Következtetések és összegzés

A jelen vizsgálat kismintás, viszonylag kevés gyermek vett benne részt. Emiatt az egyéni eltérések a nyelvi és kognitív területeken befolyásolhatták a vizsgálat kimenetelét. A tipi-kus fejlődésmenetet alátámasztotta az intervencióra (segítségadásra) történő reakció is, mivel szignifikánsan jobb eredményt mutatott a dinamikus mérés, mint a statikus (ez pedig a tanu-lékonyságot is mutatja). A statikus mérés eredményei inkább a korábbi nagymintás vizsgálat (JordANidisz 2015) 5 éves korosztályának az eredményihez illeszthetők, de meg kell jegyezni, hogy valójában csak fél év a jelen vizsgálatban résztvevő csoport és a korábbi csoport átlagé-letkora közti különbség. Továbbá, ebben az életkorban még nagy egyéni különbségek jellem-zőek a gyermekek nyelvi fejlődésmenetére, emellett nagy szerepet játszik a nyelvi környezet és a tanulási tapasztalatok.

A kutatás eredményei az első két esetben igazolták a hipotéziseinket, azaz, (1) a dina-mikusan mért szótag‑ és fonématörlés eredménye szignifikánsan jobb lett, mint a statikus, valamint (2) a rímtudatosság nem korrelált a szótag‑ és a fonématörlés feladataival, viszont a dinamikusan mért szótagtörlés korrelált a szintén intervenciót alkalmazó fonématörléssel.

Harmadik hipotézisünk csak részben igazolódott, mivel a mondatismétlés csak részben kor-relált a vizsgált fonológiai tudatossági területekkel. A rímtudatossággal egyáltalán nem volt statisztikailag kimutatható korreláció, a szótag‑ és fonéma manipulálása esetén pedig csak a szótag esetében lehetett korrelációt kimutatni, illetve még a teljes teszt esetében is erős korreláció állt fenn a mondatismétléssel.

A kutatást összegezve elmondhatjuk, hogy a vizsgálatok megismétlésére volna szükség több résztvevő bevonásával, hogy pontosabb képet kapjunk a magyar nyelvű mondatismétlés és a nyelvi tudatosság egyéb területeinek kapcsolatáról. Továbbá, szükség lenne más nyelvi képességek mérésének a bevonására is (pl. szókincs, morfológiai tudatosság stb.), ugyanebből a célból. Mindenképpen hasznos lenne a mondatismétlés további elemzése, működésének fel-tárása, hogy az eredmények alapján olyan mérőeszközt lehessen kidolgozni magyar nyelven is, amelynek felvétele egyszerű, ugyanakkor a gyermekek nyelvi szintjéről komplex módon informál.

A dinamikus szűrés anyaga a jelenlegi formában úgy tűnik, hogy kielégítő információval szolgál a szótag‑ és fonématudatosságra vonatkozóan. Ebben az esetben is a nagyobb mintás kutatások, valamint az atipikus fejlődésmenetű gyermekek vizsgálata adhatna választ az el-járás létjogosultságára.

IRODALOM

AdAMiKNé Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene. Az olvasás grammatikai, pragmati-kai és retoripragmati-kai megközelítésben. Trezor Kiadó, Budapest.

BAddeley, Alan D. 2005. Az emberi emlékezet. Osiris Kiadó, Budapest.

B^ohács Krisztina 2010. A dinamikus értékelés. Magyar Pedagógia 110/4. 311–328.

B^óNA Judit – i^Mre Angéla – M^ArKó Alexandra – v^árAdi Viola – g^ósy Mária 2014. GABI – Gyermeknyelvi Beszédadatbázis és Információtár. Beszédkutatás 2014. 246–251.

BóNA, Judit – vAKulA, Tímea – várAdi, Viola – JordANidisz, Ágnes 2018. Sentence repetition as an indicator for language development in an agglutinating language: Data from 5-, 7-, 9- year-old Hungarian children. Unpublished conference presentation. CPLOL, 2018.

B^ridges, Mindy S. – c^ATTs, Hugh 2010. Dynamic Screening of Phonological Awareness (DSPA). LinguiSystems Inc., East Moline.

c^hAfouleAs, Sandra M. – l^ewANdowsKi, Larry J. – s^MiTh, Corinne R. – B^lAchMAN, Benita A.

1997. Phonological awareness akills in children: Examining performance across tasks and ages. Journal of Psychoeducational Assessment 15/4. 334–347.

cuNNiNghAM, Anna J. – cArroll, Julia M. 2015. Early predictors of phonological and mor-phological awareness and the link with reading: Evidence from children with different patterns of early deficit. Applied Linguistics 36/3. 509–531.

c^séPe Valéria – s^zűcs Dénes – o^sMANNé s^ági Judit 2000. A fejlődési diszlexiára (FDL) jel-lemző beszédhang‑feldolgozási zavarok. Eltérési Negativitás (EN) korrelátumai. Magyar Pszichológiai Szemle 55/4. 475–500.

gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest.

h^ollANd, Jason – M^ci^NTosh, David – h^uffMAN, Lisa 2004. The role of phonological aware‑

ness, rapid automatized naming, and orthographic processing in word reading. Journal of Psychoeducational Assessment 22/3. 233–259.

JANAcseK Karolina – TáNczos Tímea – Mészáros Tünde – NéMeTh Dezső 2009. A munka-memória új magyar nyelvű neuropszichológiai mérőeljárása. A hallási mondatterjedelem teszt (HMT). Magyar Pszichológiai Szemle 64/2. 385–406.

J^ordANidisz Ágnes 2009. A fonológiai tudatosság fejlődése az olvasástanulás időszakában.

Anyanyelv-pedagógia 4. http://www.anyanyelv‑pedagogia.hu/cikkek.php?id=222 (Le töl‑

tés ideje: 2019. május 30.)

JordANidisz Ágnes 2015. Magyar anyanyelvű gyermekek fonológiai tudatosságának fejlő-dése 4 és 10 éves kor között. PhD‑értekezés. ELTE, Budapest.

J^ordANidisz Ágnes 2017. Magyar anyanyelvű gyermekek fonológiai tudatosságának fejlődése 4 és 10 éves kor között. In B^óNA Judit (szerk.): Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban.

ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 203–220.

KAs Bence 2015. A nyelvi fejlettség felmérése. In TordA Ágnes – szereNcsés Hajnalka (szerk.):

Vizsgálóeljárás az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felméréséhez. Kézikönyv a fel-méréshez. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest.

K^leM, Marianne – M^elBy-l^ervåg, Monica – h^AgTveT, Bente – h^AlAAs l^ysTer, Solveig‑Alma – g^usTAfssoN, Jan‑Eric – h^ulMe, Charles^.2015. Sentence repetition is a measure of children’s language skills rather than working memory limitations. Developmental Science 18/1.

146–154.

A fonológiai tudatosság és a mondatismétlés összehasonlítása 6 éves óvodások…

K^oNzA, Deslea 2011. Phonological Awareness. In Research into practice: Understanding the reading process. 1/1.2. Government of South Australia. https://speldnsw.org.au/wp‑ content/

uploads/2015/09/1.2‑phonological‑awareness.pdf (Letöltés ideje: 2019. május 30.)

lőrik József – KászoNyiNé JANcsó Ildikó 2009. A fonológiai tudatosság fejlesztése és hatása az írott nyelv elsajátítására. In MArToN Klára (szerk.): Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Példák a bizonyítékon alapuló gyakorlatra. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 11–42.

l^yyTiNeN, Heikki – e^rsKiNe, Jane – T^olvANeN, Asko – T^orPPA, Minna –P^oiKKeus, Anna‑ Maija – lyyTiNeN, Paula 2005. Trajectories of reading development: A follow‑up from birth to school age of children with and without risk for dyslexia. Merrill-Palmer Quaterly 52/3.

514–546.

M^ohAi Katalin – s^zABó Csilla 2017. A munkamemória vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle 2017/1. https://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jaid=707 (Letöltés ideje:

2019. május 30.)

MuTer, Valerie – hulMe, Charles – sNowliNg, Margaret J. – sTeveNsoN, Jim 2004. Phonemes, rimes, vocabulary, and grammatical skills as foundations of early reading development:

Evidence from a longitudinal study. Developmental Psychology 40/5. 665–681.

N^Ag, Sonali – s^NowliNg, Margaret J. – M^irKovic, Jelena 2018. The role of language produc-tion mechanisms in children’s sentence repetiproduc-tion: Evidence from an inflecproduc-tionally rich language. Applied Psycholinguistics 39/2. 303–325.

suráNyi, Zsuzsanna – cséPe, Valéria – richArdsoN, Ulla – ThoMsoN, Jennifer M. – hoNBolygó, Ferenc – goswAMi, Usha 2009. Sensitivity to rhythmic parameters in dyslexic children:

A comparison of Hungarian and English. Reading and writing 22/1. 41–56.

T^orPPA, Minna – l^yyTiNeN, P. – e^rsKiNe, J. – e^KluNd, K. – l^yyTiNeN, H. 2010. Language development, literacy skills, and predictive connenctions to reading in Finnish children with and without familiai risk for dyslexia. Journal of Learning Disabilities 43/4. 308–321.

TöröK Tímea – hódi Ágnes 2015. A fonológiai tudatosság fejlődése és szövegértéssel való kapcsolata az általános iskola első négy évfolyamán a szocioökonómiai státusz tükrében.

Magyar Pszichológiai Szemle 70/4. 807–826.

v^igoTszKiJ, Lev Szemjonovics 2000/1956. Gondolkodás és beszéd. Trezor, Budapest.

z^iegler, Johannes C. – g^oswAMi, Usha 2005. Reading acquisition, developmental dyslexia, and skilled reading across languages: A psycholinguistic grain size theory. Psychological Bulletin 131/1. 3–29.

A morfológiai tudatosság és összefüggése