végett a szatmári ref. egyházmegye — 1877. ápr. gyűlése 37. sz. határzatával — a helyszínére egy küldöttséget ne
vezett ki. Az i s k o l á n a k telke nem lévén, bérelt helyiségben van.
d) I n g ó s á g o k . Anyakönyv van 2; 1791. és 1833- ban kezdve. Különféle egyházi jegyzőkönyv 3; egyház
kerületi jegyzőkönyv és nyomtatvány 26 db. A lelkészi hivatal pecsétje, melynek címere a zászlós bárány, 1833- ból való.
e) I n g a t l a n b i r t o k o k , a) E g y h á z i b i r t o k : Belső telkek stb. 2 h. 363 □ öl. Lankaföldek: 2 h.
236 □ öl. Nem terményező tér. 2840 □ öl. Öszszesen 7900 □ öl. b) L e l k é s z i á l l o m á n y : Belbirtokban 245 tizedhold. Szántóföld: 19 hold és 500 tizedhold. Kaszáló:
6 h. 500 t.-h. Erdő vagy maradványföld: 8 h. Nem term.
tér.: 41 □ öl. Öszszesen 38,361 □ öl. c) T a n í t ó i á l l o m á n y : Belbirt.: 791 tizedhold. Szántóföld: 9 h. Ka
száló: 3 h. Erdő vagy marad, föld: 4 h. Nem term tér.:
24 □ öl. Öszszesen: 18,794 □ öl. — (1875. febr. öszszeirás.) VI. N é p e s s é g . 1877: Lelkek száma 355, újházasok sz. 6, szülöttek sz. 10, konfirmáltak sz. 6, halottak sz.
13. Iskolások: tankötelesek 6 —12 év közt 29, isk. jár 19, isk. elhagy. 10.
tudjuk; de bizton hihető, hogy a Szamosközön megforduló hadak sarcait Darnó sem kerülte el. Az 1662-iki vizsgálat szerint a Cobb szatmári német várőrsége, a gazdaságban ejtett tetemes károkon felül, 100 frtnyi kárt tett benne.
A hitjavitást előzőleg kathól. hely volt és alkalmasint Kisszekeres vagy Namény filiája. A reformáció a Drágffy- család pártfogása mellett gyökerezett meg benne s alkal
masint anyagyülekezetéből reform áltatott.
Széles szerint hajdan a kisszekeresi ref. egyház filiája volt Darnó, később az 1709-iki pestis és az 1717-iki tatárdulás alatt, a vele együtt nagyon megapadt Kisnamény- hoz csatlakozott s a két gyülekezet együtt tartott egy Kisnaményban lakó lévitát. Előbb talán temploma sem volt, hanem a lakosok a közeli anyaegyházba jártak át istenitiszteletre; később hihetőleg a Darnón átfutó patak partján lehetett valami kis fából öszszerótt imaház, míg
nem Kölcsey Sándor kegyes özvegye P é c h y A n n a földes- aszszony templomhelyet és parókhialis telket ajándékozott a darnói reform, egyháznak. Ezután noha Kisnaménytól el nem szakadt, 1775. május 1-én G ö r g é n y i M i h á l y t állította be preceptorul; 1791. márc. 23-ikán pedig a szatmári ref. egyházmegye anyaegyházzá emelte, a midőn Kisnaménytól végleg elválván, papot hozott. Ez idő óta a darnai egyház pártfogója Péchy Anna örököse K. Isaák Gáspár lett s most az ő utódi közül Szegedy Antal egy
házmegyei ülnök, kitől mint főgondnoktól az eddigi támo
gatás után e kis egyház minden jót remélhet, s ki 1877-ben a parókliiális telek bővítésére 30 □ ölnyi tért ajándékozott.
EL. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e m é n y e k . 1) 1791. máj. 26—96. Tardy László előbb gacsályi, később naményi pap. 2) 1796.
Biró Balázs. 3) 1797— 1801. Kiss Mihály. 4) 1801— 1803.
Horváth Béniám. 5) 1803—1806. Vass Gábor. 6) 1803—
1806. Nánási Mihály, ki innen Amaczra ment. 7) 1807.
Tardy Mózes, ki aztán hérmánszegi pap lett. 8) 1808—
11. Horváth Béniám. 9) 1811— 16. Dobos András. 10) 1816—20. ismét Horváth Béniám. 11) 1820—24. Szűcs István, ki alatt a templomszék miatt viszály volt az egyházban s az 1823-iki vizitáció által, egy templom
kerülő vallástalan ember, a polgári hatóságnak megbün
tetés végett kiadatni rendeltetett. 12) 1824—34. Baranyi Mózes, kit követtek: 13) Béres Mihály, 14) Gáthi István, 15) Tacsi Bálint, 16) Zathurecky János, 17) Országh Pál, 18) Tarczy László, 19) Szűcs István, 20) Szabó József, 21) Horváth István lelkészek. Ez utóbbit, ki innen Nagyarba ment, 22) Fiié János váltotta fel 1854-ben , ki azóta folyvást Darnón lelkészkedik.
III. T a n ü g y s t a n í t ó k . Mig Kisszekeres és illető
leg Namény filiája volt Darnó, iskolás gyermekeinek a nevezett helyekre kellett volna járniok iskolába. 1775-ben külön tanitót hozván Görgényi Mihály személyében, hely
ben nyitott iskolát, melyben G.-t 1780—87. Kis József váltotta fel. 1787—91. pedig Horváth Béniám előbb oroszi tanító működött mint darnói tanító. 1791-ben anya
egyházzá lévén Darnó, azóta a lelkészi hivatalhoz van kötve az iskolatanitás is.
IV. B e l h i v a t a l n o k i f i z e t é s e k . L e l k é s z i f i ze
t és 1707. körül: A mely gazdának egy hold vetésénél több van, ad két kereszt búzát; a kinek nincsen: 3 véka búzát. Adnak 3 szekér fát is. Kereszteléstől, esketéstől fizetnek szokás szerint; azért 8 polturát, emezért 1 frtot;
a nemesek egy tallért. T a n í t ó i f i z e t é s 1707. körül:
Minden gazda kinek vetése van, egy kereszt búzát, a kinek vetése nincs, egy vékát. Adnak egy szekér fát is.
(Bélteky Us. matr. 22. lap.) Ezen proventus előbb a na- ményi belhivatalnokoknak fizettetett. L e l k é s z - t a n í t ó i f i z e t é s 1801: 48 kereszt búza; 3 köböl szemes-élet; 20 szekér fa ; 3 fordulón 4 hold föld szántással; 2 rhénes- forint készpénz; 4 rhfrt. stoláre. 1875: 32 köböl gyűlt búza; 19 hold s 646 □ öl szántóföld, melynek adóját az egyház fizeti; 6 öl fa; tandíjul 6 köböl zab s minden tanítványtól 1 frt., öszszesen mintegy 25 frt.; stolárék.
V. T e m p l o m és ú r a s z t a l i k é s z l e t e k . E g y h á z i i n g a t l a n és i n g ó j a v a k . A darnói ref. egyháznak a jelenlegit megelőző temploma, egy előtte álló haranglábbal együtt, melyen egy 120 fontos, minden felirat nélküli, de igen régi harang függött, fából készült, s a menynyezeten levő felirat szerint 1767-ben épittette azt legnagyobb részt Kölcsey Sándor kegyes özvegye P é c h y A n n a , az általa
ajándékozott területre. E fatemplom helyett épített a daruéi egyház egy igen csinos s az újabb Ízlésnek megfelelő templomot téglából a K. Isaák Gáspár bő segedelmezésével, melynek alapja 1824. ápr. 4-én tétetett le, beszélvén ez alkalommal H. Kiss Áron, kisnaményi lelkész Esdrás III:
10. 11. verséről.
Az ú r a s z t a l i e s z k ö z ö k közül egy aranyfonállal varrott kendőt Péchy Anna adott 1746-ban, egy ezüst
fonallal dÍ8zitettet Péchy Ágnes Érsemlyénből 1764-ben;
a 3-ikat Kölcsey Sándor, a 4 iket ns. Szabó Mária 1832., az 5-iket ns. Bartus Éva. Van ezeken kívül két kis virágos és egy veres selyemkendője; egy minden felirat nélküli igen régi ezüst pohara, két ón-tányérja s egy ón-kannája, mely utóbbiak szintén Péchy Anna úrnő ajáudoki.
A p a r ó k h i á l i s t e l e k , mint már említők, Péchy Anna Kölcsey Sándorné úraszszony ajándoka, ki azt 4 db. kaszáló- és 3 db. szántófölddel együtt ajándékozta.
Erre épített az egyház zsindelytető alá, vályogból, egy két lakszobával s tanszoba- és kamarával ellátott lelkész- tanítói lakot s egyéb melléképületet, mik jó karban tar
tatnak s a templommal együtt a tűz ellen biztosítva vannak.
Egyéb i n g a t l a n o k : Egyházi birtok: belső telek 110 □ öl; faiskola 371 □ öl; templomterület 117 □ öl;
szánfóföld 6 hold és 726 □*. Lelkész-tauitói állomány:
belső tel. 702 G °, foglár tel. 600 G °, szántóföld az első fordulón 11 hold 302 □ *, a másodikon 8 h. 344 G°.
I n g ó s á g o k . 1848 előtt volt az egyháznak Katona Juliánná kisaszszony ajándokából egy 319 rhfrtos kama- ralis kontraktusa is; jelenleg van egy 250 vfrtos állam- kötvénye s némi tőkepénze. Anyakönyve van 3 db. 1775- től jelenig. Egyházi jegyzőkönyve 2 db., alamizsnás diá- rium 1 db.; továbbá vannak egyházkerületi s megyei jegyzőkönyvei s egyéb nyomtatványai. Iskolai szerelvé
nyei: egy fekete tábla, fali olvasó-táblák s egy földgömb.
A parókhiális pecsét 1833-ból való.
VI. Né p e s s é g . 1801: Lelkek száma 78. 1877:
lelkek sz. 144, újházasok sz. — , szülöttek sz. 7, ha
lottak sz. 7. Iskolások 1877: tanköt. 6— 12. év közt 20, iskolába jár 10, isk. elhagy. 1, iskolátlan 9.