öl nem terményező k ö z v e t l e n b i r t o k a (a templom- és a temető területével együtt); 51 h. 220 □ öl p a p i és 26 hold t a n í t ó i á l l o m á n y a (mind 1200 □ öllel számítva).
I n g ó s á g o k . Anyakönyv van 5 db. (A. B. C. D.
E.) 1780-tól napjainkig; egyháztanácsi jegyzőkönyv 2 db.;
körleveles j.-k. 2 db.; alamizsnás diarium 1 db.; gond.
számad. j.-k. 2 db.; az egyházkerületi jegyzőkönyvek 1863- s az egyházmegyeiek 1873 óta; ezen kívül több nyomtat
vány stb. Tanszerek: 2 fekete tábla; 24 db. fali olvasó
tábla; 1 földgömb és 1 földabrosz. A lelkészi pecsét 1833-ból való. (1874. dec. 14. öszszeirás.)
VI. Népes s ég. 1801: Lelkek száma 284. 1877:
Lelkek sz. 595, újházasok sz. 5, szülöttek sz. 37, kon
firmáltak sz. 14., halottak sz. 23. I s k o l á s o k . 1801:
20. 1877: tanköt. 6—12-ig 51, iskolába jár 49 , részben iskolázott 2.
ván: „keressen kegyelmetek papot magoknak s tartsanak;
mert soha többé kegyelmetekkel nem eimbonilunk.“ Gyü- gye anyaegyházzá tételét sürgeté, melynek senki ellent nem mondván, az 1765. Lázáriban tartott egyházmegyei gyűlés, azon feltét alatt, ha parékhiát készítenek, anyá- sitásába beleegyezett. Ajtay László újlaki egyik földesúr azonban mindent elkövetett a különválás meggátlása vé
gett s igy az még pár évig húzódott, de végre mégis sikerült anyaegyházzá lehetnie. A gyügyeiek elkeseredését jellemzi amaz erős esküvésök. mit a vizitáció (Jeremiás protokolluma 486. lap) feltartott: „Lássa a v. Partialis mi elmegyünk még a gyűlésre instálni a sokszor nekünk deliberatione engedtetett paptarhatásért; ha adnak becsü
lettel tartjuk, ha pedig nem találnak adni, úgy is soha Isten úgy segéljen soha löbbször ahoz az anyához, a ki minket méltatlan annyit rugdosott és el is rúgott, — sokszor boszszantván lelkünket lenekig sértő beszédével, a mely anya csak a mi szép fizetésünkkel akarván magának papot tartani, mert részéről soha igazán egy esztendőben sem fizetett meg a szegény papnak, — bizony soha viszsza nem megyünk és úgy segéljen, de soha ez életben sz. György napon túl Gyügyéről Újlakra papbért nem fizetnek. Any- nyival is inkább, hogy Ajtay László úr irtóztató munkáját, (sic!) épített parókhiánk ellenmozdi.ani próbálta méltóságos földesurunk (talán gf. üarkóczy) előtt; de ezt hijába valóvá tette kegyes földesurunk istenes felelete: én bizony nem háborítom, ha akarnak tartani, tartsanak.“ Végre az e.-m. hatóság a különválást uiegerösité s 1767 ben külön papjok lett a gyügyeiekuek.
II. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e m é n y e k . 1) Debreceni Ferenc 1767. ki a gyermekeket is felette jó előmenetellel tanitotta. 1776-ban Kérsemlyéube ment. 2) 1776—78. Petróczi Ferenc. 3j 1778. Fekete Mihály, ki 1784-re Fülpösre Ígérkezett. 4) 1784—86. Kassai Sámuel Vetésből. 5) 1786—89. Szilágyi Sámuel, jött Sz.-Újlakról; de egy Gerzsenyi nevű ember megvervén, nem maradt. 6) 1789. Bibarczfalvi János.
1791-ben szeme elgyengülvén ; nem marasztatott. 7) 1791.
Viski György, ki 1795-ben papi hivatalától megfosztatott s ez évet a rápolti pap Lovas Sámuel szolgálta ki. 8)
1796 bán Csécsi N. János dislokáltatott ide. 9) 1801.
Váradi János. 10) 1802. Kisarból id. Arokháti István e.-m. ülnök: ment Csaholczra. 11) 1806— 13. Barkász György csengeri születés. Több ízben panaszol a fizetés megesonkitása miatt, a miért el is ment. 12) 1814—16.
Kazai István szinte panaszol. 13) 1816—27. Mándy Ist
ván. Ugyancsak a rendetlen fizetés miatt ment tova.
14) 1827. Gáti István. 15) 1829. Fíísíís Dániel. Változ
tatni kéri magát a hanyag fizetés miatt. 16) 1829—31.
Kurovszky Gvörgv. 17) 1831—34. Zatkureezky János.
18) 1834—51. Réz István, ki saját költségén építtetett a papiakra sütőt.. 19' 1852—56. Kazav István, ki itt meg
halt. 20) 1857—61. Réz István 21) 1861—70. Szécsényi Bál. ki itt elhaláliizván, utóda lett. 1871-ben Móricz Károly kÍ8naményi káplán.
III. T a n í t ó k és i s k o l a ü g y . Míg Gyiigye Szamos- ujlak libája volt. a gyügyeiek tartoztak az iskolát építeni Szamosnjlakon s következőleg a gyügyei iskolásgyerme
kek is oda jártak át iskolába. 1767-ben az önálló papság felállittatván Gyiigyén. az iskolát is a papok taniták. 1793.
tavaszán önálló tanítót kért Gyiigye és nyerte 1) Belényesi György segédtanítót, ki itt 1 és V, év múlva meghalt.
2) 1795. oda rendeltetett Gáti Sámuel (Széles A. szerint) egy rósz ember. 3) 1797. Bátori Sámuel. 4' 1799. Dobrai József. 1800-ban a tanítói lakot telkestől együtt el akarták adni s a tanítást ismét a papra bízni, ki hajlandó is lett volna reá: de a vizitáció e szándoknak ellene mondott. Az 1802-ik januári vizitáció kevés tanitványi közt elég szor
galmasnak mondja Dobrait, úgy szinte a decemberi, utódját 5) Erdős Jánost. 6) 1803— 16. Nagy József, ki öregsé
géhez képest elég szorgalmainak mondatott, mignem 1806-ban meghalt. 7) 1807— 10. Károly József, kit szeme gyengesége miatt. — nem levéli alkalmas a tanításra, — nem marasztottak. 8) 1811—14. Szarvadi János. Mindjárt az első évben panaszol, hogy háza rósz és nem fizetik. 9) 1814— 17. Lengyel József, dicséretes tanító; ki 1817-ben panaszol, hogy a rósz fizetés miatt kénytelen saját, fen- tartásáról máskép gondoskodni s e végből helyétől meg
válni óhajt,. 10) 1818—21. Csonka János dicséretes ta
nító. 11) 1821—23. Fórizs János szintén dicséretes tanitó;
de a lakhely roszszasága s a fizetés csekélysége miatt fi is panaszol 1822 ben. 12) 1823. Sárkány Sámuel. 13) 1824—25. Turányi Gábor. 14) 1825—28. Szekeres László. 15) 1828—29. Ormánközi Ferenc, tűzifa nem léte s az iskola és tanitói lak rozzant állapota miatt nem marad. 16) 1829— 37. Szaplonczay Pál. 17) Perényi Gábor. 18) Széles Zsigmond és 19) Fórizs János jó ta
nítók; de a fizetés csekély volta miatt csakúgy pana
szolnak, mint elődeik. 20) 1837. Keresztúri Mózes. 21) 1838. Lovas Károly, 22) 1839. Tóth András, 23) 1840.
ismét Keresztúri Mózes, 24) 1841—43. Kovács Ferenc, 25) 1843. R. Szegedi István. Ezek az elfibbi panaszt szintén megújitják. 26) 1844—46. Nyíri Ferenc tehetséges tanító.
27) 1846—51. Csengeri István. 28) 1852—56. Gál Lajos tehetséges tanító. 29) 1856—60. id. Peres József. 30) 1861—63. Szabó János. 31) 1863. Szabó Ambrus (se
gédtan.). 32) 1866. Fodor Lajos. 33) 1867. Szombati János. 34) 1869 óta Szilágyi Dániel.
IV. B e l h i v a t a l n o k i f i z e t é s e k , a) L e l k é s z i f i z e t é s 1705: 1) Minden ember ad egy-egy frtot. 2) Adnak 6 szekér fát; 2-teje a mesteré. 3) Két helyen ka
száló van: egyiket egyik esztendőbe, másikat más eszten
dőbe a falu lekaszálja és feltakarja. 4) A stolárét úgy fizetik mint Újlakon. Jegyzet. E fizetést az újlaki anya
egyházban lakó belhivatalnokok élvezték. 1766: 1) Min
den gazda ad 1 frtot. 2) Minden nemes gazda 4 véka, minden paraszt gazda 2 véka búzát, 3) Minden gazda 1 szekér fát és 1 szekér szénát. 4) 2 földet szántanak, vet
nek ; tavaszszal pedig 1 db. málé-földet. 5) A guzsalyos özvegyek 5 sing vásznat. 6) Keresztelés 8 polt.; halotti prédikáció 1 frt.; hal. éneklés 16 polt.; partikuláris éneklés 8 p.; esketés: nemes 24; paraszt 10 kr. (Bélteki Matri
cula Us. 39. és 40. lap.) 1875: Búza mintegy 28 köböl;
szénaváltság fejében 80 frt. o. é .; 8 öl tűzifa; 7 hold la- pályos szántóföld és a stolárék.
b) T a n i t ó i fizetés. 1705. körül: A lelkészi fizetés '/j-a; 1 zsák esős tengeri sabbathále gyanánt; kender-és máié-föld; a fafizetés '/2-e és a tandíj. 1801: Búza 7 köböl; pénz 12 vfrt..; fa 10 fél szekérrel; tandíj 15 vfrt.;
stoláré 16 frt. 1875: Mintegy 11 köböl kétszeres; 4 öl
tűzifa; 4 hold föld; 42 iskolásgyermektől pr. 42 k r : 17 frt. 60 kr. o. é. 42 véka esős tengeri vagy zab 8 ugyau- anynyi csirke; máriás-pénz 5 írt. 45 kr. o. é.
V. T e mp l o m. U r a s z t a l i e s z k ö z ö k s h a r a n g o k . I n g a t l a n és i ngó e g y h á z i j a v a k . A t e m p l o m , építés modorát tekintve a XV-ik század második felében épül
hetett. Egyetlen hajójának szélessége 6 méter, magassága 5 méter; szentélyének szélessége 5 m., magassága 4 m., hoszszúsága 5 m. A szentély zárása egyenes. Ablaka kettő van; 1 a hajón, 1 a szentélyen, szabálytalan csúcs
ivekkel. Kapuzata 1 van a hajó keleti homlokán. Ugyan
csak itt a hajó külső szögletein kirugó tárnok vannak.
E templomot hol szalmával, hol náddal, hol zsindelylyel, hol tölgyfa eszkolával fedték be s igy fedetett be legutol
jára 1845-ben is, midőn a tetőzet fél magasságát leszedték.
1767-ben készíttettek bele deszka-menynyezetet; 1833-ban pedig karzatot, mely utóbbi létesítésében Józsa László gondnok buzgón fáradozott.
A templom közelében áll egy négyszögletű, 3 öl magas toronyforma épület, melyben egy mázsásnyi h a r a n g függ ezen felirattal: „Az Ököritai Sz. Ekklezsia öntette 1811. Eszt.“, melyet egy elhasadt nagyobb harang
ért cserélt el Gyügye.
Az ú r a s z t a l a s a h o z z á va l ó k é s z l e t e k . Az úrasztalát 1807-ben készíttette ns. Farkas Mária hajadon.
A régibb úrasztali készletek ezek voltak: 1 ezüst pohár;
2 cin-tányér, ns. Rápolti Fekete János ajándoka 1781.;
egy keresztelő cin-kanna özv. Főző Józsefné ajándoka 1806.; 1 két itcés cin-kanna; 1 ezüsttel varrott kendő F.
V. B. betűkkel 1617.; egy másik Hiripi F. Miklósné B.
Morvay Annától 1667.; 1 veres tafota kendő ezüstcsip
kével 1783-ból ns. Kondor Gáspár özvegye T. Beleznay Mária aszszonytól; ismét más Simái Ferencné ajándoka 1684.; 2 abrosz; egyike kékfejtővei, az egyház költségén készült 1784. Ezek nagy részben hiányzanak ma, a menynyiben a gyügyei egyház 1848-ban készült „Rövid leírása" szerint (A sz. e.-m. 54. gyűl. tört. 136. lap.) a régieket a tolvajok ellopták s igy az egyház költségén készült mintegy meszelyes minden felirat nélküli ezüst pohár. Ezen kívül van: 2 cin-tányér, egy réz- és egy
fatányér; 1 veres csíkos abrosz; 1 kék virágos abroszi;
1 sáhos fehér abrosz rojttal; 1 ezüstvirággal áttört fehér abrosz; 1 sáhos sárga-zöld aranyos virágú abrosz; 1 veres szélű kis kendő; 1 fekete kasmir abrosz ezüst rojt- és bojtokkal Filep Károly ajándoka. (1874. dec. 18-iki öszszeirás.)
E g y h á z i i n g a t l a n o k . Az 1 holdnyi területű pa- rókhiális telekre 1768. építették az első paplakot paticsbél, ágasokra. E helyett 1796 bán épitettek másat ugyanolyan anyagból. A 3-ik papiak szilárdabb anyagokból 1876.
készült. Ezt megelőzőleg a melléképületeket is újból épí
tették.
Az iskola 8 tanítói lakot 1796-ban építették; s 1838- ban épitettek helyette másat tégla- és vályogból, nádte
tővel , ns. Kondor Gáspár gondnoksága alatt; de a mely
hez az anyagot előde a lelkes és buzgó Józsa László ké
szíttette az egyház költségén. A tanitói udvaron szintén vannak alkalmas melléképületek.
Van az egyháznak egy szárazmalma is ; továbbá egy gyümölcsöse a faluban, melyet 1848 előtt újra ültettek s elkorhadt fáiból kamatozó tőkét szereztek, mely 1848- ban 300 vfrtra rúgott; de nem nagyon biztos kezekben volt. 1874-ben 1250 frt. volt a tőkepénz o. é.
Az egyházi külfekvőség 11 h. 1437 D 0; a lelkészi állomány 4 h. 406 □ *; a tanitói állomány 3 h. 924 □ “ (1600 □ ölével).
I n g ó s á g o k . Anyakönyv van 3 db., 1781. jul. 12.
kezdve; egyházi jegyzőkönyv 7 db.; alamizsnáé diárium 1 db. Az egyházkerületi jegyzőkönyvek meg vannak 1866 óta stb. Az egyházi pecsét 1833-ból való.
VI. Népes s ég. 1801: Lelkek sz. 252. 1877: lelkek sz. 312 , újházasok 2 , szül. sz. ‘O’; konfirmáltak 9 , halot
tak sz. 7. I s k o l á s o k ; 1801: tanulók sz. 27. 1877:
tanköt. 6— 12-ig 38, isk. jár 32, részben iskolázott 6.