Kísérleti személyek, anyag és módszer

A kutatásban 14 fő 5‑6 éves óvodás vett részt (7 fiú és 7 lány). Hét fő 6 évnél fiatalabb volt, hét pedig betöltötte a 6. életévét. Átlagéletkoruk 6 év 2 hónap. Mindegyikük ép hallású, ép intellektusú gyermek. Egyikük esetében sem jeleztek atipikus fejlődésmenetet.

A kutatásban a GABI – Gyermeknyelvi Beszédadatbázis és Információtár (BóNA és mtsai 2014) – mondatismétlés feladatai közül 10 mondatot használtunk fel a kutatásban (a leghosszabb mondatokat a vizsgált korosztály miatt kihagytuk). A GABI esetében a mon-datismétlés a beszédminta kiváltásának egyik módja, jelen formájában nem verbális munka-memória‑teszt. A tíz mondat közül öt kérdő, öt pedig kijelentő mondat volt, nyolc egyszerű bővített mondat és kettő összetett mondat. A GABI mondatait azért választottuk mégis vizsgálati eszköznek, mert változatos morfoszintaktikai szerkezetű mondatokat tartalmaz, és a mondatok hosszúsága is változó. Ezért lehetőséget kínál a gyermekek nyelvi tudatos-ságának és verbális munkamemóriájának a megismerésére is. Továbbá, mivel a fonológiai

A fonológiai tudatosság és a mondatismétlés összehasonlítása 6 éves óvodások…

tudatosság során szintén nyelvi tudatosságot és a végrehajtó funkciók működtetését igény-lő feladatokkal találkozik a gyermek, ezért lehetőséget kínál a két feladattípus együttes vizsgálatára.

A fonológiai tudatosság mérésére a NILD Fonológiai Tudatosság Teszt (JordANidisz

2009) mondókaalapú rímkeresését, valamint a szótag‑ és fonématörlésnek egy dinamikusan átdolgozott szubtesztjét vettük fel a gyermekekkel. A rímkeresés során öt ismeretlen mon-dókát kellett a gyermekeknek befejezni, azaz a második sor végére egy – az első sorvéggel rímelő – szót előhívni mentális lexikonjukból. A rímtudatosság mérésekor mindig tiszta rímet kérünk, ugyanis a vizsgálat tárgya a szótagszerkezet rímegysége, azaz a mag és zárt szótag esetén a zárlat. Például: A magas hegyen túl ugrál egy kis… (nyúl). A két szótagú szavakra végződő sorok esetében örültünk az olyan tiszta rímeknek, melyek az első szótagra is kiter-jedtek, de elég volt csak a második szótag rímjére fókuszálni. Például: Hozd ide most a zsákot, beleteszem a … (mákot vagy játékot stb.).

A szótagtörlés során kettő két szótagú szóval kellett dolgozni, melyek közül az egyik összetett szó, a másik képzett szó volt. A Fonológiai Tudatosság Teszt szótag‑ és fonéma-törlést mérő szubtesztje eredetileg 5 szótag‑ és 5 beszédhang‑fonéma-törlést tartalmaz. Korábbi ku-tatási eredmények azonban 5 éves korban a szótagegységekre történő szegmentálás esetén plafonhatást mutattak. Így, mivel az adott manipulációs feladatnál egyedül a kognitív mű-veletvégzés jelent nehézséget, kettőre csökkentettük az elemszámot (a fogkrém és a győztes szóra). A fonéma egységét viszont ebben az életkorban kezdi el felfedezni a gyermekek többsége, ezért az elemszámot csupán egy szóval csökkentettük a szűrőeljárás során. Így a fonématörlés műveletét négy szóval kellett elvégezni a gyermekeknek. Egy esetben az első beszédhangot (a s réshangot) kellett leválasztani egy CCVC típusú egyszótagú szóról, két esetben az utolsó beszédhangot (egy CVC típusú zárt szótag réshangját és egy CVC‑

CV kétszótagú szó utolsó magánhangzóját, valamint egy CV‑V kétszótagú szó középső magánhangzóját. Először megismételtettük a gyermekekkel az egész szót (pl. „Mondd ki azt a szót, hogy fogkrém!”). Majd megkértük, hogy ismételje el a szót úgy, hogy az egyik részét nem mondja: „Most ismételd meg úgy, hogy nem mondod ki hangosan azt, hogy fog!”

A dinamikus mérés a Fonológiai Tudatosság Dinamikus Szűrése esetében azt jelenti, hogy a feladat pontozása nem 0 vagy 1, hanem összesen 5 pontot kaphatnak a gyermekek a helyes válaszokért – abban az esetben, ha nincs szükségük segítségre. Amennyiben nem tudnak válaszolni, vagy válaszuk helytelen, úgy segítő kérdést, feladatot kapnak, azonban minden segítség egy pont levonásával jár. Az első segítség csupán a feladat megismétlése, majd a segítségadás intenzitása fokozódik: a második segítség az ismétlés mellé stratégiát is ad verbálisan. Amennyiben a verbális segítségadás nem elég, úgy a harmadik intervenció során vizuális segítséget is kapnak, a negyedik esetben pedig a vizuális segítség mellé moz-gásos illusztrációt alkalmazunk a feladat feldolgozásához és megoldásához. Amennyiben a legintenzívebb – többféle modalitású – segítségadás sem elegendő, és a gyermek nem tudja megoldani a feladatot, úgy 0 pontot kap. A szűrővizsgálat maximális pontszáma 30.

Az eredményeket minden esetben százalékosan is értékeltük. A statisztikai feldolgozást az SPSS 18‑as verzióval végeztük. Mivel adataink parametrikusak voltak, ezért a Pearson‑

korrelációt alkalmaztuk.

3. Eredmények

3.1. A statikus és dinamikus eredmények összehasonlítása

A gyermekek statikus teljesítményének az átlaga a szótagtörlés tesztben 42, 86%, ami a ko-rábbi, nagymintás kutatási eredmények esetén az inkább az 5 éves szintnek felel meg (lásd az 1. táblázatot) a szórás 43,22%. A dinamikus mérésnél szignifikáns mértékben javult az átlagteljesítmény (65%), és csökkent a szórás (36%) (t = −3,512, p = 0,004), azaz elérte a ha-tévesek szintjét. A fonématörlés statikus méréssel (a segítségadás előtt) szintén hasonlóan alakult a 2015‑ös kutatáshoz (25%, 25,94%‑os szórás mellett). Itt is javult az átlag (39,9%), de a szórás is növekedett (31,56%‑ra). Ez arra utal, hogy nagy egyéni különbséggel reagáltak a gyermekek egy éppen fejlődésnek induló képességterület működtetésére irányuló segítséga-dásra. Például némely gyermek esetében elég volt a verbális segítségnyújtás – vagy a törlendő beszédhang hangsúlyozása, vagy a megoldáshoz egy stratégia javaslata –, míg mások csak a vizuális, motoros és verbális segítség után voltak képesek a feladat megoldására. Verbális stratégia a törlendő egység suttogása, majd a suttogott szótag vagy beszédhang elhagyása.

Vizuális segítség az egységek szemléltetése építőkockákkal (fonéma), vagy rudakkal (szótag) történő bemutatása. A statikus és a dinamikus mérés eredménye közti különbség a fonéma-törlés esetében is szignifikáns volt (t = −3,225, p = 0,007), valamint meghaladta a korábbi nagymintás kutatás 6 éves óvodás korosztályának a szintjét.

A mondatismétlés és a rímtalálás felvétele a jelen esetben csak statikusan történt, mivel ezen vizsgálati eljárásokra jelenleg még nem létezik egységes pontozással rendelkező dina-mikus mérési eljárás. A rímtudatosság esetében az átlageredmény 60% volt (szintén a korábbi kutatási eredmény 5 éves korcsoportjának a szintje), 33,28%‑os szórással. A mondatismétlés feladata még a leghosszabb mondatok kihagyásával is nehéznek bizonyult az 5–6 éves gyer-mekek számára, mivel a 10 mondatnak alig több, mint a felét tudták hibátlanul megismételni (57, 86%). A szórás alacsony volt, 19,68%, ami azt jelzi, hogy bizonyos szintaktikai és morfo-lógiai szerkezetek valóban meghaladják a korosztály nyelvi tudatosságát, más szerkezeteket pedig már nagy általánosságban elsajátítottak a gyermekek. A jelen kutatásban végzett méré-sek eredményeit az 1. ábra mutatja.

A fonológiai tudatosság és a mondatismétlés összehasonlítása 6 éves óvodások…

1. ábra

Az 5–6 éves gyermekek eredményei a mondatismétlés, a rím-, a szótag- és a fonématudatosság feladataiban

3.2. A dinamikus szótag‑ és fonématudatosság és a rímtudatosság közti kapcsolatok

A szótag‑ és a fonématörlés összehasonlításakor statikus mérésnél nem találtunk szignifikáns korrelációt. Azonban a dinamikus mérés esetében p = 0,05 szignifikanciaszint mellett erős korrelációt mutatott a statisztikai elemzés (r = 0,548). Az arányokat a 2. ábra mutatja. Mivel a szótagok szintjén történt először a segítségnyújtás a törlés kognitív műveletére vonatkozóan, ezért feltételezhető, hogy a vizsgált személy felhasználta a jól fejlett nyelvi szinten tapasztalt új ismereteket egy absztraktabb, még kialakulóban levő nyelvi szinten, a fonémaszinten is.

2. ábra

A szótag- és fonématörlés arányai statikus és a dinamikus mérés esetén

A szótagtörlés és a fonématörlés műveleteit külön‑külön is összehasonlítottuk a mondókaala-pú rímkeresés feladata során nyert eredményekkel. Egyik esetben sem találtunk szignifikáns korrelációt, ami arra enged következtetni, hogy a rímtudatosság más nyelvi és végrehajtó funkciókat igénylő képesség.

3.3. A mondatismétlés és a fonológiai tudatosság kapcsolata

A mondatismétlés átlaga 57,8% volt, viszonylag alacsony szórással (19,68%). A gyermekek számára a legkönnyebben megismételhető mondatok az egyszerű kérdések voltak, mint pél-dául a Mikor indulunk a Balatonra? A legnehezebb mondatok egyrészt az összetett mondatok voltak, másrészt az összetett szavakat (pl. menetjegyeket vagy tulipánágyások) is tartalmazó hosszabb bővített mondatok. Azonban volt olyan gyermek a 14 fő között, aki hibátlanul meg-ismételte mindegyik mondatot. Bár mindegyikük nagycsoportos, iskola előtt álló gyermek volt, ennél a feladatnál fontosnak látszott a néhány hónap korkülönbség is. Azonban ismét hangsúlyozzuk, hogy a GABI‑protokoll esetében a cél a beszédminták gyűjtése, nem pedig a verbális munkamemória vizsgálata.

A statisztikai elemzés során összehasonlítottuk a mondatismétlés feladatát a teljes stati-kus és dinamistati-kus fonológiai tudatosság szűrésének az eredményeivel, valamint külön‑külön a statikus és a dinamikus szótagtörlés és fonématörlés műveleteivel is. A fonológiai tudatos-ság globális (a szótag‑ és a fonémaszintű feladatokat együtt kezelő) eredményeivel összevetve mind a statikus, mind a dinamikus mérés esetén találtunk szignifikáns korrelációt. A statikus mérés esetén a korreláció r = 0,565 (szignifikanciaszint p = 0,05), dinamikus mérés esetén r = 0,590 volt. Azonban a részletes vizsgálat során szignifikáns korreláció csak a szótagok esetében volt kimutatható. Statikus méréskor a korreláció erőssége r = 0,614, míg a dinamikus mérés esetén r = 0,590. Az eredmény feltehetően azzal magyarázható, hogy a szótagszint már beért nyelvi tudatossági szint, kisebb mértékű szórással, míg a fonémaszint esetén még igen nagyok az egyéni különbségek.

A mondatismétlés eredményeit összevetettük a rímkeresés eredményeivel is. Annak el-lenére, hogy a két feladat átlageredménye állt a legközelebb egymáshoz a vizsgált területek közül (rímtudatosság: 60%, mondatismétlés 57,8%), valamint mindkét esetben mondatszintű közlések hangoztak el a feladatban, szignifikáns korrelációt nem lehetett kimutatni. Ezt az eredményt az is indokolhatja, hogy a két nyelvi feladat eltérő kognitív funkciókat igényel.

A rímkeresés esetében a mentális lexikon aktiválása a cél speciális figyelmi fókusz men-tén, míg a mondatismétlés esetében a verbális munkamemória működtetésére van szükség.

Megjegyzendő továbbá, hogy a mondókák morfoszintaktikai komplexitása nagymértékben elmaradt a mondatismétlésben szereplő mondatok komplexitásától.

A fonológiai tudatosság és a mondatismétlés összehasonlítása 6 éves óvodások…