I n g ó s á g o k : 3 db. anyakönyv 1775-től jelenig;
1 db. köz-tanács jegyzőkönyv; 1 db. körleveles jegyző
könyv; 1 gondnoki napló; 1 alamizsuás diárium; több darab egyházkerületi s megyei jegyzőkönyv s egyéb nyomtatványok. Egyéb ingóságok: 18 darab régi ezüst
pénz és érem (köztük III. Zsigmond-féle lengyel garasok) s egy arany; egy régi kardmarkolat. ') Az egyházi pe
csét, melyen ez a körirat: „A Helv. Hitv. Tartó Csekei Ekkla Paroch. Pecsétje 1833.“ Cimere a zászlós bárány a sz. lelket jelképző röpülő galambbal. Iskolai szerelvé
nyek : fali olvasó-táblák; természetrajzi áb rák ; 1 fekete tábla; Európa s Magyarország fali térképe; 1 földgömb;
1 számológép; 1 isk. anyakönyv. (1874. dec. 13. ö. ir.) VIII. N é p e s s é g . 1784: 106 háznép; 1789: 101 család; 1804: lelkek száma 798; szülöttek sz. 34; meg- haltaké 19; 1820: leik. sz. 866; 1852: leik. száma 756;
szülött, sz. 38; újházas sz. 10; meghaltak sz. 29. 1875:
leik. sz. 963; szül. sz. 30; újház. sz. 11; meghaltak száma 43. ’)
I s k o l á s o k : 1804: iskolába jár 79 növ.; 1820: a rektor tanítványa 24; a segédtanítóé lehetett 48; 1852:
isk. jár 70 növ.; 1875: iskolaköteles 112; iskolába jár 101; részben iskolázott 11. (Lásd: Adatok a beregi ref.
egyházmegyéből átkeblezett egyházak történetéhez stb.)
%
róm. kath. templomtól nem meszsze, — melynek helye ma is kastély-dombnak neveztetik; nyugoti végén pedig egy nagy domb látható, mely halomdombnak neveztetik.
1217-ben már van róla említés, de még falu; ma mező
városnak címzett nagyobb község s országos képviselő
választási székhely, járásorvosi és posta-állomás. A Bach- világban volt benne járásbíróság is. Lakói leginkább föld- mivesek, vallásra nézve leginkább reformátusok, zsidók és kisebb részben r. katholikusok. Baromvásárai különö
sen látogatottak.
A mi birtokosait illeti: 1239. a szatmári várhoz tar
tozott; 1414. s 1420. a Chaholyi nemzetség bírja. 1429.
már mezőváros és birtokában Chaholyi János és László új kir. adománynyal megerősittetnek. 1445-ben Chaholyi Anna, Péter lánya és 1446. Magdolna, Ch. Miklós öz
vegye, rész-jószágot nyer benne; 1470-ben pedig Ch. Já nos özvegyének Potyinkának a vámjának fele odaitéltetik.
1497. Chaholyi Veronka, Dobó Domokos özvegye nyer benne részt; 1530. pedig a Ferdiuánd-párti Chaholyi Im
rétől elvevén János király, Pekry Miklósnak adományozza.
1545— 1551. Chaholyi Imre leányi fiusittatván, megnye
rik. 1547. Patóházi Horváth György 3 telket; 1549. Bát- hori András rész-jószágot; — 1565. Veszprémi Szabó Bálint egy nemes udvarhelyet nyernek benne. 1568—1579. Me- lith István, Pál és Péter M. Györgynek Chaholyi Annától született fiai új kir. adománynyal birtokában megerősit
tetnek. 1575. Cseuke Kelemen 1 telket, 1576. Bognár Pál 1 nemes ülést, 1577. Beszprémi Bálint egy telket nyernek benne. 1633. minden dézmájára saját polgárai kir. adományt kapnak. 1659. Kapy Klára, 1672. Divényi Ferenc, 1739. gf. Teleki Mihály, rész-jószágot kapnak benne.
1810-ben földesurai voltak: gf. Teleki s gf. Károlyi há
zak, b. Barkóczy Fér. özvegye, Kende Pál utódi, Eötvös Lajos, Klobusitzky és Eötvös Imre özvegyei, Kállay Leó és K. József, özv. R. Nagy Ferencué, Szuhányi János, Fogarassy László, Jékey István, Uray Zsigmond és U.
Ferenc, Újhelyi Antal, Korda Ferenc, Becsky János, Mátay , Riskó , Ozsváth, H adady, Belényesy s több ne
mes családok. Nagyobb földbirtokosai most is ezek utódai.
(Szirmay ázatmárv.-m. esm. II. k. 128. lap.)
Nevezetességei- s viszontagságairól keveset tudunk.
Szirmay említi, hogy Zsigmond király 1404. mezőségén me- gyegyíílést tartott. A mohácsi vész után — minthogy benne erődített kastély volt, s a szatmári vár közelében feküdt, — a háborús idők viszontagságait alkalmasint ezen hely sem kerülte el s a pestis és egyéb járványok szintén látogatták.
Lakosai között földesúr és nemesség nagy számmal lévén, helyi elöljárósága is kétféle volt egész 1849-ig, u. m. a nemesi a nemesek hadnagya, — s az adózó közön
ség részéről a m.-városi biró alatt.
II. Az e g y h á z r ó l á t á l á b a n . A hitjavitást előzőleg Csenger virágzó róm. kath. anyaegyház volt, úgy hogy 1322. András erdélyi püspök János mesternek — Ivanissy Péter fiának kérésére megengedi, hogy a sz. Margit tiszteletére épített anyatemplom sérelme nélkül, ugyan
csak Csengerben egy kápolnát építhessen fából. (Szirmay id. hely.)
A hitjavitás alkalmával a reformáció világa csakhamar ide is elhatott. Az ugyan nagyon kétséges, a mi a régi csenged anyakönyv 6-ik lapján olvasható, hogy már 1527-ben Batizi András reformálta volna s a reformációt még inkább megerősítette volna benne a Drágfi Gáspár párt
fogása mellett Kopácsy István: hanem az inkább hihető, hogy reformáltatása néhány évvel később a Chaholyi örö
kösök és a Báthoriak pártfogása mellett történt meg. A Sebem, cleri Szatmár. 1864. 166. lap ezt Melitli György és Becsky Zsuzsánnának tulajdonítja. Később a reform, egyháznak buzgó pártfogói voltak a Chaholyi és Báthori örökösök, majd a Brebiri Melith-, a Lekcsei Sulyok- és Becsky- s később a gf. Teleki-család.
1559-ben már nagyon népes és tekintélyes prot. egy
ház lehetett; mert papja püspökké választatott. 1576-ban z s i n a t tartatott benne a sz.-háromságtagadó Blandratisták ellen, s e zsinat megbízásából szerkesztette Mélius-Juhász Péter az úgynevezett c s e n g e r i h i t v a l l á s t . E nevezetes zsinattól lehet száinitani a reformált vagy Kálvin-féle irányzat teljes uralomra jutását e vidéken. 1615-ben Me- lotai Nyilas István tiszántúli ref püspök „generalis syno- dustu tartott benne, a melyen a Szilvásujfalusi Imre vá- radi pap ellen, — ki a presbiteri kormányforma
behoza-tálának első sürgetője volt, — hozatott végzés. E két nevezetes zsinaton kívül voltak még Csengerben máskor is zsinatok illetőleg egyházkerületi gyűlések, nevezetesen 1583., 1598., 1604. — a midőn Hodászy Lukács püs
pökké tétetett, — és 1619-ben. E zsinatok fontosabb tárgyai leginkább az esperesek felavatása s papok szente
lése volt. Egyházmegyei gyűlés szintén több alkalommal tartatott a csengeri egyházban; papjai közűi pedig többen viseltek egyházmegyei, sőt egy püspöki tisztséget is.
Magára a csengeri ref. gyülekezetre vonatkozólag az egyházmegye régibb jegyzőkönyveiben kevés található; a Vetus Tarczalianum protocollumban mindöszsze nehány csengeri egyháztag házassági és válóperében hozott ítélet van bejegyezve, kezdve 1670-en. Anynyi tény, hogy egykori jelentősége és fénye mindinkább inkább hanyat
lott. Úgy anynyira például, hogy az 1707-ben leégett templom egész 1713-ig födél nélkül állt s midőn azt 1745-ben renoválták, az esperes által ellenjegyzett libel- lussal is kéregettek arra. Az egyház emelése céljából ekkor megindított munkásság azonban azóta sohasem szakadt félbe, hanem — habár olykor-olykor lanyhán is — egész napjainkig folytattatott.
Csengerben iskola is mindig volt; még pedig alkal
masint nem a lelkész, hanem külön tanító vezetése alatt.
A gyülekezet kebli kormányzatáról a múltból keveset tudunk. Kezdetben alkalmasint itt is csak az „egyházfi"
pótolta a gondnokok helyét, s az egyháztanács hatáskörét a fóldesurak s a polgári elöljáróság birtokolta.
III. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t t ö r t é n t e s e m é n y e k . Csenger ref. papjai közül a szatmáregyházmegyei levéltárban következőkről van említés: 1) 1559-ben Bogáczy Demeter, a Tisza körüli reformátusok negyedik püspöke, kinek utóda a püspöki széken Mélius Péter lett, s igy 1561-ig élt Csengerben.
2) 1595. Szatmári István esperes. 3) 1605. Vári Tamás szintén esperes. 4) 1670. Tarcali Bogdány Péter esperes.
5) 1679. Komáromi Mihály, kinek utóda lett 6) Szentesi István. 7) 1685. Urdasi András. 8) 1686. Sallai István.
9) 1707. Fiigedi Pál. 10) 1716. Zalányi István. 11) 1721.
12) Kállai János. 13) 1723. Kovásznai Péter. 14) 1724.
Szalacsi Os. István akadémikus pap. Ennek fizetése volt 100 rhforint, a malom szabbathaléja, s egy zálogos korcsma haszonbére. Öt követte 1729-ben 15) Keresztury János azelőtt gróf Bethlen József mármarosi főispán ud
vari papja, aztán 1730. egyházmegyei ülnök, 1737-ben e.-m. jegyző. Több Ízben hivatott Beregszászba, de nem ment, bár a csengenek pontosan nem fizették, a miért 1731-ben a kanonika vizitáció a papi szolgálatot beszün
tetni rendelte, ha 30 nap alatt meg nem fizetnek. Meg
halt 1742-ben Csengerben, a pestisben. 16) 1743. Dió
szegi István akadémikus pap és orvos, csakhamar e.-m.
ülnök, s 1747. e.-m. jegyző. Hibáztatta a vizitáció, hogy 1744-ben pünköst harmadnapján házasokat esketett; 1745.
ennek fizetéséből 20 forintot el akart vonni az egyház, vetést ígérvén helyette. Meghalt 1749-ben. Utóda lett 17) Komlósi András akadémikus pap, előbb németi tan ító , 1765. aszszeszszor, 1767. helyettes-, 1772. rendes jegyző , kit dicsértek mint jeles papot. 18) 1773. Kaszoni András.
Tanult Debrecenben s a külföldi egyetemeken. Csengerben lett pappá, s ugyanott halt meg 33 év múlva. 1782-ben oly feltét alatt maradt meg, ha neki az egyház 4 boglya szénát, 15 szekér fát és egynéhány db. földet a d , mit meg is ígért. 1790-től fogva aszszeszszor volt. 19) 1806.
Tunyogi László. Tanult Debrecenben és külföldön, egy év múlva Porosaiméra, onnan ismét egy múlva Mikolába ment, s ott huzamosan lakott. 20) 1807-ben jött az ugocsai traktusból Z. Kozma István, kinek 200 frt. fizetése 40 frtra szállván alá, 1811-ben Csengert elhagyá. 21) 1812—
19. Etédi József, kinek lábai gyengesége miatt előfogatok adására kötelezte magát az egyház mindanynyiszor, vala
hányszor halottat kisérnie, vagy beteghez úrvacsorát vin
nie kellett, csakhogy közölök el ne távozzék. 22)1819—
1828. Mészáros István később szatmári pap s esperes.
23) 1828—33. Melegh Zsigmond. 24) 1833—37. Rácz János. 25) 1837—75. Darabanth János, ki alatt 1851.
egy új iskolaépületet emeltek s 1866. papi lakul a gf.
Teleki kúriát megszerezték stb. Meghalt 1875. nov. 22.
26) 1876. ápril 24 óta Nagy Bernét.
A csengeri ref. egyházban 1852 óta s e g é d l e l k é szek is voltak, jelesül: Lányi Lajos, Bada Károly,
Dobos István, Fábián Ignác, Nagy Bernát és Csépke Péter.
IV. I s k o l a ü g y és t a n í t ó k . A menynyiben 1559.
püspök, 1595, 1605. és 1670. esperesek s időközileg aszszeszszor papok laktak Csengerben és maga az egyház is népes és tekintélyes volt, nem lehet feltenni, hogy a két hivatal — papi és tanítói — kezdettől fogva el ne lett volna benne különítve, noha az egyházmegyei jegyző
könyvekben róluk egész 1690 ig nincs semmi emlités.
Ennek dacára nemcsak átalában véve iskolája volt a csengeri egyháznak, hanem az a régibb idők szokása szerint, részben egy kis gyranázium mintája szerint volt vezetve. Ez iskolát előbb csak egy tanitó vezette, ki mind a fiúk, mind a lányokat tanította; 1777-ben azonban leány-tanitóság állíttatott fel; 1797. pedig a fiiskola osz
tatott ketté s a kisebb finövendékek tanításával egy kisebb fitanitó — köznyelven preceptor — bizatott meg. A mi a tananyagot s tantervet illeti: az több kisebb eltéréssel épen az volt, mit a tiszántúli egyházkerület, illetőleg a szatmári ref. egyházmegye időnkint megállapított.
a) R e k t o r o k s i l l e t ő l e g n a g y o b b f i t a n i t ó k : 1) 1562. Ilosvai Péter, ki ezen év július 22. öngyilkos lett. (Batizi Miklós naplója, Fraknói: Hazai és külföldi iskolázás 184. lapján.) 2) 1696. Csekei Mihály. (Tarcali- féle e.-m. jegyzőkönyv 305. lap.) 3) 1705. Veszprémi István. 4) 1708. Zilahi András. 5) 1710. Báthori István.
6) 1712. Mezei István. 7) 1719—23. Szatmári K. Sámuel, ki később bagosi pap lett. 1723—30-ig a vizitáció napló
jában nincs kitéve a rektor neve s hogy 8) 1726. Nyír
egyházi Mihály volt a csengeri rektor, a Tarcali-féle jegyzőkönyvből tudjuk. 1726. fizetésbeli hanyagsággal vádolja a vizitáció a csengeri egyházat s 1727. az iskolát dicséri. 9) 1730. Mihályfalvi János rektor nevével talál
kozunk', azután a nevek ismét kimaradnak 1735-ig. Ekkor dicsérik 10) Garbóczy Andrást, ki 1739-ben azért nem maradt meg, mert köteles volt pappá lenni. 11) 1739—
43. Somodi Ferenc, kinek tanítványai a pestisben mind kihaltak; sőt ö maga is beteg volt, de az egyház azt Ígérte, hogy ha meggyógyul megmarasztják. 12) 1743.
(ha nem előbb) Dési István, kit noha jó ember volt, nem
marasztottak; mert a legények hozzá nagyon bejártak.
Az egyház feleséges rektort szándékolt vinni, min a vizi- táció nagyon csodálkozott. 13) 1744. Incze Mihály. 14) 1745—51. Komáromi József, előbb angyalosi tanító. 15) 1752—55. Laki András. 16) Vecsei István. Jött a szat
mári kollégiumból, később pap, sőt 1810. e.-m. ülnök lett. 17) 1758— 64. Váczy György, ki pappá akart lenni.
18) 1764—66. Viski György. 19) 1766—68. Pataki Mi
hály. 20) 1768—72. Almási István. 1772—74. nem lévén meg a vizitáció aktái, a tanitók neveit nem tudjuk. 21) 1774—78. Vincze István, ki világi pályára készült. 22) 1778. Huszti József. 23) 1779—81. Józsa János. 24) 1782—84. Juhász András. 25) 1784—87. Deáki András.
26) 1787. Nagy Ferenc; jött Debrecenből. Az 1788. jött rektor neve nincs feljegyezve; de 'ígylátszik 27) hogy Vincze János volt az, ki 1793. Szatmári a grammatisták preceptorává lett. 28) 1793—96. Szél György. Jött Deb
recenből s vetési pappá lett. 29) 1796. Bottyán János.
Született Németiben s tanult Debrecenben s a csengeriek- kel való sok baja után Szatmárra ment az olvasók pre- ceptorául. 1800. jött helyette 30) Oláh János, ki világi emberré lön. 31) 1801—1804. Takács István; tanitott dekli- nistákat, komparaciót és grammatikát. 32) 1804— 1807.
Vas Sámuel. 33) 1807— 10 Sápi István. 34) 1810—14.
Mester István, ki gyenge tanító volt. 35) 1814— 17. Kósa Ferenc, kit több ízben mint jeles tanítót dicsértek. 36) 1817. Muhi Jánost szintén dicsérik. 37) 1818—22. Nagy Béniám, kiről azt jegyzi meg a vizitáció, hogy egész a poézisig nagy előmenetellel tanít. 38) 1823—25. Bodnár Gábor, kit szintén folyton dicsérnek. 39) Kovács Gábor, hasonlag dicséretes tanító. 40) 1827—29. Ka- szonyi András. 41) 1829—31. Eszenyi László, ki később pap lett. Mindkettő dicséretes tanító volt. 42) 1831—35.
Széles Mihály. 43) 1835—40. Bacsó István. 44) 1840—42.
Kulcsár Dániel. 45) 1842—44. Szilágyi László. 46) 1844—47. Szentpétery József. 47) 1847—53. Kapros Gáspár. 48) 1853—55. Lányi Lajos. 49) 1853— 61. Bada Károly. 50) 1861—66. Dobos József. 51) 1866— 69. F á
bián Ignác. 52) 1869— 76. Nagy Bernát. 53) 1876 óta Csépke Péter. Ezek 1853 óta segédlelkészek is valának
s tanítói hivatásuknak is többé kevésbé megfeleltek s kö
zülök különösen kiemelkedett Fábián Ignác.
b) L e á n y t a n i t ó k : 1) 1777. Bartha Mihály. 2) 1778. Szabadszállási Sándor. 3) 1779—1810. Fekete Ist
ván, ki 1783. haza akart menni Németibe, de aztán mégis megmaradt. „Tanított az Ábécétől fogva a nagykátéig.0 4) 1810— 16. Oláh János. 1810-ben megjegyzik róla, hogy jó iskolája v a n , de a harangozást megunta. 5) 1816.
Szodorai Pál. 6) 1817. Költő János. 7) 1818. Márk Fe
renc ; hely nélküli pap s dicséretes tanitó, de a papi hi
vatalba viszszajuttatását kéri. 8) 1820—25. Nagy Sándor, kiről 1823. meg van jegyezve, hogy „könyvből, készü
letlenül és igy minden judicium nélkül tanít. “ 1824. azt panaszolják ellene, hogy csak gazdálkodik. 9) 1825— 70.
Riskó K ároly, ki csaknem haláláig szorgalmas tanitó volt. 10) 1870 óta Király András.
c) K i s e b b f i t a n i t ó k . 1) 1797. Szodorai Pál. 2) 1801. Oláh Mihály. 3) 1802. Takács István. 4) 1804.
Kazai György. Ez időtől fogva nincs szó a kisebb fitani- tóról a vizitáció naplójában, egész 1820-ig, a midőn 5) Fejér Dániel emlittetik, ki hivatalát dicséretesen folytatta 1824-ig. 6) 1824—25. Riskó Károly, kit a figyermekek megkevesbülése miatt elszándékoztak bocsátani. 7) 1875-től Móricz Károly. 8) 1849-ig Farkas Károly. Őt követték úgy a kisebb tanítóság, mint ezzel egybekötött orgonis- taságban. 9) 1849—54. Horváth András. 10) 1854—56.
Bada Károly. 11) 1856—60. Szabó Antal. 12) 1860—63.
Tóth György. 13) 1863 óta Pap Sándor.
V. B e l h i v a t a l n o k i f i z e t é s e k , a) Lelkészi fizetés 1705 körül: 1) Summa pénz flór. 100 Rhen. 2) A ma
lomból sabbathale. 3) Halotti predikálástól dénár. 100.
4) Kereszteléstől den. 12. 5) Házasulók eskütésétől den.
40. NB. A csatári generális szent szinodus egészen ezt tollálta és mindenütt csak egy szegény falusi ember is kereszteléstől ad den. 24., vagy 1 tyúkot s 1 kenyeret.
Eskütéstől vagy kopulációtól az egész traktusban nemes ember ad 1 imperialist, paraszt ember fi. 1. Hiszen nem házasodik minden esztendőben az ember, miért akarja ebben a csengeri ekklézsia magát prostituálni. Azért semel pro semper imponáltatik, hogy a bévett jó rendhez
kom-formálják magokat. 1801: 100 rhénes forint; 30 szekér í a ; 4 szekér széna; 4 köböl vetés alá való föld, vagy a helyett 1 arany; 1 fordulón 1 szántóföld; 20 rhfrt. sto- láré; a mlgos gróftól (Teleki-ház) 14 köböl dézma búza.
1877 : 210 o. é. frt. készpénz; 20 köböl megrostált búza;
30 hold szántóföld egy tagban; a gróf Teleki-családtól az 1818-ban megszüntetett majorság! dézma-búza helyett 33 frt. 50 k r.; 5 boglya tiszta széna 20 rudasával szá
mítva; 16 frt. szántásdij; az új temető fíítermésének ha
szonélvezete; 10 öl fa; az e.-megye által megállapított stolárék.
b) N a g y o b b f i t a n i t ó i f i z e t é s 1705. körül: Flo- reni 40. Két kerülő coquia (sorfőzés). Búza cubuli 5.
A malomból (a gf. Telekiek malma) való sabbathalenak y3-a. Didactrum. Signanter az Abecedariusoktól den. 24.
Rudimentistáktól den. 48. Etymologistáktól den 100.
Szeredai és szombati sabbathale. 1801: 50 vonásfrt.; 2 sor kókvia, vagy helyébe 30 vfrt.; 5 rhfrt. és 45 kr. te
metési illeték; 50 vfrt. tandij; a mlgos gftól 7 köböl dézma búza; az ekklától 6 köböl búza. 1867: 173 frt.
74 kr. készpénz; 3 hold föld; 10 köböl búza; 3 öl fa;
25—30 frt. tandij s ugyananynyi csirke s az e.-m. által megállapított stolárék.
c) L e á n y - t a n i t ó i f i z e t é s 1801: 40 vfrt. készpénz;
8 köböl búza; 30 vfrt. tandij. 1867: 126 frt. készpénz;
10 köböl búza; 3 hold föld; 3 öl fa; 80— 90 frt. tandij s ugyananynyi csirke.
d) K i s e b b f i t a n i t ó i s e g y s z e r s m i n d o r g o n i s t á i f i z e t é s 1801: 40 vfrt..; 1 sor kókvia vagy helyette 15 vfrt.; 6 köböl búza. 1867: 126 frt készpénz; 10 köböl búza; 3 öl fa; 3 hold föld; 60— 70 frt. tandij s ugyan
anynyi csirke; az e.-m. által megállapított stolárék. (Bél- teki Matric. Usualis. 27. lap. A belhivatalnoki fiz. öszsze- gelt kimut. 1801. 1867-iki öszszeirás.)
VI. T e m p l o m , t o r o n y s h a r a n g o k . U r a s z t a l i e s z k ö z ö k . E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k . I n g a t l a n és i n g ó e g y h á z i j a v a k . A csengeri t e m p l o m o t igy írja le Henszlman az Archaeol. közi. IV. k. III. f. 143.
lapján: „Épült téglából a XV. század második felében s elrendezése több különösséggel bir. Nyugati végén
emel-27
kedő tornya már földszint 8 szögű és annak két ferde oldala közepén, s igy nem mint rendesen sarkokon, tám látható. A toronynak a templom felett 5 ablakos osztálya van; magassága tetejéig mintegy 62'. Tetején alul renais- sance-féle kinövései vannak, a tető, vagy sisak görbe vonalban fut föl. A templom két hajós, nagyobb és kisebb, vagy északi hajóból állván; amaz 21'-nyi, emez 10' 5"-nyi széles; a 2 hajó közti pillér 3' 3"-nyi széles
séggel bir. A hajók hoszsza 36'. Egy 3-ik hajó észak felé újabb időben épült a régibb kettőhöz. A diadalívnek vastagsága 3'. A szentély hoszsza 24' 2", szélessége 14' 8" 8 a 8 szög 3 oldalával van zárva. Hogy az északi hajó eredeti s nem későbben csatoltatott a délihez, világos abból, miszerint az előbbinek talapzata az utóbbi körül is fut. E talapzat, valamint más tagozat is, e célra ido
mított téglából készült.“ A Darabanth J cs.-i lelkész 1854-iki följegyzése szerint pedig 1707-ben leégvén e templom, 1713 ig pusztán állt s akkora Lekchei Sulyok
család által az északi hajóval kitoldatott s beíedetvén, belszerkezete is megújittatott. 1832. újra zsindelyezték;
1745-ben pedig Hadady Gábor gondnokságában újonnan vakolták s bele új székeket s költséges menynyezetet készítettek, mely még ma is fennáll; de a székek elkor
hadván , helyettük Uray Károly főgondnokságában újakat készítettek. 1840-ben Eszenyi László gondnokságában északon és délen két elő-templom épült hozzá. Ugyan
ekkor készi tették az orgonát i s , valamint a mostani ka- thedrát is téglából, díszes koronájával együtt.
A már leirt t o r o n y tetején 1836-ig egy kőkereszt állt, melyre a reformáció korában egy forgó kakast illesz
tettek; azonban 1835. a villám a kakast és a keresztet lesújtotta. 1836-ban aranyos csillagos gombot tettek he
lyére; de 1854. aug. 18. ismét lelökte a vihar, azonban helyette Csáki Gáspár csengeri ács, — Ozsváth György gondnoksága alatt, azon év októb. 22. — egy közkölt
ségen készült új gombot te tt, mely még ma fenn is áll. E toronyban 3 régi harang is volt; egyikök mintegy 6 mázsás ezen köriratfal: „Paul. Melith Caesar. Reg.
Mattis Capitan. ad propagandam laudem nominis Divini et Ecclesiae convocationem, ac emolumentum fieri curavit
16-a Novemb. An. Dni. 1599.u E helyett 1713. öntettek egy más, mintegy 2 mázsást. 1813-ban ismét öntettek egyet és 1821-ben ismét egy 3-ikat a rajtok levő felirat szerint az egyház költségén. A h a r a n g o k o n kívül egy óra is van a toronyban, mely egy 1809. márc. 13 iki följegyzés szerint nem tudni mikor készíttetett, hanem anynyi igaz, hogy gyakran megromolván, sok kölséggel tétetett hasznavehetövé. Gyakori megromlása a harangozók gondatlanságának lön tulajdonítva.
U r a s z t a l i k é s z l e t e k : 1) Egy két font és 3 '/4 lat nehézségű nagy ezüst pohár. Felső ajkán virágok közt ezen körirat olvasható: „Bibite ex hoc omnes. Mát.
XXVI. I. Cor. X I.“ A pohár talpára ez van metszve:
„Illucescente verbo Franc. Suliiok fecit Anno Dni 1556.“
Fellebb a Sulyok-család címere, — melyben egy kéz, hajtó sulykot fog, — s ez után ezen irat: „Renovatum et aurea
tum per me Georgium Sulyok de Lekche in anno Dni 1646. die 16. nove.“ 2) Egy kisebb füles ezüst pohár, fedeles kanna forma. Arany virágokkal; külső és belső, fenekén 1— 1 aranyérem. A külsőn egy egyszarru egy fa mellett állva, körötte eme betűk: „I. N. N. A. i. R. I.
A. 0 . T. T. I. N.“ A belső fenekén levő érmen egy em béri arc látszik eme körirattal: „MATTIS. I. P. S. U. M.
E. X. E. M. I. L. A.“ A pohár fedelében is van egy arany
érem szegezve egy emberi arccal e körirattal: „MAXlMlAX.
D. G. RO. HUNG. BOH. REX. 1563.“ Ezen pohár ke
rületén nagy betűkkel ilyen irat van: „ENN. BCHK1 SUSÁXXA T. X B. MELIT. GEOrgv UR HÁZAS
TÁRSA ADTAM EZ KAXXÁT In TISZTESSÉGÉRE CsEXGERI TEMLOM URVAChORÁK KISZOLGÁLRA KÖRÖK EMLÉKEZETRE AZÉRT VALAKI EZT MÁSRA FORDÍTAXÁ In ÁLDÁSA SOHA XE LEGYEX RAiTA Ao Dni 1654.“ Ezen kanna alakú pohár súlya 1 font 17 és ’/4 lat, nagysága egy itcésnél nagyobb. 3) Egy vékony pléh forma tányér, bizonytalan, ezüst-e vagy másféle, — ilyen körirattal: „Accipite Comedite Mát. 26. I. Cor. 11.“
Xehézsége négy lat. 4) Egy cintál, közepén cifrázatok közt eme betűkkel: „I—R. GY. 1737.“ Szélén e körirat:
„X. IRiskó József és Uray Juliánná buzgó indulatból ajánlják a CSEXGERI REf. ECClanak 1793.“ 4) Hat
27*
darab kisebb-nagyobb cinkanna. Egyiken közűlök G. L.
H. S. betűk vannak s 1687. évszám; egy másikon ezen körirat: „Ezt is KÁRÓLYy SÁMUEL szerzetté 1710.“ ; egy harmadikon ez: „Uray Gáspár, Komlósy Erzsébet anno 1766.“ A töhbin semmi irat nem található. 5) Há
rom abrosz, négy kisebb s nagyobb kendő, arany virág
gal , selyemmel és fejtővel varrva. Ezeken kívül egy kék tafota, veres bélléssel s íehér selyem rojttal ezen irattal felül kivarrva: „KALLAY N. László, Jánky Rebeka 1789.“
A többieken semmi irat.
E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k . A régi pa r ók- h i a l i s t e l e k , — melyen egy 4 szobás kényelmes lak ál
lott a szükséges melléképületekkel, — a templom szenté
lyével szemben feküdt, az utca átellenes oldalán; de kertjét— mely még 1809-ben 1 holdnyi területű volt,—
a Szamos folytonosan szakgatta: ennélfogva 1866-ban el
adatott s helyette a templom északi szomszédjában fekvő grf. Teleki kúria vásároltatott m eg, melyen egy 5 szobás.
szilárd anyagból épült s cseréppel fedett tágas udvarház és derék melléképületek vannak, miket térés udvar és terjedelmes kert övez. Az i s k o l a és t a n i tói l a k u d v a r a 1809-ben 767 □ öl volt; de ebből, — a grf. Teleki udvarból (a mai papiakból) kijárhatás céljából, — egy darab levágatott. Ezen, a régi iskolaépület teljesen hasz- nálhatlanná válván, 1851. egy 15 öl hoszszú s 5 öl széles íiiskola s tanítói lak készült, tégla alapra vályogból, zsindelylyel födve. Ugyanekkor egy leányiskola és taní
tói lak is készült ugyanazon szűk udvarra, fából, nádte
tővel. Ezen segítendő az egyház 1877-ben á íiiskola mel
lett egy új telket szerzett leányiskola helyiségül.
I n g a t l a n j a v a k : a) T e m p l o m h e l y s cinterem 864 □ öl. Ebből egy darabot, az útca szélesítése végett, a város az 50-es években önkénytíleg elfoglalt, b) K ö z v e t l e n e g y h á z i b i r t o k : egy száraz malomhely 1477
□ öl; egy •©' sz. ház 1136 G öl; más sz. ház 57D°;
régi temető 1666D0; lanka a berekalján 974 és 1294D0;
tagos birtok 57 hold 156D°; új temető 3 hold 750D°; a 32 sz. ház udvar és kerttel 7310°. c) L e l k é s z i i l l e t ő ség: a lelkészi lakhely 3 h. 7500°; a lelkészi külbirtok 28 h. 556D°. d) N a g y o b b f i t a n i t ó és s e g é d l e l k é s z i
i l l e t ő s é g : 3 h. 134 e) K i s e b b f i t a n i t ó i i l l e t mé n y : 4 h. 634 □*. f) L e á n y t a n í t ó i i l l e t ő s é g : 3 h. 135D0; mindezeknek holdját 1600 □ ölével számítva.
I n g ó s á g o k : Az egj'házi levéltárban illetőleg a lel
kész gondozása alatt van 6 darab anyakönyv, kezdve 1766-on s folytatva a jelen időig; 7 db. egyháztanácsi s körleveles s illetőleg gondnok-számadási jegyzőkönyv. A taneszközök a következők: 48 db. falitábla, 2 számoló
gép, 5 db. falitérkép, 2 földgömb, 5 fekete falitábla stb.
Az iskolai könyvtár áll 320 kötet könyvből. (1875. febr.
22-iki öszszeirás.)
VII. Népes s ég. 1801: Ágy szám: 286. Lelkek száma: 1068. 1877: Lelkek száma: 1471; ájházasok sz.
22; szülöttek sz. 81; konfirmáltak sz. 37; halottak sz.
51. I s k o l á s o k : 1801: Nagyobb fitanulók sz. 52; kisebb fitanulók sz. 62; leánytanulók sz. 60. 1877: Tankötele
sek 6—12 évesekig: 213; iskolába járók sz. 185; isk.
elhagyottaké 28.