I. A k ö z s é g és e g y h á z r ó l á l t a l á b a n . Fülesd fekszik Szatmármegyében a Szamosközön, közel a Tapó- nak és a Túr vizéhez. Nyűgöt felől agyagos és árvizjárta, kelet felől homokos és inkább vízmentes határa minden
féle gabonanemüt és szénát bőven terem. Erdeje most is van; de 1810-ben a Káinok, Patakköz, Gábornak és Darvas még nevezetes erdei voltak.
Hajdan a kölesei uradalom kiegészítő része volt s ennek birtokosit uralta, de 1481. Kömörey Mihályné s leányai; 1496. Újhelyi László és U. Ágota; 1507-ben Zoltán János nyertek benne rész-jószágot. 1518. Werbőczy István cseréli el Perényi Istvánnal Dobronyáért. 1520.
Báthori András s a Guthi Országhok, 1544. Muchey P ál, Nagyváthy János, Rácz Miklós, 1561. Fekete Balogh János, 1577. Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond, 1594. Wukityevich István, 1642. Kölcsey Péter nyernek egyes részeire új kir. adományt. (Szirmay Szatmárvárm.
esm. II. k. 253. lap.)
Viszontagságairól keveset tudunk. Egyszer a mint az 1662-iki megyei nyomozásból kitetszik, a szatmári német várőrség prédálta fel, tevén ott 300 frt. kárt. Já r
ványok s árvizek többször látogatták. A legutóbbi kiló
iéra alkalmával terményeit a szomszéd községekkel taka- rittatta le a megyei hatóság.
A reformáció előtt r. katli. filia volt s Köleséhez tar
tozott, s a Beregböl átjött reformáció is onnan hódította meg; ennélfogva Kölesével mint anyaegyházával eleitől fogva 1824-ig a beregi egyházmegyéhez tartozott. Mint kisebb leány egyházban csak egy fatemplom vala, papja és tanítója Kölesében lakott. 1752-ben anyaegyházzá lett s papot hivott, ki az iskolát is tanította. 1816-ban a tani- tói hivatal a lelkészitől elválasztatott. A beregi egyház
megye jegyzőkönyvei már 1606-ban említik e leány egy
házat; de csak egyes házassági és válópereket jegyeznek fel belőle 1681-ig. Élete 1752—1820-ig nem egyéb folytonos rendetlenség, botrány és zavarnál. A népes
ség csekély s a fizetés is kevés lévén, leginkább csak olyan papokat kaphatott, a kik majd mindig kereset alatt állottak s rósz példáik által a rakoncátlanságra hajlandó népet még inkább rontották, e század közepete táján azonban kedvezőbbé kezdtek alakulni a viszonyok Fülesden.
II. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e mé n y e k . 1) 1752—64. Csemeczky Ferenc, kinek hivataloskodása alatt még csend és béke van; az egyház ő t, és ő az egyházat dicséri; az egyh. épületek jó karban vannak. 2) 1764. Rinót Pál, ki ellen diákok tesznek panaszt, minek következtében megfeddetik. 1778-ban a fornosiákkal van bajuk a fülesdieknek, kik talán papért fáradtak oda s a fülesdiek pedig nem bocsátók. Ugyan
akkor templomszék-per is támad. 3) 1779— 80. Zilahi András, kivel nem a legjobb békességben él a nép. Az 1780. márc. 1 gulácsi gyűlésen 4 frtot fizet Fülesd a gulácsiaknak. 4) 1750—82. Csemeczky Ferenc. Alatta ismét csend és béke van; mind őt, mind családját szeretik hallgatói. 5) 1782—85. Vámosi István, kit már Fülesd- nek csak egy része kedvel; panaszolják ellene, hogy 3 hétig egy folytában csak vasárnap harangoztatok. Az 1784. szept. 20. tartott vizsgálat szerint Német Lászlóné lánya segélyével hajánál fogva húzta ki a templomszékből Balla Gábornét. 6) 1786. Csepelyi Mihály Dolháról, kit szeretnek, de a ki mégis menne onnan; mert országúiban
lakván, ismerősei kipusztitják. 7) 1787—91. Komáromi János. Előbb csend, s az 1791. márc. 22. e.-m. gyűlésen a templomszék-per is befejeztetik; a megsértettek számára a segédgondnok útján szerez a vármegyénél elégtételt a traktus; de már ugyanez év ápril 13-ikán K. J.-tól az engedetlenség miatt megfosztja Ftilesdet az egyházmegye, s 8) Győry Istvánt rendeli oda, mely miatt máj. 16. fe
nyegető levelet intéznek az espereshez. 1792—94. már nem rendes papot, hanem csak egy lévitát ad Fülesdre a beregi traktus, nevezetesen 9) Czeglédy Mihályt, ki bot
rányt botrányra halmoz; Baka Józseffel különösen botrá
nyos ügye van, kit a vármegyére ad fel a traktus. Szí
vesen elmozdítaná Czeglédyt is, de nem kap embert Fü
lesdre. 1794-ben mégis vállalkozik 10) Csengeri Pál rendes pap, kit 1795-ben marasztanak; de nem akar maradni.
11) 1795—99. Várady István, ki az egyházra, az egyház meg ő reá panaszol, hogy 3 könyörgése van csak és szó
hordó stb. Vámosi István özvegye leik. fizetési hátralékok miatt panaszol, de az alispánhoz útasitja a traktus; Nagy József pedig templomszék-pert indit. 12) 1799— 1803-ig Galgóczy László. Alatta 1801-ig a csend helyreállt s a szatmári traktus kezdeményezése folytán, 1790-ben az il
letéktelen Czeglédy által keresztelt gyermekeket, az LVIII.
kánonra támaszkodva Kacsóh Lajos és Átányi István által a beregi egyházmegye újra keresztelteti. — 1801-ben ismét megújul a rendetlenség; gondnok nem lévén, a vizitáció azzá teszi Jakab Györgyöt. Ugyanekkor a templomszék- per is megújul. 1802-ben a gondnok azt panaszolja, hogy a nagy rendetlenség miatt nem képes folytatni hivatalát:
a traktus Isaák Gáspár főszolgabíró s Kacsóh Lajos e.-m.
ülnököt küldi ki rendet csinálni. 1803-ban G. L. szaba
dulni ak ar; mert sem a templomban, sem azon kívül nincs békesség s elmegy Mátyusba. 13) 1803—1806. Vásár
helyi Sándor, kit kiválólag mint tanitót szeretnek; alatta csend. Fizetésével mindazáltal sokan hátralékban vannak, melynek behajtására Isaák G. főszolgabírót kéri fel a be
regi traktus. 14) 1806. Izsó István, ki előbb t.-vidi pap volt s Fülesden meghalt. 15) 1807— 1808. Balajthy Mi
hály. Panaszolnak ellene, hogy nem tanít. A vizitáció val
lástalanok s erkölcsteleneknek nevezi Jakab Istvánt, Varró
31
Józsefet és Vasvári Józsefet. 16) 1808—11. Szentes Áron.
1809-ben azt mondja róla a vizitáció, hogy a zavaros Fülesdet új rendes Flilesddé teremtette; de már 1810-ben panaszolnak ellene, hogy nem tanit. 1811-ben a régi vé
kát el akarják vágni. Ugyanekkor az egyházmegye Kar- macsi Zsigmond gondnokot, Szabó József, Tóth György presbitereket s az egyházfit elmozdítja hivatalukból; Szen
tes Á. ellen pedig keresetet indit, mert az e.-m. jegyző
könyvből egy lapot, — mely kedvezőtlen ítéletet tartal
mazott ellene,— kivágott. 17) 1812. Deme Pál. 18) 1813.
Jánky Zsigmond, ki szintén panaszol hallgatói ellen. 19) 1814—32. ismét Deme Pál, kinek fizetését több Ízben meg akarták csonkítani, hogy abból tanítót tarthassanak;
mind ennek dacára alatta mégis eddig nem élvezett csend állott be Fiilesden, mit 28 éves ott lakása is bizonyít.
Meghalt ugyanott 1832. jún. 31. 20) 1832-ben Béres Mi
hály. 21) 1832— 39. Beregszászi Nagy József, ki innen Mándra ment, s mint györgyteleki lelkész halt meg. 22) 1839—59. Kalmár Antal, ki szintén itt halt meg jan. 7.
23) 1859—71. Bartha Mór, ki innen Sályiba ment s ugyanonnan jött helyette 24) Zámbory Sándor, ki 1871.
nov. 7. meghalt. 25) 1872 óta Filep István.
III. T a n í t ó k és i s k o l a ü g y . Már említettük, hogy 1752— 1816-ig a lelkészek tanítottak, — a ki ugyan taní
tott közíílök, — 8 csak 1816-ban állíttatott be tanítóul 1) Bakó Miklós, kit (legnagyobb részben a pap fizetett. 1717- ben, minthogy a lelkészi fizetés '/4-ét a beregi traktus nem engedte meg a tanító részére elvonni: a tanítás kötelessége ismét a papra szállt viszsza. 2) 1818—21. Nagy Gábor.
3) 1821—23. Juhász József, kit dicsérnek s szeretve ma
rasztallak ; de mivel a tanítói fizetés csak 9 köbölre megy : nem marad. 4) 1823—25. Vatay Mihály szélylyeljáró hanyag tanító. 5) 1825. Dobos István. 6) 1826—27.
Fórizs János, kit a vizitáció megdicsér. 7) 1828-ban jött Tóth András szintén dicséretes tanitó. Utódai közül tudo
mással birunk 8) Tóth Áronról, ki 1851-ben már ott lakott s kit alkalmasint 9) Kulcsár János váltott fel 1857—64-ig s ezt követte 10) Gacsályi József, ki jelenleg is ott lakik.
IV. L e l k é s z i és t a n i t ó i f i z e t é s e k : a) Lelkészi fizetés. 1786: Búzából 23 köböl; egyébről mit sem tudunk.
1874: Mintegy 60 köböl búza; 6 úrbérestől 12 köböl zab ; 26 hold 1593 □ öl külbirtok, melyből 6 hold adóját a lelkész, a többiét pedig az egyház fizeti; 48 írt. munka- d ij; 10 öl kemény tűzifa; 15 sing vászon; minden nap
számos nőtelen férfitól 70 k r.; a temető ftíterménye; m.-e.
26 frt. stoláre. (1874. dec. 3. ö. ir.)
b) Tanítói fizetés. 1822: 9 köböl búza, s talán a tandíj. 1874: Mintegy 21 köböl búza s minden fizetőtől 16 kr. garaspénz; zabjövedelem fejében 46 frt.; széna helyett 24 frt. o. é .; 5 öl kemény tűzifa; 3 sing vászon;
12 hold s 1179 □ “ külbirtok, melynek adóját maga fizeti;
tandíjban minden növendéktől 1 véka zab , 42 kr. és 1 csirke. (1874. ö. ir.)
V. T e m p l o m és h a r a n g . U r a s z t a l i e s z k ö z ö k . E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k . I n g a t l a n és i ngó j a v a k . Hajdan a falu nyugoti útcáján állt egy geren
dákból öszszerótt f a t e m p l o m o c s k a , a mely később iskola és tanítói lakká alakíttatott át. E helyett épitettek a parókhiális teleknek az útca túlsó sorára áthajló részére egy templomot 1825—52-ig téglából zsindely fedéllel; de a mely még máig sincs teljesen készen. Homlokzatán torony emelkednék; de ennek falai még csak a templomfal magasságáig vannak felemelve. Előtte egy m.-e. 90 fontos harang függ lábakon.
U r a s z t a l i k é s z l e t e k : 1 ezüst pohár „Károly János" felirattal; 4 cintányér; 2 cinkanna; 3 abrosz; 4 fehér és 2 selyemkendő.
E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k : A p a p i t e l k e t 1710. június 29 ikén hagyományozta Károly Tamásné Csontos Erzsébet. A jelenlegi papiak és melléképületei Bartha M. lelkész munkássága folytán épültek. Az iskola és tanítói lak helyiségéül; az iskolává átalakított régi fa
templomocska szomszédságában 1877-ben szereztek egy telket 800 frtért; de még 1877-ben, a törvény kellékeinek megfelelő iskolaépületük nem létezett.
I n g a t l a n j a v a k : Egyházi külbirtok: 17 hold s 1174 □ ö l; lelkészi állomány : 26 hold 1593 □ ö l; tanítói állomány: 12 hold 1179 □ öl, mind 1600□ öllel számítva.
I n g ó s á g o k . 3 db. anyakönyv kezdve 1786. éven;
1 tanács jegyzőkönyv; 3 db. körleveles jegyzőkönyv; 1
31*
alamizsnás diárium; egyházker. s megyei jegyzőkönyvek és más nyomtatványok.
VII. N é p e s s é g . 1786. a ftilesdi egyház áll 26 háznépből. 1820: lelkek száma 385. 1877: lelkek sz.
518; szülöttek sz. 31; újházasok sz. 12, halottak sz. 9.
I s k o l á s o k . 1786-ban „iskolába 3-an járnának; ha al
kalmatosságuk volna. Járhatna még 14 fiú, 12 leány."
1820: iskolás 27. 1875: iskolakötelesek sz. 68; iskolába jár 50; részben jár 10; t. iskolázatlan 8.