helyette szilárd anyagból egy újabb ízlésű díszes templomot épített a semlyéni hívek buzgalma, mely 1867-ben készült el. Bádogos tornyában 2 harang függ, az egyik mintegy 1 % mázsást 1799-ben öntötte Cserépi Ferenc Rettegen, Erdélyben, az egyház költségén; a kisebb 1 mázsást 1846-ban Kovács Mihály egyháztag ajándékozta.
U r a s z t a l i e s z k ö z ö k : 9 darab részint fehér pa
tyolat, részint selyem és másnemű terítő. Ezek közül 1 fehér patyolaton ezen körirat olvasható: „Én vagyok az életnek ama kenyere stb.“ ; 1 kis rózsaszín selyemkendő Jezik Simon izráelita; 1 nagyobb selyemteritő pedig Pe- tőh Pál gondnok ajándoka 1870-ből. Ezen térítők legna
gyobb részt aranyfonal- és vörös selyemmel vannak hímezve. Továbbá: 2 db. cin-tányér 1641-, 1 db. aranyos szélű ezüst pohár 1644 és 1 cin kanna 1644-ből s 1 boros korsó.
Az e g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k közül a mostani papiak (lásd I. cikk) igen kényelmes új épület; az iskola- épület pedig a régi papiak, de a mely maholnap teljesen alkalmatlanná lesz. Ezek a templommal együtt a tűz ellen biztositvák.
I n g a t l a n o k : közvetlen egyházi birtok: 41 hold s 77 □ öl rét és 23 hold s 100 CD® szántóföld; továbbá 3 h. szántóföld végrendeleti hagyomány. Lelkészi állomány:
13 hold s 100 D° szántóföld. Tanítói állomány: 7 hold s 1000 □ * sz.-f. A holdak 1600 □ ölével számítva.
Az egyház i n g ó s á g a i t az anyakönyvek (1777 óta) s különböző jegyzőkönyveké s az 1833. készült parókhiális pecsét, teszik.
VI. Né p e s s é g . 1801: Lelkek száma 96. 1877:
Lelkek sz. 386, újházas. sz. 2 , szülött, sz. 20, konfir
mált. 8, halott, sz. 13. Iskolások. 1877: tanköt. 6—12-ig 56, iskolába jár 44, részben járt 6, nem járt 6.
talán innen van Kis-Ar neve. Árvíz járta agyagos határa leginkább tavaszi vetemények alá való, legelők , gyümöl
csösök (különösen nagy almásokkal) és erdőkkel bővöl- ködik, de ez utóbbiak megfogytak. Földesurai a követke
zők voltak: 1520. Rozsályi Kun Péter és Pál; 1524.
Urágffy János; 1633. Bethlen István és Péter; 1662.
Székely László; 1663. Vas Márton, kik benne rész-jószágot nyertek. (Sz. Sz.-v.-m. E. II. k. 235. lap.)
Viszontagságaiból a következőket említhetjük m eg:
1565-ben Schwendy Lázár és Haszszán basa csatároztak mellette. (Szir.) A szatmári német várőrség 2000 írtnál is több kárt tett benne, a mint ez az 1662. tartott megyei vizsgálatból kitetszik. (Sz.-v.-m. levéltár act. pol. fasc. 12.
1662.) A kuruc-világban többféle hadak szállották és sarcolták meg, mely ellen a vezérektől kieszközölt véd
levelekkel oltalmazták magokat a kisariak; igy I. Apaffy Mihály fejedelem 1681. szept. 21. debreceni táborából egy rendeletet ad „a lelki és testi szabadságért fegyvert viselő magyarországi lovas és gyalog hadaknak, hogy a kisari lakosokra reászállani, őket ingyen való gazdálkodásra kény
szeríteni és annak nem praestalásáért személyekben szidni, verni és akárminemíí külső-belső javokban megkárositani, templomokra és kerítésekre, parókhiális házokra és szőlő
hegyekre erőszakosan menni ne merészeljenek. “ A törökök kiűzetése alkalmával nagyobb mérvíí fuvarozásra is kénysze- rittetett, mely célból a község fogatot és kocsist is kénytelen volt tartani, kit havonként fizettek. Ezt igazolja egy, a kisari ref. egyház ládájában őrzött irat, melyben „a bírák és lakosok rekoguoskálják" . . . „hogy helységük lakosát Péterfi Miklóst k. k. király urok ő f. parancsolatjából fogadták volt meg helységestül kocsisnak Landor-Fehér- várig és az odavaló vidékig, Ígérvén néki bizonyos fize
tést holnaponként a feljebb múlt esztendőkben, mely szolgálatában adnak neki helységestül egy darab földet. . . a Xagyar felől való füzesen" stb. (Az évszám le van sza
kadva.) Egy 3-dik (ugyancsak az egyház Iád. levő okmány szerint) bizonyos „szokás" dívott közöttük, mely a bíróság viselésén kivül talán a határbeli közös haszonvételek s szolgálmányokra vonatkozott; de a mely megrontatván, Nagyarból hivott 8 egyén által a következőleg intéztetett
e l: „Kis Árban lőtt 8 ember törvénye Anno 1685. Dum ignoro. Mi jó lelkiismeretünk szerint az elünkbe adott dolgot megvizsgálván, az felelet után tettünk ilyen tör
vényt: az Fejedelem szernek (egykor Bethlen István által birtokolt része a falunak) és az Károlyi szernek (Károlyi
család birtokrésze) adtunk hűtőt azon, hogy eskedjenek meg hogy tulajdon Pongrácz uram háborította meg kö
zöttünk , az régi közöttünk levő szokást, ezen tí kegyel
mek elhadták magokat maradni s nem eskettenek meg.
2-do álljanak elő az Fülpösi szer és Kun szer, (hasonlag a Fülpösi- és Kun-családi birtokrész) egy-egy ember, eskedjenek meg azon, hogy nem N. Pongrácz uram volt az közöttünk levő régi szokásnak elbontója, ha ezek is magokat azon elhadnák mondám egyik az másik szerre menjen az régi szokás szerént, valamint az régi végezés és kötés volt közöttünk, az 100 frt. büntetés alatt. Ezen törvénytevő emberek által ezen törvényben azt is meglát
tattuk . hogy az kik ezen veszedelmes időben az bíróságot viselték azokra ne menjen az bíróság, mivel igen sajnál
ják , hanem más emberek, kikkel az falu megelégszik, az legyen biró. hogy ha pedig oly nem találtatnék, mely- lyel a falu megelégednék kételenség alatt azoknak is fel kell venni. Lőtt. ezen törvénytétel nagyari becsületes em
berek által u. m. Tóth Mihály, Kovács Gáspár, Bihary Ján o s, Kónya István, Szűcs István , Bihari Márton , For- pai Gólya János és Szilágyi György uramék előtt." Ezzel kapcsolatban meg kell emlitenünk, hogy bár 1848. előtt mint jobbágy község földesúri hatóság alatt állt (1810.
és következő években a gf. K árolyiak, Szarka-, Pongrácz-, Bay-, b. Perényi-, Csatári-család s Isaák Gáspár lévén földesurai); de mindazáltal nemesség is lakta Kisart, kik
nek elöljárójuk a nemesek hadnagya volt; igy p. 1810-ben a 110 gazda közűi 18 volt nemes. (Szirm.)
II. Az e g y h á z r ó l á l t a l á b a n . A hitjavitást előző
leg Kisar r. kath. anyaegyház lehetett. Az 1864-iki „Sche
matismus cleri Szatmár." 154. lapja szerint régi kathól.
templom létezett benne. Ezt igazolja azon szentelt víztartó is , mely e század elején a kisari ref. templom körűi talál
tatott. A reformáció a Rozsályi Kun és a Drágffy protest.
főúri családok pártfogása alatt szilárdult meg benne.
35*
A szájhagyomány szerint előbb Nagyarnak lett volna filiája; de erre nézve semmi okmány sincs a szatmári ref.
egyházmegye levéltárában. Ha filia volt is kezdetben, hamar anyásittatott; mert már a XVII-ik században egyike a szatmári ref. egyházmegye legtekintélyesebb gyülekeze
teinek , 8 benne egyházmegyei gyűlések is tartattak , igy p. 1686. okt. 23. 1693. febr. 25.; majd 1704. ápr. 9.
stb. és az újabb időben majd minden évtizedben. Leg
régibb múltjáról keveset tudunk. A sz.-e.-m. Vet. Tar- ezalian. protocolluma egyes házassági s válópereket sorol elő 1670— 1725. s 30-ig. Anynyi kétségtelen, hogy már a XVII-ik században papja sőt tanítója is volt. A gyüle
kezetét közvetlenül a lelkész igazgatta a polgári elöljárók
kal, kik a vizitáción megjelentek s a papot, mestert ma- rasztották; mig a lelkész-hivás joga az egyháztanács, majd legújabban a népre szállt s a tanító hívása az egy
háztanács jogkörébe ment át. Az egyház gazdái az egy- házfiak voltak, kik közöl talán 1786. v. 1725-ből Juhász Mihály és Szita Márton emléke maradt. A presbitérium fel
állítása és gondnokság rendszeresítése idejéről nincs tudo
másunk. 1861 óta itt is képviseleti alapon van szervezve a presbitérium. Napjainkban ez egyház buzgósága- és hala
dásának több-több jelét adja ; ide mutat a többek között az is, hogy az iskoláztatást megkönynyitette, a meny
nyiben a tandijt eltörölvén, e helyett a tanítónak az egy
házi pénztárból 1 0 0 o. é. frtot fizet.
III. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e m é n y e k . A kisari lelkészek névsorajvz 1690-ik évet előzőleg nem maradt fenn. 1) 1690. Dányádi György a kisari lelkész (lásd az esperesek közt); de hogy elődei is voltak, kétségtelen. 2) 1697. Almási János. Utódai 1720-ig kik voltak, nem tudjuk. 3) 1720—26. Kisari Gergely, valódilag Nagy G., kisari fi. Az 1726-iki vizi
táción , a midőn se a papot, se a tanitót nem marasz- tották; „aediles salarium nec pastori nec rectori praestare solent, templum turrim reaedificent." 4) 1726—30. Bucsi István, 1724 óta e.-m. ülnök. 5) 1730—35. Matolcsi Ori István. Született Matolcson; 1707. gyarmati rektor; 1727.
e.-m. ülnök volt s bár dicsérték, de még se marasztották s igy Mándra ment; 1743-ban pedig meghalt. Az ő ide
jében az 1732-iki vizitáción jelen voltak Steph. Szarka nob. Michael Kozma judex primarius. Az 1733-iki vizitáció ezt jegyzi meg: „Pastor hicce manere factus est; — quod Joannes Balla socer rectoris generum suum in parochia percussit, tamquam violator parochiae communi suffragio ad sedendum in cippo communi judici extradatus est.“
6) 1735—38. Nagyari Jakab, egykor esperes, most első ülnök; kit dicsérnek azért, hogy a templomban hétköznap is bibliát olvas; de vádolnak azért, hogy egy embert a traktus hire nélkül exkommunikált. Jött Nagy árból; meg
halt Kisarban 1738-ban s szóig, évét is a rektor Váradi J. töltötte ki. 7) 1739—46. Szentimrei N. István e.-m.
jegyző, ki Simából rendeltetett ide. Hivataloskodása alatt pestis dóit Kisar környékén. Hallgatói mint tudós és jeles embert dicsérik. Alatta 1744-iki vizitáció igy rendelkezik:
„Mandatum est ecclesiae, ut arboretum ecclesiae, quod pecuniis sacris emtum est in Osztoró, neque per vicinos minui patiantur; idem mandatum est de arboreto, quod est in Sárókert. Mandatum est item, quod arboretum, quod testamentaria legatione a Valentino Fodor pie de
functo , conjugeque ejusdem, ecclesiae dispositum e st, in Szájvető, (quod pessima fraude possidetur per Casparum Imre) ecclesiae restituant. Ligna pro futuro anno moderna liyeme administrent." 1745: „arboretum Szájvető dictum restitutum est ecclesiae, in usum ministrorum, ut in visi
tatione anni praeteriti mandatum erat, et jam actu pos
sidetur ministro." 8) 1746—49. Szigeti János akadémikus pap. 9) 1749—54. Udvarhelyi György első aszszeszszor.
1753- ban bár semmi pauaszszal nem tudtak ellene előál- lani, még sem marasztották hallgatói, hanem Batizi Sá
muelt hívták meg esperesi konszenszussal, de annak U.
Gy. úgy saját személye, mint az egyházmegye nevében ellene mondott s az mint törvénytelen meg is semmisül
vén, U. Gy. helyén maradt; de a kisariak más évre sem marasztották, sőt egy Törös Mihály nevű ember különös becstelenséggel illette, a miért az meg is büntettetett. 1 0 )
1754— 59. Szikszai István ifjú pap; tanult Debrecenben;
1775. e.-m. ülnökké, 1778. jegyzővé lett. Hallgatói bár sok ízben marasztgatták, 1759-re még sem tudták meg
tartani. 1 1) 1759—61. Etédy Márton, ki 1779. e.-m.
ülnökké lett. 1 2) 1761—68. Kovács István, kit 1768-ban elébb nem akartak marasztam , aztán váltig marasztották , ele jobb helye nyilván, a beregi traktusba ment. Mint igen kedves papot, még 1808 körül is emlegették. 13) 1768— 73. Tereb Szatmári Ferenc, ki 1756 óta e.-m.
ülnök volt; 1772-ben el akarták iktatni Kisarból, de a vizitáció nem engedte. 14) 1773— 88. Atányi János. 1780- ban Kisar Gyarmatra rendeltetett vizitációra, de (hihetőleg a járhatlan utak miatt) meg nem jelent. 1784. Sályiba akart menni A., 1788. pedig Nábrádra; de aztán bár marasztották, Porcsalmára ment. 15) 1788—97. Keresz
túri György, ki 1793. e.-m. ülnökké lett s 1797-ben Kisarban meghalt. 16) 1797— 1802. Árokháti István e.-m.
ü., jött Gacsályból, ment Gyügyére. 17) 1 8 0 2—1 8 0 8. S z é l e s A n d r á s , a tudós történész stb. (Lásd az e.-m.
írókat.) Alatta és az ő serkentésére épült a jeles és még most is használt kényelmes papiak, melyhez hasonló ko
rában az egész egyházmegyében nem volt. 18) 1808— 13.
Kása József; jött Gacsályból. 1813—23. Melegh Dániel.
20) 1823—32. Beregszászi Pál. 2 1) 1832—38. Réz István.
Meghalt nyug. Gyíigyén. 2 2) 1838—55. Eszenyi László;
meghalt Kisarban. 23) 1856—61. Zámbory Sándor, ki innen Sályiba, onnan Fülesdre ment s ott meghalt. 24) 1861—62. Bakó Lajos jött Sályiból s Kisarban meghalá- lozván, segéde Juhász József mint helyettes lelkész szol
gált 1863 tavaszáig. 25) 1863 óta Kenyeresy Sámuel, ki is született Miskolcon, 1825. okt. 31. Tanult ugyanott;
majd 1843. szept. 1 . Sárospatakra ment. Innen 1844 tava
szától 1845-ig segédtanitóságra jött M.-Váriba s onnan ismét viszszatért, Patakra. 1848. máj. 1 0 . Porcsalmára jött ki 3 éves rektornak; de az egyház megmarasztá, mig előtte lelkészi pálya nyilik. 1852. márc. 18. kápláni vizs
gát tett s kettős minőségben működött Porcsalmán 1854.
april 24-ig, a midőn Borzovára választatott meg rendes lelkészül s onnan 3 év múlva Rápoltra, Rápoltról 5 év múlva Nagyszekeresre, s 1863-ban Kisarba választatott meg rendes lelkészül. Viselt egyházmegyei segédjegyző- séget is stb. A kisari egyház pénzügyeinek rendezésében Zámbory Sándorral együtt nem kevés érdemei vannak;
úgy szinte az egyház birtokainak biztosítása sőt növelése,
és az építkezésekre buzdítást illetőleg igen sok buzgalmat fejtett ki.
IV. T a u i t ó k és i s k o l a ü g y . A kisari tanítók neve 1686 óta van feljegyezve. 1715 körül a kisari iskola nö
vendékei eként voltak osztályozva : abécések, — együtt ol
vasók (collectores), rudimentisták és grammatisták. (B. M.
U. 48. lap) 1801-ben a fiúk az ábécétől szintén a (latin) grammatikáig tanultak bezárólag; a leányok pedig bibliai históriát és kis katekhizmust s természetesen olvasást, irást és számvetést. Hogy ezután az egyes egyházker. s illetőleg megyei tantervekhez mennyiben alkalmazkodtak a kisari tanítók, megmondani nem tudjuk. 1) 1683-ban kisari tanító volt Csengeri Mihály. 2) 1690. Gödölei Ist
ván, ki 1727-ben már gacsályi pap volt. 3) 1698. Kisari Gergely, 1720-ban kisari lelkész. 4) 1699. Mohácsi István.
5) 1700. Lévai Balázs. 6) 1704. Komáromi János. 7) 1712. Petróczy György. 8) 1722. Angyalosi Miklós. 9) 1723. Matolcsi András. 10) 1724. Fányi János. 1 1) 1725— 27. Beregszászi György. 12) 1728-ban tudósabb tanítót kívánnak; jött is valaki, de nevét nem jegyzé föl a vizitáció, hanem csak annyit, hogy 1731-ben elrontotta az iskolát. 13) 1732-ben Sentei N. N. elrontván az iskolát, nem akarták marasztani; azonban a jobb jövő reménye alatt mégis megmaraszták. És csakugyan megjavult, s az éneklésbe is beletanulván, ott lakott egész 1734-ig, a midőn ismét viszszajött 14) Fányi János. 15) 1737—39.
Várady János, dicséretes tanító. 16) 1740—42. Lepsényi Mihály. 17) 1742—45. Halmi István, ki Czégénybe ment.
18) 1745—49. Gyarmati Miklós. 19) 1749. Diószegi Fe
renc, ki igen szerencsétlenül még karácsony előtt meghalt.
20) 1750—52. Técsi János, ki Czégénybe ment. 21) 1753—61. Szűcs István, igen jeles tanító, ki Matolcsról jött és Nábrádra ment. 22) 1761. Kiss József, kit máso
dik évre is marasztottak, de nem maradt. 23) 1762—64.
Tegze Pál. 24) 1764—68. Várady Gergely. 25) 1768.
Pataky Mihály. Itt lakott legalább is 5 évig, s mint igen jeles tanítót dicsérik. 26) 1775. Varga István. 27) 1778.
Buzik Gábor. Tanult Patakon, volt gyarmati preceptor, s Kisarban lakott, mint igen jeles, dicsért és szeretett ta
nító 25 évig, a midőn bár szívesen marasztották, saját
telkére gazdául szállott. 28) 1802. Mikola Ábrahám, ugyancsak gyarmati preceptor. Elődjének dicséretes pél
dáját követte, mint jeles tanitó. 1811-ben lemondván, utóda lett 29) Szaplonczai Pál 1826-ig. Bár néha-néha hanyagolt is, mindazáltal mint dicséretes és jó erkölcsű tanitó több Ízben dicsérettel emeltetik ki. Utódai: 30) Ország Pál 1827. 31) Lökös G yörgy, kit sikeres tanitó- nak mondanak 1828-ban; de a szülők gyermekeiket isko
lából kifogván, nincs kit tanítania. 32) 1829—41. Rápolti Mihály. Nyugtalan ember és egyike azoknak, kik az egyházmegyei tanácsban a tanítóknak is ülést és szavazatot követeltek; de kevésbé jó tanitó. 33) 1841—47. Almási Ferenc. 34) 1847—56-ig id. Gacsályi Pál. 35) 1856—60-ig Nagy Gábor. 36) 1860—70. Ferenczy István. 37) 1870—
1872. Tóth Lajos, egyike volt a jobb tanítóknak, ki itt 1872. meghalt. 38) 1872 óta Papp Kálmán. 1878 ápr.
óta segédje Patay Pál.
V. G o n d n o k o k 1848 óta a következők voltak:
1848—51. Id. Tóth Gábor. 1851—60. Tardy György.
1860—63-ig Nagy Zsigmond. 1863— 70. ismét Tardy György, ki a papi telken történt építkezéseket vezette.
1870— 72. Balla Gáspár, ki alatt az iskola épült. 1872/3.
Tardy György, ki egész életét az egyház szolgálatában töltvén kholerában halt el. Utóda Nagy Lajos, szintén úgy múlt ki 1873/4. utófelében. 1874/5. Szarka Benjá
min. 1875/6. id. Nagy János. 1877. Szarka János.
VI. L e l k é s z i és t a n í t ó i f i z e t é s e k : a ) l e l k é s z i f i z e t é s 1700 ut án. Akinek van 20 kereszt búzája, 52 kéve búzát a d , a kinek annyi nincsen, 32 kévét, a kinek annyi sincs, szemül ád 1 köblöt, a ki azt sem adhatja, ád 1 frtot, a mint a lelkipásztor akarja; e mellé minden gazda garas-pénzt ád 7 polturát. 2) Fele a falunak egy- egy boglya szénát, nro. 40 boglyát; a ki szénát nem adhat, ad 24 dénárt. 3) A fa nro. 74 szekér; a ki semmi
képen fát nem hozhat, fizet érte 18 dénárt. NB. A mester a fából '/3-mados. 4) Halotti prédikálástól 1 frt. Ke- reszteléstül 1 tyúk s 1 kenyér. 5) A guzsalyos özvegyek tartoznak 3 sing vászonnal. 6) A zsellérek tartoznak éven
ként 33 dénárral. 7) A nőtlen legények megházasodván, fizetnek 70 dénárt. (Későbbi kéz: copulatio 1 frt.) 8)
Mindenik mezön lészen a pásztornak 2 — 2 hold földje, melynek megszántásával és bevetésével a falu tartozik, a pásztor'búzájával. 9) Vagyon 9 gyümölcsös-kert is zálogos 8
írtban. Vagyon kenderföld is. 10) Ismét a praedikátor szá
mára volt 2 0 frt. készpénz, melyet a falu elköltvén, adott érette a parókiádhoz, az Usztoróban közönséges falu főidéből örökképen egy gyümölcsös-kertnek való db. földet, melyet az eklézsia bekertel becsülettel és rekesztéssel tart illendőké- pen, ’/j-mada azon földnek illeté az iskolamestert. A. D. 1715.
15. 9. bris. (B. M. U. 47. lap.) 1081: Készpénz 70 rhft., búza 26 köböl, szántóföld 2 fordulón 3 köblös. Ezeket az eklézsia megszántja. Szénát adnak 45 szekérre valót;
fát 45 szekérrel; stoláréból jö 10 rhft. (A belhiv. fiz.
öszszeir. 1801.) 1875: 38 hold föld egy tagban, 8 hold legelő illetmény, 42 köböl tisztabúza, 50 papi szekér széna
8 rudasával, 12 öl keményfa udvarára szállítva, 40 pft.
készpénz s az e.-megye által megszabott stoláre.
b) T a n í t ó i f i z e t é s : 1700 elején: 1) A kinek 20 kereszt búzája van, fizet 1 keresztet és 6 dénárt. 2) A kiknek vetésök nincs, ‘/ 2 vékát és 12 polturát. 3) A fából '/3- mados. 4) A halotti éneklésért 8 poltura. 5) Tandíj : abécésektől 8 poltura, kollektoroktól 34 dénár, olvasóktól 48 dénár; rudimentistáktól 27 poltura, grammatistáktól 1 frt. (B. M. U. 48. lap.) 1801: Pénzfizetés 33 rhft. Búza 13 és '/j köböl; tengeri- és kenderföld 2 fordulón 2 vékás, melyet az eklézsia szánt; sás-nyilat adnak 7 szekérre valót;
fát 15 szekérrel; tandíjból jő 16 rhft. (A belhiv. fiz.
öszszeir. 1801.) 1875: 19 hold föld 1 tagban; 4 hold legelő illetmény; 2 1 köböl tisztabúza, 6 öl kemény tűzifa udvarára szállítva; 2 0 pft. készpénz s tandíjul az egyház pénztárából 1 0 0 frt. o. é.
VII. T e m p l o m , t o r o n y s h a r a n g o k . U r a s z - t a l i e s z k ö z ö k . E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k . I n g a t l a n és i ngó j a v a k . A téglából épült díszes t e m p l o m és t o r o n y , a régi fa-templom és torony helyén 1794—97-ig építtetett az egyház közköltségén s került 3014 rhftba. A toronynak faárkádokról emelkedő s 4 to
rony-fiúval körzött 8 szögű zsindelyes sisakja elavulván, 1873-ban lebontatott s csak ideiglenesen fedetett be; 1877 év tavaszán pedig a torony 4 szögű felrakása 2 öllel
fellebb emeltetvén, reá bádogos sisak tétetett. Az elő
irányzott költség 3000 frt. o. ért. E toronyban 2 harang függ. Az egyik 1641-ben öntetett ily körirattal „In honorem Dei fudit me Georg. Wierd in Eperjes." A másik 559 fontos s 559 rhfrton öntetett az egyház által
1800-ban.
1809-ben u r a s z t a l i k é s z l e t e k ezek voltak: Egy talpatlan aranyozott ezüst pohár, körirata szerint ajándé
kozta Szent-Miklósi Borbély György 1649. Ezt 1843-ban elrabolták. Egy másik mindenütt aranyozott liliom alakú kehely, 1645-ben már az egyház tulajdona volt. 3 régi ón-kanna, miknek egyikén 1675, másikán 1773 évszám látható. 1 ón keresztelő-edény. 3 ón-tányér. 1 sávos abrosz eme felirattal: „íme az ajtó előtt, állok, és zörge
tek." Adta ns. Szarka Zsuzsánna 1776. 4 „tisztességes keszkenő." (1809. öszszeir.) Jelenleg az úrasztali készletek ezek: 1 ezüst tányér, 2 aranyozott ezüst pohár, 2 cin
tányér , 3 ón-kanna, 1 nagy bádog-kanna, 1 nagyobb sávos abrosz, 1 aranyos sávos abrosz, 1 kisebb kivarrott virágos szélű' abrosz, 1 arany-csipkés hímzett kendő, 1
china-ezüst keresztelő-edény tálcástól.
E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k . A lelkészi telken levő parókhiális ház 1803/4-ben épült Széles A. lelkész buzdítására, téglából, a régi faház helyére, s került 1300 rhfrtba. Ugyanazon telken 1866. szilárd anyagokból, zsindelytető alatt melléképület épült, mely is az egyház által adott koszton s napszámosokon kívül 355 frtba került.
A tanítói telken levő szűk és elavult iskola helyett 1870-ben készült egy új iskola, terméskő alapra szilárd anyagokból, zsindelyes tetőzettel. Hossza 12 ö l, szélessége
6 öl. Van benne egy tágas tanterem , egy tanácskozó he
lyiség , a tanító számára 3 lakszoba s kam ara, és alatta alkalmas pince. Az egész épület a fuvar és kézi napszá
mokon kívül 2400 o. é. forintba került, melyet az egy- luízi pénztár fedezett. Mellék-épületek szintén itt is vannak.
Van az egyháznak 1 szárazmalma is, mely 1775-ben épült. Mindezen egyházi és iskolai épületek biztositvák.
I n g a t l a n és i ngó e g y h á z i j a v a k . Az egyháznak jelenben épen annyi birtoka van, mint az 1867-iki
arányo-sitás előtt, csakhogy most részben más dűlőkben.*) Ne
vezetesen 101 hold és 420 □ öl tagositott kaszáló és szán
tóföld ; továbbá 53 hold s 1049 □ öl százados fákkal diszlő erdő-birtok; mindezek holdját 1200 □ öllel számítva. Ezen közvetlen birtokon kívül az előbbi fejezetben említett papi és tanítói föld-illetőség. Végül egy hold faiskola.
K é s z p é n z v a g y o n a az egyháznak 1848 előtt csak 566 v.-forint s 15 kr. vala, 1877 előtt pedig 5561 írt.
40 kr. o. é.**)
I n g ó s á g o k . 3 darab anyakönyv, 1 tanácsjegyző
könyv, 1 gond.-számadási j.-k., 1 körleveles j.-k., 1 dia
rium , egyliázker. s megyei jegyzőkönyvek és egyéb nyomtatványok s a parókhiális pecsét 1833-ból.
V ili. Né p e s s é g . 1801: Lelkek száma: 500. 1877:
1. sz. 771, szül. sz. 23, újházasok sz. 12, halotak sz. 26, 1801: Iskolások 41. 1877: tanköt. 6— 12-ig 95, isk. járó 78, teljesen iskolázatlan 9.