kezdve. A legújabb 1839. Az egyháztanácsi, körleveles jegyzőkönyvek stb. szinte nem hiányzanak. A parókhiál.
pecsét a zászlós bárány címerrel 1833-ból való.
A téglából épült, nádfedelü p a p i a k 1848-ban már fenn
állott; a vályog i s k o l a épület néhány évvel ez előtt épült.
VI. Né p e s s é g . 1801: Lelkek száma 102. 1875:
219, újházasok sz. 4, szülöttek sz. 25, konfirmáltak sz.
8, halottak sz. 11. Iskolások 1875: tanköt. 6—12-ig 25, isk. jár 16, részben iskolázott 9.
II. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e m é n y e k : 1) 1731. tavaszán Rápolti Miklós, ki az iskolás gyermekeket is tanitá. 2) 1732—41. Lip
csei György, kinek idejében Petróczy Sámuel 2 földet adott az egyháznak. 3) 1741—45. Harasztkereki György.
Eunek idejében az árviz-járta parókhiális telket 10 frt.
toldással Tatay Györgynek a templommal átelleuben fekvő telkével elcserélték. Megígérték neki, csakhogy maradjon, hogy paplakot is építenek, és azt 1743-ban föl is építették. 4) 1745—48. Szikszai Ferenc e.-m. ülnök, ki itt meghalt. 5) 1748—50. Kajdy István. 6) 1750.
Aszalai János. 7) 1753—55. Váradi János. 8) 1755—61.
Ardai István. 9) 1761—69. Bibarczfalvi János. 10) 1769.
Székely Péter akadémikus pap. 11) 1770. Sípos János.
12) 1771—73. Ónodi István akadémikus pap. 13) 1773.
Keresztúri György. 14) 1774. Baksai János. 15) 1775.
Etédi Márton. 16) 1777—82. Árokháti István. 17) 1782.
Molnár János. 18) 1783 bán jött Porcsalmáról Vasvári Odor István aszszeszszor, ki 1785-ben Nábrádra ígérke
zett. 19) 1785—88. Vida József. 20) 1788. Csengeri Pál.
21) 1789—91. Szilágyi András. 22) 1791. Sállai András.
23) 1792—95. Kassai Sámuel. 24) 1795—97. Váradi János. 25) 1797. Balla János. 26) 1799. Vas István. 27) 1801. Pelsőczi Mihály. 28) 1803. Zathureczki János előbb porcsalmi rektor. Daróczról N.-Szekeresre ment. 29) 1801.
Harsányi Sámuel. 30) 1805— 1806. Nánási Mihály. 31) 1807— 1809. Szabó András. 32) 1809. Kassai Sámuel.
33) 1810. Váradi Gábor. 34) 1811—14. Nagy József.
35) 1814—17. Zágoni Imre. 36) 1817—20. Kádár Ferenc.
37) 1820. Baranyi Mózes. 38) 1821—24. Szatmári József.
39) 1824—29. Márk Ferenc. 40) 1829. Szatmári József.
41) 1830. Béres Mihály. 42) 1831—34. Szűcs István.
43) 1834. Szabó József, ki nov. 18. a Szamosba halt.
44) 1835—42. Horváth Béniám. 45) 1842—46. Gáti Ist
ván. 46) 1846. Szabó József. 47) 1847—50. Kazay Ist
ván. 48) 1851 — 54. Szabó Albert. 49) 1854—63. Nagy Gábor. 50) 1863—71. Csorvásy Pál. 51) 1872 óta Bónis József.
III. T a n ü g y . T a n í t ó k . Előbb Fülpösnek, majd Géberjénnek lévén fíliája Fülpösdarócz, az iskolás
gyér-mekek többé-kevésbé itt képeztettek; ha ugyan valamelyik szülő gyermeke tanittatása iránt érdeklődött. 1731. év tavaszán anyásittatván, ettőlfogva saját papjai tanították az iskolát is. 1767-ben azonban munkába vétetett a papi és tanitói hivatal különválasztása, mi 1769-ben sikerült is, tanítóvá lévén 1) Sípos János 1771-ig. Ezután: 2) Kézi László. 3) 1772. Katona Péter, ki az orgonáláshoz is értett. 4) 1775. Szabó Gábor. 5) 1776. Kósa János 3 évig. 6) 1778. Boros József. 7) 1779. Barta Mihály. 8) 1778. Katona Péter, kinek 1783-ban egy vonásforintot rendelt a traktus tandíjul minden gyerektől; de szabbat- hálét nem. 9) 1784. Tegze Pál, ki „electromáról, jó ker
tészkedéséről és jó orgonistaságáról híres volt a vidéken."
10) 1785. Enyedy Mihály. 11) 1786. Belényesi György.
Utóda 1787-ben 12) egy preceptor, kinek neve nincs feljegyezve. 13) 1789. Katona Péter, ki csak az orgonis- taságot vállalta. 14) 1789. Nagy Sándor. 15) 1790. Ka
tona Péter. 16) 1795. Nagy Mihály. 17) 1796. Varga István. 18) 1797. Komáromi József. 19) 1798. Nagy László. 20) 1800. Balla József. 21) 1803. Komáromi J á nos. 22) 1806. Dobos András. 1808. azt jegyzi meg a vizitáció „rektor nincs nálok." Ettőlfogva 1814-ig ismét papok tanítottak. 23) 1814-ben Sinka Gábort dicsérik mint jeles tanítót. 24) 1815. Gábor Mihály. 25) 1817.
Király Pál „becsületes tanító." 1817-ben panaszol, hogy tanitványi nem járn a k ; egyszersmind nem is fizetik. 26) 1820. Tóth József. Ellene panaszolják, hogy énekelni nem tud; a vizitáció meghagyta, hogy a papjához járjon éneket tanulni. 27) 1822. Varga János; korhely, isten
káromló, vallásgúnyoló s rósz tanító. 28) 1823. Széles Zsigmond, dicséretes tanító. 29) 1824. Sárkány Sámuel;
szorgalmas tanító, ki 1828-ban nemcsak magyarul, de németül is folyvást olvasó s általában jó iskolával állott a vizitáció elé. E jó tanítót követte: 30) 1838.
Hermon András. 31) Csonka János, ki itt életét és hivatalát bevégezte 1843. máj. 9. 32) Váradi József.
33) Szilágyi József. 1846-ban a pap tanított. 34) 1847.
Ballogh Imre. Ekkor a szülék és elöljárók a gyermekeket nem iskoláztatják. 35) 1851—54. Szabó Lajos. 36) Király Pál, ki 1855/6. saját házában tanított, az árvíz megron
gálván az iskola-épületet. 1858-ban ismét a lelkész taní
tott. 37) 1859—62. Nagy Elek segédlelkész tanitóskodott.
1862 óta folytonosan a lelkészek tanítják az iskolát s különösen Bóuis József jelenlegi lelkész, szegény sorsú és tankönyvekben is hiányt szenvedi) növendékeit jól vezeti.
IV. Be 1 h i v a t a í n o k i f i z e t é s e k , a) L e l k é s z i f i ze t é s 1707 körül: 1) Minden gazda ad 1 irtot; a felesé- ges zsellér pedig 50 dénárt. E mellett a gazda egy-egy véka búzát, a zsellér felényit. 2) Minden gazda ad egy- egy boglya szénát. 3) Fát fizetnek közönségesen 8 sze
kérrel. 4) A nö'telen zsellérek adnak 8 polturát. 5) Gu- zsalyos özvegyek 3 sing vásznat vagy 9 polturát. 6) Sto- láre: keresztelésért: 1 t yúk, 1 kenyér; esketésért: 1 ír t.; halotti predikálásért 1 frt. 7) Az udvarból ns. Tatay Istvántól 8 kereszt búza. (B. Matr. Usualis. 31. lap.) 1801: 1) Pénzfizetés 32 v.-frt. 2) Búza 32 kereszt. 3) Szemes-élet 14 köböl. 4) Fa 20 szekérrel. 5) Széna 27 félszekér. 6) Szántóföld két fordulón ősz. 4 és % köblös.
7) Kenderföld 5 vékás. 8) Kaszáló 3 boglyás. 9) Stoláre 9 rkfrt. 1875: Körülbelül 26 köböl s 2 véka k. búza;
150 frt. o. é .; 10 hold föld és a csekély stoláré.
b) T a n í t ó i f i z e t é s . 1809: 1) A földesurak és egész bér fizetőktől 1 véka élet s 1 máriás; a fél bér fizetőktől ‘/2 véka. 2) A lelkész fabeli fizetésének ‘/3-a.
3) Minden gyermektől tandíjul 1 v.-frt. 4) 3 vékás kender
föld, melyet az egyház szánt; 2 vékás búzaföld; és fél nyilas (kaszáló). 5) Enekszós halott kiéneklése 30 k r . ; predikációsé 1 frt.; koporsóba tételnél 30 kr. mind v. ez.
1848: 1) Szemes-életből gyűlt: 8 köböl 2 véka. 2) Pénzfizetés: 13 frt. v. ez. 3) Tandíj: 16 frt. v. ez. és 16 véka esős tengeri. 4) A fentebb említett föld és sto
láré. Jelenleg a tanítói fizetés a lelkészibe van olvasztva.
IV. T e m p l o m , t o r o n y s h a r a n g o k . U r a s z t a l i k é s z l e t e k . E g y h á z i i n g a t l a n és i n g ó j a v a k . t e m p l o m régen az úgynevezett „Tóalján" levő parók- hiális telken feküdt, szájhagyomány szerint fából építve és szalmával födve; azonban ezen helyiség a Szamos által gyakorta elöntetvén, a Kölesei Tatay-család kúriá
jának egy magasabb részét ajándékozta templomhelyül a déli szögleten. Ezen helyre épült aztán a ma is fenuálló
fatemplom, melynek menynyezetén a XXVII. zsolt. 4., 5., 6., 7. verse, s ez alatt „Anno 1752“ áll. A templom nyugoti végében levő karzaton azonban más évszám és felirat olvasható; jelesül: „1766 die 11-a decembris."
Építtetett ezen Isten-háza, akkori prédikátor t. Bibarcz- falvi János és akkori kurátor t. t. v. Gulácsy László és nemes hadnagy nzetes Moldvay István uramék szorgal
matos fáradozások á ltal, a ns. f.-daróczi ref. ekklának közönséges költségével; melynek ácsmestere nzetes Perényi Mihály uram. Nehem: rész 13. vers 14.“ A szószék felett a menynyezeten I. kir. V III: 38 és 39 versei olvashatók.
A kathedrát — a régi f.-d. anyakönyv 134. lapja szerint, — K. Tatay László özvegye Somlyai Szilágyi Anna készít
tette 1734-ben; de a mely elavulván helyette Gulácsy Gábor és neje Ludányi Bay Mária készíttettek újat 1814- ben, kijavíttatván a koronát is. A papszéket 1779. Ilos- vay László készíttette; a keleti oldalon levő férfi-székeket pedig a már említett Gulácsy Gábor. Volt ezen templom
ban egy orgona is, melyről (a Szatm. Trakt. Hist. 58.
lapján) Széles András azt jegyzi meg (1810-ben), hogy
„Magyarországon a reformátusok között csak itt tud or
gonát." Ez később elromolván, darabjai a Gulácsyak lomtárába kerültek. Készíttetője Ilosvay L. volt.
A templom keleti végében tégla alapra 1783-ban f a t o r n y o t építettek, melyet 1823-ban újra megzsinde- lyeztek, azon zsindelyből, melyet 1820. ns. Deáky József özvegye Varga M. adott; 1842. újra fedték. E toronyban 2 h a r a n g állott és áll ma is. A kisebb mintegy 25 fon
tos volt 1594-ből. A nagyobbik 1825-ben elhasadván, újra öntetett; súlya 136 font. Egy kisebb 39 fontos
1836 bari öntetett.
U r a 8 z t a l i e s z k ö z ö k : 1) Egy keresztelő-pohár tálastól cinből; Ilosvay László ajándoka. 2) Egy arany
nyal futtatott ezüst tányér; belső körületén eme felirattal:
„A F.-Daróczi Reformata Sz. Ekklézsia számára készít
tették T. N. V. Ilosvay László és T. N. L. Baj Erzsé- beth 1790. Esztendőben az úri sz. vacsorához." 3) Egy óntányér „Képes Nikolaus 1726“ felirattal. 4) Egy ara
nyozott ezüst pohár, talpa szélén ily körirattal: „Készít
tették T. N. V. Ilosvay László, és T. Szeremley Sófia
1773. a F.-Daróczi Reform. Sz. Ekklésia számára." 5) Két ón-kanna. 6) Két sáhos abrosz; egyik kék, vörös és fehér selyem virágokkal kivárva, Tatay Györgyné Kor
mos Sárától (-+■ 1778.) 7) Egy arany- és ezüsttel varrott sííríí patyolat kendő; Gulácsy Lászlóné K. Tatay Máriá
tól, 1768. 8) Más arany nyal s szögletein csipkével var
rott kendő; adta Gulácsy Gáborné Szemere Teréz 1788.
9) Egy rózsaszín tafota ezüstcsipkével a. G. Gáborné Bay Mária. 10) Egy zöld selyemmel béllelt fekete selyem
bársony s körül aranycsipkével ékített kendő, melynek közepén egy kisebb körben 1800 évszám, egy ezt köritő nagyobb körben pedig e szavak: „Jézus drága vére"
olvashatók. A bélés egyik szögletén „N. Ilosvay László", a másikon „Bay Erzsébet" láthatók. 11) Egy ócska fehér kendő, szögletein arany és vörös selyem tulipánokkal.
12) Egy még ócskább fehér és vörös selyemmel hímzett kendő tiszteletes Kereszturiné ajándoka.
A p a p i a k az 1742-ben Tatay Györgytől cserélt funduson épült s most bedőléssel fenyegető rozzant épü
let , — udvarán hasonló rozzant épületekkel; — egy 1873/4-ben épült nádfedeles vályog sütő. Ezen épületek a fatemplommal együtt a tííz ellen biztositvák.
I n g ó s á g o k : Anyakönyv van 3. Az első 1778., a 2-dik — melyet 3 templomi könyörgéses könyvvel Gu
lácsy Gábor ajándékozott, — 1826.; a 3-ik 1839-ben kezdve. Vannak ezen kívül: 1 egyházi tanács-jegyzőkönyv;
1 magtári, 1 körleveles jegyzőkönyv; 1 alamizsnás diá- rium ; több egyházmegyei és kerületi nyomtatványok.
A parókhiális pecsét 1833-ból való.
I n g a t l a n b i r t o k a az egyháznak a már említett 8 hold és 159 □ “ lelkészi, s 5 h. és 520 D 0 tanítói állo
mány címen levő földbirtokon kivül — az 1874. dec. l-sői öszszeirás szerint — semmije sincs. Jövedelemforrását a roppant szegény és csekély számú népnél kiosztott két
szeres búzából álló magtári készlet tenné; de a melynek a fentebbi oknál fogva — dacára az egyházmegye bizto- sitni igyekvő törekvéseinek, — még kamatai sincsenek mindenütt biztosítva.
V. N é p e s s é g . 1801: Lelkek száma 220. 1875:
Leik. sz. 224, újházas •©’, szülött, sz. 8, halott, sz. 7.
Iskolások 1875: tanköt. 6— 12-ig 42, isk. jár 19, rész
ben iskolázott 9, teljesen iskolázatlan 14.