kozott helyen egy vályogból épült kocsmaháza is az egy
háznak. Minden egyh. isk. épületei pedig tűz ellen bizto- sitvák.
Különböző cimeken birtokolt ö s z s z es i n g a t l a n j a v a k : Udvar s temetőhely a) 1000 □ öl, b) 1 hold 1000 □ öl; szántóföld: 6 hold 940 □ öl; rét és kert: 1 hold 715 □ legelő: 169 □ öl, mind 1600 □ ölével.
I n g ó s á g o k : 3 db. anyakönyv, kezdve 1776-on:
3 db. körleveles jegyzőkönyv; 1 db. közjegyzőkönyv;
egyházker. s megyei jegyzőkönyvek s nyomtatványok s iratok. I s k o l a i s z e r e l v é n y e k : 1 isk. anyakönyv; 1 fekete tábla; fali olvasótáblák; 1 méter tábla; 20 pala
tábla; 16 darab kézi és vezérkönyv; 1 Magyarország fali térképe; 3 kézi térkép; 1 földgömb. (1874. dec. 6. ö. ir.)
VI. N é p e s s é g . 1787-ben áll az egyház 28 csa
ládból. 1808. lélekszám: 219, szülött, sz. 7, megholt, sz. 6. 1877: leik. sz. 246; szülött, sz. 8; újházas. sz.
1; halott, sz. 12. I s k o l á s o k . 1804: iskolások sz.
31. 1877: tankötelesek 6— 12 évig 35, iskolába jár 35.
Czégénybe iktatásának a Kölcsey s Kende nemzetség ellenmond. 1559. Horváth György; 1561. Kelemenfi Fekete János; 1729. Jékey Sándor nyernek benne részt.
1810-iki birtokosai voltak: Kende László, Dósa Imre, Dékány János és Illyés Mihály; jelenleg legnagyobb bir
tokosai a K. Kende Zsigmond utódi.
D á n y á d o t birta 1416. a Domahidy nemzetség;
1423. Domahidy László és István ellen főbenjáró ítélet hozatván, Báthori István és András fölkérik, majd alku szerint 2 részét Kölcsey Jakab és Györgynek adják át, a 3-ikat pedig Domahidy György rokonuknak. 1515.
Ungai Hajas Tamás; 1517. Guthy Ferenc és Imre; 1543.
Nyrékeyr Andrásné és Ifiu Márton; 1558. Borsovai Oláh Márton; 1583. Kölesei Kende Vit és Danyay István;
1630. Mosdossy Imre; 1638. a Szuhay testvérek; 1665.
Kende Jánosné, Sándorházy Ferencné és Szinyérváraljai Horváth Istvánná vagyis a Thury leányok; 1729. Jékey László; 1750. Nagy Sándor és György kapnak benne rész
jószágot részint királyi, részint nádori adománynyal.
1810 ben főbirtokosai a Budaházy-, Ilosvay-, Losonczy-, Gyene-, Maróthy-, Lipcsey- és Borbély-családok.
A két iker község múltjáról a fenntebbi adatokon kívül mit sem tudunk. Csupán annyit kell megemlítenünk, hogy vizár, pestis, kholera, német és tatár úgy nem kímélte, mint szomszédait; igy p. mint az 1662-iki megyei vizs
gálatból kiderül, a szatmári német várőrség 300 frt. kárt tett benne.
A hitjavitást előzőleg jóval róm. kathol. parókhia volt Czégény'-Dányádon, mely' a szatmári főesperességhez tartozott. 1332. Domokos nevű papja 48 dénárt fizet pápai sexennalis tized gyanánt. 1333-ban pedig ugyanaz 6 garast. (Schemat. Cleri Szatmár. 1864. 44. lap.) Czé- gényben pedig valami barát-monostor állt, mely hihetőleg
1344 előtt jóval elpusztult.
A reformáció alkalmasint a Drágffyak s Kendék párt
fogása alatt erősödött meg az ikeregyházban. A Kende
család még kényszerű kathólizálása után is pártfogója volt az egyháznak. Kende Zsigmond p. művelésre földeket ajánlott stb., Kende Kanut pedig az iskola javára tartott bálkor 50 frtot adott a nevezett célra stb. De a nevezett
egyház iránti érdemekben senki által sem hagyta magát felülmúlatni Dányád reformált fobirtokosa Nagyváradi Ajtay Sámuel sem, kinek adományairól alább lesz szó.
Ily pártfogók mellett ezen az egyházmegyei jegyzőkönyvek szerint folytonosan anyaegyház, a legvirágzóbb gyüleke
zetévé válhatott volna a szatmári reform, egyházmegyének, ha ez egyesült egyház dualisztikus természetéből kifolyó
lag nem lett volna a pártoskodások szomorú színhelye, a minélfogva sokszor még az egyházmegyei hatóság iránt tartozó függést és engedelmességet is megtagadta anynyira, hogy még nem oly rég kénytelen volt az egyházmegye a duálizmus megszüntetését illetőleg végzést hozni, s csak miután az iker-gyülekezet a törvényes engedelmességre visszatért, — engedni meg neki a duális állapotra való visz- szamenetelt.
II. Az e g y e s l e l k é s z e k s h i v a t a l o s k o d á s u k a l a t t i e s e m é n y e k . A szatmári reform, egyházmegye legrégibb — Tarczali-féle — jegyzőkönyvében 1670 óta csak egyes válóperes esetek vannak Czégény-Dányádról följegyezve s igy papjairól sem tudunk semmit egész 1686-ig; ekkor 1) Berendi Sámuel volt lelkésze. 2) 1787.
Gyimóti István. 3) 1716. Bényei János. 4) 1724. Nagy ári Ja
kab a volt esperes. 5) 1725. Ungvári Ferenc. 6) 1725—35.
Mikolai D. András egyházmegyei ülnök, ki e minőségétől egy időre megfosztatott; de azt 1730-ban ismét viszsza- nyerte. 1731-re Bucsi Istvánt akarta helyette hívni az ekkla, de a traktus meg nem engedte. 7) 1735—38. Szat
mári Pál akadémikus pap. 8) 1738 — 42. ismét Mikolai D. András e.-m. ülnök, ki itt meg is halt. 9) 1743—49.
Szathmári M. János, ki innen Rápoltra ment. Az 1744-iki vizitációu Ottlik Pál né úrnőt jóságáért emlegetik. Az 1746-iki vizitáció Dányádot az egyházmegyei gyűlésre idézi a lelkészi fizetés megcsonkításáért; 1749-ben a dányádiak azt panaszolják, hogy Ottlik Pál patrónus dispoziciójából akként harangoztat, hogy azt Dányád nem szereti. 10) 1749—51. Kecskeméti István. 1752. s 1753. nincs szó Czégény-Dányádról. 11) 1753—56. Gersenyi István aka
démikus pap. 1757. és 1758-iki vizitáció iratai elvesztek.
12) 1756. vagy később jött Szathmári Sámuel e.-m. ülnök, ki alatt 1759. panasz van a lelkészi fizetés megcsonkítása
s a templom és parókhiális épületekkel való nemgondolás miatt. Sz. S. hihetőleg meghalt itt 1762. tavaszán. 13) 1762—64. Somodi Mihály e.-m. főülnök. 14) 1764—70.
Baróthi István. 15) 1770—75. Garbóczi András e.-m. ü.
16) 1775—77. Bibarczfalvi János, kit arról dicsérnek, hogy a házasokat 3 vasárnap reggel szokta kihirdetni.
17) 1777—82. Keresztury György, ki 1782-re Bagosra ajánlotta magát. 18) 1782—88. Vári István, kit bár szí
vesen marasztottak, — mint elődjét is — de Cs.-Újfaluba ment. 19) 1788. Főző József, jött Simából; de szemei meghomályo8odván, 1789. lemondott. 20) 1789—91.
Csécsi Nagy János. 21) 1791. Illyési József, ki itt meg is halt. 22) 1792—94. Vas Gábor. 23) 1794—99. Dobrai József. 24) 1799. Zágonyi Imre. 25) 1800— 1803. Sándor István; jött Nábrádról s meghalt itt. 26) 1803—1808. Lá- czai János; jött Úköritóról s ugyancsak itt halt meg. 27) 1808—10 Vida József, ki innen Atyába ment. 28) 1810— 19. Kató Ferenc, jött Angyalosból. 29) 1819— 30.
Bakos Antal. 30) 1830—31. Szűcs István; ki helyett egy párt bizonyos Kocsa nevűt akart behozni az abauji trak
tusból stb. Sz. I.-nak még elmenetele után is nehezen lehetett fizetését megkapnia, dacára az egyházkerületi gyűlés e tárgyban hozott Ítéletének. 31) 1831—33. Fustís Dániel. 32) 1833—45. Kató Lajos. 33) 1845—51. Pap István, a kedves és szeretett lelkész, ki itt meghalt. 34) 1851—59. Szécsényi Pál, ki innen Gyügyére ment. 35) 1859—66. Szabó Sámuel, ki innen Sz.-Ujlakra ment.
36) 1866—75. Mándy Benő előbb mándi lelkész, ki innen V.-Orosziba ment. 37) Somodi Molnár Ferenc e.-m. ülnök, ki ide V.-Orosziból jött.
III. T a n í t ó k és i s k o l a ü g y . Hihetőleg a legelső ref. tanítók Czégény-Dányádou is a lelkészek voltak;
1690-ben azonban úgy ir a l á a Tarczali-féle jegyzőkönyv
ben 1) Vaji István a 305-ik lapon, mint cz.-dányádi ta- nitó. 2) 1701. Nábrádi Miklós a tanító. Ez időtől nincs a tanítók neve följegyezve 1725-ig; lehet, hogy az iskola- tanitás ismét a papokra szállt viszsza. 3) 1725. Gönczi N. N. 4) 1726. jött Jánkról Bényei Gábor. 5) 1727.
Gyügyei Pál. Ezután megint nincs szó a cz.-d. tanitókról 1730-'ig. 6) 1730. Lipcsei György talán 1732-ig. 7)
1732-ben csak enynyit ir a vizitáció, nem marasztatott a rektor; de nevét nem említi. 8) 1732—35. Szigeti N. N.
9) 1736. szintén csak ezt írja a vizitáció, marasztatott a rektor. 10) 1738—40. Halmi István. 1741. és 1742. el vau hallgatva a rektor neve. 12) 1742—43. Mogyorósi András. 13) 1744. Csekei János. 14) 1745—51. Halmi István. 1751—53. tavaszáig nincs szó a tanitókról. 15) 1753—56. Csekei János. 1757—58. nincsenek meg a vizitáció aktái. 16) 1758—60. Somogyi Gábor. 17) 1760—62. Tegze Pál. 18) 1763. Kis József. 19) 1766—70.
Szabó László. 20) 1770—72. Galambfalvi Ferenc. 21) 1772-re dislokált&tott Tömöri Ferenc. 22) 1775—80. Vá- radi István, ki bár marasztatott Nagyarba ajánlotta magát.
23) 1780—82. Belényesi György. 24) 1782. Patay György.
25) 1783—85. Várady György. 26) 1785—87. Katona Péter; jött Rápoltról s civódó felesége miatt nem marasz- tották. 27) 1787—89. Tömöri Ferenc. 28) 1789—93.
Debreczeni József; jött Tyúkodról s ment Ököritóra. 29) 1793—95. Szűcs András. 30) 1795—98. Debreczeni Jó zsef. 31) 1798. Dobrai József. 32) 1799. Sikkó András.
33) 1800— 1805. Debreczeni József. Tanította Molnár gram
matikáját. 34) 1805—1806. Boros Márton 35) 1806—11.
Horváth Mihály, a ki d.-apáti pap lett s ott meg is halt.
36) 1811. Szabó Ferenc; előbb f.-gyarmati preceptor. 37) 1812—15. Bagosi Sámuel. 38) 1815—16. Szarvas József, szorgalmas tanító. 39) 1816—24. Lökös György; foly
tonosan dicsérik; 1824-ben előmozdittatását kéri. 40) 1824—28. Nagy Sándor, kit a vizitáció 1827-ben mind szorgalmasabb tanítás-, mind jobb erkölcsi viseletre int.
41) 1828—39. ismét Lökös György, kit folyton dicsérettel halmoznak el. 42) 1839—43. Fejér Dániel. 43) 1843—48.
Dávid Miklós. 44) 1848—51. Gaál Lajos. 45) 1851—55.
Kiss György. 46) 1855—56. Lányi Lajos, jelenben ko- csordi pap. 47) 1856—59. Kondor Pál. 48) 1859—63.
Joó Károly. Ezek Gaálon kezdve mind igen jó tanítók voltak s közulök különösen kitűntek később is Kiss György és Joo Károly. 49) 1863—66. Nagy Ottó. 50) 1866—71.
Dudás Dániel. 51) 1871—75. Berki Péter. 52) 1875— 76.
Nagy Ferenc. 53) 1876 óta Szigethi Bálint.
IV. L e l k é s z i és t a n í t ó i f i z e t é s e k , a)
Lel-k é s z i f i z e t é s 1705: 1) Minden a Lel-ki magát nemes em
bernek mondja, őszi vetéséből decimát ad. Most nem régen egy szekér fát is Ígértek jó akaratjokból. 2) Ha a nemes ember 3 keresztből álló decimát megadhat: egy köböl búzát ad és egy frtot; de úgy ha ekéje jár szántani. Ha pedig ekéje nem jár a nemes embernek vagy aszszonynak:
2 véka búzát ad. E mellé az armalista nemes ember iát s szénát egy szekérrel. 3) A paraszt ember egy véka búzát, fát, szénát egy szekérrel. 4) A zsellér félbért fizet. 5) Az özvegy asz8zonyok 3 sing vásznat adnak. 6) A malomból sabbathale. 7) A Kende-háztól minden esztendőben egy darab füvet adnak kaszálni. 8) Vagyon 2 db. szántóföld, 2 kaszáló. 9) A kereszteléstől a perszonálista nemes ember diskréciónáliter fizet; paraszt ember 24 dénárt vagy egy tyúkot s egy kényért; esketéstől 1 frt.; a temetéstől a pa
raszt ember 1 frt. (Bélt. M. Us. 26. lap.) 1801: Pénzfizetés 5 rhft.; k. búza 40 kereszt; szemes-élet 20 köböl; fa 36 szekérrel; kaszáló, melyet az egyház kaszál 4 bogjás;
kenderföld 1 vékás; stoláre 6 rhft. 1876: Az ezen évben kiállított, de már 1869. áprilban egyházkerületileg meg
erősített dijlevél a fizetés kulcsalapjául az igazságos bir
tokarányt állapítván meg: az egyháztagok 67 köböl búzát fizetnek a két belhivatalnoknak, melynek 2/3-a, 44 köböl 2 véka a papé. Ezenkívül 20 hold szántóföld, (1200 □ ölé
vel), s 8 öl kemény tűzifa, udvarára beszállítva és a fennsőbb egyházhatóságilag megállapított stoláre. Minthogy pedig az arányosítás előtt a lelkésznek 6, s a tanítónak 4 hold földjét meg is szántották: ezen földek szántása helyett e.-ker. engedély mellett pénzt fizetnek, jelesül a lelkésznek 28 frtot két részletben. E 6 hold föld adóját szintén az egyház fizeti.
b) T a n í t ó i f i ze t é s . 1801: Pénzfizetés 2 rhft; kér.
búza 20 kereszt; szemes-élet 10 köböl; fa 18 és V2 sze
kérrel; tandíjból 20 rhft; stoláre 2 rhft. (A b. h. fiz. ősz.
k. m. 1801.) 1875: A belhivatalnoki búzafizetés '/3-a, vagyis 22 köböl 2 véka búza; 10 hold föld (1200 □ ölével); 4 hold, — melynek adóját is fizeti az egyház, — szántásdija 16 frt.; 5 öl kemény tűzifa udvarára beszállítva s a fennsőbb hatóságilag megállapított temetési- és tandíj.
(1878. rnárc. 4. kelt közlemények.)
V. T e m p l o m , t o r o n y s h a r a n g o k . U r a s z t a l i k é s z l e t e k . E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k . I n g a t l a n és i n g ó j a v a k . Az ismeretlen időben épült kettős templom az iker egyház kettős sajátságának megfelelőleg volt alkotva, nevezetesen az egyik magasabb, a másik alacsonyabbra volt építve; közepén volt a templom piaca a kathedrával s ez előtt az úrasztalával, mig két oldalt a két egyház tagjai ülőpadjai állottak szemben egymással.
Ez épület az előtte álló négyszögletű ijas-fias fatorony - nyal együtt az 50-es években nagyon el lett hanyagolva, a midőn Nagyváradi Ajtay Sámuel földbirtokos fölbuz- ditván az egyházat, annak igás és kézimunka erejével s egyéb áldozataival egészen újjá alakíttatta azt — mint a templom belső falába illesztett Ajtay-cimeres emléktáblán olvasható; — egyszersmind egy bádoggal födött csinos tor
nyot is építtetett hozzá, melyben 2 harang függ.
U r a s z t a l i eszközök. 1 szent kenyérosztó aranyo
zott mély tányér ezüstből; 2 régi ezüst pohár; 3 cin
kanna ; több arany- és selyemmel varrott patyolat- és se
lyemkendő és vászonabrosz s egy arany virágok-, búza- kalász- és szőllőfürtökkel liimzett címeres bársony terítő.
Ez utóbbi, valamint maga a templom közepén, egy emel
vényen álló — díszes úrasztal, mely igen szép diszmű, Nagyváradi Ajtay Sámuel földbirtokos ajándoka.
E g y h á z i és i s k o l a i é p ü l e t e k . A p a p i a k szin
tén nem régi építmény; azonban állandó aligha lesz, miután az egyházmegyei figyelmeztetés dacára, a parók- hiális udvar szélén levő lejtőbe építtetett, hova a dombos részről az eső- s hóviz egyenesen oda foly. Környéke ugyan már jól föl van töltve, s útca felöli oldala s két vége jó minőségű téglával aláépitve; de mindamellett is ez épület száraz és egészséges alig lehet. Elsőben igen alacsonyra is volt építve; azonban Mándy Benő lelkész ösztönzése folytán feljebb lön emelve s teljesen felszerelve.
Különben elég kényelmes volna; vau benne 4 szoba, kamra s pince. A t a n í t ó i l a k és i s k o l a a legújabb (1873) keletű építmény, 2 szoba, konyha, kamra és 1 tanteremmel. Szintén téglaalapra, vályogból és zsindely tetővel készült. Az építési költségek egy részét a tiszán
túli egyházkerülettől nyert államsegély, egyesek adománya
és e célra rendezett táncvigalmak jövedelméből állították elő. Mindkét parókhiális udvar melléképületekkel is el van látva s minden egyházi s iskolai épületek, valamint a templom is a tűz ellen biztosítva vannak.
I n g ó s á g o k . Az anyakönyvek mind Czégény, mind Dányád részére külön vannak vezetve. Kezdették 1777-ben.
A jegyzőkönyvek újabb keletűek s szintén külön vezetvék.
Parókhiális pecsét is kettő van; készült 1833. stb.
I n g a t l a n o k . Az említett parókhiális telkeken s a temetőkön kívül, a közvetlen egyházi birtokállomány tesz 4 holdat, a lelkészi 20 holdat s a tanítói 10 holdat, mind 1200 □ ölével számítva. (1875. évi öszszeirás.)
VI. Né p e s s é g . 1801: Lelkek száma 461. 1877:
lelkek sz. 601, újházasok sz. 7, szülöttek sz. 28, kon
firmáltak 8z. 10, halottak sz. 25. Iskolások: 1801: ta
nulók sz. 36. 1877: tankötelesek 6—12-ig 96, iskolába jár 87, isk. elhagyott 9.