• Nem Talált Eredményt

Krepsz Valéria – Horváth Viktória – Gósy Mária – Huszár Anna

4. Összegzés, következtetések

Kutatásunkban 3 éves kortól 12 éves korig elemeztük a gyermekek ejtésében a frázisvégi nyúlás jelenségét. Négy magánhangzó időtartamainak összevetésével igyekeztünk választ kapni a jelenség temporális mintázatainak alakulására a spontán közléseikben, valamint az életkor mint faktor hatásának érvényesülésére a FNy eseteiben.

Feltételeztük, hogy az elemzett magánhangzók időtartamát a legnagyobb mértékben a gyermek életkora befolyásolja. Adataink ezt egyértelműen alátámasztották, egyfelől a ma-gánhangzók abszolút időértékeinek tekintetében, másfelől azok pozíció szerinti összefüggé-seiben. Az időtartamok rövidülése és az egyéni temporális különbségek csökkenése az életkor függvényében egyértelműen a beszédfejlődés tényével, az artikulációs gesztusok megvalósí-tásakor az időzítés egyre biztosabb megvalósításával magyarázható.

Hipotézisünk szerint a frázisvégi nyúlás jelensége a 3 évesek spontán beszédében nem lesz kimutatható, csak a későbbi életkorokban válik majd jellemzővé. Adataink ellentmondtak ennek a feltételezésnek, mivel a FNy egyértelműen megjelenik a hároméves magyar gyerme-kek közléseiben; az elemzett magánhangzók időtartamai ebben a pozícióban szignifikánsan különböztek a többi pozícióban mértektől. A nemzetközi szakirodalomban a szerzők az életkor tekintetében különböző eredményeket közölnek (pl. sMiTh–roBB 2006); a jelen kutatásunk azokét erősíti, akik a fiatalabb életkorban is kimutatható FNy‑t igazolták (pl. froTA 2016).

Adataink nem teszik lehetővé, hogy egyértelmű magyarázatot fogalmazzunk meg a je-lenség gyermeknyelvben tapasztalható sajátosságaival kapcsolatban, még kevésbé az okát illetően. Úgy gondoljuk, hogy a gyermekek esetében mind artikulációs (pl. légzés), mind kog-nitív tényezők (pl. beszédtervezési jellemzők) hatására alakulhat ki már 3 éves korban a FNy.

Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy ahol nem tapasztalták a jelenséget, ott az vajon miért nem következett be. További kutatásokat igényel, hogy konkrétan milyen okok hathatnak az időzítésre a szünet előtti utolsó szótagokban, és van‑e köztük valamiféle hierarchia. Tekintetbe veendő továbbá a gyermekhez intézett felnőtt közlések temporális mintázata is e tekintetben, amely a mintakövetés, tehát az utánzás tényezőjét erősítené. Erre vonatkozóan publikált ma-gyar kutatás még nincsen. Felmerül az a lehetőség is, hogy a gőgicsélésben és a holofrázisok-ban (pl. NAThANi et al. 2003), illetve kéttagú közlésekben (pl. roBB–sAxMAN 1990) mért utolsó szótagi nyúlás továbbélése lenne a kora gyermekkori, például a 3 éves kori FNy jelenléte, míg a későbbi életkorokban tapasztalt jelenség már egészen más, a felnőtt nyelvhez hasonló

Magánhangzók temporális mintázata az anyanyelv‑elsajátításban…

okokra lenne visszavezethető. Nyilvánvalóan ez a felvetés is számos további vizsgálatot igé-nyel. Nyitott kérdés tehát, hogy a FNy a beszéd természetes tulajdonsága‑e, és ha igen, akkor talán tanulandó a gyermek számára (deviNe–sTePheNs 1994; froTA et al. 2016).

A frázis eleji és a frázis közepi szavak utolsó szótagjában megjelenő magánhangzók időtarta-mai bizonyos mértékű életkor‑specifikus sajátosságokat mutatnak. Az időtartamok 3 éves kori kü-lönbsége megszűnik az idősebb gyermekek ejtésében, ahogyan a felnőtteknél sem találtak mate-matikailag igazolható különbséget spontán beszédben (vö. gósy–KrePsz 2017). Valószínűsíthető, hogy a frázis eleji szavak hangsúlyozásának eltérései, avagy a beszédkezdethez készülődés fizi-ológiai sajátosságai lehetnek az okai a mért időkülönbségeknek a háromévesek beszédében.

A további vizsgált tényezők közül a hordozó szó szótagszáma nem mutatott szignifikáns hatást a FNy időtartamára. A lányok és a fiúk ejtésében a korcsoportokon belül tendenciaszerű különbségeket találtunk. A kisszámú minta miatt releváns következtetések ebből azonban nem vonhatók le.

Megállapíthatjuk, hogy a jelen kutatásban elemzett magánhangzók időtartamát egyér-telműen befolyásolta az életkor, az anyanyelv‑elsajátítás ténye, hiszen a frázisbeli pozíciótól függetlenül tapasztaltuk az időértékek csökkenését az életkor előrehaladtával. A FNy egyér-telműen kimutatható volt minden korcsoportban, vagyis már a 3 évesek spontán közléseiben is. Statisztikai modellünk összértéke 0,358, ami azt jelenti, hogy az adatok mintegy egyhar-madát magyarázzák a vizsgált tényezők, illetve interakcióik. Ez arra utal, hogy a magánhang-zók időtartamát még számos további faktor befolyásolhatja, amelyek beépítése a modellbe további kutatásaink célja.

IRODALOM

Asu, Eva Liina – liPPus, Pärtel – TerAs, Pire – TuisK, Tuuli 2009. The realization of Estonian quantity characteristics in spontaneous speech. In vAiNio, Martti – AulANKo, Reijo M. – AAlToNeN, Olli (eds): Nordic Prosody. Proceedings of the Xth conference, Helsinki 2008.

Peter Lang, Frankfurt – Berlin – New York. 49–56.

BAhler, Carly L. – coughliN, Caitlin E. – TreMBlAy, Annie 2011. Differential contribution of prosodic cues in native and non‑native speech segmentation. Proceedings of the 17th International Congress of Phonetic Sciences. Hong Kong, China. 276–279.

BecKMAN, Mary E. 1992. Evidence for speech rhythms across languages. In TohKurA, Yoh’ichi – vATioKioTis-BATesoN, Eric – sAgisAKA, Yoshinori (eds): Speech perception, production and linguistic structure. Ohmsha & IOS Press, Amsterdam. 457–463.

BecKMAN, Mary E. – edwArds, Jan 1990. Lengthenings and shortenings and the nature of prosodic constituency. In KiNgsToN, John – BecKMAN, Mary E. (eds): Papers in laboratory phonology 1: Between the grammar and physics of speech. Cambridge University Press, New York – Cambridge. 179–200.

BerKoviTs, Rochele 1993. Utterance‑final lengthening and the duration of final stop closures.

Journal of Phonetics 21/4. 479– 489.

BóNA Judit – iMre Angéla – MArKó Alexandra – várAdi Viola – gósy Mária 2014. GABI – Gyermeknyelvi Beszédadatbázis és Információtár. Beszédkutatás 2014. 246–251.

cAllier, Patrick 2011. Sociophonetics on the (right) edge: Boundary tones and final lengthening in Mandarin Chinese. Working papers in language, discourse, and society 5/1. eVox, Georgetown.

http://evox.georgetown.edu/evox05/callier.htm (Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.)

cAMBier-lANgeveld, Tina 1999. The interaction between final lengthening and accentual lengthening: Dutch versus English. In ohAlA, John J. – hAsegAwA, Yoko – ohAlA, Manjari – grANville, Daniel – BAiley, Ashlee C. (eds): Proceedings of the 14th international congress of phonetic sciences. Vol. 1. 467–470.

cho, Taehong 2016. Prosodic boundary strengthening in the phonetics prosody interface.

Language and Linguistics Compass 10/3. 120–141.

cho, Taehong – KiM, Jiseung – KiM, Sahyang 2013. Preboundary lengthening and preaccentual shortening across syllables in a trisyllabic word in English. Journal of Acoustic Society of America 133/5. 384–390.

cooPer, William E. 1976. Syntactic control of timing in speech production: A study of comple-ment clauses. Journal of Phonetics 4/2. 151–171.

cruTTeNdeN, Alan 1986. Intonation. Cambridge University Press, Cambridge.

dANKovicová, Jana – PigoTT, Kathryn – wells, Bill – PePPé, Sue 2004. Temporal markers of prosodic boundaries in children’s speech production. Journal of the International Phonetic Association 34/1. 17–36.

deMe Andrea 2012. Óvodások magánhangzóinak akusztikai jellemzői. In MArKó Alexandra (szerk.): Beszédtudomány. Az anyanyelv-elsajátítástól a zöngekezdési időig. ELTE BTK – MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 77–99.

deN, Yasuharu 2015. Some phonological, syntactic, and cognitive factors behind phrase‑final length-ening in spontaneous Japanese: A corpus‑based study. Laboratory Phonology 6/3–4. 337–379.

deviNe, Andrew M.– sTePheNs, Laurence D. (eds) 1994. The prosody of Greek speech. Oxford University Press, Oxford.

diMiTrovA, Snezhina – TurK, Alice 2012. Patterns of accentual lengthening in English four‑syllable words. Journal of Phonetics 40/3. 403–418.

d’odorico, Laura – cAruBBi, Stefania 2003. Prosodic characteristic of early multi‑word utterances in Italian children. First Language 23/1. 97–116.

edwArds, Jan – BecKMAN, Mary E. – fleTcher, Janet 1991. The articulatory kinematics of final lengthening. The Journal of the Acoustical Society of America 89/1. 369–382.

gordoN, Matthew – MuNro, Pamela 2007. A phonetic study of final vowel lengthening in Chickasaw. International Journal of American Linguistics 73/3. 293–330.

gósy Mária – BüKy Béla 1988. A beszédhangok gyakorisága első osztályos gyermekek spontán beszédében. Magyar Nyelvőr 112/4. 440–448.

gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudomány. Osiris, Budapest.

gósy Mária 2017. Phrase‑final lengthening in the speech of Hungarian learners of English.

Journal of the English Phonetic Society of Japan 21. 170–190.

Magánhangzók temporális mintázata az anyanyelv‑elsajátításban…

gósy Mária – KrePsz Valéria 2016. A magánhangzó nyúlása a szótagszám és a mondatpozíció függvényében. Beszédkutatás 2016. 59–88.

gósy Mária – KrePsz Valéria 2017. Morfémák időzítési mintázatai a beszédben. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.

gráczi Tekla Etelka – horváTh Viktória 2010. A magánhangzók realizációja spontán beszéd-ben. Beszédkutatás 2010. 5–16.

griMM, Angela 2007. The prosodic structure of single words and word combinations: Evidence from the early multiword stage of German. In cole, Jennifer – huAlde, José I. (eds):

Laboratory Phonology 9. Mouton, Berlin. 287–314.

hAlle, Pierre – BoyssoN-BArdies, Bénédicte – vihMAN, Marylin 1991. Beginnings of prosodic organization: Intonation and duration patterns of disyllables produced by Japanese and French infants. Language and Speech 34/4. 299–318.

hAyes, Bruce 1997. Metrical stress theory: Principles and case studies. Chicago University Press, Chicago–London.

hocKey, Beth Ann – fAgyAl, Zsuzsanna 1999. Phonemic length and pre‑boundary lengthening:

An experimental investigation on the use of durational cues in Hungarian. In ohAlA, John J.

– hAsegAwA, Yoko – ohAlA, Manjari – grANville, Daniel – BAiley, Ashlee C. (eds): 14th International Congress of Phonetic Sciences. Berkeley, University of California. 313–316.

horváTh Viktória 2017. Megakadásjelenségek és időzítési sajátosságaik 6–9 éves gyerme-kek spontán narratíváiban. In BóNA Judit (szerk.): Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban.

ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 97‒120.

KAchKovsKAiA, Tatiana 2014. Phrase‑final lengthening in Russian: Pre‑boundary or pre‑ pausal?

In roNzhiN, Andrey – PoTAPovA, Rodmonga – vlAdo, Delic (eds): Speech and computer.

Springer International Publishing, Novi Sad. 353–359.

KAssAi Ilona 1982. A magyar beszédhangok időtartamviszonyai. In BollA Kálmán (szerk.):

Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Akadémiai Kiadó, Budapest. 115–154.

KATz, William F. – BeAch, Cheryl M. – JeNouri, Kathleen – verMA, Sushama 1996. Duration and fundamental frequency correlates of phrase boundaries in productions by children and adults. Journal of the Acoustical Society of America 99/5. 3179–3191.

KiM, Sahyang – BroersMA, Mirjam – cho, Taehong 2012. The use of prosodic cues in pro-cessing an unfamiliar language. Studies in Second Language Acquisition 34/3. 415–444.

KlATT, Dennis H. 1975. Vowel lengthening is syntactically determined in a connected dis-course. Journal of Phonetics 3/3. 129–140.

KoPoNeN, Eeva – lAcerdA, Francisco 2003. Final lengthening in infant directed speech may function as a cue to phrase constituents. PHONUM 9. 9–12.

KrePsz Valéria 2017. Morfémák időzítési mintázatai tizenévesek és felnőtt beszélők megnyi-latkozásaiban. Beszédkutatás 2017. 37–13.

KrePsz Valéria 2018. Akusztikai-fonetikai jellemzők a spontán beszéd elsajátításában. PhD‑

értekezés. ELTE, Budapest.

Krull, Diana 1997. Prepausal lengthening in Estonian: Evidence from conversational speech.

In lehisTe, Ilse – ross, Jaan (eds): Estonian prosody: Papers from a symposium. Institute of Estonian Language, Tallinn. 136–148.

liNdBloM, Björn 1968. Temporal organisation of syllable production. Quarterly progress and status report 2/3. Speech Transmission Laboratory, Stockholm. 1–5.

MAgdics Klára 1966. A magyar beszédhangok időtartama. Nyelvtudományi Közlemények 68. 125–139.

MArKó, Alexandra – Kohári, Anna 2015. Glottalization and timing at utterance final position in Hungarian: reading aloud vs. spontaneous speech. In wolTers, Maria et al. (eds): Pro-ceedings of 18th ICPhS. Glasgow, Nagy‑Britannia. 722–726.

McqueeN, James M. 2005. Speech perception. In lAMBerTs, Koen – goldsToNe, Robert L.

(eds): The handbook of cognition. Sage Publications, London. 255–275.

NAKAi, Satsuki – KuNNAri, Sari – TurK, Alice – suoMi, Kari – yliTAlo, Riikka 2009. Utterance‑

final lengthening and quantity in Northern Finnish. Journal of Phonetics 37/1. 29–45.

oller, D. Kimbrough 1973. The effect of position in utterance on speech segment duration in English. The Journal of the Acoustical Society of America 54/5. 1235–1247.

PlüschKe, Mareike – hArriNgToN, Jonathan 2013. The domain of phrase‑final lengthening in Estonian. In liPPus, Pärtel – Asu-gArciA, Eva Liina (eds): Proceedings of International Conference: Nordic Prosody XI Tartu. Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main. 293–302.

rAo, Rajiv 2010. Final lengthening and pause duration in three dialects of Spanish. In orTegA-lleBAriA, Marta (ed.): Proceedings of the 4th Conference on Laboratory Approaches to Spanish Phonology. Cascadilla Proceedings Project, Somerville, MA. 69–82.

roBB, Michael P. – sAxMAN, John H. 1990. Syllable durations of preword and early word vocalizations. Journal of Speech and Hearing Research 33/3. 583–93.

schMidT, Elaine, – PosT, Brechtje 2015. The development of prosodic features and their contribution to rhythm production in simultaneous bilinguals. Language and speech 58/1.

24–47.

sMiTh, Allan B. – roBB, Michael P. 2006. The influence of utterance position on children’s production of lexical stress. Folia Phoniatrica and Logopedica 58/3. 199–206.

sMiTh, Caroline L. 2002. Prosodic finality and sentence type in French. Language and Speech 45/2. 141–178.

sNow, David 1994. Phrase‑final syllable lengthening and intonation in early child speech.

Journal of Speech and Hearing Research 37/4. 831–840.

szeNde Tamás 1973. Spontán beszédanyag gyakorisági mutatói. Nyelvtudományi Értekezések 81. Akadémiai Kiadó, Budapest.

TABAiN, Marija 2003. Effects of prosodic boundary on /aC/ sequences: Articulatory results.

Journal of the Acoustical Society of America 113/5. 2834–2849.

wATANABe, Michiko – deN, Yasuharu 2010. Utterance‑initial elements in Japanese: A com-parison among fillers, conjunctions, and topic phrases. In Proceedings of the DiSS-LPSS Joint Workshop 2010 (the 5th Workshop on Disfluency in Spontaneous Speech and the 2nd International Symposium on Linguistic Patterns in Spontaneous Speech). Tokyo. 31–34.

whiTe, Laurence – Mády, Katalin 2008. The long and the short and the final: phonological vowel length and prosodic timing in Hungarian. In BArBosA, Plinio A. – MAdureirA, Sandra – reis, César (eds): Proceedings 4th Speech Prosody Conference. Campinas. 363–366.

wighTMAN, Colin W. – shATTucK-hufNAgel, Stefanie – osTeNdorf, Mari – Price, Patti J. 1992.

Segmental durations in the vicinity of prosodic phrase boundaries. Journal of the Acoustical Society of America 91/3. 1707–1717.

yueN, Ivan – cox, Felicity – deMuTh, Katherine 2014. Three‑year‑olds’ production of Australian English phonemic vowel length as a function of prosodic context. The Journal of the Acoustical Society of America 135/3. 1469–1479.

yueN, Ivan – deMuTh, Katherine – JohNsoN, Mark 2011. Prosodic structure in child speech planning and production. ICPhS XVII. Regular Session. Hong Kong, 17–21 August 2011.

2248–2252.

VIGYÁZZ, REJTETT LÁBJEGYZET-HIVATKOZÁS!!!

Magánhangzók temporális mintázata az anyanyelv‑elsajátításban…

Gyermekek lingvális artikulációjának