VI. Né p e s s é g . 1801: lelkek száma: 314. 1877:
lelkek száma 331, újházas 5, szülött 16, konfirmált 11, halott 17. I s k o l á s o k . 1848: isk. 22, iskolakerülők 12. 1877: tanköt. 6—12-ig 48, iskolába jár 37, részben járt 5, teljesen iskolázatlan 6.
megyei vizsgálatból anynyi derül k i, hogy a szatmári német várőrség a templomot — hova a lakosok legféltőbb javaikat rejtették — 3-szor felvervén, onnan mindent el
hordott; az úrasztalát és az éneklök karzatát elégette.
1703-ban Lampe E. P. még a szatmári ref. egyházmegye anyagyülekezetei közé számítja; de a már említett viszon
tagságok csaknem teljes néptelenné tették. A kik meg
maradtak, Géberjénbe jártak istenitiszteletre; sőt 1726-ig harangjuk is ott állott. 1731-ben az ismét népesedni kezdő hely temploma elkészülvén: Géberjénhez csatolta- tott leányul s a nevezett templomban a géberjéni lelkész szolgált. 1742-ben elvált Géberjéntől s Kocsorddal egye
sülvén, anyaegyházzá lett. 1744-ben Kocsord papot hivott s a magára maradt Györgytelek nem birván magát mint anyaegyház íenntartani, ismét Géberjén filiájává lön egész 1749-ig, a midőn az egyházmegyén anyásitását kérte s meg is nyeré; de mindamellett csak 1750-ben lett tényleg anyává s hivott papot. 1801-ben a belhivatalnoki fizetés
levél készités végett már egyházmegyei küldöttségek járnak Györgyteleken; a hallgatók a lelkészi fizetést a tanító javára megkisérlék megcsonkítani, de a tiszántúli egyház- kerület 1805. ápril. 19-iki 14-ik sz. végzésével megtiltja a papi fizetés megcsonkitását, rendelvén: „hogy vagy adjon Györgytelek a mesternek illendő külön fizetést, vagy taníttassa a gyermekeket a pappal, vagy ha nem birja, szűnjék meg anyaegyház lenni." Majd a régi tem
plomot elmosván a Szamos, az egyház egy újabb templom építéséhez fogott; de alig végeztetett ez be, midőn 1833.
decemberében egy székpert indítottak meg s a következő év februáijában a székosztás valóságos templomi botrány- nyá fejlődött. Erre az egyházmegye részéről küldöttség küldöttséget ért; de hasztalan. Ugyanynyira, hogy a vallásos, — de különben demokrata hajlamokkal épen nem biró, — K. Isaák Gáspár segédgondnok egy hozzávitt be
advány hátán, a györgytelekieknek lelki kevélységüket kénytelen volt szemökre hányni. Mindamellett, dacára az egyházkerület ez ügyben való intézkedésének, a tem- plomszékper 1839. és 1840-ben is ismét kiújult. A legelső gondnokválasztás és presbitérium alakitásról mit sem tu
dunk ; jelenleg az e.-tanács népképviseleti alapon válasz
tátik. A legújabb időben nagy építkezésekbe fogott az egyház; 1875. pedig egyházi magtárt alapított.
II. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e m é n y e k . A XVI. és XVII. századbeli pap
jairól mit sem tudunk egész 1742-ig, ekkor Györgytelek és Kocsord papja lett 1) Erdődi András. 2) 1750. Liszkay Pál. 3) 1753-tól hihetőleg 1756-ig Harasztkereky György.
4) 1758 , ha előbb nem Tótfalusy Miklós. 5) 1759—62.
Hollós András. 6) 1762—67. Selebi János, ki innen Angyalosba ígérkezett. 7) 1769—72. Kállai János. 1773—
1775. nincs szó Györgytelekről a vizitáció irataiban. 8) 1775. tavaszán, ha előbb nem Vida István, ki innen 1776. Kisnaményba ígérkezett. 9) 1776— 79. Makiári Sámuel. 10) 1780—82. Sz. Nagy János. 11) 1782—86.
Vida István. 1783-ban Móricz Györgygyel bizonyos almás iránt perelt, mely a györgyteleki papoknak testáltatott;
1787-re csakugyan azért is nem maradt meg; mert a lakosok ezen almást útnak foglalták. 12) 1787—90. Pesti József. 13) 1791— 93. Csengeri Pál. 14) 1794—96. vagy talán tovább is Szilágyi András, ki alatt 1795. a tanítói állomás külön választatott. 15) 1800. Gáti Lázár, ki itt 1806-ban meghalt. 16) 1806. Fekete István. 17) 1807—
1811. Czerte Márton. 18) 1811— 12. Horváth Benjámin.
19) 1812—18. Juhász János. 20) 1818—26. Őri József.
21) 1826—42. Szabó Nagy Mihály. 22) 1842—45. Erdei József. 23) 1845—63. Beregszászi Nagy József, ki elme- gyöngeségbe esvén öregségére, végéveiben félfizetéssel nyu- galmaztatott és helyette Kiss Lajos és Kiss Albert helyettes lelkészek vitték a lelkészi hivatalt. 24) 1863—73. Kiss Albert. Született Botpaládon, tanult Debrecenben, hol esküdt felügyelő is volt. Előbb az esperes káplánja volt, végre s B. N. J. végleges nyugalmazásával rendes lel- készszé választatott. Györgytelekről Bagamérba ment az érmelléki traktusba. A tagosítás és a lelkészi s tanitói hivatal földdotációja alatta történt, és az építkezésekre az egyházat ő buzdította. 25) 1873 óta Biké Károly előbb debreceni káplán.
III. T a n í t ó k és i s k o l a ü g y . 1703-ig anyagyüle
kezet levéli, tanoncait lelkésze tanitá, — majd Géberjén- nek lévén filiájává, azoknak oda kelle járniok, ha ugyan
a Szamoson való átjárás miatt ez legtöbbnyire el nem maradt. 1750-től rendes papjai levéli Györgyteleknek, az iskolát is ezek tanították, mígnem rendes tanítóság állíttatván, az 1794-ben 1) Dési Jánossal töltetett be. 2) 1795-ben jött Konyárdi Ferenc. 3) 1796. Nagy Mihály.
4) 1797. Boros József. 5) 1798. Enyedy Mihály. 6) 1799.
Pelsőczy Mihály. 7) 1800. Erdős János. 8) 1801. Pogány Sámuel. Ekkor ideiglenesen a papnak egy földjét áten
gedte a traktus a tanító használatára, melyhez később jogot formáltak; de az egyh. kerület a papi fizetés meg
csonkítását meg nem engedé. 9) 1802. Pogány Zsigmond hanyag tanító. 10) 1803. Lengyel János. 11) 1804. Váradi Gergely. 12) 1805. Balla József. Rósz erkölcse miatt nem marasztják. 13) 1808. Takács Istvánt dicsérik. 14) 1810.
Kondor István, fizetése csekély volta miatt 1813-ban el
megy. 15) 1813. Lengyel József. 16) 1814-ben Kiss Mi
hály dicséretes tanitó. 17) 1816-ban Párizs Ferenc. 18) 1817. Begyes György dicséretes tanitó. A fizetés csekély volta, s házának rosszasága miatt változni kiván. 19) 1819.
Költő János csak azon feltétel alatt erősittetik meg továbbra is, ,,ha a szuperintendencia által kiadott módon tanitja az Útmutatást." 1820-ban már a pap felhívta, hogy az e.
kér. rendeletek szerint tanítson, de mindezek dacára nem tanított; sőt kijelenté, hogy nem tanít egyebet, mint a miatyánkot, hiszekegyet és énekeket, e mellett majd minden nap ittas volt. 20) 1822-ben Csonka János tanít
ványai a vizitáció előtt értelmesen felelnek; iskolája foly
vást dicsértetik, de már 1828-ban változni szándékozott, úgy 1829-ben is. 21) Tóth András. 22) Peres József. 23) Dobos István. 24) 1837—48. Szabó Bálint. 25) 1848—56.
Tóth Sámuel. 26) 1857. Vásárhelyi Sámuel. 27) 1857—
1860. Ballogh Imre. 28) 1860— 1865. Szilágyi Dániel.
29) 1865—68. Csécsi József. 30) 1868. óta Csuka Endre a s.-pataki képezdéből; egyike a jobb tanítóknak.
IV. B e l h i v a t a l n o k i f i z e t é s e k , a) L e l k é s z i fi
zet és. 1705: 1) Minden gazda ember, kinek vetése van, fizet 3 kér. búzát és 17 kévét; a félbéres 2 kér. búzát és 8 kévét; a kinek vetése nincs, 2 véka búzát. 2) Minden gazda ember ad 1— 1 boglya szénát s 1— 1 szekér fát és 1 forintot. 3) Az ekkla rétjét ki kell keresni s lekaszálni
az ekklának. 4) Kereszteléstől 8 pultra; esketéstől 3 má
riás, nemes embertől 7; halotti prédikáció 1 frt. 5) CJu- zsalyos özvegyek 2 p. és 5 ging vásznat adnak. (B. M.
U. 40. lap.) 1801: Péuzfizetés 48 vfrt.; kétszeres búza 22 köböl; széna 39 fél szekérrel; fa 39 fél szekérrel;
stólából 3 vfrt.; őszi vetés alá mindkét fordulón öszszesen 6 köblös, tavaszi vetés alá 1 köblös szántóföld; 5 vékás kenderfőid; 2 db. tengerifóld, melyet az egyház szánt; 1 boglyás kaszáló. (A belhiv. fiz. öszszeg. kimut. 1801.)
1874: 153 véka rostált kétszeres búza; 186 frt. széna váltság; 8 öl tűzifa; 569 C öl belsőség; 51 hold 187D ő l külsőség egy tagban, és 840 □ öl gyümölcsös, miknek adóját a lelkész fizeti s mintegy 40 frt. stoláre. (1875.
öszszeir.)
b) T a n i t ó i fizetés. 1801: Pénzfiztés 10 vfrt.; két
szeres búza 5 köb.; szemes tengeri 5 köb.; fa 18 fél sze
kérrel; tandij 8 vfrt.; és 10 véka szemes tengeri; 1 köblös őszi föld s 1 köblös tengerifóld. (A b. h. fiz. öszsz. kim.
1801) 1874: 76% véka rostált kétszeres búza; 28 frt.
o. é .; 4 öl tűzifa; 426 □ öl belsőség; 26 hold külsőség egy tagban, és 200 □ öl foglár telek, mikuek adóját maga fizeti; tandíjul: 22 frt.; 55 véka esős tengeri és 55 csirke ; mintegy 6 frt. temetési dij. (1875. öszszeirás.)
V. T e m p l o m , t o r o n y , h a r a n g o k , ú r a s z t a l i k é s z l e t e k . I n g a t l a n és i ngó e g y h á z i j a v a k . A régi t e m p l o m helyén a Szamos foly. Ez 1731-ben építtetett s helyére 1781-ben kiadott türelmi parancs után mást építettek; majd a Szamos miatt kénytelenek voltak attól mintegy 305 ölnyire költözni, a hol 1822-ben egy csinos téglatemplom alapját tették le , a melyet önköltsé
gükön s 50 v. ez. frt. e.-kerületi segély Ível 1833. szept.
13-ikán be is végeztek (hoszsza 11, szélessége 5 öl); a hatvanas években pedig annak stilszerű kitoldásához ké
szültek, mely toldalékból a tornyos homlokzat, melynek alapját 1868. okt. 18. tették le, elkészülvén, 1870. juni.
18. a 11 és '/, öl magas toronyra a gombot nagy ünne
pélyességgel föl is tették. A régi templom előtt egy 1765-ben épült, alul 4 öl széles s 6 öl magas fa t o r o n y állott, melyet 136 és 138 fontos h a r a n g j a i v a l együtt, hengereken görgettek 305 ölnyi távolból az új
teui-33
plom elé. Ezen fatorony 1871-ben szétbontatott. A régi h a r a n g o k helyett is más kettő öntetett; a nagyobb 3 mázsás 1853. Szatmárt; a kisebb 2 mázsás 1862-ben.
U r a s z t a l i k é s z l e t e k . 1 kis ezüst pohár aranynyal futtatva, ezen körirattal: „A us. Györgyteleki Reformata Sz. Ekklezsia számára készíttette Nzetes Móricz Mária aszszony 1791-ben“ ; 1 aranyozott réztányér ezen kör
irattal: „Özvegy Móricz Mária Kubinyi Mihályné aszszony készíttette Isten dicsőségére a maga költségén a György
teleki Reformata Sz. Ekkla számára 1802“ ; 1 cin-kanna és 1 cin-tányér 1747-ből; 2 fehér abrosz; 4, veres és zöld selyemmel s arany virágokkal hímzett kendő; 1 fehér asztalkendő és 1 zománcos bádog keresztelő-edény ugyanolyan medencével 1845-ből.
A régi p a p i t e l k e t legnagyobb részben elhordván a Szamos, a templom szomszédjában alakítottak paró- khiális telket, melyre 1843-ban építettek téglából, alul pincével egy 8 öl hoszszú s 4 öl széles náddal fedett paplakot, mely a 60-as években igen lakályossá tétetett.
Ugyané telken van egy 11 öl hoszszú épület nádfedéllel vályogból, mely a sütőt, istállót és szekérszint foglalja magában; továbbá egy 8 öl hoszszú s 3 öl széles eme
letes egyházi és papi m agtár, téglából cseréptetőzettel, alul pincével.
Az i s k o l a s t a n í t ó i l a k a templom végében egy keskeny telekre épült vályogból, nádtetővel, szintén 1843- ban; hoszsza 10 öl; szélessége 3°. Ugyanezen udvaron van 8 öl hoszszú s 2 öl széles kamara és istálló stb.
szintén vályogból. Egy új és célszerűbb iskolaépülethez az anyagok már be vannak szerezve.
Ezeken kívül volt az egyháznak a régi parókhiális telek maradványán egy rozzant bérháza, valamint egy másik lakháza is 100 □ öl telekkel, melyeket felsőbb e.-m. engedélylyel eladott s árát kamatoztatja. Az öszszes egyházi épületek a tűz ellen biztosítva vaunak.
K ü l b i r t o k o k : A györgyteleki egyháznak 1848.
előtt is nevezetes birtoka volt, jelesül: 70 hold nádló, 3 égres, 6 vékás szántóföld, 18 boglyás kaszáló, a fent emlitett telkek s a parókhiális földek; jelenben van: 21 hold és 90 □ öl szántóföld, 740 □ öl kert, 7 h. és 615 □
öl nem terményező k ö z v e t l e n b i r t o k a (a templom- és a temető területével együtt); 51 h. 220 □ öl p a p i és 26 hold t a n í t ó i á l l o m á n y a (mind 1200 □ öllel számítva).
I n g ó s á g o k . Anyakönyv van 5 db. (A. B. C. D.
E.) 1780-tól napjainkig; egyháztanácsi jegyzőkönyv 2 db.;
körleveles j.-k. 2 db.; alamizsnás diarium 1 db.; gond.
számad. j.-k. 2 db.; az egyházkerületi jegyzőkönyvek 1863- s az egyházmegyeiek 1873 óta; ezen kívül több nyomtat
vány stb. Tanszerek: 2 fekete tábla; 24 db. fali olvasó
tábla; 1 földgömb és 1 földabrosz. A lelkészi pecsét 1833-ból való. (1874. dec. 14. öszszeirás.)
VI. Népes s ég. 1801: Lelkek száma 284. 1877:
Lelkek sz. 595, újházasok sz. 5, szülöttek sz. 37, kon
firmáltak sz. 14., halottak sz. 23. I s k o l á s o k . 1801:
20. 1877: tanköt. 6—12-ig 51, iskolába jár 49 , részben iskolázott 2.