állomány: 10 h. 760 D 0 sz. f. 1 h. 800 D® nádló, mind ezek 1600 □ ölével számítva.
I n g ó s á g o k : Az anyakönyvek (1776-ban kezdve s azóta folyton vezetve); egyházi különféle jegyzőkönyvek;
egyházkerületi s megyei jegyzőkönyvek és a lelkészi hivatal pecsétje 1833-ból.
VI. N é p e s s é g . 1801: Lelkek száma 265. 1877:
Lelkek száma 196, újházasok sz. 1, szülöttek sz. 15, konfirmáltak sz. 11, ha l ot t aks z . i l . I s k o l á s o k . 1801:
28. 1877: tankötelesek 6— 12 évesekig 21, iskolába jár 19, iskolát idő előtt elhagyó 1, teljesen iskolátlan 1.
benne, mint ez az 1662-iki megyei nyomozásból kitetszik.
1848 előtt jobbágy község volt.
A reformációt előzőleg róm. kathólikusok lakták; de ekkor alkalmasint beregmegyei vásáros helyein, a javí
tott hittel megismerkedvén: protestánssá lett s a szomszéd nagyobb Milotával — mint ennek leányegyháza — a be
regi ref. egyházmegyéhez csatlakozott. 1673-ban népessége megszaporodván, elvált Milotától s anyaegyházzá lön.
Mint ilyennek élete inkább békésnek mondható, kivévén a belhivatalnoki fizetések megcsonkítására irányult néhány izbeli zavargást. Különben a beregi ref. egyházmegye jegyzőkönyvei 1600. juli 2-ától emlékeznek Csécséről, de leginkább csak váló- és házassági pereit említik a XVII.
századból, igy p. 1600., 1610., 1627., 1647., 1667., 1686., 1695., 1698. évekből. A legelső gondnok-választás, valamint a presbitérium alakításának évét nem tudjuk.
Tanítója 1804. óta van. A szatmári ref. egyházmegyébe az 1821-iki koordinációval kebleztetett át. Ezóta — külö
nösebben 1848-tól fogva, — csendes de biztos léptekkel halad virágzása felé.
II. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e m é n y e k . A csecsei ref. papok névsorát 1735-ig nem ismerjük. Ezentúl is csak hézagosán, jelesül:
1) 1735. Nagy Győri Pál, a ki egy nagy-győri kancsót ajándékozott sákramentomi edényül. 2) 1743. Debreceni János, kinek hitvese Lenkey Sára egy óntányért s egy aranynyal himzett fehér kendőt adott az úrasztalára. 3) 1754. Badalai máskép Orosz György; jeles szónok. Ennek idejében, az 1754. febr. 13. vizitáció elébe idéztetik Kende László úr, hogy a templomba járást fél évig elhanyagolni merészkedett. 4) 1763. Viski Mihály. 5) 1764. Gönczy György. 6) 1766. ismét Badalai György. 7) 1776. Rinót Pál egy bajos ember. 8) 1777—84. Vásárhelyi Sámuel.
9) 1784—93. Szabó Mihály, kinek fizetését 1787-ben levonni akarták, noha — még 1792-ben is, — minden kötelmei teljesítésében fáradhatlannak mondatik. 10) 1794—
97. Izsó István. 11) 1797— 1800. Szűk István, kit mint papot és tanítót is egyaránt dicsérnek; mindamellett 1799.
és 1800-ban ok nélkül akarnák változtatni. 12) 1801—04.
Hamar Mihály. 13) 1804—07. Székely János. Ekkor a
bel-28*
hiv. fizetés dolgában e.-megyei küldöttség jár kinn. 14) 1807. Kurmai Balogh István. 15) 1808—09. Kátai István e.-m. ülnök, ki itt meghalt. 16) 1809. az öreg Kömley Mihály rendeltetett helyére félfizetésre; de az egyház nem akarja elvinni. 17) 1810—20. Bihari András. Alatta 1815. elveszít az egyház egy kaszálót; mert a gondnok a tulajdonjogot biztositó okmányt elsikkasztotta. 18) 1820.
Nagy József. 19) 1821— 24. Füsüs Dániel, kit igen ked
veltek. 20) 1824—27. Szíícs István, kinek a keresztelés bejegyzéséért nem akartak hallgatói stólát fizetni, a gya
korlatra hivatkozván; holott dij levelében benne volt. 21) 1827—43. Melegh Dániel; szeretett lelkipásztor, kinek a lakhatlan épület helyett 1828-ban új paplakot építettek.
22) 1843—71. Nyilas József, előbb porcsalmai lelkész, ki fürdés közben — dacára hogy híres úszó volt, — a Tiszába fűlt. 1871 óta Illyés Károly.
III. T a n í t ó k és i s k o l a ü g y . A csécsei tanulók haj
dan Milotára jártak iskolába; 1673-tól pedig — anya
egyházzá lévén Csécse, — a lelkészek tanították az iskolát.
1804-ben már a pap mellett tanítót is találunk Csécsén;
de még ekkor talán csak segédtanító volt az s a pap tartotta; mert a tanítói fizetésről még az 1809 iki dijlevél- ben sincs szó. Különben a tanítók névsora 1804. óta fon van tartva, jelesül: 1) 1804. Őri József, ki végre mint c8.-ujfalusi pap halt meg. 2) 1805. Komáromi Béniámin.
3) 1812. Ajtai József. 4) 1814. Szilágyi Imre. 5) 1815.
Bakó György. 6) 1816. Juhász József. 7) 1821—24.
Veres Imre, ki szelid jámbor ember volt ugyan; de a jegyzői hivatalban — mely úgy látszik össze volt kötve a tanítóival, — járatlan. 1822-ben nem talál a vizitáció iskolájában gyermeket s azzal fenyegeti, hogy ha a hely
osztó-gyűlésig az iskolafelügyelő és a pap jó bizonyságot nem tesznek felőle: más egyházba sem alkalmaztatik. 8) 1824—27. Költő János. 9) 1827. Rápolti Mihály, szor
galmas tanító; de ki nem akart maradni, mert sem kerí
tése sem egyéb nyugalma. Az 1828. januári vizitáció előtt előléptetésért esd. 10) 1828-iki nov. vizitáció Hermon András hanyag tanítóról azt jegyzi meg, hogy „volna in posse si non deficeret in moribus." Ezt követték: 11) Széles Zsigmond, 12) Sárkány János, 13) Fórizs János,
14) Szaplonczay Pál, 15) Körösi István, 16) Sós József, kik több-kevesebb szorgalommal és sikerrel tanítottak 1841-ig. 16) 1841-től Tóth József. 17) 1850. iQ. Peres József. 18) 1852 óta Kassai Sándor, kinek több Ízben volt dicséretes iskolája.
IV. L e l k é s z i és t a n í t ó i f i z e t é s e k . A belhiva- talnoki fizetés — a népesség csekély száma miatt — min
denkor terhelő volt. „1787-ben a kiknek 10— 12 kereszt búzájok termett, fizettek a p a p n a k 4 keresztet; de sze
rették volna úgy fordítani a dolgot, hogy a kik 18 ke
reszttel bírnak, csak azok adnának 4-et, a kiknek keve
sebb lenne, azok 5 vékát s a kiknek semmijök sem terem, azok 4 vékát adnának tisztán." E törekvés úgy látszik sikerült ; mert e század elején kelt dijlevél szerint:
1) a 18 kereszt terméssel biró gazdák fizettek 4 keresztet 16 kévéjével; 2) 16— 12 keresztig bírók 3 keresztet; 3) a kiknek 13 kereszten alul termett 1 köböl búzát szemül, rostálva; 4) a sarlóval keresők 3 véka szemes-életet; 5) a feleséges zsellérek 2 vékát; 6) a feleséges pásztorok 1 v. irtot; 7) a nőtlen legény 10 garast; 9) a feleséges cigány 3 máriást; 10) a kész gazdaságban maradó özvegy, termés-aránylag fizet szinte; 11) az olyan özvegy, kinek kisebb gazdasága van ugyan, de nincs fia sem alkalmas cselédje, 1 ‘/2 véka búzát; 12) a guzsalyos özvegy 3 pe
tákot; 13) minden kaszálóval biró gazda jó félszekér szénát; kinek nincs, 1 máriást; 14) járó jószágos gazdák egy-egy szekér fát; 15) liarangozó-pénz minden háztól 6 k r.; 16) minden gyermektől tandijul 1 v. írt., % véka szemes tengeri, vagy 4 garas, 1 csirke s 1 szekér f a ; 17) temető- s templom-kerítés közti föld füve; 18) stoláre.
1874: keresztes és vékás élet mintegy 50 köböl; 20 két soros szekér széna; 8 öl kemény tűzi fa; 33 és ‘/2 vékás föld s 1 db. kaszáló; 9 fit. máriás pénz; stolárék.
A t a n i t ói fizétés 1804. a következő volt: minden gazdától, kinek termett, 1 véka búza, kinek nem termett, 1 tetés véka tengeri; feleséges pásztortól 1 huszas; házas zsellértől 1 rhfrt.; özvegyektől 30 v. ez. k r .; minden gyermektől 1 rhfrt., '/2 véka tengeri, 1 csirke minden gyermekes apától, 1 szekér f a ; kinek jószága nincs, fa helyett 1 máriás; minden háztól 6 kr. harangozó-pénz.
1874: Mintegy 9 köböl búza s 6 köböl 1 véka tengeri;
4 öl kemény tűzifa; 11 frt. máriás pénz; tandíjul m.-e.
5—6 írt. s minden tanulótól 1 csirke; stolárék. — (1874.
dec. 6. ö. ir.)
V. T e m p l o m , t o r o n y s h a r a n g o k . U r a s z t a l i k é s z l e t e k . E g y h á z i és isk. é p ü l e t e k . I n g a t l a n és i ngó j a v a k . A legelső csécsei templom a már emlí
tett milotai temetőnél volt s az anyaegyházzal közösen használtatott. Elbontása alkalmával a csécseiek az u. n.
„cs écs ei a j t ó t “ elhozták, s a mai Csécsén építvén egy fatemplomot, arra alkalmazták; de ez is körülbelül egy századi fennállása után elbontatván, az ajtó eladatott s nemes id. Kiss József vette meg s még 1848-ban mint méhes-ajtó használtatott. Az elbontott fatemplom helyén kőalapon talpra építettek egy vályog-falú zsindelyes templomot.
Az útca közepén emelkedő f a t o r o n y b a n 2 harang függ. Az egyik 1 mázsa 25 fontos, ezen fölirattal: „A csécsei ref. ekkla öntette a maga költségén Ao. 1771“ ; — a másik m.-e. 40 fontos ezen felirattal: „Jesus Nazarenos Rex Judeorum Ao. 1619. Sviusi Janus. “
U r a s z t a l i k é s z l e t e k : 1 félmeszelyes ezüst pohár ezen körirattal: „Magos János és D. 0. adta a csécsei ekkla számára Ao. 1695.“ ; 1 cintányér — „Oblat P. E.
R. G. D. Ekklae Csécse 1741“ — más cintányér Melegh D. leik. ajándéka 1841; 2 cserépkanna; 1 sáhos abrosz
„Ko. E r.“ jegygyei; 1 csipkével szegélyzett abrosz; 1 szögletein aranynyal hímzett gyolcskendő; 1 vörös se
lyemmel s ezen felirattal hímzett kendő: „Horki Andrásné.
N. E. A. D. I. D.“ ; 1 más gyolcskendő veres selyem
me l ; 1 fekete szélű kendő, 1 vörös virágos selyemkendő.
E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k . A templom szom
szédságában áll a kőalapra épített elég kényelmes p a p i l a k zsindely tető alatt. Udvarán jókarban levő mellék- épületek vannak. Az i s k o l a és t a n í t ó i l a k kissé távo
labb van a templomtól; telkét egy Milotáról beszármazott Kis Tamás nevű ember hagyta 1749-ben a milotai és a csécsei eklának, melyből az utóbbiak a milotaiakat kiszo- riták, miből per keletkezett. Az iskola talpra, paticsból épült, zsindely tetőzettel. Van még a helységtől ajándé
kozott helyen egy vályogból épült kocsmaháza is az egy
háznak. Minden egyh. isk. épületei pedig tűz ellen bizto- sitvák.
Különböző cimeken birtokolt ö s z s z es i n g a t l a n j a v a k : Udvar s temetőhely a) 1000 □ öl, b) 1 hold 1000 □ öl; szántóföld: 6 hold 940 □ öl; rét és kert: 1 hold 715 □ legelő: 169 □ öl, mind 1600 □ ölével.
I n g ó s á g o k : 3 db. anyakönyv, kezdve 1776-on:
3 db. körleveles jegyzőkönyv; 1 db. közjegyzőkönyv;
egyházker. s megyei jegyzőkönyvek s nyomtatványok s iratok. I s k o l a i s z e r e l v é n y e k : 1 isk. anyakönyv; 1 fekete tábla; fali olvasótáblák; 1 méter tábla; 20 pala
tábla; 16 darab kézi és vezérkönyv; 1 Magyarország fali térképe; 3 kézi térkép; 1 földgömb. (1874. dec. 6. ö. ir.)
VI. N é p e s s é g . 1787-ben áll az egyház 28 csa
ládból. 1808. lélekszám: 219, szülött, sz. 7, megholt, sz. 6. 1877: leik. sz. 246; szülött, sz. 8; újházas. sz.
1; halott, sz. 12. I s k o l á s o k . 1804: iskolások sz.
31. 1877: tankötelesek 6— 12 évig 35, iskolába jár 35.