Tar Éva
1.4. A jelen kutatás
A jelen tanulmányban 6;5 év átlagéletkorú, beszédhanghiba tüneteit mutató gyermekek be-szédét elemezzük. Célunk a SZB C1C2 kapcsolatok, ezen belül különösen a likvidával képzett kapcsolódások elsajátítottságának leírása. A kutatás kérdései a következők:
A szó belseji mássalhangzó‑kapcsolatok elsajátításának sajátosságai beszédhanghibákban…
(i) A célformával való egyezések gyakorisága tükrözi‑e a tipikus fejlődésre feltárt elsa-játítási rendet?
(ii) Az egyszerűsítések típusát befolyásolja‑e a likvida sorrendi elhelyezkedése?
(iii) A likvidatörléssel megvalósuló kapcsolódásokra kimutatható‑e kompenzációs straté-gia, és amennyiben igen, fellelhető‑e a négy és fél évesnél idősebb tipikusan fejlődő gyerme-kek beszédét jellemző mintázat, azaz a magánhangzó nyújtásának a geminálással szembeni preferenciája?
Az első kérdésre 13 kapcsolódástípus elemzésével keressük a választ, a második és a harmadik kérdést illetően az elemzés a likvidával képzett kapcsolódásokra korlátozódik.
A tipikus fejlődésre vonatkozó eredmények tükrében két előfeltevést fogalmaztunk meg.
Azt vártuk, hogy (H1) a szegmentálisan elsajátított kapcsolattípusok közt legnagyobb arány-ban a nazális + explozíva kapcsolatok jelennek meg, míg a réshang + explozíva kapcsoló-dások hasonló arányban mutatnak legalább strukturális egyezést, valamint (H2) a CClikvida típusú kapcsolatokkal ellentétben a ClikvidaC típusúak leggyakoribb egyszerűsítése a likvida törlése lesz.
2. Módszer
2.1. Résztvevők
A vizsgálatban 14, a beszédhanghiba és a nyelvi fejlődés elmaradása tüneteit egyaránt mutató magyar egynyelvű gyermek vett részt. A produktív fonológiai tudás választott mutatója a tel-jes szóegyezés értéke volt (vö. BerNhArdT–sTeMBerger 2000), amely 125 szó kiejtése során a célszóval egyező szavak arányát fejezi ki. A vizsgált gyermekek esetében a teljes szóegyezés értékei (terjedelem = 4–66, átlag = 32) megfelelnek a tipikus fonológiai fejlődés 3;0–3;5 éves kori övezetére kapottnak (l. TAr 2017b), ill. egy szórással alatta maradnak. A mutató alap-ján a fonológiai fejlődés elmaradásának mértéke jelentős, több mint kétévnyi. A gyermekek életkora 5;6–7;7 év (átlagéletkor: 6;5 év). A nemek szerinti megoszlás a fiúk túlsúlyát tükrözi (4 leány, 10 fiú).
2.2. Eljárás
A beszéd kiváltása képmegnevezéssel történt. A vizsgálat anyagát a fonológiai profil feltárá-sára alkotott szólista itemei közül válogatott egymorfémás szavak alkották. A 7 szó belseji mássalhangzó‑kapcsolat 13 altípusának (/mb/, /nd/, /ng/, /st/, /ʃt/, /ʃk/, /lm/, /rɲ/, /rt/, /rk/,/tr/, /zm/, /kn/) kiváltásához (két‑három szótagú, különböző szótagstruktúrájú) 13 célszó szolgált.
A kapcsolattípusok (zárójelben a kiváltásukhoz használt célszavak számával) a következők voltak: nazális + zárhang, réshang + zárhang (3–3), likvida + zárhang, likvida + nazális (2–2), zárhang + likvida, réshang + nazális, zárhang + nazális (1–1–1). A likvidával képzett kap-csolatok eredményeinek értelmezéséhez háttérinformációként a /l/ és /r/ szegmentumok #CV, VC# és _VCV_ szekvenciában való megjelenését is vizsgáltuk, ezek kiváltását 13 és 21 célszó szolgálta, szóbeli helyzetenként legalább 4 hangkörnyezettel. A digitális hangrögzítéshez egy Sony ICD‑MS525 típusú diktafont használtunk, a beszédanyagot durva fonetikai átírással je-gyeztük le.
2.3. Elemzés
A beszédadatokon két típusú elemzést végeztünk.
1. Az átírt adatokat a mássalhangzó‑kapcsolatok esetében az egyezés típusa (szegmen-tális és strukturális egyezés), a likvidával képzett kapcsolódásokat (/tr/ és /rt/) ezenkívül még a hibatípusok szerint is elemeztük. A /r/ és /l/ mint egyeshangok esetében, szóbeli helyzeten-ként, a szegmentális egyezés gyakoriságát vizsgáltuk. A szegmentális egyezés kritériuma az volt, hogy a realizáció a célszegmentumnak megfelelő legyen, a torzítás (amennyiben elő-fordult) nem lépjen át fonémahatárt; a strukturális egyezés kritériuma a két különböző más-salhangzóban történő realizáció (C1C2). Az egyezések megítélése a hangzó minősége alapján történt, időtartamát figyelmen kívül hagytuk. Tehát például a kertész szó realizálódásai közül a [kɛteːs] struktúrájában sem egyezett a célkapcsolattal, a [kɛlteːs] strukturálisan egyezett, de szegmentálisan nem, a [kɛrteːs] pedig már szegmentálisan is pontos volt. A mássalhang-zó‑kapcsolat elsajátítottságának megítéléshez 90%‑os csoportkritériumot vettünk figyelembe.
A /r/ és /l/ esetében az egyéni ejtési mintázat szegmentális egyezései alapján 5 elsajátított-sági kategóriát állapítottunk meg: (1) stabil használat (a lehetőségek 75%‑ában pontos ejtés), (2) mindhárom szóbeli helyzetben elsajátított, de nem stabil (pozíciónként legalább 2–2–2 pontos ejtés), (3) legalább egy, de nem mindhárom szóbeli helyzetben elsajátított (azaz egy vagy két szóbeli helyzetben nincs legalább két pontos ejtés), (4) nem elsajátított, de van pon-tos ejtés (maximum egy ponpon-tos ejtés) és (5) nincs ponpon-tos ejtés (egy célszóban sincs ponpon-tos realizáció).
2. Akusztikai elemzés: a kertész szó /r/‑törléssel megvalósuló realizálódásainak időérté-keit vizsgáltuk. A hanganyagot a Praat 5.3. szoftver (BoersMA–weeNiNK 2011) használatával címkéztük és elemeztük. A szóalakok felcímkézését manuálisan, a spektrogram, a hullámkép mintázata és meghallgatás alapján végeztük (1. ábra), melynek során a magánhangzók kez-detét (Vk) és végét (Vv), valamint a zárhang‑felpattanás kezkez-detét (Fk) jelöltük. A hangszín-képelemzéshez széles sávú spektrogramot használtunk. A magánhangzóhatárok jelöléséhez a spektrális információk közül többnyire a második formáns kirajzolódását vettük figyelem-be, annak felépülésénél/lecsengésénél jelöltük a hanghatárt; néhány esetben azonban a ma-gánhangzók végét a hullámforma tulajdonságainak változása (hirtelen jelentős amplitúdó
A szó belseji mássalhangzó‑kapcsolatok elsajátításának sajátosságai beszédhanghibákban…
csökkenés) alapján jelöltük. A realizált C ([t]), a megelőző és követő V ([ɛ] és [eː]) és a VC szekvencia időtartamát, valamint a zárhangok belső idői szerkezete elemeinek (VOT, zár-szakasz) tartamát mértük. A VOT meghatározásánál az intervallum a zárszakasz feloldásá-nak kezdetétől (többszörös felpattanás esetén az elsőtől) az abszolút zöngeindulásig tartott.
Az időtartam‑adatokból különböző időtartamviszony‑mutatókat számoltunk (a zárhang és zárszakasz időtartamának arányát a VC szekvencia időtartamához képest, a zárszakasz és a zárhang teljes időtartama arányát, valamint a megelőző és követő magánhangzó (V1/V2) időtartamarányát).
1. ábra A kertész szó feliratozása
A statisztikai elemzés az SPSS 22.0 szoftver alkalmazásával történt. A kategoriális jellemzők közti összefüggés feltárásához, vagyis annak megállapításához, hogy a mássalhangzó‑kap-csolat, illetve a szegmentum típusa kapcsolatot mutat‑e a fonológiai célforma elsajátítottságá-nak mértékével, illetve az egyszerűsítések módjával a Pearson‑féle Khi‑négyzet‑ és a Fisher‑
féle egzakt próbákat használtuk.