• Nem Talált Eredményt

VIGYÁZZ, REJTETT

4. Összegzés és diszkusszió

Az itt tárgyalt feladatsor korábbi kutatásunk (BABArczy–BAlázs 2016) kísérletéhez hason-lóan az implikatúrák megértésének fejlődését méri a munkamemória és a végrehajtó funk‑

ciók terhelésének csökkentése mellett. A tesztek arra a feltételezésre épültek, hogy A kislány a szoknyáját festékezte össze típusú fókuszmondatok pragmatikai értelmezése pragmatikai implikatúrának tekinthető, így a fenti kijelentés alulinformatívvá válik, amikor a kislány a szoknyáját és a polóját is összefestékezi. Ezt a feltételezést támasztották alá az idősebb gye-rekektől és felnőttektől kapott adatok: az alulinformatív kontextust közepesen megfelelőnek, és nem hamisnak vagy igaznak találták a kísérleti személyek.

Jelen vizsgálatban a kisóvodások háromképes feladatmegoldása során adott válaszai ko-rábbi eredményeinket (BABArczy–BAlázs 2016) megerősítve azt mutatják, hogy van a nyelvi fejlődésnek egy olyan szintje, amikor a gyerekek nem érzékelik az optimálisan igaz és az alulinformatív értelmezés közti különbséget annak ellenére, hogy a hamisságot meg tudják különböztetni a fenti két szemantikailag igaz kondíciótól, vagyis a gyerekek már ebben az életkorban is képesek feldolgozni a mondat szemantikai jelentését. A kisóvodások bizonyta-lanságát a nemnyelvi kognitív kapacitás (munkamemória és végrehajtó funkciók) limitáltsá-gával magyaráztuk, azzal érvelve, hogy az optimálisan informatív és az alulinformatív kon-díciók közötti véletlenszerű válaszadást magyarázhatja az, hogy a háromképes feladat még mindig túl sok kognitív erőforrást von el a pragmatikai implikatúrák megragadásához.

Fenti magyarázatunk teszteléséhez a kisóvodás (3–4 éves) és nagyóvodás (5–6 éves) gye-rekek egy új csoportjával felvettünk egy másik kísérletet, amelyben a kísérleti személyeknek nem három, hanem két képet kell sorba rendezniük. Mivel két kép sorba rendezése egyetlen manipulációt igényel, a gyerekeknek csak egy döntést kellett meghozniuk: melyik kép illik jobban az elhangzott mondathoz. Ebben az esetben már a kisóvodás csoport is felnőttszerűen válaszolt. Megfigyelhető azonban, hogy a felnőttek a referenciálisan hamis + alulinformatív, illetve az optimálisan informatív + alulinformatív kondícióban csak 90% körüli bizonyosság-gal választanak. A felnőtt csoport 90% körüli bizonyosságát az magyarázhatja, hogy a há-romképes feladattal ellentétben itt nem tudták egyszerre megragadni az összes lehetséges

A pragmatikai kompetencia és nemnyelvi kognitív erőforrások összefüggései

kontextust, és így azonnal kialakítani a helyes sorrendet. Hiszen ha pragmatikailag nézzük, a két hamis (hamis + alulinformaív) állításból kellett kiválasztani az igazabbat, illetve ha szemantikailag nézzük, akkor a két szemantikailag igaz (optimálisan informatív + alulin-formatív) állításból kellett kiválasztani az igazabbat, ami a fejlettebb végrehajtó funkcióval rendelkező, egyszerre több tényezőt is mérlegelni képes felnőtt csoportot elbizonytalaníthatta.

Ugyanakkor a két képre redukált feladat a gyengébb végrehajtó funkcióval rendelkező óvo-dásokat segítette a háromképes feladathoz képest, hiszen őket inkább akadályozza, mintsem segíti három kép kézzel nem fogható igazságérték mentén történő elrendezése. Egyszerübben fogalmazva: gyengébb végrehajtó funkcióval könnyebb két képből választani, mint háromból, még akkor is, ha a feladat jellege nem teszi egyértelművé a választást, hiszen az egyértelmű-ség hiányának detektálása is fejlett végrehajtó funkciókat igényel.

Mivel az itt bemutatott eredmények a pragmatikai feladat kognitív terhének manipulá-lásából származnak, Gerőcs és munkatársai (2014), valamint BoTT és NovecK (2004) ered-ményeivel összhangban sikerült kimutatnunk, hogy oksági összefüggések vannak a kognitív erőforrások elérhetősége és a pragmatikai implikatúrák megragadásának sikeressége között.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az oksági összefüggések helyes megállapítását nehezíti, hogy – amint az a szakirodalomból jól ismert – a munkamemória, a végrehajtó funkciók és a leg-különbözőbb nyelvi képességek valamilyen szinten mind korrelálnak egymással és az élet-korral is. Ebben a tanulmányban az egyéb nyelvi készségek hatását a töltelékmondatokkal igyekeztünk kiszűrni: valamennyi kísérleti személy jól teljesített a töltelékmondatokon, és csak a tesztmondatokra adott válaszokban mutatkozott jelentős különbség.

Összegezve tehát amellett érvelünk, hogy tipikus fejlődésű gyerekek esetében a skaláris és nem skaláris implikatúrák értelmezésével kapcsolatos fejlődési nehézségek – legalábbis jelentős részben – a kognitív erőforrások korlátozottságára vezethetők vissza, mivel a szeman-tikai és pragmaszeman-tikai jelentés generálása, a kontextus felmérése, a jelentések összehasonlítása és viszonyítása a kontextushoz, és végül a releváns jelentés kiválasztása jelentős kognitív terheléssel jár.

IRODALOM

BABArczy Anna – BAlázs Andrea 2016. A kognitív kontroll és a preverbális fókusz értelme-zése. In KAs Bence (szerk.): „Szavad ne feledd!” Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére.

MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 151–163.

BoTT, Lewis – NovecK, Ira A. 2004. Some utterances are underinformative: The onset and time course of scalar inferences. Journal of Memory and Language 51/3. 437–457.

foPPolo, Francesca – guAsTi, Maria Teresa – chierchiA, Gennaro 2012. Scalar implicatures in child language: Give children a chance. Language Learning and Development 8/4. 365–394.

Gerőcs Mátyás – BABArczy Anna – suráNyi Balázs 2014. Exhaustivity in focus: Experimental evidence from Hungarian. In eMoNds, Joseph – JANeBová, Markéta (eds): Language use and linguistic structure. Olumuc Modern Language Series vol. 3. Palacky University, Olomuc. 181–194.

KAs Bence – luKács Ágnes 2013. Focus sensitivity in Hungarian adults and children. Acta Linguistica Hungarica 60. 217–245.

KATsos, Napoleon – BishoP, Dorothy V. 2011. Pragmatic tolerance: Implications for the acqui-sition of informativeness and implicature. Cognition 120/1. 67–81.

Káldi Tamás – BABArczy Anna – BeNde-fArKAs Ágnes 2016. Hungarian focus: Pre sup‑

positional content and exhaustivity revisited. In eMoNds, Joseph – JANeBová, Markéta (eds): Language use and linguistic structure. Olumuc Modern Language Series vol. 6.

Palacky University, Olomuc. 245–262.

KroNMüller, Edmundo – MorisseAu, Tiffany – NovecK, Ira A. 2014. Show me the pragmatic contribution: A developmental investigation of contrastive inference. Journal of child lan-guage 41/5. 985–1014.

NovecK, Ira A. 2001. When children are more logical than adults: Experimental investigations of scalar implicature. Cognition 78/2. 165–188.

Pouscoulous, Nausicaa – NovecK, Ira A. – PoliTzer, Guy – BAsTide, Anne 2007. A develop-mental investigation of processing costs in implicature production. Language Acquisition 14/4. 347–375.

A szerintem diskurzusjelölő jellemzői