Erdélyi János (szerk.) 1847. Magyar népköltési gyüjtemény. Népdalok és mondák. 2. Magyar Mihály, Pest.
ÉrtSz. = Bárczi Géza – Országh László szerk. 1959–1962. A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Geőcze Sarolta 1896. Tanulmányok a magyar társadalom életéből. Singer és Wolfner, Budapest. URL: http://mtda.hu/books/tanulmanyok.pdf. [Letöltve: 2012. 05. 12.]
MTSz. = Magyar Történeti Szövegtár. URL: http://www.nytud.hu/hhc/.
Nszt. = Ittzés Nóra főszerk. 2006–2011. A magyar nyelv nagyszótára. I–IV. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
Szabó Tamás Péter 2006. Forrás- és névjegyzékek. In: Ittzés Nóra főszerk. A magyar nyelv nagyszótára I. Segédletek. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 51–796.
SzólKm. = O. Nagy Gábor 1966. Magyar szólások és közmondások. Gondolat Kiadó, Budapest.
Irodalomjegyzék
Andor, József 1985. On the psychological relevance of frames. In: Quaderni di Semantica, Vol. VI. no. 2., December 1985. 212-221.
Andor, József 2005. Kognitív grammatika: A tudomány jelenlegi állása és kapcsolódó kérdések: Interjú Ronald Langackerrel. In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.
Akadémiai Kiadó, Budapest. 13-42.
Antalfai, Márta 2007a. Személyiség és archetípusok Jung analitikus pszichológiájában. In:
Vázlatok a személyiségről. A személyiség-lélektan alapvető irányzatainak tükrében.
Szerk.: Gyöngyösiné, Kiss Enikő–Oláh, Attila. Új Mandátum Kiadó, Budapest. 166-189.
Antalfai, Márta 2007b: Gyógyítás és személyiségfejlesztés vizuális művészet-pszichoterápiával. A módszer ismertetése. Psychiatria Hungarica XXII/4. 276-299.
Arlow, Jacob A. 1979. Metaphor and the psychoanalitic situation. Psychoanalytic Quaterly 48: 363-384.
Athanasiadou, A. – E. Tabakowska (Eds.) 1998. Speaking of Emotions: Conceptualization and expression. John Benjamins, Amsterdam.
Bagdy Emőke 1991. A nonverbális pszichoterápiák. In: Nonverbális pszichoterápiák. Szerk.:
Juhász Sándor. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest.
Bańczerowski, Janusz 1999. A kognitív nyelvészet alapelvei. In: Magyar Nyelvőr 123/1. 78-87.
Baranyiné Kóczi Judit 2011. Az időjárás mint szemantikai összetevő a magyar népdalokban.
URL:http://linguistics.elte.hu/studies/fuk/fuk10/Az%20id%F6j%E1r%E1s%20mint%2 0szemantikai%20%F6sszetev%F6_BARANYIN%C9.pdf
Barcelona, Antonio 1986. On the concept of depression in American English: A cognitive approach. In: Revista Canaria de Estudios Ingleses, 12, 7-33.
Bencze, M. Ildikó 2009. Mi a metonímia? Magyar Pszichológiai Szemle, 2009, 64. 677-696.
Benedek Marcell (főszerk). 1965. Magyar irodalmi lexikon III. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bennet, Edward Armstrong 1997. Az igazi Jung. Magyar Pszichiátriai Társaság, Animula Egyesület, Budapest.
Bense, Max 1957. Semiotik. Baden-Baden.
Bezeczky, Gábor 1990. A jelentésteremtő metafora. Helikon, 1990/4. 379-389.
Bolen, Jean Shinoda 2008. Bennünk élő istennők. Studium Effektive Kiadó, Nyíregyháza.
Brown, Roger, 1958. How shall a thing be called? Psychological Review 66, 14-21.
Buda Béla 1992. Szimbólum. In: Világirodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Chandler, Daniel 2011. Semiotics for Beginners. URL:
http://users.aber.ac.uk/dgc/Documents/S4B/
Crystal, David, 2003. A nyelv enciklopédiája. 2. kiadás. Osiris Kiadó, Budapest.
Csíkszentmihályi Mihály, 2008. Kreativitás. A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Daczi Margit (2007). „A mennyek országának” metaforikus konceptualizálása a Máté evangéliumában. In: Kassai Ilona (szerk.): Nyelv, nyelv, nyelv – a Máté evangéliumától a finn egészségügyig. Nyelvészeti Doktorandusz Füzetek 5. Pécs. 5-14.
Dirven, René 1994. Metaphor and Nation. Metaphors Afrikaners Live By. Frankfurt am Main, Peter Lang.
Downey, June E. 1919. The psychology of figures of speech. The American Journal of Psychology 30: 103-115.
Egyed András, 1984. A jelentéstörténet és a fogalmi szerveződés pszicholingvisztikája. In:
Büky Béla–Egyed András–Pléh Csaba: Nyelvi képességek – fogalomkincs – megértés.
(A pszicholingvisztika gyakorlati lehetőségei.) Tankönyvkiadó, Budapest.
Eliade, Mircea 1987. A szent és a profán. A vallási lényegről. Európa Kiadó, Budapest.
Emanatian, Michelle 1995. Metaphor and the expression of emotion: The value of cross-cultural perspectives. Metaphor and Symbolic Activity, 10, 163-182.
Ericsson, K. A.–Simon, H. A. 1980. Verbal reports as data. Psychological Review, 87, 215-251.
Eysenck, Michael W. – Mark T. Keane 2003. Kognitív pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Feuer, Mária 2000. A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fillmore, Charles 1975. An elternative to checklist theories of meaning. In: C. Cogen & Co.
(eds.): Proceedings of the First Annual Meeting of the Berkeley Linguistic Society.
Berkeley, Berkeley Linguistic Society. 123-131.
Fillmore, Charles 1977. Scenes-and-frames semantics. In: Antonio Zampolli (ed.): Linguistic Structures Precessing. Amsterdam–New York, North Holland Publishing Company.
55-81.
Fillmore, Charles, 1982. Towards a Descriptive Framework for Spatial Deixis. In: R. J.
Jarvella–W. Klein (eds.): Speech, Place and Action. John Wiley, London. 31-59.
Fónagy Iván 1989. A mágia és a titkos tudományok története. Tinódi Kiadó, Budapest.
Fónagy Iván 1992. Szimbólum. In: Világirodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fónagy Iván 1998. A kognitív metaforáról. In: Nyelv – stílus – irodalom. Köszöntő Péter Mihály 70. születésnapjára. Szerk. Zoltán András. ELTE BTK Budapest. 140-153.
Fónagy Iván 1999. A költői nyelvről. Corvina Kiadó, Budapest.
Fontana, David 1993. A szimbólumok titkos világa. Tericum Kiadó, Budapest.
Földes, Györgyi 2009a. Szimbólum- és allegóriaelméletek. In: Helikon. Irodalomtudományi Szemle. 2009/3, 325-349.
Földes, Györgyi 2009b. Murray Krieger és Paul de Man vitája. In: Helikon.
Irodalomtudományi Szemle. 2009/3, 350-364.
Fülöp Géza 1996. Az információ. ELTE Könyvtártudományi és Informatikai Tanszék, Budapest. URL: http://mek.oszk.hu/03100/03118/html/index.htm#37
Geertz, Clifford 2001. Az ethosz, a világkép és a szent szimbólumok elemzése. In: Az értelmezés hatalma. Osiris Kiadó, Budapest, 7-26.
Geeraerts, Dirk – Stefan Grondelaers, 1995. Looking back at anger: cultural traditions and metaphorical patterns. In: J. Taylor and R. MacLaury (Eds.): Language and the cognitive construal of the world. Mouton de Gruyter, Berlin. 153-179.
Gevaert, Caroline 2001a. Anger in Old and Middle English: A ’hot’ topic? In: Belgian Essays on Language and Literature, 89-101.
Gevaert, Caroline 2001b. The ANGER IS HEAT question: Detecting cultural influence ont he conceptualization of anger through diachronic corpus analysis. Proceedings of the SLE meeting.
Gibbs, R. W. 1990. Psycholinguistic Studies ont he Conceptual Basis of Idiomaticity.
Cognitive Linguistics, vol. 1-4, 417-451.
Gibbs, R. W. 1993. Process and Products in Making Sense of Tropes. In: Ortony, A. (szerk.), Metaphor and Thought. 2nd ed., Cambridge, Cambridge University Press. 252-276.
Győri, Gábor 2005. Universal tendencies and linguistic relativity in semantic change. In:
Language as Cognitive Adaptation. Lingua Franca Group, Pécs.
Hankiss Elemér 1969. József Attila komplex képei. Mérhető-e a vers „intenzitása”? In:
Hankiss E.: A népdaltól az abszurd drámáig. Tanulmányok. Magvető Kiadó, Budapest. 9-40.
Hoppál M. – Nagy A. 1995. levegő [és szél] címszó. In: Jelképtár. Szerk.: Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György. Helikon Kiadó, Budapest.
Ingram, Joyce L. 1994. The role of figurative language in psychoterapy. Metaphor and Symbolic Activity 9: 271-288.
Jacobi, Jolande 2009. C. G. Jung pszichológiája. Animus Kiadó, Budapest.
Jakobson, Roman 1969. Hang – jel – vers. Gondolat Kiadó, Budapest.
Jankovics Marcell 1991. A fa mitológiája. Csokonai Kiadóvállalat, Debrecen.
Jankovics Marcell 1995. Föld, gyöngy, tűz, út – utazás címszavak. In: Jelképtár. Szerk.:
Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György. Helikon Kiadó, Budapest.
Jung, Carl Gustav 1946. Die Struktur der Seele. In: Seelenprobleme der Gegenwart. Rascher Verlag, Zürich.
Jung, Carl Gustav 1972. Typologie. Walter Verlag, Olten.
Jung, Carl Gustav 1981. Symbole und Traumdeutung. In: Das symbolische Leben. GW18/1, Patmos-Walter Verlag, Düsseldorf. 199-285.
Jung, Carl Gustav 1984. Mysterium Coniunctionis. GW14/2. -Walter Verlag, Düsseldorf.
199-285.
Jung, Carl Gustav 1993. A tudattalan megközelítése. In: Az ember és szimbólumai. Szerk.
Marie-Luise von Franz. Göncöl Kiadó, Budapest.
Jung, Carl Gustav 2006. Freud és a pszichoanalízis. Jung összegyűjtött munkái 4. kötet.
Scolar Kiadó, Budapest.
Kast, Verena 1998. A személyiség születése. Szülőkomplexus, leválás, önálló én. Park Könyvkiadó, Budapest.
Kast, Verena 2006. Träume. Die geheimnisvolle Sprache des Unbewussten. Patmos Verlag, Düsseldorf.
Kast, Verena 2008. Imagination als Verbindung von Innen und Aussen. Vortrag VHS, 60 Jahre Jung, 30. Mai 2008.URL: www.verena-kast.ch/Imagination.html
Kast, Verena 2010. Álmok. A tudattalan titokzatos nyelve. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Katz, Albert N.–Tamsen E. Taylor 2008. The Journeys of Life: Examining a Conceptual Metaphor with Semantic and Episodic Memory Recall. In: Metaphor and Symbol 23, 148-173.
Kerényi, Károly 1977. Görög mitológia. Gondolat Kiadó, Budapest.
Kiefer, Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Corvina Kiadó, Budapest.
King, Brian 1989. The conceptual structure of emotional experience in Chinese. Columbus, Ohio State University, disszertáció.
Kocsány, Piroska 2001. A kognitív metafora és metonímia kihívása: régi-új kérdések a retorikában. In: Kemény Gábor (szerk.): A metafora grammatikája és stilisztikája.
Tinta Könyvkiadó, Budapest. 170-174.
Kocsány, Piroska 2008. metonímia. In: Alakzatlexikon. Szerk.: Szathmári István. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Kövecses, Zoltán 1986. Metaphors of anger, pride, and love: A lexical approach to the study of concepts. Benjamins, Amsterdam.
Kövecses, Zoltán 1990. Emotion concepts. Springer Verlag, Berlin – New York.
Kövecses Zoltán 2000. Metaphor and Emotion. Cambridge University Press, Cambridge.
Kövecses, Zoltán 2005a. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe.
Typotex Kiadó, Budapest.
Kövecses, Zoltán 2005b. Metaphor in Culture. Universality and Variation. Cambridge University Press, New York.
Kövecses Zoltán 2008. On Metaphors for Emotion: A Replay to Ayako Omori (2008). In:
Metaphor and Symbol 23, 200-203.
Kövecses, Zoltán–Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kövecses, Zoltán–Günter Radden 1998. Metonymy: Developing a cognitive linguistic view.
Cognitive Linguistics 9/1, 37-77.
Lakoff, George 1987. Women, Fire and Dangerous Things. What categories Reveal aboout the Mind. The University of Chicago Press. Chicago and London.
Lakoff, George 1993. The contemporary theory of metaphor. In: Ortony, A. (ed.), Metaphor and Thought. 2nd ed, Cambridge, Cambridge University Press. 202-251.
Lakoff, George 2001. We are neural beings. In: edge.org. Annual question: What now? URL:
http://edge.org/response-detail/2345/what-now-
Lakoff, George – Mark, Johnson 1980. Metaphors We Live By. Chicago, University of Chicago Press.
Lakoff, George – Kövecses, Zoltán 1987. The cognitive model of anger inherent in American English. In: D. Holland – N. Quinn (eds.): Cultural models in language and thought.
Cambridge University Press, Cambridge. 195-221.
Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar. Volume I. Therotical Prerequirites. Stanford University Press, Stanford, California.
Langacker, Ronald W. 1990. Concept, Image, and Symbol. The Cognitive Basis of Grammar.
Mouton de Gruyter, Berlin, New York.
Langacker, Ronald W. 1999. Assessing the cognitive linguistic enterprise. In: Janssen, Theo – Redeker, Gisela (eds.): Cognitive linguistics: Foundations, scope, and methodology.
Mouton de Gruyter, Berlin, New York. 13-60.
Lévi-Strauss, Claude 1971. A mítoszok struktúrája. In: Strukturalizmus I. Szerk.: Hankiss Elemér. Európa Könyviadó, Budapest. 134-148.
Marót Károly 1949. A szimbolum fogalom fejlődésének állomásai. In: Magyar Nyelvőr LXXIII. 72-78.
Martínez, Oncins J.L. 2006. Notes on the metaphorical basis of sexual language in Early Modern English. In: González, Juan Gábriel Vázquez–Vázquez, Monserrat Martínez–
Vaz, Pilar Ron szerk., The historical linguistics–cognitive linguistics interface.
Universidad de Huelva. 205-224.
Martinkó András – Szerdahelyi István 1992. Szimbólum. In: Világirodalmi lexikon.
Akadémiai Kiadó, Budapest.
Matsuki, Keiko 1995. Metaphors of anger in Japanese. In: Taylor, J. R. – R. E. MacLaury:
Language and the Cognitive Construal of the World. Berlin, de Gruyter. 137-151.
Mérei Ferenc 1967. Aktus és motiváció összefüggése a gyermek játékterápiában. Vademecum kézirat, Budapest.
Moore, Robert–Douglas Gillette 1990. King, Warrior, Magician, Lover. Rediscovering the Archetypes of the Mature Masculine. HarperCollins Publishers, New York.
Morris, Charles 1946. A jelelmélet alapfogalmai. In: Horányi Özséb – Szépe György 1975: A jel tudománya. Gondolat, Budapest.
Morris, Charles 1971. Writings on the General Theory of Signs. The Hague.
Nagy Olga 1994. Népi változatok szerelemre és házasságra. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó.
Székelyudvarhely.
Neisser, V. 1984. Megismerés és valóság. Gondolat Kiadó, Budapest.
Nemesi Attila László 2009. Az alakzatok kérdése a pragmatikában. Loisir Könyvkiadó, Budapest.
Németh László 1991. (Képző)művészet-terápia. In: Nonverbális pszichoterápiák. Szerk.:
Juhász Sándor. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest.
Oatley, Keith–Jennifer M. Jenkins 2001. Érzelmeink. Osiris Kiadó, Budapest.
Omori, Ayako 2008. Emotion as a huge mass of moving water. In: Metaphor and Symbol 23, 130-146.
Pál József–Újvári Edit 2001: Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a
magyar kultúrából. Balassi Kiadó. URL:
http://www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm
Panther, Klaus-Uwe–Günter Radden (szerk.), Metonymy in Language and Thought.
Amsterdam, John Benjamins.
Peirce, Charles Sanders: Collected Papers. I-V. Cambridge, Mass., 1931-1935. VI-VIII. 1958.
Peirce, Charles Sanders 1975: A jelek felosztása, in Horányi Özséb (szerk.): A jel tudománya, Gondolat, Budapest, 24-32.
Pete Krisztián 2009. szemiotika, szimbólum szócikkek. In: Kommunikációtudományi Nyitott
Enciklopédia. Főszerk: Horányi Özséb. URL:
http://ktnye.communicatio.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap Pléh Csaba 1992: Pszichológiatörténet. Gondolat Kiadó, Budapest.
Pléh Csaba 2008. A pszichológia örök témái. Typotex Kiadó, Budapest.
Reddy, Michael J. 1993. The conduit metaphor. In: Ortony, A. (ed), Metaphor and Thought.
2nd ed, Cambridge, Cambridge University Press. 164-201. (First published 1979.)
Ritchie, L. D. 2008. X is a Journey: Embodied Simulation in Metaphor Interpretation. In:
Metaphor and Symbol, 23: 174-199.
Rosch, Eleanor 1973. Natural Categories. Cognitive Psychology 4, 328-350.
Rosch, Eleanor 1978. Principles of categorization. In: E. Rosch – B. B. Lloyd (szerk.), Cognition and Categorization. Hillsdale, Lawrence Erlbaum, 27,48.
Rosch et al. 1976 = Rosch, E., C. B. Mervis, W. D. Gray, D. M. Johnson és P. Boyes-Braem 1976. Basic objects in natural categories. Cognitive Psychology 8, 382-439.
Sájter, Laura 2008. Megszemélyesítés, szimbólum címszavak. In: Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. Főszerk.: Szathmári István. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Spannraft Marcellina 2001. Lélekmetaforák – kognitív szemantikai megközelítésben. In:
Kemény Gábor (szerk.): A metafora grammatikája és stilisztikája. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 170-174.
Stefanowitsch, Anatol 2004. Happiness in English and German: A mtaphorical-pattern analysis. In: Michel, Achard – Suzanne Kemmer (eds.), Language, Culture, and Mind.
Stanford: CSLI.
Stefanowitsch, Anatol 2007. Words and their metaphors. In: Corpus-based Approaches to Metaphor and Metonymy. A. Stefanowitsch and Stefan Th. Gries (eds.), Berlin, Mouton de Gruyter. 64–105.
Szabó, Réka 2012a. A szimbólumok és a fogalmi metaforák kapcsolata. In: Nyelv és kultúra – kultúra és nyelvészet. Szerk. Balázs Géza–Veszelszki Ágnes. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest. 87-92.
Szabó Réka 2012b. A természetes szimbólumok befolyása a mindennapi metaforákra. In:
Parapatics Andrea főszerk. 2012. Félúton 7. A hetedik Félúton konferencia (2011) kiadványa. URL: http://linguistics.elte.hu/studies/fuk/fuk11/
Szelid Veronika 2007. Szerelem és erkölcs a moldvai déli csángó nyelvhasználatban. Kognitív szemantikai elemzés. ELTE BTK, Budapest. Doktori disszertáció, kézirat.
Szemadám, György 1995. Füst, víz címszavak. In: Jelképtár. Szerk.: Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György. Helikon Kiadó, Budapest.
Szende Tamás 1996. A jelentés alapvonalai. A jelentés a nyelvi kommunikációban. Corvinus Kiadó, Budapest.
Szépe Judit 2000. Bevezetés a pszicholingvisztikába. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba. Kézirat gyanánt.
Tánczos Vilmos 2007. Szimbolikus formák a folklórban. Kairosz Kiadó, Budapest.
Taylor, John R. 1991. Linguistic Categorization. Oxford, Clarendon Press.
Taylor, John R. – Thandi B. Mbense 1998. Red dogs and rotten mealies: How Zulus talk about anger. In: Athanasiadou, A. – Elzbieta Tabakowska (eds.): Speaking of Emotion:
Conceptualisation and Expression. Berlin, de Gruyter. 191-226.
TESz. = Benkő Loránd szerk. 1967–1976. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III.
Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tolcsvai Nagy Gábor 2011. Kognitív szemantika. Közép-európai Tanulmányok Kara, Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra.
Újvári Edit 2011. Összetett vallási szimbólumok szintaktikai megközelítésben. In:
Vallástudományi Szemle, 2011/3. 73-83.
ÚMTSz. = B. Lőrinczy Éva főszerk. 1988, 1992. Új Magyar Tájszótár II–III. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vass Zoltán 2011. A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és módszer.
L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Vianu, Tudor 1957. Problemele metaforiei si alte studii de stilistica. Bucuresti: Editura Academiei.
Voigt Vilmos 1977. Bevezetés a szemiotikába. Gondolat Kiadó, Budapest.
Yu, Ning 1995. Metaphorical expressions of anger and happiness in English and Chinese.
Metaphor and Symbolic Activity 10: 59-92.
Yu, Ning 1998. The Contemporary Theory of metaphor: A Perspective from Chinese.
Amsterdam, Benjamins.
Melléklet
A fa Mária
Volt egyszer egy király, volt neki gyönyörűszép felesége és egy gyönyörűszép lánya, akit Máriának hívtak. A királyné meghalt, amikor a lányka tizenöt éves volt. Asszonya halálos ágyánál megígérte neki a király, hogy sohasem házasodik meg többé. A királyné azonban adott neki egy gyűrűt, és azt mondta, igenis házasodjon meg, de csakis azt a nőt vegye el, akinek az ujjára illik ez a gyűrű.
Letelt a gyászév, enyhült a király fájdalma, elindult hát menyasszonyt keresni magának. Ám a gyűrű egyetlen nő ujjára sem illett. Elrakta hát a fiókba. Nyilván úgy akarja a sors, hogy özvegyember maradjon.
Egy napon a királylány a fiókokban kutakodott, és rábukkant a gyűrűre. Megcsodálta, felpróbálta, illett is az ujjára, de annyira, hogy lehúzni sem bírta többé. Nagyon megijedt a királylány. Kötést tett az ujjára. Kérdezte a király: mi történt? Megvágta az ujját, mondta a királylány. Ezzel beérte a király. De amikor pár nap múlva még mindig viselte a kötést, gyanút fogott az apja, és ráparancsolt, hogy bontsa le. Meglátta a király a gyűrűt, és azt mondta: “Te leszel a feleségem.”
Mária nagyon megrémült, és elszaladt. A dajka azt tanácsolta, kérjen a királytól arany ruhát, amelyre a világ minden virágát ráhímezték. Ilyen ruha úgysem létezik, gondolta a dajka. Ám a király leghűségesebb szolgája beutazta a világot, és végül rátalált egy posztóárus zsidóra, akinek a boltjában volt aranyruha a világ minden virágával.
Nagyon megörült a király. Most már hamarosan megtarthatják a lakodalmat. Mária megint a dajkájához szaladt, ő pedig azt tanácsolta, kérjen Mária ezüst ruhát a tenger minden halával.
Csakhogy ilyen ruhát is talált a zsidó boltjában a szolga. Kétségbeesetten szaladt újfent Mária a dajkájához. Kérj vörös bársony báli ruhát, a világ minden csillaga legyen rajta drágakövekből kivarrva. Ám ezt a ruhát is meghozta a király szolgája.
Kitűzték az esküvő napját: nyolc nap múlva lesz a lakodalom. Ezalatt a dajka ruhát ácsolt Máriának fából, olyan ruhát, amely tetőtől talpig eltakarta, és úszott a vízen. Mária azt mondta a királynak, esküvő előtt szeretne még megfürödni; ehelyett azonban összekötözött zsinórral
két galambot, egyiket a fürdőkádba tette, másikat a kád elé, s ahogy csapkodtak a szárnyukkal, úgy hallatszott, mintha fürödne valaki a kádban. Mária pedig fölvette az arany ruhát, az ezüst ruhát, a bársonyruhát, tetejükbe a faruhát – és elmenekült.
A király hallotta a neszezést a fürdőszobából, s azt gondolta, minden rendben van. Mária pedig a tengerhez szaladt és úszott, és úszott, míg földet nem ért egy másik birodalomban, ahol egy herceg éppen horgászott a parton. Kivetette horgát, és partra húzta a fa Máriát.
Megkérdezte tőle: “Hát te ki vagy, és honnan jöttél?” Mária pedig így felelt:
Én a fa Mária vagyok, Alkotóm remekbe szabott, Hordok ezer drága éket, Úgy járom be a vidéket.
A herceg felfogadta Máriát libapásztorlánynak. Vasárnap, amikor senki sem látta, Mária levetette faruháját, akkor a libák felismerték, és vidám nótát gágogtak a hercegnőről. Egyik nap aztán Mária a herceggel is találkozott, aki éppen bálba ment. Megkérdezte tőle Mária, hogy magával vinné-e. Azt felelte rá a herceg, hogy nem viszi, mert túlságosan döcögős a járása. Mihelyt a herceg továbbment, Mária fölvette arany ruháját, és ő volt a legszebb lány a bálban. Amikor a herceg a nevét kérdezte, Mária így felelt: „Döcögi grófnő vagyok”.
Aranytűt ajándékozott neki a herceg, Mária a hajába tűzte az aranytűt, aztán elszökött a bálból.
Másnap este megint bálba készült a herceg. Mária újfent megkérdezte, magával vinné-e. A herceg azonban még mindig dühös volt, amiért a tegnapi szép hölgy faképnél hagyta, hát mérgében fejbe vágta Máriát a piszkavassal. Mária aztán belebújt ezüst ruhájába, amelyre ráhímezték a tenger minden halát. Elragadtatva bámulta a bálban a herceg, és megint csak megkérdezte, ki ő. „Piszkavas bárónő vagyok”. Sokáig táncolt vele a herceg, gyönyörű briliánsgyűrűt ajándékozott neki, de Mária ismét megszökött.
Fülig szerelmes volt a herceg, alig várta az esti bált. De amikor útközben megint csak Máriába botlott, elfogta a méreg, oldalba vágta Máriát a sodrófával. Mária bement a tyúkólba, és fölvette drágakövekkel kivarrt vörös bársonyruháját. A herceg már őrjöngött a szerelemtől.
„Árulja el végre a nevét, nemes hölgy!” – „Sodrófa hercegnő vagyok”. Amulettet
ajándékozott neki a herceg: aranymedaliont, benne a saját képmásával, de Mária ezúttal is elszökött a bálból.
Belebetegedett a szerelembe a herceg. Semmi sem segített rajta. Megkérte édesanyját, hogy süssön neki pizzát saját felséges kezével. Sietett is a konyhába a királyné, de ott volt a fa Mária, és ajánlkozott, hogy majd ő megsüti a pizzát. Vitte aztán a királyné a fiának az ételt, falatozott a herceg, ám egyszerre csak ráharapott valami keményre. Az aranytű volt az. „Ki sütötte ezt a pizzát?” Bevallotta a királyné, hogy a fa Mária sütötte a pizzát. Amikor megint pizzát kért a herceg, Mária belesütötte a briliánsgyűrűt, végül pedig az amulettet. Ráharapott a herceg, és egy csapásra meg is gyógyult. Kiugrott az ágyból, és szaladt a tyúkólba. Mária azonban odakint ült a fa alatt, és a hercegnő nótáját gágogták neki a libuskák. Megkérdezte Mária a hercegtől: „Ma mivel óhajt felséged fejbe kólintani?” Térdre esett előtte a herceg, úgy
Belebetegedett a szerelembe a herceg. Semmi sem segített rajta. Megkérte édesanyját, hogy süssön neki pizzát saját felséges kezével. Sietett is a konyhába a királyné, de ott volt a fa Mária, és ajánlkozott, hogy majd ő megsüti a pizzát. Vitte aztán a királyné a fiának az ételt, falatozott a herceg, ám egyszerre csak ráharapott valami keményre. Az aranytű volt az. „Ki sütötte ezt a pizzát?” Bevallotta a királyné, hogy a fa Mária sütötte a pizzát. Amikor megint pizzát kért a herceg, Mária belesütötte a briliánsgyűrűt, végül pedig az amulettet. Ráharapott a herceg, és egy csapásra meg is gyógyult. Kiugrott az ágyból, és szaladt a tyúkólba. Mária azonban odakint ült a fa alatt, és a hercegnő nótáját gágogták neki a libuskák. Megkérdezte Mária a hercegtől: „Ma mivel óhajt felséged fejbe kólintani?” Térdre esett előtte a herceg, úgy