I. A k ö z s é g és e g y h á z r ó l á l t a l á b a n . Géberjén, hajdanta Gáborjánszeg, fekszik a Szamos jobb partján
termékeny határral. 1417-ben a Fülpessy-, Matuznay- és a Rozsályi Kun-család bírja. 1462. puszta és a Bátboriak felkérik. 1581. Réthey Péter; 1583. ennek neje Csápi Zsófia és Gyulaffy András; 1630. Cs. Zs. és második férje Mosdossy Imre s ennek magvaszakadtával 1659.
Jékey Ferenc bírja. Bírtak benne a gf. Bethlenek is.
Most legnagyobb birtokosa Jékey Mór alispán.
A reformáció hihetőleg földesúri pártfogás mellett honosult meg benne; mert azon családok, kik a refor
máció táján bírták, mind reformátusok voltak. A refor
máció utánni időkben Fülpösnek volt filiája egész 1670.
tájáig, a midőn a sárga német elpusztítván Ftilpöst, Gé- berjén lett az anyaegyház s hozzátartozott Fülpös, F.-Da- rócz és Györgytelek is, melynek harangja még 1726-ban is Géberjénben használtatott. A géberjéni egyháznak nagy pártfogója volt a gróf Bethlen-család is; mert gróf Bethlen Adám géberjéni malmának szabbathaléja egész 1717-ig a géberjéni papé volt, ez évtől fogva pedig annak fele a f.-gyarmatí papot illeté.
II. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e m é n y e k : 1) 1699. Nagyari Jakab később esperes. 2) 1717-ben Debreceni István. 3) 1720. Rápóti Miklós, ki egyszerre ajánlván magát Géberjénbe és Penyi- gére, előbb papi hivatalából egy hónapig letétetett, ké
sőbb pedig e büntetés arra enyhittetett, hogy vigyen 3 köböl búzát a szatmári iskolának. 4) 1724—30. Debreceni István, 1729-ben aszszeszszor. Alatta 1727. ns. Gézsenyi János 10 frtot ad az egyháznak. 6) 1730—31. Petróczi György. 1731-ben elvált Darócz s helyette Györgytelek lett a filia. 1732-ben megjegyzi a vizitáció, hogy a tem- plommal mit sem gondolnak, a pap kénytelen két kézi munkájával tartani fen magát. 7) 1732. Rápolti Miklós;
meghalt 1734-ben s 1735. tavaszáig fia Rápolti Sámuel szolgált mint lévita. 8) 1835—41. Tunyogi Lajos. 9) 1741. Debreceni István, ki ez évben meghalt. 10) 1742- ben — midőn Györgytelek elvált — Mártönfalvi Sámuel.
Ekkor adott Oláh Péter az egyháznak 12 frtot. 11) 1743. Rápolti Sámuel. 1744-ben Kocsord külön válván György'telektől, ez ismét Géberjén filiájává lön. 12) 1747—53. Mogyorósi András. 13) 1753—60-ig Solti Ger
gely. 14) 1762. Tótfalusi Miklós. 15) 1764—67. Megyesi István. 16) 1767— 71. Váradi János. 17) 1771— 76.
Radnóti Nagy János, ki 1776-ra nem marasztatott; mert híveiről a kathedrából gyalázólag szólott s 50 £rt. ára élő- fát s a templom új deszka kerítését feltüzelte. Ment Ko- csordra. 18) 1776. Almási István, ki 1780-ban Bagosra hivatott. 19) 1781. Sallai András. 20) 1782. ismét Al
mási István, ki 1783-ban panaszkodik, hogy a gf. Károlyi gyarmati tiszttartója, a géberjéni parókhiális földek után kilencedet akar venni. Meghalt 1784. januárban s helyét időközileg 21) Vitéz György töltötte ki tavaszig. 22) 1784— 87. Sz. Nagy János. 23) 1787. Mogyorósi András, kit 1789-re nem marasztottak; mert öreg volt. 24) 1789.
Hines János; ki itt meghalt. 1790-re hívták Kiss Mihály matolc8Í rektort, a traktus pedig rendelte 25) Ketzeli Ferencet. 26) 1791. Biró Balázs, ki a fa nem léte s a parókhiális teleknek a szomszédok javára 3 öl földdel megcsonkítása miatt nem maradt. Jött helyette 27) 1794.
Kalocsai Mihály, ki csakhamar meghalván, jött helyette:
28) Kiss Mihály gyügyei születés s egykor debreceni diák.
Utóda lett: 1801-ben 29) Pesti József. 30) 1803. Kassai Sámuel. 31) 1806. Zágoni Imre. 32) 1808. Kiss Mihály, ki itt halt meg. 33) 1808/9. Nagy György, ki elbete- gesedvén, időközileg szolgált: 34) Szabó András. 35) 1809—11. Csepelyi Mihály, mándi születés. Ez Simából jött s csak úgy maradt volna i tt, ha házát megfedték, őt magát fával ellátták s fizetését 1— 1 véka búzával nö
velték volna; de ezek teljesítése nélkül is megmaradt, sőt ugyanitt meg is halt. 36) 1811—15. Kazai István, kinek hasonló panasza volt, mint elődének. 37) 1814— 22.
Zathureczky János, ki 1814. és 1820. végén szintén pa
naszol, hogy háza nincs, nem fizetik és harangozni is kötelezik; sőt 1819-ben a tanító javára le akarnak fize
téséből fogni. 38) 1822. Nagy László, ki 1823-ban itt meghalt. 39) 1824. Szabó József. Ezt dicsérik hallgatói;
de ő panaszol, hogy 20 köböl búzából meg nem élhet. 40) 1826. Hunyadi János, ki hoszszas és az egyházmegye békéjét is zavaró perre adott okot. 41) 1827. Szűcs Ist
ván. 42) 1828. Kurovszky György, kinek idejében a templom rongyos. 43) 1829—33. Szabó József. 44)
1833—42. Gáthi István. 45) 1842. Horváth Béniám.
46) 1843—45. Ács András. 47) 1845—47. Márk Ferenc.
48) 1847—65. Zabolai Koznia István, ki Géberjénben balt meg. 49) 1865 óta Juhász József, egykor sályi rektor-káplán s kisari helyettes pap, ki csekély és sok
szor hiányosan beszolgáltatott fizetéséből ipának árván maradt családját is tartja.
III. T a n ü g y . T a n í t ó k . 1670-ig leányegyház lévén Géberjén, az iskolás-gyermekek hihetőleg az anyaegy
házba— Fülpösre — jártak iskolába; miután pedig anyaegy
házzá le tt, a tanítás kötelezettségét papjai teljesítették körül- belől 1770-ig. Ezen év tavaszától — ha előbb nem — Géberjénben lakott 1) Varga István preceptor. 1771-ben már ismét a pap tanított 1775-ig. Ekkor itt lakott — ha előbb nem — 2) Bornemiszsza Mihály 1777-ig. 3) 1777.
Somody Gábor preceptor. 4) Az 1779. januári vizitáció Varga Istvánt kapta itt, ki átkozódó énekeket éneklő, része
ges és papja ellen mocskolódó ember lévén: nem marasztatott.
5) 1779. Szolnoki László; jó tanitó. 6) 1780. Patai József.
1782-re nincs szóGéberjénről. 1783-ban rektort kértek a vizi- tációtól s lett is 7) Nagy József, ki 1784-ben jobb rektóriát kért. 8) 1784. Gáti Sámuel, kit rósz embernek monda
nak. 9) 1785. ismét Varga István, kit elbocsájtott az egy
ház , mert szegénysége miatt nem akart rektort tartani.
1796 tavaszáig nincs is szó a géberjéni rektorról: ekkor tehát a papoknak kelle tanituiok. 1797-ben csakugyan Kis Mihály papot dicsérik mint szorgalmas tanítót. 10) 1806-ban ismét külön tanitó Csonka János. 11) 1807.
Balogh Mihály. Ettől fogva 1817-ig ismét a papok taní
tottak , — mígnem ez év augusztus havától tanitó lett i tt:
12) Sárkány Sámuel, kiről megjegyezik, hogy „noha ta
nítványai az előtt A betűt sem ismerték, már most jó olvasó, könyv nélkül tanuló, számvető, diktálni és éne
kelni alkalmatos tanitványi vágynak, és ezeket csaknem minden fizetés nélkül cselekszi stb.“ 1819-ben már része
geskedéssel vádolják. Utóda 13) Beregszászi József,
„minden egyéb tudományokban, de kivált az arithmetiká- b a n , csodálásig elővitte tanítványait, kik . . . az arany- s a társaság-regulát, — sőt a törtszámokat is folyvást dol
gozzák", — de azért nem maraszták a különben
prediká-torságra igyekvőt. Ot követték: 14) Móricz Károly; 15) 1822. Költő János, szintén jó tanitó; tanitványi a latin deklinációkban is jártasok. 16) 1824. Varga Jánost ha- sonlag dicséri a vizitáció; de már 1825-ben iskolája nincs.
Utódát 16) Költő Jánost 1827-ben azzal vádolják, hogy addig nem temet, mig a stólát le nem teszik. 1828-ban a tanítóság „vákált“, 1829-ben ugyan őt nem marasztják.
Ezután tanítók voltak 1848-ig: 16) Nagy Károly, 17) Orbány Antal, 18) Ország P ál, 19) Hermon András, 20) Lovas József, 21) Gönczy Sámuel, 22) Fórizs János, 23) Sós József, 24) Vatay Mihály, 25) Hermon András.
26) 1850—56. Kovács Ferenc. 27) 1856. Lipcsei Károly.
28) 1857. Jakab János. 29) 1861. Képes János segéd-tan.
30) 1863. Tömöri Bálint s.-tan. 31) 1867. Szombati Já nos. 32) 1868. Peres János. 33) 1869. Peres József.
34) 1873. Búza Miklós. 1876 óta az iskolatanitás ismét a lelkész kötelmévé lön.
IV. B e l h i v a t a l n o k i f i z e t é s e k , a) Lelkészi fizetés 1705 körül: ,,Az ár (gf. Bethlen Ádám) részéről 12 köböl búza, egy verő disznó, egy kősó. Lencse, borsó pro arbitrio. A malomból sabbathale. A falu részéről: Minden gazdától pénz: 1 frt., búza: 1 kereszt. F a: 8 szekérrel.
A jövevény a mint megalkhatik. Kereszteléstől: 1 tyúk s kalács vagy kenyér. (Énekszós) temetéstől: 8 poltra. Ha
lotti prédikálástól: 1 frt. Esketéstől: 1 frt.“ „Miólta mater eklézsiává lőtt: (1670.) Minden külön kenyeres ember ad 1 frtot. A zsellér 50 dénárt Búzát minden gazda egy vékát, a zsellér fél vékát. Szénát ad minden gazda egy boglyát, a zsellér felet. Fát summában 8 sze
kérrel. Kereszteléstől 1 tyúk s 1 kenyér. Esketéstől 1 frt.
Nemes ember esket. 1 tallér. Halott predikálás 1 frt. A guz8alyos özvegyek adnak 3 sing vásznat vagy 9 poltrát.
A falu ad 2 szántóföldet, kit 3-szor meg is szánt s a prédikátor búzájával elvet. A malomból való vám szombat estvétől vasárnap estvéig.“ (Bélteki Usual. matric. 38. lap.) 1801: Pénz-fizetés: 48 vfrt. Rostált szemes-búza: 11 köböl.
Széna: 48 fél szekérrel. F a : 48 fél szekérrel. Két fordulón 4 hold föld, melyet az egyház 3-szor szánt. Stolare : 4 vonás ft. 1875: 17 köböl s 3 véka búza s 31 frt. 50 kr. máriás pénz; 6 öl tűzifa; mintegy 9 hold föld; 19 frt. 50 kr. stoláré.
b) Tanítói fizetés. 1848: 8 köböl 2 véka kétszeres búza; 3 papi szekér széna; 3 öl tűzifa; minden növen
déktől 24 váltókr. s 2 véka esős tengeri s 1 csirke. Máriás pénz, temetési és tandíj összesen: 31 váltófrt. 1875: 9 köböl kétszeres búza; 3 öl tűzifa; 22 frt. készpénz;
20 gyermektől tandíjban: 13 frt. 20 kr., 7 frt. 50 kr.
stoláre. (1875-iki összeírás.)
V. T e m p l o m , t o r o n y és ú r a s z t a l i k é s z l e t e k . E g y h á z i i n g a t l a n és i ngó j a v a k . A t e m p l o m a régi fatemplom helyén épült paticsfal- és zsindely-tetővel 1720-ban. Előtte áll egy 12 öl magas fatorony, melyet 1837-ben építettek. Benne egy 3 mázsás és egy 70 fontos harang, melyet az egyház 1821. és illetőleg 1846-ban öntetett. Uj templomot most szándékoznak építeni, s 1875-ben már 45 ezer tégla e célra készen is volt. A ki
rály is adott reá 200 frtot.
Az ú r a s z t a l i k é s z l e t e k ezek: 2 ezüst pohár, az egyiket a szatmári esperes „Sepsi Korócz András és Eszéky Anna adta a géberjényi ekklának Anno 1679.“ , a másik — minden felirat nélkül levőt — Fábián Gábor gyarmati ügyvéd adta 1865-ben. 1 cin-kanna; „Géberjénben lakó Szabó János adta Isten dicsőségére Anno 1689.“ 3 cin
tányér ; 2 sáhos abrosz; 4 pamutkendő arany és ezüst hímzésekkel; egy nagy piros-sárgába játszó selyemkendő báró Uray Klárától.
E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k . A p a p i a k , 4 szobával s tágas konyhával, tégla alapra, vályogból s nád-fedéllel épült 1859-ben. Udvarán talpra épített ólak, a kertben sütő és méhes stb. A t a n í t ó i l a k egy szo
bával s tágas tanszobával nád-fedél alatt. Melléképületei szintén talpra s paticsból épitvék.
Az ö s z s z e s e g y h á z i fék vő b i r t o k belsőségek-és szántóföldekben 7 hold 1586 Dő l ; kaszálóban 1200 Dől ; nem terményező 1 h. 1090 □ " (1600 □ ölével számítva);
mindezek a lelkész használatában.
I n g ó s á g á t az egyháznak az 1775-ben kezdett anya
könyvek (4 db.), helyi egyházi jegyzőkönyvek s az egyház- megyei s kerületi nyomatott jegyzőkönyvek s a lelkészi pecsét teszi. Az iskolának is vannak némi ábrái s 34 db.
tankönyve, miket 1872-ben Jékey Mór alispán adott.
VI. Né p e s s é g . 1801: lelkek száma: 314. 1877:
lelkek száma 331, újházas 5, szülött 16, konfirmált 11, halott 17. I s k o l á s o k . 1848: isk. 22, iskolakerülők 12. 1877: tanköt. 6—12-ig 48, iskolába jár 37, részben járt 5, teljesen iskolázatlan 6.