt. Tehát a 3. ábra esetén a majmot azért lehet a zsiráf előtti állatként értelmezni, mivel a zsiráf a majom felé néz. Az eredményeket tekintve, egyrészt nem talált különbséget aközött, hogy ‑i vagy lévő funkcionális fej került a mondatba, tehát azok közül egyik sem segítette jobban a gyermekeket a szerkezet értelmezésében. A két szórendnek viszont volt hatása az értelmezésre. Ugyanis a PP–alany–ige szórend egyszerűbbnek bizonyult, mint az alany–PP–ige szórend. Ezt a 2. táblázat mutatja meg részletesebben.

2. táblázat

A rekurzív válaszok aránya a kétfajta szórendet illetően

6 évesek 8 évesek felnőttek

alany–PP–ige 27% 38% 80%

PP–alany–ige 61% 76% 90%

Mindezt azzal magyarázta, hogy ha a PP–alany–ige szórend szerint vetünk egy pillantást a re-kurzív olvasatot tükröző képre (4. ábra), akkor aszerint a zsiráf az első állat, amely említésre kerül, majd őt követi a majom és végül az oroszlán. Ennél a szórendnél a képen látható elemek sorrendje hűen tükrözi a mondatban lévő sorrendjüket. Az alany–PP–ige szórend esetén pedig úgy tűnik, hogy az oroszlán helyét kétszer jelöljük ki. Ugyanis ez az állat az, amely először kerül említésre, majd nem a majom, azaz a hozzá legközelebb álló elem következik, hanem helyette a zsiráfra ugrunk, amit aztán a majom követ, majd végül megmondjuk, hogy ponto-san hol is helyezkedik el az oroszlán. Emiatt kaphatta azt az eredményt, hogy a PP–alany–ige szórend a gyermekeknél szignifikánsan, de még a felnőtteknél is könnyebbnek bizonyult az alany–PP–ige szórendnél.

4. ábra Rekurzív elhelyezkedés

A továbbiakban bemutatandó rekurzív birtokos szerkezeteket vizsgáló kísérletben emiatt vél-tem fontosnak a kétféle szórend tesztelését, mintegy azt várva, hogy az a PP‑khez hasonlóan talán képes hatást gyakorolni a gyermekek értelmezésére.

A következő részben bemutatásra kerülnek a cikk anyagát adó kísérlet részletei kezdve a kísérleti személyekkel és a módszertannal, majd ezt követik az eredmények és a belőlük levonható következtetések.

A magyar rekurzív birtokos szerkezet elsajátítása

2. Anyag, módszer, kísérleti személyek

Ebben a részben részletes bemutatásra kerülnek a kísérletben résztvevő személyek, valamint a kísérlet anyaga és módszertana.