fatányér; 1 veres csíkos abrosz; 1 kék virágos abroszi;
1 sáhos fehér abrosz rojttal; 1 ezüstvirággal áttört fehér abrosz; 1 sáhos sárga-zöld aranyos virágú abrosz; 1 veres szélű kis kendő; 1 fekete kasmir abrosz ezüst rojt- és bojtokkal Filep Károly ajándoka. (1874. dec. 18-iki öszszeirás.)
E g y h á z i i n g a t l a n o k . Az 1 holdnyi területű pa- rókhiális telekre 1768. építették az első paplakot paticsbél, ágasokra. E helyett 1796 bán épitettek másat ugyanolyan anyagból. A 3-ik papiak szilárdabb anyagokból 1876.
készült. Ezt megelőzőleg a melléképületeket is újból épí
tették.
Az iskola 8 tanítói lakot 1796-ban építették; s 1838- ban épitettek helyette másat tégla- és vályogból, nádte
tővel , ns. Kondor Gáspár gondnoksága alatt; de a mely
hez az anyagot előde a lelkes és buzgó Józsa László ké
szíttette az egyház költségén. A tanitói udvaron szintén vannak alkalmas melléképületek.
Van az egyháznak egy szárazmalma is ; továbbá egy gyümölcsöse a faluban, melyet 1848 előtt újra ültettek s elkorhadt fáiból kamatozó tőkét szereztek, mely 1848- ban 300 vfrtra rúgott; de nem nagyon biztos kezekben volt. 1874-ben 1250 frt. volt a tőkepénz o. é.
Az egyházi külfekvőség 11 h. 1437 D 0; a lelkészi állomány 4 h. 406 □ *; a tanitói állomány 3 h. 924 □ “ (1600 □ ölével).
I n g ó s á g o k . Anyakönyv van 3 db., 1781. jul. 12.
kezdve; egyházi jegyzőkönyv 7 db.; alamizsnáé diárium 1 db. Az egyházkerületi jegyzőkönyvek meg vannak 1866 óta stb. Az egyházi pecsét 1833-ból való.
VI. Népes s ég. 1801: Lelkek sz. 252. 1877: lelkek sz. 312 , újházasok 2 , szül. sz. ‘O’; konfirmáltak 9 , halot
tak sz. 7. I s k o l á s o k ; 1801: tanulók sz. 27. 1877:
tanköt. 6— 12-ig 38, isk. jár 32, részben iskolázott 6.
ettől vehette nevét is. 1611-ben Mclith Péter és neje nyer reá királyi adományt; aztán ennek fia Melith György bírja, kinek Becsky Zsuzsáimétól született leánya báró Barkóezy Zsigmond tábornokhoz menvén nőül, Hérmáu- szeg a Barkóczyakra szállt. A II. Rákóczi György halála után bekövetkezett zavaros időkben a szatmári német várőrség kirabolta: nevezetesen az 1662. tartott vizsgálat szerint „malmát minduntalan felverték, templomát szintén s belőle a lakosok szalonnáját elvitték; a pap puskáját is elvették s 3 írton váltotta viszsza; egy aszszonyt min
denéből kifosztottak 8tb.J (Act. pub. fasc. 12. nro 145.
1662.)
A reformációt Jánkról vehette be, melyet akkor a hatalmas Drágffyak bírtak. A mint látszik előbb anyaegy
ház volt., mert 1662 körül papját a német kifosztja s hihetőleg igy szűnt meg anyaegyház lenni. 1725-ben már Majtissal együtt mint Jánk filiája emlittetik. 1735-ben a vizitáció beegyezését kéri, hogy Sályihoz csatoltassék, s meg is nyeri; de azért 1736-ban is Jánkhoz tartozik.
1752-ben az egyházmegyei gyűlésen a Jánktól külön vál- liatást kéri; de csak azt nyeri m eg, hogy mig Vári Mi
hály lesz a jánki pap, Csegöldliöz csatlakozzanak; ugyan
ekkor tanító hívása is engedtetik; de nem tudható éltek-e ez engedélylyel? 1753 tavaszán már papot hívtak, s igy az elválás ténynyé lett.
II. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e m é n y e k . 1) 1753—56. Makiári Sámuel; rend.
pap. 1756-ban ki volt papja, nem tudható. 2) 1759. ájév után a vizitáció Sólymom Józsefet találja Hérinánszegen.
3) 1759—62. Pankotai Józsa Imre. 4) 1762—70. Horváth József. 5) 1770. Bajika Bálint, kit feladnak, hogy iskolát nem akar tanitani. 6) 1771—75. nincs szó Hérmánszegről a vizitáció aktáiban. 7) 1775—81. Horváth József. 8) 1782.
Farkas István, ki innen Angyalosba ígérkezett. 9) 1783.
Hincs János, kinek 1788-ban áj paplakot építettek; de 1789-ben elbocsáták, mert egy prédikációját igy végzett b e : „ti hérmánszegiek az ördögnek szolgáltok; az ördög vigyen el benneteket Amen.“ 10) 1789—93. Szilágyi Sá
muel. 11) 1793—99. Harsányi Sámuel. 12) 1799. Kassai Sámuel. 13) 1801. Csécsi Nagy János, ki itt halt meg.
14) 1807. Kiss Mihály. Született Tason; tanult Debrecen
ben; ment Géberjénbe. 15) 1808— 12. Tardi Mózes. 16) 1812— 14. Horváth Béniám. 17) 1814—23. Nagy László, ki sokszor panaszol fizetés-csonkitás miatt. 18) 1823. Zat- hureczky János. 19) 1824. Kása József, ki 1824. dec. 4.
promóciót kér. Ugyanekkor Simái László nevű gondnok 1819—25. terjedő számadása beterjesztésére utasittatik.
20) 1825—27. Dobos András. 21) 1828. Béres Mihály.
22) 1829. Szűcs István. Ezt követték: 23) Nagy László.
24) Zathureczky János. 25) Dobos András. 26) Gáti Ist
ván. 27) Kása József. 28) Adorján Mihály. 29) Szathmári József, kinek idejében s alkalmasint gondatlanság miatt 1835. jan. 13-ikán éjjeli 11 órakor a parókhiális ház az egyház ládájával együtt megégett. 30) 1837-ben megsza
badult Hérmánszeg e nyűgös embertől s jött helyette 1838-ban s lakott ott már másodízben 1841-ig Szűcs Ist
ván; kit 31) 1841—50. ismét Szathmári József váltott fel.
32) 1850—55. Teleki Mihály, ki itt meg is halt. 33) 1856— 75. Persenszky Bálint előbb kömörei káplán, ki szintén itt halt meg. A nevezett saját atyai örökéből házat építtetvén magának, haláláig abban lakott, a paplakot pedig iskola és tanítói lakul engedte át. Halála után az 1876. ápr. 6. egyházmegyei gyűlés ágy intézkedett, hogy mindaddig, mig a hérmánszegi egyház alkalmas parók
hiális épületet nem emel, mely egyszersmind iskolahelyi
ségül is szolgálhasson: a lelkész-választást meg nem en
gedi. Ezen határozatnak megfelelőleg a papi teendőket Hérmánszegen előbb a sályi, majd a sz.-újlaki s végre a gyügyei lelkész teljesítette s ez szolgál be jelenleg is.
III. T a n í t ó k és i s k o l a ü g y . A hagyomány szerint a Szamospartra épitett kis házikóban elsőben egy jegyzőt tartottak a hérmánszegiek, ki ha rá é rt, néha-néha a gyer
mekeket írni olvasni is tanitgatta, sőt a néppel olykor
olykor imádkozott is. Később midőn Hérmánszeg Jánktól elszakadt, a pap teendője lett az iskolatanitás is. Az újabb időben különösen kiemelendő Persenszky Bálint lelkész, ki igen jó iskolát tartott. Volt idő azonban, midőn a lel
kész mellett egy-egy segédtanító is működött, a kinek tanításáért azonban a lelkész volt a felelős az egyház
megyének. Ilyen volt Teleky idejében 1851. és 1852.
Toka Sámuel; Persenszky idejében 1857. Tóth Péter;
1868—70. Bernáth Károly; 1870—72. Kalydy Lajos;
1872— 74. Tömöri Pál; 1874—76. ifj. Kemenszky Dénes és 1877 óta Németi István, ki jelenben (1878.) is működik.
IV. B e l h i v a t a l n o k i f i ze t é s e k . L e l k é s z i fize
t és 1705: 1) Minden gazda, a kinek vetése van, ad 2 kereszt búzát (25 kévéjével); a kinek nincsen, 2 vékát szemül. 2) Közösen adnak 9 szekér fát. 3) Esketés és halott predikálásért 1 frt.; keresztelésért 24 dénár vagy 1 tyúk s 1 kenyér. E fizetést a jánki anyaegyház papja húzta. 1801: A Hermánszegen lakó pap fizetése volt:
Pénz 15 vfrt.; szemes-élet 19 köböl; széna 7 és l/a sze
kérrel ; fa 20 szekérrel; stólából 5 vfrt.; 3 fordulón ösz- szesen 6 hold föld; 2 vékás kenderföld s ezeknek szán
tása, kapálása. 1875: 18 köböl tisztabúza; 10 fél szekér széna; 10 öl kemény tűzifa udvarára szállítva; 6 kataszt.
hold föld s csekély pénzöszszeg.
b) T a n í t ó i f i z e t é s 1705 után: A kiknek vetésük van, fizetnek 1 kereszt búzát (25 kévéjével); a kiknek nincsen, 1 vékát. (Bélteki Matric. Us. 41. lap.) E fizetést a jánki tanító húzta. 1875: 16 köböl tisztabúza; 2 köblös szántóföld; 9 frt. 60 kr. garaspénz; 2 öl tűzifa; 6 frt.
temetési stóla; 26 frt. 80 kr. tandíj. E fizetést az egyház és a lelkész közösen teljesítették.
V. T e m p l o m . U r a s z t a l i e s z k ö z ö k . H a r a n g o k . I n g a t l a n és i n g ó e g y h á z i j a v a k . A t e m p l o m kez
detben a temetővel átellenben fából épült; 1796-banazonban Barkóczy Ferenc és János grófok egy taxásuk udvarából 150 □ ölnyi földet adtak templomhelyül, a hova a hér- mánszegi egyház — közköltségen, — egy csinos tégla tem
plomot épített, melynek alapja 1797. máj. 15. tétetett le s az egész épület pedig 1799. auguszt. 9-ikén végeztetett be, Dányádi András gondnok, Simái Mihály főbíró, Simái László egyházfi s több elöljárók buzgalma folytán. Épí
tője volt a papi családból eredt Vasvári Ódor Gábor asztalos- mester. 1839-ben újra zsindelyeztetett és kijavíttatott.
A templom nyugati véginél áll egy négyszögű fa
t o r o n y vagyis inkább harangláb, melyben 2 h a r a n g függ. Az egyiken ez ál l : „a hérmánszegi ref. egyház saját költségén öntette 1855.“ Volt egy kisebb is, mintegy 52 fon
tos. mely 1698-ban öntetett. A másikat a rajta lévő irás szerint „a Hérmánszegi Ekkla a maga költségén öntette 1812.“ ; de a mely elhasadván, újra öntötte Csepelyi Antal, Maiidon 1870-ben.
Az ú r a s z t a l i k é s z l e t e k 1835. jan. 13-ikán a pap
iakon az egyház ládájában megégtek; egyedül csak a sz.
poharat lelték meg a ham uban; azt is kilyukadva, de a melyet Dányádi László hérmánszegi lakos beöntött. Az eként kárt. vallott egyházat a következők látták el újabb úrasztali eszközökkel, u. m. a s i m á i ref. egyház adott egy ón-kannát és két cin-tányért; a Korda kisaszszonyok Simából egy sáhos abroszt és egy fehér kendőt; a d á n y á d i egyház egy nagy zöld selyemkendőt; Bérezik Lászlóné a. egy sáhos abroszt; helyből Jakab Tamásné egy sáhos abroszt, Dányádi Györgynd 2 kendőt. Jelenben az úrasztali eszközök ezek: 2 ezüst pohár; egyiket „Mi- chael Ajtay cum consorte sua Elisabetha Lónyay offert, in usum sacrae coenae dominicae 1709. Hérmánszeg Ecc
lesiae" ; a másikat Persens/.kv Bálint lelkész ajándékozta 1860-ban; értéke 31 frt. 50 k r.; 1 cin-kanna; 1 cin- tánvér; 10 asztalterítő.
I n g a t l a n e g y h á z i j a v a k : A mintegy 600 □ öl területű p a p i t e l k e t gf. Szirmay földesúr ajándékozta;
a pap már 1753-ban e helyen lakott. 1780-ban újra épít
tették a p a p l a k o t , mely egyszersmind iskolául is szol
gált s 1835. jan. 13-ikán leégett. Helyette építettek egy másikat, fából mint az előbbi volt. A 60-as években a lelkész saját lakába költözvén, a paplakot a segédtanító lakásául és iskolául engedte; de a mely 1874-ben már igen rozzant állapotban volt.
Az egyházi fekvőség öszszesen: 1 h. 1400 C öl rét;
papi állomány: 500 D öl lelkészi udvar és kert, 6 h.
szántóföld; a tanítói állomány: 750 □ öl udvar és kert.
(1600 □ ölével száraitva.)
I n g ó s á g o k . Kégibb anya- és jegyzőkönyvei az 1835-iki tűzben elégvén, csak 1836. s 1839-ben kezdett anyakönyvei, 1848-, 1871-ben kezdett egyháztanácsi s körleveles jegyzőkönyvei vannak; alamizsnás diámmá pedig 1872 óta. A parókhiális pecsét 1833-ból való.
(1875. jan. 19. öszszeirás.)
VI. N é p e s s é g . 1801: Lelkek száma 204. 1877:
Leik. sz. 254, újházasok sz. 4 , szülött, sz. 13, halott, sz. 10. I s k o l á s o k : 1877: tanköt. 6— 12-ig 34, iskolába jár 18, részben járt 9 , nem járt 7.