I. A k ö z s é g és e g y h á z r ó l á l t a l á b a n . Fekszik a Szamos közelében termékeny határral. 1417-ben már a Drágffy-család bírja, s Vedresi fordulóját Csernavoday István elfoglalja. A Drágffy-család kihalása után ennek örököseire szállt, majd báró Vécsey család lett foldesurává.
A hitjavitás előtt mint róni. kath. egyház az ugocsai főesperességhez tartozott. 1332-ben Abrahám nevű' papja 7 garast fizetett pápai sexennális dézma gyanánt. 1334-ben Tamás nevű' papját szintén ott találjuk a dézmafizetők
közt. (Schemat. Cleri. Szatmár. 1864. 48. lap.) A refor
máció a Drágffy-esalád pártfogása mellett erősödött meg benne. Ettől fogva a szatmári ref. egyházmegyének egyik anyagyülekezete volt, mit 1629. és 1638-ban nyert úrasztali készletei is igazolnak. Az egyházmegyei jegyzőkönyvekben pedig 1670-ik éven kezdve némely tagjainak válóperei is feltalálhatók. 1740-ben a csegöldi ref. jobbágyok közül, kedvét keresendő a pápista földesúrnak, sokan kathólizál- tak. Ugyanekkor panaszba teszik a vizitáció előtt, hogy adóba adták azon 17 frtot, melyet vármegyeszerte koldul
tak romladozó templomuk kijavítására. Szintén ekkor ha
gyományozott Várady Mihály csegöldi postamester 40 frtot az egyháznak és egy szőnyeget a kathedrára. (Protocollum Jeremiae 193. lap.) 1778-ban báró Vécsey földesúr elvette a paplakot s a papot taxás házba szorította. Kevés idő múlva más telket adott ugyan az elvett helyett, de a la
kosok előre sejtvén szétszóratásukat, nem nagy kedvvel fogának az építkezéshez. Az egyházmegye biztatta és ser- kentgette őket, s e serkentés után 1780-ban zsindelyt szereztek Maróthy Ferenctől 30 írton, zsindelyszeget 29 írton s a templom kijavításához fogtak, melyre egy Ló- nyayné 25 vfrtot ajándékozott.
E mozgalmak közepette lepte meg őket a veszély. Az egyházmegye ekkor mást nem tehetett, minthogy 1780-ban összeiratta a csegöldi egyház javait, megmentendő legalább azok emlékezetét. A földesúr pedig elfoglalta a kőtemplo
mot tornyával, harangjával, tanítói s papi lakával, mely utóbbihoz — a Bélteki Usualis matrikulája szerint — egy darab kaszáló s mindkét mezőn négy-négy köblös föld tartozott, s mindezeket egyesült oláhok birtokába ju tta tá ! Báró Vécsey István tábornoknak egy •— a sárközi Vécsey levéltárban őrzött — irata e nemzetiség ellen elkövetett bűnt s vallássértést azzal akarja igazolni, hogy az ő távolléte alatt jobbágyai nagyon szabadjára voltak hagyva, s midőn ő az urbárium szerint dologra akarta szorítani, dolgozni vonakodtak, intéseit fel sem vették; sőt szemben kinevet
ték, elhallgatván: hogy a tábornok, jobbágyainak gyü
mölcsössel beültetett „Berek“ nevű porondját — miután abból kibecsültette őket — elfoglalta, a melyért azok nagyon elkeseredtek. A pap akkor hagyta el a parókhiális
házat, midőn a tiszttartó a ház lábfáit bevágatta, hogy ömöljék re á , ha ki nem megyen! Csegöld ma Császló filiája.
II. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e m é n y e k . A esegöldi ref. papokról 1720-ig mit sem tudunk. 1) 1720. táján Bélteki János, ki 20 írtját foglalta le fizetésébe s vitte el az egyháznak. 2) 1723. Hiripi András. 3) 1724— 37-ig Csávási István, ki sokszor betegeskedett. A földesúr által sanyargatott hall
gatói nagyon hiányosan fizettek neki s e miatt az 1731.
vizitáció a szolgabiró által rendeli fizetését behajtatni.
1737-ben már azon okon nem merik marasztani; mert ők magok sem bizonyosok benne, ott maradnak-e Csegöldön.
Az 1734-iki vizitáció megjegyzi, hogy Sárosi nevű tiszt
tartó hamisan vádolta, halállal fenyegette s azt fogadta, hogy a koporsóban is megveri. 4) 1734—40. Szikszay Ferenc, kinek 1738-ban új parókhiát kezdtek építeni.
Hallgatói őt sem merték marasztani a fentebbi okokból, mindamellett csak 1740-ben távozott közűlök, menvén Szamosbecsre. 5) 1740—43. Somogyi Ferenc, ki hall
gatói egyrészének kathólizálása folytán megcsökkent fize
tésének hanyag beszolgáltatása miatt panaszol. 6) 1743.
Gryalai Sámuel, ki 1744-re is megmarasztatott; de hihe
tőleg meghalt; mert az 1745. januári vizitáció ezt irja:
„az üres parókhiát esperes hire nélkül elfoglalta 7) Pataky János. Papot kér az ekkla." 8) 1745—46. Visky Márton lévita, ki az 1746. elein tartott vizitáción azt panaszolja, hogy az ekkla a „szent pénzt" elvesztegette, s a tanitói fizetést neki megadni nem akarják. Erre a vizitáció a szolgabiróhoz fordult s a sz. pénzt az hajtotta be. Ekkor ismét megnépesedvén az egyház, 1747-re papot kért. 9) 1747—51. Solymossy József rendes lelkész. 10) 1752—56.
Sárói András egyházmegyei ülnök. Hallgatói 1753-ban két aszszonyt boszorkánysággal vádoltak, kiket a m iatt, hogy (a mint ők hitték) egy férfit impotenssé tettek, 3 frtra büntettek s esegöldi bírák. 1757. és 1758-ban nem szól Csegöldről a vizitáció. 11) 1758—63. Vecsey György.
12) 1763—66. ifjabb Újvárosi Nagy Sámuel. 13) 1766—
1769. Somodi Mihály e.-m. ülnök. 14) 1769—71. idő
sebb Újvárosi Nagy Sámuel e.-m. jegyző s 1769. esperes.
1772— 75. nincs szó Csegöldről. 15) 1774—76. Mogyo
rósi András, kit „ez a keresztyén vallással egészen fel
hagyó ekkla nem maraszta." 16) 1776— 1780. Pankotai Imre, 1777-ben már nem akar megmaradni, mivel az ekkla a parókhiális házzal nem gondol, és mert harangozni nem szeretett; 1779-ben már — elvétetvén a parókhia, — taxás házban lakik; 1780-ban — előre látván a csegöldi egyház pusztulását, — sem maga nem m arad, sem hallgatói nem merik marasztani. 17) 1780-ra Komáromi Józsefet rendeli az egyházmegye Csegöldre.
III. T a n i t ó k s t a n ü g y . Csegöldön is, mint kez
detben mindenütt, a papok tanították az iskolát is. És noha a Bélteki Usualis matriculája 1707 körül már tanítói fizetést említ: mindazáltal csak 1713-ban említi a Tar- czali-féle e.-m. jegyzőkönyv 306. lapja 1) Tóth Balázst csegöldi külön tanító gyanánt. 2) 1724. Seres János. 3) 1725. Váraljai János dislokáltatott Csegöldre, ki helyett aztán 4) Németi N. N. rendeltetett s ez ott lakott 1731-ig.
1731-től a tanitók neveit nem jegyzé fel a vizitáció.
1734-ben új iskolát s tanítói lakot építettek és a tanítót is megmaraszták egész 1736-ig. 5) 1737—48-ig Viski Márton lévita a tanító. 6) 1748. Ujfalussi János. 7) 1749—50. Józsa Imre. 8) 1752— 61. Pusztai György. 9) 1761—66. Tóth Sámuel. 10) 1768. Vecsey István, ki innen Cégénybe ment. 11) 1769—72. Tóth József. 12) 1774. Szilágyi György, kit a csegöldiek papul szerettek volna. Itt lakott 2 évig, a mely idő túl nem vala többé Csegöldön ref. tanító.
IV. B e l h i v a t a l n o k i f i z e t é s e k , a) L e l k é s z i fize
tés. 1785: 1) Minden gazda, a kinek 2 hold vetése van, fizet 3 kereszt búzát; a kinek egy hold van 24 kévét; a kinek egy sincs, 3 véka búzát. 2) Garaspénz 6 dén. 3) Minden gazdától egy szekér fa. 4) A parókhiális kaszálót az egy
ház lekaszálja, fel is gyűjti, be is hordja. 5) Két nyo
mású mezőjökön volt 4—4 parókh. szántóföld, melyet az egyház kétszer tartozott megszántani. 6) Guzsalyos özve
gyek fizettek 3 sing vásznat. 7) Stolare: Keresztelés: egy t y ú k , egy kenyér; esketés és halotti predikálás: 1 frt.
(Bélt. Us. Matric. 25. lap.)
b) T a n í t ó i f i z e t é s 1707 : 1) A kinek 2 h. vetése
van, fizet egy kereszt búzát; a kinek egy van, vagy vetése nincs, 2 véka búzát. 2) Minden gazda ad egy szekér fát.
3) Halotti éneklés: 4 polt. 4) Egyszeri kókvia (sorfőzés).
5) Tanít vány i tói tandíj. (B. U. M. 25. lap.)
V. T e m p l o m és ú r a s z t a l i k é s z l e t e k . A cse- göldi templomot igy írja le dr. Henszlman: „Téglaépités a XV. századból. Az egyetlen hajó nyugati közepén to
rony ál l , mely egész magasságában megtartja a négyszeg alakját , szabad két sarkán 3 osztályú tám szökik ki diagonál irányban. A temp. hajónak szélessége falközt 22' 3", hosz8za a diadal-ívig 37' 5", amannak van oldal
bejárása is déli falában, hol két csúcsíves ablakot is lá
tunk. Nyugati két sarkán a hajó nem támot, hanem fél
oszlopot mutat, mely mint a tám felső részén gyengítve van. A szentély a nyolczszög 3 oldalával van zárva, hoszsza 20', szélessége 16' 6". Itt rendes tárnok is for
dulnak elő, melyek a hajó oldalán hiányzanak. A szen
télynek még megvan a régi boltozata, mig a hajóban csak famenynyezet látszik. “ (Archeológiái közlemények IV.
köt. III. fűz. 143. lap.)
U r a s z t a l i e s z k ö z e i közül az 1725. és 1726. vi- zitáció bizonysága szerint egy aranyos ezüst poharat
„1629-ben adott a csegöldi ekklának C. Z. W. Kát.
Anna aszszony, a néhai nemes és vitézlö Brebiri, Melith úrnak özvegye." 1638-ban pedig Horváth Adám adott számára egy ón-tányért.
VI. E g y h á z i i n g a t l a n o k . A csegöldi ref. egyház
ban mind a lelkésznek, mind a tanítónak külön parók- hialis telke volt; az elsőhöz mindkét mezőn 4—4 köblös föld tartozott, melyeket a földesúr elkobozván, hihetőleg gör. kathol. oláh jobbágyi papjának adott át.
Jelenleg a Csegöldön lakó egy-két ref. lakos a császlai anyaegyházhoz tartozik.