VI. N é p e s s é g . 1801: Lelkek száma 204. 1877:
Leik. sz. 254, újházasok sz. 4 , szülött, sz. 13, halott, sz. 10. I s k o l á s o k : 1877: tanköt. 6— 12-ig 34, iskolába jár 18, részben járt 9 , nem járt 7.
szatmári járásához tartozott. 1595-ben már anyaegyház volt. Különben a beregi traktus jegyzőkönyvei csakis ezóta említik s a XVII-ik században leginkább csak egyes házassági s válópereket jegyeznek fel belőle, kezdve az 1602-ik éven 1687-ig; sőt 1743-ból is van egy házassági ügy innen. A mi az egyház állapotát egész általánosságban illeti: nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy részint egyes lakosok féktelensége, részint az elöljárók erélytelensége, részint a fizetési ügyek, részint magoknak a lelkészeknek gyarlóságai miatt sokszor volt itt is az egyház békéje megzavarva; mindazáltal itt is voltak időpontok, melyekre megelégedéssel kell viszszatekintenünk; a forradalom óta pedig ez egyház határozottan a virágzás útjára tért.
II. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e m é n y e k . Az istvándi ref. papokról 1608-ig nincs tudomásunk, ezután is csak hézagosán. 1) 1608.
Bökényi András, egyszersmind tanitó, valamint utódai is.
2) 1678. Borsovai András. 3) 1754—55. s talán tovább is Szatmári János. Az 1754. febr. 14. vizitáció igy nyi
latkozik róla s egyházáról: „az egyház vallásos; az Isten igéjét gyönyörrel hallgatják; semmi panasza." 4) 1770.
Gönczy Sámuel. 5) 1774. Csóka Pál. 6) 1775. Balogh János. 7) 1776. Solti Gergely. 8) 1777—80. Rinót Pál;
ki 1779. febr. 16. beregegyházmegyei gyűlésen, — mivel már azelőtt suspendálva volt, — letétetett hivatalából, minthogy a XLIII. kánon ellen vétett. 9) 1780— 87.
Komáromi István. 1780. jó bizonyságot tesznek mellette hallgatói; 1784-ben kedvellik ugyan; de minthogy be
széde érthetlen, mozdulását óhajtanák. Az egyház békéjét 1783-ban Nyíri Miklós zavarja hánykolódásaival, a miért a vizitáció téritvényt vészén tőle. Az 1787-iki vizitáció pedig ily képét adja ez egyháznak: „A hallgatók több
nyire erkölcstelenek, mely miatt az istenitiszteletben nagy hijjánosság vagyon és a sok szükség miatt is. Kurátort s presbitériumot a vizitáció esketett s az egyházi fenyíték még ezután fog praktizáltatok Temploma felépült; parók- hiája rósz, de újat építenek. Matrikulája ez előtt 50 (?) évvel kezdődött. Oskolába járók csak 7-en vannak a sok szükség miatt; holott járhatna még 14 fiú s 13 leány.
Pap restánciája 12 köböl." 10) 1787. Hetei József. 11)
1790—92. Szabó György, kit több nemű gyarlóságai miatt extraktuáltak. 12) 1792—94. Keresztúri Mihály, kit dicsérnek; semmi baj. 13) 1797—99. Izsó István. Előbb kedvellik; de már 1798-ban nem akar maradni; mert a tengerijét nem kapálták meg. 1799-ben részegeskedése s ebből származó hibái miatt elrendeli az egyházmegye; de a rendelt helyet el nem fogadván, kimarad. Helyére Kur- mai István rendeltetik; de ezt meg az egyház nem fogadja e l , hanem Kiss János vári rektor után j á r : e miatt bün
tetésül Izsót hagyja ott az april 4i ki e.-m. gyűlés; de már a júliusi gyűlésen oly dolgok jöttek ellene világos
ságra, hogy papi hivatalából is kitétetett. 14) 1800— 1804.
Kiss Ján o s, kiben Istvándi rég óhajtott békességét fel
találta. Ez évben Szentes Áron kölesei tanító — kit K. J.
elmenvén hazulról, arra kért, hogy prédikáljon helyette, — csinál botrányt a templomban. Ugyanis egy tanítványát a pap hoszszú dolmányába felöltöztetvén, egy prédikációt a kezébe adott s azt a kathedrában vele felolvastatta, maga pedig azalatt folytonosan kacagott. Ezen profaná- lásért a márc. 4-iki e.-m. gyűlés Szentest egy évi letételre bünteti. 1803-ban megintetik K. J. a miatt, hogy nem kathekizál; 1804-ben pedig változtatni kivánják. 15) 1804.
Nagy Sámuel, ki a vizitáció előtt is botrányosan viselvén magát: Mátyfalvára tétetik. 16) 1805— 1808. Gyarmatin Mihály, kinek a fizetés miatt van kellemetlensége. 1807- ben az elöljárók nem akarják számadás mellett kezelni az egyház vagyonát. 17) 1808—14. Kovács Pál. 1809-ben panaszkodik, hogy az előkelő és tekintélyes egyháztagok félrevonulván, a nép gyenge elöljárókat választ, hogy annál inkább féktelenkedhessék. Az egyházmegye e baj orvoslása végett bizottságot küld ki. 1811-ben az új véka miatt van baj s a vizitáció Zilahy János gondnok, Fórizs László és Nyíri Jánoson kívül az egész presbitériumot leteszi, s közűlök a legvakmerőbbet Nyíri Józsefet exkom
munikálja , valamint az újon választandókat is , ha a hiva
talt elfogadni nem akarnák. 1812-ben a papi hivataltól a tanítói elválasztatik. 1813-ban Ny. J. ismét féktelenkedik.
Ugyanekkor a cégéres életűek ellen tartat a beregi traktus vizsgálatot. 17) 1814— 18. Lukahalmosi Nagy György alatt az egyház 1 évig csak rendben van, de aztán a
rendetlenség s pusztulásnak indulás szomorú képét nyújtja, melyből különösen ismét kiemelkedik Ny. J. rakoncátlan- kodó alakja. 1816-ban Kölcsey Mihály az egyháztól 1 darab földet elfoglal. 18) 1818—27. Sajókazai Kazay László, ki proventusának csekélysége miatt több Ízben óhajt változni. 19) 1827—31. Székely János, ki István-!
diban halt meg s özvegye oly jól maradt, hogy a gyám
intézeti segélyt sem fogadta el. Székelyt hallgatói dicsé
rettel említették. 20) 1831—59. Zabolai Kozma Károly, ki alatt jámborodtak a szilaj erkölcsök. 1844-ben oly pap
lakot épített neki az egyház, mely külsejét tekintve, a legdíszesebb volt az egész egyházmegyében; 1857-ben pedig a derék iskola épült. 21) 1859 — 62. Lányi Lajos, ki innen kocsordi pappá lett. Alatta csend és béke jelle
mezte az egyházat. 22) 1862 óta Jakó Sándor, kinek lelkipásztorsága alatt az egyházlátogatási jegyzőkönyvek az istvándi egyházról mint a legbékésebbek egyikéről nyilatkoznak. Az elöljárók közül többen kitüntették ma
gokat s a nép az 1861-ben megkezdett építkezések s javí
tásokban csaknem kifáradhatlak
Ili. T a n í t ó k és i s k o l a ü g y . Az iskolát a XVIII.
század közepéig a pap tanitá; de már 1753-at előzőleg is kellett lenni tanítójának, minthogy 1753. szept. 12-ikén Cséke István istvándi tanító özvegye ellen Ítéletet hoz a beregi traktus a halábori gyűlésen. Ezután ismét a papok tanították az iskolát s a két hivatal 1812 ben különittetett el egymástól. A tanító javára a pap is tett ajánlatot; de a beterjesztett dijlevelet oly feltét mellett erősité meg a beregi traktus, hogy a pap ajánlata ne tartassák kötele
zőnek. 1812-ben tanítóul hozatott a s.-pataki főiskolából 1) Csengeri György. Őt követték: 2) 1814. Veres Imre, ki alatt az iskola rósz állapotban van. 3) 1815—20. K o
máromi Benjámin. 4) 1820. Mándy Benjámiu. 5) 1821—24.
Szőke Mihály szorgalmas tanító; de a ki fizetését csekélylé.
6) 1824. Mester György. 7) 1825—32. Begyes György.
1825-ben nem voltak tanitványi; de az elöljárók azzal mentették, hogy a szülök egyátalán nem akarják járatni gyermekeiket iskolába. 1827-ben iskolai s templomi szol
gálatával meg volnának elégedve; de panaszolják, hogy menyecske lánya az iskolában lakik a tanítás hátrányára.
Ennélfogva a vizitáció megrendelte, hogy küldje haza férjéhez. 1829-ben a felügyelet hiányzik s a szülék egy
általán nem járatják gyermekeiket. 1830-ban csak 5 ta
nítványa van! A vallás históriáját ugyan értelmesen ta
nkja; de a vallást magát nem. Családja tisztátlanságáról panaszkodnak, mint a mely egyik oka volna, hogy az iskolát gyéren látogatják. Később nincs rá panasz. 8) 1832—40. Cséke László, ki huzamosan betegeskedett, mely alatt úgy szólván semmi iskola sem volt; később dicséretes jó tanító lett s e végből előléptetésre ajánltatott.
9) 1840. Lökös György. 10) 1841. Mészáros István, kit dicsértek s közöttük meghagyatni kérelmeztek. 11) 1842—
1848. Jakab János. Előbb betegeskedését sinlé az iskola;
később pedig hanyagságát; de magok a szülők is sokszor elfogták gyermekeiket az iskolától. 12) 1848—54. Szi
lágyi Pál. 13) 1854—57. Bernáth Antal. 14) 1857—63.
Bolyák Elek. 15) 1863. Szabó János. Ezek több-kevesebb sikerrel működtek. 16) 1864— 75. Kulcsár János, ki a faiskola alakításánál szerzett érdemet. 17) 1875— 77.
Bornemiszsza Imre. 18) 1877 óta Farkas Antal.
IV. L e l k é s z i és t a n i t ó i f i ze t é s e k , a) L e l k é s z i f i zet és. 1742: 1) Minden szántóvető ember ad 3 kereszt búzát. 2) A ki aratással vagy csépjével keresi kenyerét, ad 1 köblöt rostálva. 3) A ki nem keres vagy zsellér, ad 2 vékát vagy 1 frtot. 4) Özvegyek adnak 3 sing vásznat. 5) Minden ember fizet garaspénzt 10 dénárt. 6) A ki az urak háta megett béres vagy sertéspásztor, ad rostálva 2 véka búzát. 7) Halotti predikálástól 1 frt.;
énekléstől halott felett 8 kr. 8) Valakinek szénája vagyon, ad 1 boglya szénát, a kinek nincs, ad széna árát 60 dénárt. 9) Minden marhás ember fá t, vagy marhátlan fizet 1 szekérrel. (Talán árát?!) 10) Az Úrvacsorájához a község ad kenyeret és bort. 11) Esketéstöl 1 frt., ke
reszteléstől den. 24. 12) Kende András majorságából de
cima. 13) Az ott való pátrónusok tartoznak semmivel.
14) A mal omból. . . (Talán sabbathale?) (A legrégibb anyakönyv 3-ik lapjáról. Lásd 54. gyülekezet történ, leírása 146. lap.) 1874: Mintegy 44 köböl búza; 24 szekér széna; 12 öl fa; 40 hold föld és a stclárék. A földek adóját az egyház fizeti.
b) T a n í t ó i fi zetés. 1812: 1) Minden maga erején szántó gazda, kinek 4 lova vagy ökre s 4 köblös ősz-ve
tése van, fizet 1 */2 véka életet rostálva. 2) A 2 marhás 1 vékát. 3) Ki se nem szánt, se nem vet, l/2 vékát. 4) Pénzül minden gazda 1 máriást. 5) Minden évben 3 sze
kér széna, melyet az ekkla felmunkál és behord. 6) Minden gazdától 1 szekér fa. 7) Egy darab tengeri föld.
8) Ifjú rektor hozáskor 1 sor főzés. 10) Tandíj : ábécéstül 3 máriás; könyv nélkülöző vagy deákul tanulótól 4 má
riás és 1— 1 véka esős tengeri. E fizetési kulcs szerint ment a proventus: 11 köböl életre, mely jobbadán búza volt; 30 szekér fára; 3 szekér szénára; 14 vonásforint 34 krra; tandíjban 30—40 máriásra s 30 véka esős ten
gerire, a tengeri földön kívül. 1874: 20 köböl búza; 11 szekér széna; 6 öl kemény tűzifa; 18 hold föld; tandíj és stoláre. (1874. dec. 12. ö. ir.)
V. N e v e z e t e s e b b g o n d n o k o k . 1778. Jármy J á nos fő-, Nyíri Miklós algondnok, kik a templom renová
lására segedelmeket ajánlanak. 1801. Duszka László, kit az egyházfi, — Fórizs Lászlóval együtt hűségéről dicsér a vizitáció. 1811. Zilay István. 1848—52. Karmacsi Ist
ván. 1852—59. Varga József. 1859— 62. Nyíri István, ki az iskola építésénél erélyesen járt el. 1862—65. Nyíri Pál. 1865— 70. Pogány János, ki a torony építésénél fáradhatlan volt s tevékenysége azután sem aludt k i, s egyháza iránti buzgalmát abban is kimutatta, hogy az úr
asztalát kenyérrel mindig ő látja el. 1871 — 76. ismét Pogány János, ki a gondnokságot letevén, mint községi biró szolgál a közjónak. 1876 óta Duszka László.
VI. T e m p l o m , t o r o n y s h a r a n g o k . Ur a s z - t a l i k é s z l e t e k . E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k . I n g a t l a n és i ngó j a v a k . Az istvándi t e m p l o m — Henszlman szerint — a XV. századból való. Egyetlen ha
jójának 2 déli ablaka van és minden sarkán diagonál irányú t á m, plafondja fából van készítve. A szentély a a nyolcszög 3 oldalával van zárva, van 2 ablaka és fa- plafondja. (Archaeologiai köziem. III. k. III. fűz. 148.
lap.) Javítva több Ízben volt; igy legújabban 1869-ben újra zsindelyeztetett. Ugyanekkor a régi kőkathedra fölé
özvegy Duszka Istvánná egy diszes koronát készíttetett 60 osztr. ért. írton. E templomhoz eredetileg nem volt a torony hozzá ragasztva, hanem azt egy távolabb álló hegyes si- sakú fatorony helyettesité; 1863 őszén azonban egy 22 öl magos, bádog-sisakkal födött t o r n y o t ragasztottak a templomhoz, a melybe beillesztették a templom régi csúcs
íves főkapuját is. E torony 1868. őszén készült el tel
jesen s mintegy 8000 írtba került. Az új toronyba Walser F. öntött 2 h a r a n g o t . Az egyiket — mintegy 9 mázsást — Nyíri Miklós és ennek fia Nyíri Péter debreceni esperes öntette 500 írton; a másik — 4 mázsást — az egyház közadakozás útján szerzetté. A fatoronyban is 2 harang függött. Az egyik, m.-e. 50 fontos harangot, melyen e góthbetíís körirat van: „Anno Dni 1595.“, a mándi egy
házba vették m eg; a másik pedig — melynek körirata ez volt: „Ad gloriam et honorem nominis Dei, fudi curavit Generosus Dominus Kende de Kölese. A. D. 1686. Me fudit Casparus Cultrarius, cujus vita, Salus, victoria , gloria Christus, ao. 1681. Szathmarini", — Walsernek ada
tott át anyag gyanánt.
U r a s z t a l i e s z k ö z ö k : 2 ezüst pohár; az egyiket felirata szerint adta „Kerepeczi Kata aszszony 1637“ ; a másik körirata pedig ez: „Istenhez való buzgó indulatjából conferalta ezen poharat lstvándi Mihály Kovács uram az Istvándi Eklában Anno Dni 1660.“ Mindkét pohár ara
nyozva van. 1 ezüst tányér, ezen felirattal: „Alexán.
Ajtay D. Várad cum corte sua Clara Thuróczy D. N.-Szombat ad usum sacrae D. Caé offert“ ; az alján ism ét:
„Ao. Do. 1725. die 25. xris Ecclesiae Istvándiensi.“ 1 ón-kanna hasonlag Ajtay Sándortól; 2 cintányér; több abrosz, gyolcs- és selyemkendők, arany és ezüst hímzé
sekkel , melyeket hajdan részint Kende Sándor, részint a Jármy-ház s legújabban (1869.) egy selyem és egy szőr térítőt Duszka Istvánná ajándékozott.
E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k : A diszes cseréppel fedett l e l k é s z l a k , mely téglából épített szilárd épület, 1842—45. épült s mintegy 5000 írtba került. Van benne 3 szoba, konyha, kisebb és nagyobb kamara s ez alatt pince. 1874-ben újra cserepezték s lakszobáit csinosan
34*
kijavíttatta és festette az egyház. Udvarán pedig 1871-ben építettek egy derék kutat téglából. Egyéb melléképületei ugyan régiek; de azért használhatók. Az i s k o l a és t a n í t ó i l a k egy 14 öles h. épület, kőalapou vályogból, zsindelyfedéllel 1857-ben épült. Van benne 2 lakszoba, konyha, kamara, alatta pincével, 1 tauszoba, 1 egyházi magtár s 1 istálló. Udvarán egyéb melléképületek jó karban s kertje végén a Túr partján a harangozólak;
egykor iskola. Mindezen egyházi és isk. épületek a tem
plom- s toronynyal együtt a tűz ellen biztosítva vannak.
I n g a t l a n j a v a k : Az istvándi egyház öszszes ingat
lan s különböző címeken birtokolt külbirtoka a már el
számoltakon kívül 62 hold 389 □ öl szántóföld és 21 kaszás rét.
I n g ó s á g o k : 3 db. anyakönyv; 1 db. tanács- jegyzőkönyv; 1 alamizsnás diárium; körleveles-, egyház
kerületi s megyei jegyzőkönyvek s egyéb nyomtatványok.
(1874. dec. 12. ősz. ir.)
VII. N é p e s s é g . 1786: 33 háznép. 1820: lelkek száma 276. 1877: lelkek száma 412, szülöttek sz. 14;
újházasok sz. 4; halottak sz. 12. I s k o l á s o k . 1786:
az iskolába járnak 4-en a sok szükség miatt; de járhatna 14 fiú s 13 lány; 1812: iskolás sz. 22. 1877 : isk. köteles.
6— 12. 44; iskolába jár 26; részben jár 9, nem jár 9.
29) Jánk.
I. A k ö z s é g és e g y h á z r ó l á l t a l á b a n . Jánk mezővároska. Legnágyob részét a gf. Barkóczy—Hadik család bírja. Lakják római és görög kathólikusok. Vására van 2. Van szép erdeje s földje igen termékeny.
Régi birtokosa a Jánky nemzettség volt. 1374. és 1383.
bírja Jánky László, ki határjárást tartatott. 1405. A vá- radi káptalan Darahy János és Tamásnak elzálogosítja;
de Jánky váradi püspök viszszaveszi. 1421. Csáky György, 1525. részben Drágffy János. 1611. Melith Péternek, majd Várday Katalin- Nyáry Pál özvegyének királyi adomány- nyal adatott. (Szirmay Szat.-v.-m. Esm. II. k. 214. lap.)
A mohácsi vész után bekövetkezett háborús idők Jánkot sem kímélték meg; az egész megyével együtt
tü-rök, tatár, német s magyar hadaktéi kelle szenvednie.
1662-beu például a szatmári német várőrség 500 frtnyi kárt tett benne stb. Ezenkívül ínség s pestis szintén látogatta.
A reformációt előzőleg római kathól. anyaegyház volt.
Jelenben a népességnek több mint 2/3-dát római és gör.
kathok teszik, s csak a többi reformált.
A reformáció korában Drágffyak birtokában lévén, hihetőleg Drágffy Gáspár pártfogása alatt terjedt el benne a reformáció, előbb a lutheri, később a kálvin-féle irány
ban. Későbbi reform, birtokosai szintén pártfogói voltak benne a ref. egyháznak.
A szatmári ref. egyházmegyei levéltár csak 1670 óta emlékszik róla, mely évről több válóperrel találkozunk Jánkról egész a XVIII. század 3 ik tizedéig. Egykor te
kintélyes ref. egyház lehetett, a mennyiben Majtis és Hérmánszeg eleitől fogva filiái voltak, — noha 1707-ben külön papja emlittetik Majtisnak. 1727. tavaszán Majtis külön is vált tőle; Hérmánszeg szintén kérelmezte az el- szakadhatást, mit egy időben meg is nyert. A Hérmánszeg elszakadását nyomban követte a jánki egyház elpusztulása.
Széles András beszéli, hogy ő 1811-ben hallotta az akkori jánki plébánustól, — a ki attyával együtt lutheránusból lett pápistává, — hogy a pápista foldesúr grf. Barkóczy inspektora Schulz foglalta el a hihetőleg fatornyot és templomot, — melybe rongyos volta miatt kötöttek — s a harangot és adta át a pápistáknak. 1753-ban már Majtisra jártak át a jánkiak istenitiszteletre, s ezzel együtt Nagyszekeres filiájává lön J á n k , mígnem 1765.
Majtis anyaegyházzá lévén: hozzácsatoltatott. — Midőn 1753-ban megszűnt létezni a jánki anyaegyház, azúrasz
tali készletek az egyház ládájával együtt Szakács Mihály jánki lakos kezére bízattak. 1783-ban Majtison a vizitáció alkalmával felnyittatván a jánki egyház ládája, kitűnt: hogy Szakács Mihály a jánki úrasztali készletek közűi, egy négy drágakővel ékített ezüst poharat és két ón-tányért el
adott. A megmaradt eszközök 1810 körül a majtisi egyház használatában voltak.
Ezután mitsem tudunk Jánkról 1823-ig. Ekkor Isaák Gáspár közbevetésére Sz. grf. Barkóczy János egy fundust
adott templom- és iskolahelyiség gyanánt a rajta levő 10 öles cseléd-házzal, oly feltétellel: hogy a jánki református gazdák az ő tisztei által kimutatandó helyen hasonló cseléd
házat állítsanak fel. Ugyanakkor meghagyja a vizitáció, hogy rektort vigyenek. Ezen épület templomul azonnal át is alakíttatott; elkészülvén, a majtisi lelkész szolgált benne időnként, a kinek szolgálatait s Jánk kötelezettségét illetőleg egy szabályzatot adott ki a traktus, de a jánkiak ehhez ragaszkodni nem akartak; sőt úrasztali készleteiket is elvivék , s azt követelték, hogy a majtisi pap úrvacsorát osztani is járjon át; de az 1829-iki vizitáció megrendeli nekik, hogy ők járjanak át Majtisra. 1873-ban grf. Bar- kóczy János az eddigi parókhiális fundus mellett templom
helyet adván, arra, e csak 130 lélekből álló gyülekezet részint önerején, részint Nagyváradi Ajtay Sámuel 400 frt.
adományából, részint az egyházkerülettől több Ízben nyert 570 frt. államsegélyből egy 10 öl hosszú 4 '/2 öl széles csinos tégla templomot épített, mely minden vasárnap tömve van néppel, s benne bizonyos meghatározott vasár
napokon a majtis-jánki lelkész, máskor pediglen saját helyi tanítója szolgál.
II. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t t ö r t é n t e s e m é n y e k . A régibb lelkészekről nincs említés. 1689. Tétsi K. János. 1718. Vásárhelyi M.
Márton. 1725-ben mint aszszeszszor el akart innen menni, de az Ajtay-ház és Ötvös Miklós kérésére ott hagyatott.
1726-ban panaszolják a vizitáció előtt, hogy az elhalt alispán Ajtay Mihály az egyház 30 ezüst forintját rézre váltván, elköltötte. Családjának meghagyatott, hogy váltsa vissza és fizesse meg. (Ezen családból való a mostani templomra adakozó A. S. is.) 1726-ban Zalányi P ál, a ga- csályi pap, rendeltetett Jánkra; de ez ápril 8-án az árvizbe fűlt Peleske körül, s május 1-sején Petróczy György ren
deltetett helyébe. Az 1727-ik évi vizitáció előtt dicsérik hivei, de mégsem maraszták. Helyébe jött 1727—30.
Kémeri László, volt matolcsi rektor. 1730-ban Szigeti Zsigmond, ki 1731-ben az újévi vizitátorokat nagyon embertelenül traktálta. Fenyegetőzött, hogy a püspökhöz megyen, melyre a vizitátorok kijelenték, hogy mehet, mihelyt a traktus törvényt láttat felette. 1731. tavaszán
gacsályi pappá lett. 1731-ben úgy látszik nem volt pap Jánkon, mert a vizitáció csak annyit ir: „a jánki rektor magát jól viselte." 1732-ben ide dislokáltatott Horváth István. Ez megmaradt 1733-ra is, midőn a vizitáció a jánkiakat igy fenyegette: „Nem lesz papjok senki, ha a parókhiát meg nem építik!" 1733—35-ig Kis&ri Gergely.
1734-ben „generosus Dnus Ajtay de restitutione sabbathalis proventus admonitus est. “ Ez a malom, melyből a sab- bathálejárt, Hérmánszegnél lehetett a Szamoson. 1735-ben Harsányi János. 1736—41. Múzsái István új pap. 1741—
1744-ig Mezei János új pap, ki innen más traktusba ígérkezett. 1742-ben igy ir a vizitáció: „restek a jánkiak a templom megújításában. Melyben bár segítené a nőtlen
ségben és gyermek nélkül élő patrónus tek. Ajtay Sámuel úr!" 1743-ban a sirásás alkalmával találtak egy aranyat, mely az egyház ládájába tétetett. 1744: „templum et pa
rochiam non curant, aedilem non habént." Ugyanekkor jött Vida József, ki 1745-re nem akart maradni, mert hallgatói sem templomba nem já rta k , sem a templommal és parókhiával nem gondoltak. 1745-ben jött Solymosi József, kinek idejében karácsonyban az egyházfi nem léte miatt szent bor és kenyér nem adatván, elmúlt az úr
vacsora-osztás Jánkon. 1747-ben Solymosi helyett az esperes tudta nélkül más papot hívtak; templomjukkal, parókiájukkal nem gondoltak, szegénységökkel mentvén magukat. Ekkor jött Váry Mihály, ki 1751-ben csak úgy ígérte megmaradását, ha a dűlőiéiben levő parókhiális épületek kijavíttatnak. Utánna több rendes jánki ref. lel
készszel nem találkozunk.
III. T a n í t ó k és i s k o l a ü g y . 1690-ben Jánki István mint jánki tanító szubskribál. 1705-ben lenni kellett tanítónak Jánkon, mert a tanítói fizetés be van jegyezve a Bélteki Usualis matriculájában. 1725-ben ezt írja a vi
zitáció: „scholam male curant jankiensies." 1726-ban ez van bejegyezve: „a rektor nem marasztatott; Czégénybe van hivatala." Ez Bényei Gábor nevű volt, mint kitetszik Cz.-Dányád alatt. 1726-ban jött Gönczy András, sekkor jó iskolát építettek. 1732-ben ezt mondja a vizitáció: „a jánki rektor dicsértetik, jól tanít." Ugyanezt mondja 1733-ban is. 1734-ben a tanítóról ennyi emlittetik csak:
„rósz, káromkodós." 1736-ban Sentei uevíí tanító rn arasz- tatott; de nem maradt. Jött helyette ugyanekkor Szigeti Ferenc, kinek idejében 1749 ben pirongatták a hérmán- szegieket, hogy a „parókhia minortu — vagyis t. i. a tanítói lak- és iskolát — 12 év óta nem csinálták Ján k o u ; pedig ez az ő teendőjük lett volna. Marasztották Szigetit holtig; de 15 évi tanítóskodása után 1751-ben önként lemon
dott öregsége miatt. 1751-ben Újvárosi Márton hivatott meg tanítóul. Elment-e? Nem tudható. 1752-re Makiári Sámuel volt Jánkra tervezve; de hihetőleg el nem ment.
1753-ban mint májtisi tanító emlittetik. Jánkon ezután ta
nító sem volt egész 1823-ig, a midőn a felszaporodó hí
veknek meghagyja a vizitáció, hogy rektort vigyenek.
1829-ben már Mándy Benjámin a tanitó, a ki az egyház
megyének a Jánk és Majtis közötti viszonyt szabályozó rendelete ellen a népet felizgatta, a miért keményen meg
dorgáltatok. Az 1831/2 iki vizitáción nem lévén tanitói működésével megelégedve a nép, hivataláról egy időre lemond. Utóda 1832/3. Tóth József, kedvességben van, s igy marad mint szorgalmas tanitó 1835/6-ig, de már az 1836/7-iki vizitáción a szintén dicsért Szilágyi Dánielt marasztják meg tanitó- és lévitának. 1838/9-ben a vizitáció figyelembe s a jobb tanítók közé sorozni ajánlja.
1839/40-ben előléptetést kér, s hihetőleg 1841-ben meg is nyerte. 1841/2—44/5. Szegedy István, kit dicsérnek, de a ki a csekély fizetés miatt más helyre költözött. Az 1845/6-iki vizitáció utóda Szilágyi Dánielről azt irja, hogy egyetlen egy tanítványát sem találta. 1846— 48. Vatay Mihály, ki csekély eredményt tanúsított. 1848—50. Ki
rály Pál. 1850—53. Bernát Antal. 1853—59. Csengeri István. 1859—64. Nagy Zsigmond segédlelkész, jeles tanitó, ki innen cs.-bagosi lelkészszé lett. 1864— 65.
Kalós Péter segédlelkész. Őt követte Mándy Antal, ki itt meghalt, és Juhász József, majd Lukács Gyula váltott fel 1866-ig. 1866—69. Réz István, rendes lelkész vol t a tanitó. 1869—71. Bernáth Károly. 1871 — 72. Fodor L a
jos. 1873. Domián János. 1873—74. Farkas Antal.
1874 tavasza óta Peres János.
V. B e l h i v a t a l n o k i f i z e t é s e k . 1703-ban a két belhivatalnokot következőleg fizették: 1) Minden gazda
ember, a kinek 2 hold vetése van, ád 3 kereszt búzát, melynek egyike a papé, másika a tanitóé. 2) A kinek vetése nincsen, ád 3 véka búzát, egyike a tanitóé. 3) Az ekklézsia rétjét falustól tartoznak megkaszálni, feltakarni és kihordani. 4) Fát minden ember ád 1— 1 szekérrel, mely
ből a tanító '/j-dos. 5) Halotti prédikálásért 1 frt. 6) Házasulók esketésétöl 30 poltura. 7) Keresztelésért 24 dénár. 8) 3 mezeje lévén a helységnek, kettején van 3—3 szántóföld, egyiken 2, melyeket kétszer szántanak meg. 9) A jövevények és zsellérek fél bért adnak. 10) A guzsalyos özvegyek adnak 3— 3 sing vásznat, melyből y3-dos a tanító. 11) A tanítónak adnak egy kerülésbeli coquiát. 12) Adnak a tanítónak halotti temetésért 8 pol- turát vagy 1 tyúkot s 1 kenyeret. (Bélteki Matricula usu
alis. 101. lap.) 1725-ben Eötvös Miklós udvarából fizettek a papnak 15 forintot és 5 köböl búzát, az özvegy Ajtay Mihály udvarából 5 forintot és 5 köböl búzát. 1875-ben a jánki tanító fizetése: 9 köböl búza; 4 '/2 szekér széna;
9 hold sovány föld; 1 '/2 hold kaszáló; 5 öl tűzifa; mintegy 18 tanköteles gyermektől 7 frt. 20 kr., 18 véka zab, 18 csirke, s a fensőbb e. hatóságilag megállapított stoláre és szállás.
VI. T e m p l o m , ú r a s z t a l i k é s z l e t e k ; e g y é b e g y h á z i s i s k o l a i é p ü l e t e k ; i n g ó s á g o k és i n g a t l a n o k . Bár az ős templom a kathólikusok részére elfog
laltatott is ; mindamellett megismertetjük azt, mint közép
kori műemléket, röviden a következőkben: épült — építési modora után Ítélve — a XV. század 2-ik felében tégla és terméskőből. Egyetlen hajójának hoszsza 8 ö l; szélessége 5 öl; magassága 5 öl. A szentély hoszsza 4 öl; széles
sége 4 ö l; magassága 4 és '/s öl. A hajótól a szentélyt csúcsíves diadalív választja el. Boltozat csak a 8 szög három oldalával zárt szentélyben van és ez csúcsíves.
Kapuzata 2 van, a nyogoti végén s a déli oldalán a hajó
nak s mindkettő csúcsíves; de az utóbbi be van rakva.
Az ablakok a templom déli oldalán vannak. A hajón 2 s a szentélyen 3, mindenik csúcsíves, felül kőrózsákkal.
A jelen század eleje óta használt oratórium a már előadott módon a gf. Barkóczy-féle cselédház végében alakíttatott, kelet felől. (Török Mihály gondnok idejében