Steklács János
1.3. A morfológiai tudatosság fogalma és kapcsolata a szövegértéssel
A morfológiai tudatosság és a morfématudatosság a következő lépcsőfok a sikeres olvasási ké-pességekhez vezető úton. A fonéma‑ és fonológiai tudatosság analógiájára megkülönböztethe-tünk morféma‑ és morfológiai tudatosságot. A morfématudatosság a morfémák felismerését, a morfológiai tudatosság a szavak belső szerkezetéhez való hozzáférést és a morfémaszer-kezet manipulálásának képességét jelenti (cArlisle 1995; TöröK–hódi 2015). A morfológiai tudatosság hazánkban kevésbé kutatott, de nemzetközileg egyre inkább fontossá váló terület.
A morfológia a szavak belső nyelvtani szerkezetével, tulajdonságaival és viselkedésével, il-letve a morfémák morfémaszerkezetté, lexémává kapcsolódásának szabályszerűségeivel fog-lalkozó tudomány (AroNoff–fudeMAN 2005). A morfológia központi eleme a morféma, amely a nyelvi rendszer alapegysége, a szóalak alapvető alkotórésze, amely már meghatározott for-mával és az ehhez kapcsolódó jelentéssel rendelkezik, s további hozzá hasonló, meghatározott alakú és jelentésű kisebb egységekre nem bontható (AroNof–fudeMAN 2005; gervAiN 2014).
A morfémákat előfordulási környezetük alapján szabad és kötött morfémákra, továbbá tőmor-fémákra és affixumokra oszthatjuk. A morfológia mindezen definícióból származó szempont-jai befolyásolják a morféma és morfológiai tudatosság meghatározásának a kérdéseit is.
A szóelemek helyét, szerepét az olvasásértés képességének kialakulása során több szem-pontból is értelmezhetjük. verhoeveN és PerfeTTi (2011) konnekcionista modellje szerint a szavak jelentéséhez való hozzáférés fontos szerepet játszik az olvasási képességek kiala-kulásában. Ez a folyamat magába foglalja a szó fonológiai és szemantikai szegmenseinek előhívását. A dekódolási folyamat automatikussá válása elengedhetetlen feltétele az olvasá-si képesség kialakulásának. Miközben a gyermekek megtanulnak olvasni, elsajátítanak egy alapszintű dekódolási képességet, amit aztán egyre nagyobb biztonsággal és sebességgel tudnak alkalmazni; így egy idő után képesek lesznek a szótagok, a morfémák és a szavak azonosítására. A dekódolási folyamat automatikussá válása lehetőséget ad a gyermeknek, hogy a szavak jelentésére figyeljen. Az egyik elképzelés szerint az írott szöveg átalakítása beszéddé alapvetően két úton valósulhat meg. (JAcKsoN–colTheArT 2001). A párhuzamos el-osztott feldolgozás (PDP) elmélete alapján az egyik a lexikai útvonal, a szót előhívjuk a men-tális lexikonból, a másik, a nem lexikai útvonal az, amikor a betűket dolgozza fel az agyunk és alkalmazzuk a graféma‑morféma megfelelést (NAgy 2006b). Az utóbbi években született olvasási modellek arra figyelnek, hogy hogyan alakítja át az agy a betűket fonémákká, ugyan-akkor nem figyelnek arra, hogy a szavak belső szerkezetének, a morfémáknak a felismerése milyen fontos szerepet játszik a szóolvasásban, a szó jelentésének a megértésében, a szókincs
A morfológiai tudatosság és összefüggése a szövegértő olvasás képességével…
fejlesztésében, és ezzel együtt a morfológiai tudatosság a szövegértést is befolyásolhatja (verhoeveN–PerfeTTi 2011).
A 3. ábra azt szemlélteti, hogy a szó azonosítása során már a kezdeti szakaszban meg-történhet a szó morfémákra való bontása vagy indirekt módon az azonosítás első fázisában, a szó helyesírásának feldolgozása során. A szó morfémákra való bontásának képessége foko-zatosan alakul ki annak függvényében, hogy mennyire egyszerű vagy bonyolult a szó morfo-lógiai struktúrája. Ezt a modellt tekintik a morfomorfo-lógiai tudatosság elméleti megalapozásának (verhoeveN–PerfeTTi 2011: 458; levesque et al. 2017).
3. ábra
Az ortográfiailag komplex szavak felismerésének modellje (VerhoeVen–PerfeTTi 2011: 458) Az olvasásképesség kialakulásában játszott fontosnak tűnő, de ehhez képest szinte egyálta-lán nem vizsgált szerepe miatt választottuk a morfológiai tudatosság, a nyelvi tudatosság és a szövegértő olvasás kapcsolatát kutatásunk tárgyául. A nemzetközi szakirodalom alapján további példákat kerestünk arra, hogy ez a három képesség hogyan viszonyul egymáshoz.
Számos esetben az ebben a kérdéskörben megjelent tanulmányok pozitív korrelációt mutattak ki a morfológiai tudatosság és a szövegértő olvasás képesség között (cArlisle 1995, 2000, 2010; deAcoN et al. 2014). Ugyancsak pozitív korrelációt mutattak a vizsgálatok a nyelvi tu-datosság és a szövegértő olvasás képesség között (AdAMiKNé 2006; li–wu 2015; TöröK–hódi 2015). greeN és wolTer (2011) tanulmányaikban utalnak arra, hogy a második osztályos tanulók a szó szerkezete alapján következtetnek a jelentésre. A grammatikai tudás, a nyelv-tani rendszerezés fontosságára több hazai nyelvészeti, pszicholingvisztikai kutatás is felhívta a figyelmet (AdAMiKNé 2006; gósy 2008; lAczKó 2008).
A morfológiai tudatosság és az olvasott szövegértés kapcsolatának hátterét elemezték levesque és munkatársai (2017); kutatásukban négy közvetett változót vizsgáltak, amelyek hipotézisük szerint fényt deríthetnek arra, hogy hogyan járul hozzá a morfológiai tudatos-ság a szövegértéshez közvetlenül, illetve közvetve a szavak megértésén keresztül. A kutatás során (levesque et al. 2017) vizsgálták a szóolvasást, a szókincset, morfológiailag komplex szavak dekódolását, a morfológiai analízis képességét, a fonológiai tudatosságot és a nem-verbális képességet. A kutatásban 221 harmadik osztályos angol anyanyelvű gyermek vett részt. Az eredmények összegzése során a többváltozós útelemzés módszer két indirekt és egy direkt kapcsolatot bizonyított a morfológiai tudatosság és az olvasott szövegértés között (levesque et al. 2017). Az első indirekt út azt mutatja, hogy a morfológiai tudatosság hozzá-járul a morfológiai dekódoláshoz, amely befolyásolja a szóolvasást, és ez hat a szövegértésre.
A második indirekt kapcsolat azt mutatja, hogy a morfológiai tudatosság hozzájárul a mor-fológiai elemzéshez, amely aztán befolyásolja a szövegértést. Összegzésképpen megállapí-tották, hogy a morfológiai tudatosság direkt módon hozzájárult az olvasott szövegértéshez (levesque et al. 2017).
A 4. ábra a kutatásban vizsgált változók egymáshoz való viszonyát mutatja. A modell tartalmazza a standardizált koefficienseket is. A folyamatos és szaggatott vonalak mutatják a szignifikáns és nem szignifikáns hatásokat egyenként: a morfológiai tudatosság kapcsolatát a szóolvasással, a morfológiai dekódolással, a morfológiai elemzéssel, a szókinccsel, az ol-vasott szövegértéssel, a fonológiai tudatossággal és a nem verbális képességekkel (levesque
et al. 2017: 15).
4. ábra
A morfológiai tudatosság és a szövegértés kapcsolata (leVesque et al. 2017: 15)
A morfológiai tudatosság és összefüggése a szövegértő olvasás képességével…
zhANg (2017) tanulmányában egy longitudinális kutatást mutat be, amelyben azt vizsgálta, hogy hogyan járul hozzá a morfológiai tudatosság a szövegértéséhez az angolt idegen nyelv-ként tanulók között. Fiatal kínai nyelvtanulók egy év leforgása alatt kétszer töltötték ki ugyan-azt a tesztet, amely szóképzést, szókincsterjedelmet, képzett szavak olvasását és szövegér-tést mérő feladatokat tartalmazott. Az eredmények elemzése során a strukturális egyenletek modellezésének módszerét használta. Mindkét mérésnél azt tapasztalta, hogy a morfológiai tudatosság szignifikáns és közvetlen hatással volt az olvasott szövegértésre (5. ábra). Ez a ha-tás nagyobb mértékű volt annál, mint amit a szókincsnél tapasztaltak és a második mérésnél a morfológiai tudatosság hatása a szövegértésre még erősebb lett. A morfológiai tudatosság és a szövegértés között szignifikáns közvetett kapcsolatot is kimutatott. A tanulmány felhívja a figyelmet a morfológia explicit tanításának fontosságára annak érdekében, hogy a tanulók szövegértése jobban fejlődjön (5. ábra).
5. ábra
A morfológiai tudatosság és a szövegértés kapcsolata (zang 2017: 10)