A clunyi, sz. Józsefről nevezett nénikéknek, c század elején alapított, ajtatos intézménye, az Ur áldása- s segítségé-vel olly növedésnek örvend, hogy nem csak számos tagokkal, hanem különféle egyházi megyékben több házzal is bir. E j á m -bor társulat egy fejedelemasszony által igazgattatik, s a belépők a szüzesség, szegénység és engedelmesség egyszerű fogadását teszik le. A congregatio czélja : hogy a tagok sz. József p á r t -fogása alatt önmegszentelésökön, lökéletesitésökön , s a felebarát javán munkálkodjanak, leginkább szellemi utakon, k e -resztény nevelés- és oktatásban részesítvén a fiatal leányká-kat, s a szegények, betegek és tébolyodottak ápolásával foglal-kozván.
Miután pedig a mondott, sz. Józsefről nevezett nénikék magokat a legnagyobb készséggel a jó cselekedetek gyakorlá-s á r a feláldozták, gyakorlá-s ekkoráig már igyakorlá-s gyakorlá-sok gyakorlá-szolgálatot tettek, gyakorlá-s az odavaló püspökük által élénken ajánltattak : ő szentsége tekintet-b e vévén eme püspökök tekintet-bizonyságleveleit, a püspökök és szerzetesek gyülekezetének és tanácskozmányának élére állított n é -melly bibornokok szavát kihallgatván, a fejedelemasszony kérését kedvezöleg fogadta, s a mondott, sz. Józsefről nevezett nénikék clunyi intézetét jóváhagyni elhatározta, a mint is azt jelen r e n -delet által jóváhagyja és megerősíti, sértetlenül hagyván az ottani püspökök hatóságát, a sz. canonok s apostoli rendele-tek értelmében, s egyszersmind a szabályok megerősítését is megengedé. Kelt Romában a püspökök és regularisok sz. g y ü -lekezetének titoknokságában f e b r . 8 . 1854. G. D e i l a G e n g a bibornok, elnök ; B i z z a r r i A. titoknok.
Miután ö szentségének a sz. Józsefről nevezett nénikék intézményét megerősítő rendeletét közüllük, nem lesz é r d e k -telen annak megismertetéseid valamit keletkezéséről szólani.
Az autuni püspök mart. 2 5 - é n kibocsátott körlevelében igy ir róla : .
„ A mondott intézet alapításának eszméje, 1796. évi nov.
1 1 - é n egy dijon-megyei fiatal hajadon, J a v o u h e y Anna-Maria elméjében született. Megáldatva a Chalon-on. keresztül
utazó VII. Pius pápától, és tiszteletre méltó elődünk ft. F o n t a n g e s ur által bátorittatva, három nővéreivel Javouhey T e réz, Róza és MariaJózseflel 1806ban a chaloni, sz. P é t e r -egyházban magát Istennek felszentclé; s a keletkező, sz. József pártfogása alá helyezett congregalionak, melly mindinkább gyarapodott, végre 1810-ben a clunyi ős zárdában anyaházat nyitott. 1817-ben Anna-Maria a kormány által, fiatal leánykák nevelése végett a tengerentúli franczia gyarmatokba küldetett.
A congregatio alapszabályai, miután már az 1809-ben és 1817-ben kiadott ideiglenes rendeletek állal törvényesen jóváhagyattak, végre 1827ben az autuni és beauvaisi püspökök k é r e l -mére, kiknek megyéjében a társulat első két novitiatusa már is létezett, a kormány által véglegesen elismertettek. Ez időszakban a congregatio nevezetesen szaporodott, s az alapító A n n a -Maria által egész 1851-ig kormányoztatott, melly évben a néni-kék nagy fájdalmára meghalálozolt.
„Az erre következő évben az isteni Gondviselés által az autuni egyház kormányzására meghivatván, teljes buzgósággal f e l kellett karolnunk mindazt, mi ezen szivünknek olly kedves egyház dicsőségére s javára szolgál. Figyelmünk sz. József eme congregatiojára is fordult, melly akkor már 1 4 0 , a világ öt r é -szeiben szétszórt intézetet, s csaknem 1300 nénikét számlált, s melly hivatva lenni látszott Cluny nagyszerű emlékeit megörö-kíteni, s a fold végső széléig elterjedni. Meghalt nővére helyébe canonszeriileg kinevezett Javouhey Róza által septemberhóban a congregatio anyaházában rcndkiviili káptalan hivattatott össze, mellyen az intézet minden tartományai képviselve voltak, és
tott. Az intézet szellemi s anyagi jónak előmozdítására több rendszabályok hozattak, s különüsen határozatba ment, misze-rint mi a congregatio tanácsával a szabályt dolgozzuk ki, mellyet ez küvetni fog, és hogy e szabály s a congregatio megerősítése az apostoli szentszéktől kéressék ki stb." Mi mégis történt, mint íenebb láttuk.
Miután a catholicus szeretetintézetek üldöztetéséről Bel-giumban szólottunk, nem lesz tán fölüsleges némelly adatokat közleni ez elnyomás jellemének és gonoszságának megismerte-tésére.
R u d d e r w o o r d e b a n a szeretetről nevezett n é n i -kéknek egy telepitvényök van. Tübb éve, hogy néhány buzgó, s egy jó pap által lelkesített leány elhatározta magát, hogy a felebarát üdvének munkálására szenteli életét. A nénikék azon-nal a Iegsürgetösb szükségeknek iparkodtak eleget tenni. A helység erdejében s utain gyermekeket volt hallani sírni, mig szüleik munkára mentek : e gyermekeket iskolába gyiijték össze.
Sok elhagyatott és hajlék nélküli agg számára menhelyet nyi-tottak, hol ezek ápolást nyernének. A congregatio gyarapodásnak örvendett. A családok alamizsnáikkal tárták fen a n é n i k é -ket, mellyekböl a szegények számára szükséges házak emeltet-t e k ; földek is vásárolemeltet-taemeltet-temeltet-tak, mellyek jövedelme elegendő volemeltet-t a nénikék egyszerű életük fentartására. Ezen alázatos és nélkü-lüzésekkel összekötütt életük egészen a szenvedők és szegények gyámolitására volt szentelve, s e szerint a közjó előmozdítására szolgált. Azonban e leányoknak, kik magokat illy életre s z e n -telték, sok nehézséggel meg kelle küzdeniük. A törvénytudo-mány és politica összeesküdtek ellenük, megfosztották őket minden polgári jogoktól, s képteleneknek nyilatkoztatták ki v a -lamit birni, ha csak bizonyos szabadalmi czim alatt nem, vagy csak hiteles és kijelentett declaratio után. E declaratio azonban nem olly könnyen adatott meg, és sokba került azt megnyerhetni.
Megnyerése sok megszorítással s feltételekkel volt összekötve : igy a ruddenvoordei, sz. Mariáról nevezett nénikék is hiába v á -rakozván, hogy képeseknek nyilalkoztattassanak ki saját javaik bírására, azokat az alapítók kezeiben hagyták. A törvény előtt M a 11 h y s , a rudderwoordei lelkész volt tulajdonosa a nénikék minden javainak. Ok a kormányhoz folyamodtak, előterjesztvén életök szabályait és a cselekedeteket, mellyek gyakorlására magokat szentelték; s ama különös szerencsében részesültek, hogy életmódjok, szabályaik és cselekedeteik a briisseli t ö r -vényszék előtt elismerést nyertek. A rudderwoordei, sziiz Mariá-ról nevezett irgalmas nénikék congregatioja az 1838. évi mart.
31-én kiadott, s I. Lipót belga király aláírásával ellátott határozat által nyilvános intézetnek lön elismerve, és képesnek j e l e n -tetett ki javakat birni, hagyományokat elfogadni, s ollyanokat tenni, alkalmazván magát, az illy esetekre meghatározott k ü -lönféle formalitásokhoz, valamint minden más, polgári jogokat élvező személy. Az alatt Matthys meghalt. Halálához közeledvén, a javakat, mellyeknek csak törvény előtt volt tulajdonosa, igazi tulajdonosaiknak akarta visszaadni. Végrendeletikig tehát azokat a rudderwoordei congregationak hagyományozta. De minthogy korunkban átalában minden illy intézetek részéről, mellyek a szegények gyámolitásával foglalkoznak, nagy elővigyázat kí-vántatik : Matthys azon esetre, lia a nénikék ezen vagy más oknál fogva a hagyományok birhatásától eltiltatnának, azokat egészen helyettesének Plancqueelnek adta át. Ezen elővigyázat fölüslogesnek tetszhetnék. De a kettős biztosítás többet ér e g y -nél. Matthys tehát gondolá, hogy a nénikékről bőven gondos-kodott. A nénikék felhatalmaztatásért folyamodlak, hogy a nekik tett hagyományt átvehessék. A felhatalmaztalás megtagadtatott, s ők képteleneknek nyilváníttattak azok elfogadhatására. A néni-kék felvilágosítást kívántak, s a minister nem átallá határozatát indokolni, kijelentvén, miszerint a rudderwoordei nénikék a Matthys által telt hagyományok elfogadására nem birnak
képes-I f i )
séggel, mert, ugy mond, a királyi aláírás, mellyel a nénikék congregatioját mint nyilvános intézetet elismerő határozat ellátva van, érvénytelen. Ez ok, melly a belga jogtudósokban bámulatot gerjeszthetett, egy absolut kormánynál nein volna elégséges ; mindamellett olly súlyos hatásúnak találtatott, hogy a minister egy tollvonással Matthys hagyományát a r u d d e r -woordei községre s a jótékonysági hivatalra átruházta. A minister jól tudta motiválni határozatát. A hagyomány a nyilvá-nos jótékonysági hivatalt illeti ; ez fordítsa tehát azt a gyermekek nevelésére, a szegények és betegek ápolására. A zárdanök p e -dig, kik e nevelési s ápolási tisztet ellátnák, mint status szolgá-latában lévők a nevezett hivatal kezeiből vegyék dijokat. Pert inditni ez igaztalan eljárás ellen — a szeretet jellemével nem fért volna össze. Sőt minekutána Plancqueel ur i s , ki a h a g y o
-mányt ismét egy harmadikra ruházta át, meghalt : a perelés iszonyú költségbe került volna, azért a nénikék még csak ennek gondolatával is felhagytak, s az igazságügyi minister a h a g y o -mányozott jószágokat a községnek Ítélte o d a , melly azokat a zárdanőknek adá bérbe. De az okmánynak a belügyi minister jóváhagyására volt szüksége. Ez megirigyelvén társának ezen dicsőséget, hogy az ügyet olly ügyesen elvégzé, a bérbeadási szerződésbe olly záradékokat t e t t , mellyek a szegény zárdanö-ket azon reménytől is megfoszták, hogy a kérdéses javakat, mellyek olly igazságtalanul elraboltaltak tölök, ha bérben is több évig bírhassák. S nem volt más hátra, minisem magokat egészen a kormány kényére bízni, mellynek hatalmában van őket bármikor ki is űzni. Illy megaláztatás, és minden jogróli lemon-dás árán van e jámbor lelkeknek megengedve, a szegényeket és betegeket ápolhatni.
Mondják, hogy az ujabb parlamenti többségnek már l e h e -tetlen e képtelen és gyűlöletes politica ösvényéről eltérni. De az igaztalanságot mégis jóvá kellene tenni; s ha a többség i g a -zán cath. érzelmű, kell hogy a rudderwoordi zárdanök jogtala-nul elsajátított javainak visszaadatását sürgesse.
Irodalom.
A magyar P a r t h e n o n előcsarnokai. H e t é n y i Jánostól.
(Folyt.)
Szerző, örömét fejezvén ki a honunkban serdülő s önállásra törekvő philosophia életrevalóságának amaz előjele fölött, hogy mink a philosophia lényét és jelentőségét helyesen felfogva p e n -dítettük meg a nemzeti életre vonatkozó philosophia eszméjét;
és a tisztádan tiszta eszményiséget, idealismust léghajózásnak t e -kintve, olvasóit a magyar I'arthenonnak ,Eletharmonia' homlok-czimet viselő első előcsarnokába, annak ekképi megfejtésével vezeti be : „Az élet azon sark és t e n g e l y , melly körül kell f o -rogni azon tudománynak, mellyet Pythagoras, vagy mi hihetőbb,
Socrates óta philosophiának nevezünk; az élet-egészlet az, mellynek öszhangba hozatala, szépítése, főiránya volt és leend örökké a bölcselésnek, állván ezen harmónia és szépség, a szellemi és anyagi jólét, a tudományos, erkölcsi és fensőbb izlési műveltségnek az anyagi jólétre vonatkozó iparrali szoros kapcsolatában. Ugy van : az emberileg szép életben, legyen az egyéni és nemzeti, életharmoniának kell diszleni : mi azt teszi, hogy mi emberek kettős, úgymint fensőbb és alsóbb életre, szellemiségre és állatiságra hivatvák, és némileg Centaurusok és Sphynxek lévén, eleget kell tennünk alsóbb és fensőbb v á -gyainknak, de ugy, hogy ezek közt legyen olly érintő vagy tangential erő, melly a vonzó és távolitó erőket szükséges suly-egyenben tartsa, az életharmoniát luven őrizze, melly fő kin-csünk és palladiumunk."
A harmónia világtörvény; s bár a finom tapintatu hellenek előtt ez nem vala egészen ismeretlen, ők mégis philosophiájokat e világtörvényre nem építették. Mit ha tesznek, el van k e -rülve azon e l t é r é s , szakadás , vagy divergentia, melly Plato s Aristoteles óta tart a philosophiai rendszerek között. Miből az következett, hogy a philosophia, melly életvezérlöül rendeltetett, háromezer év eltelte után is szilárd önállásra nem j u t h a
-tott, sőt, oh szegény ! magát még csak értelmezni sem bírja.
,'Valóban nincs leveröbb érzés, úgymond, mint az, melly a p h i losophia olly régi korban kezdődő történetének olvasásánál t á madja és lepi meg keblünket. Mert látni egyfelől azt, mi f e l s é -ges lángelmék áldozták fel éltöket az igaz bölcseség ösvénye felfedezésére, a világ és emberélet rejténye megfejtésére; látva azt, mit nem követtek el már az őskorban Pythagoras, ki ha Pliniusnak hiszünk, gyalog beutazta Scythia, Persia és Egyptom földét ; — azt tevék Plato és Democritus is : — és mégis látni másfelől, hogy ennyi munka, é s z t ö r é s , testi és lelki eröpazarlás után is, a kételynek és sophismusnak mi könnyen sikerült, l e -döntögetni az erősnek hitt r e n d s z e r e k e t , — ez igen leverő érzet : valamint hallani azt, mi hangos panaszokra fakadtak elei-től fogva a philosophia leghűbb bajnokai, jelesen Xenophanes, éltök utolsó óráiban, a bölcseség istennője e l l e n , ki. tölök az igazság fényét makacsul elzárta, és elöltök magát leleplezni vonakodva, szomorúan bocsátá őket a sülét koporsóba. Lálni és hallani mindezeket, ma ugy, mint az őskorban, egyik lelkes nemzetnél ugy, mint másutt, sőt mindenütt, ez valóban lehan-goló, sőt leverő érzet."
Szerző tehát ugy véli, miszerint eljött az idö, hogy a phi-losophia czéltévesztéseit és eröpazarlásait hiven kimutatva, azt östelkére vísszaigazitsuk, iskolaiságból kivegyük, töredékes bizarságából kiemeljük az által, hogy ezt egy nagyszerű és ürüklétü föelvre, a világ és élet harmóniájára fektessük; ez meglévén, oda munkáljunk, hogy ezen fensőbb élettudomány, melly olly soká fejezé ki az emberiség bélyegét, a hellenek nemzeti dicsőségét, a polgárisodás ü d v é t , az egyéni és társalmi életszépitési n a g y s á g o t , magasztos értelmét ismét visszanyerje.
Ezzel sz. a philosophia átalakítási r e f o r m j á n a k szükségességét mondta ki. E nagyszerű reform azonban nem csekély feladat, a ki ez óriási vállalathoz kezd, jól kell tudnia, miben tévesztett czélt az eddigi bölcsészet, és mikre pazarlotta siker nélkül é s z e r e j é t ? mellyik azon igaz és saját telek, melly-röl eltért, és mivelésével felhagyott; végül miáltal lehet neki
életben haszonvehetöséget, tudományban tekintélyt és erösulyt, társalomban vezérletet, sőt trónt biztosítani ?
Az elsőt, t. i. a c z é l t é v e s z t é s t illetőleg, s a j nálva jelenti ki sz., mikép a nagy Socrates óta nem áll a t u d ó s -kodó bölcselők elölt angyaltisztán e roppant igazság, hogy a philosophia nem más, mint életharmoniára vezérlő kalauz, és az igaz bölcselő nem egyéb, mint életszépségre segítő tanár és oktató. „Nem szabad tehát neki, ugy mond, az alapi és fensőbb élet teréről lelépni, és fürkészhetlenek után kapdosni, minők például a léleknek, a világnak, a fölénynek benső természete és lénye; mivel ezek lényükbe pillantani soha de sohasem engednek;
elégnek tartva azt, ha müveiket szemléltetni engedik, és l e g f e l -jebb azon törvényeket nyilvánítják, mikben és mik által nyilat-koznak. Ezt erősíti a több ezer éves tapasztalás. Mert valljon az ész világánál tudunk-e valamivel többet az emberiélek, a világ és az Isten l é n y é r ő l ? Nem, és ezt el kell ismernünk.
Minden, a mit e részben bizonynyal tudni látszunk, a hit mive, mellynek saját és a philosophiától elkülönzütt országa van, mellyet igen is, hogy tisztelnünk kell, de belé merészen á l h á g -csálnunk, itt bírói alakot öltenünk szerénytelenség."
A philosophia reformjáról, czéltévesztéséröl, és telkének kijeleléséröl lévén szó, meg nem állhatjuk, hogy hozzá ne s z ó l -junk. Hogy a philosophia czélját téveszté, még eddig minden
bölcs elismeré, s csak innen magyarázhatni a sok rendszerezést.
Minden philosoph azt hívé, hogy ö találta fel a bölcsek küvét, kárhoztatva s lenézve mások véleményeit. Ez egy régi b e t e g sége az emberi, önállósággal dicsekvő észnek; mi.egyedül m e g -győzhetné a bölcseket, hogy ők isteni fensőbb vezér és tekintély nélkül igaz philosophiát soha nem teremthetnek. S z e r z ő n k -nek is ez egyik gyengéje, ki szinte, lia egykettöröl, kik ínyére irtak, tisztelettel emlékezik is meg, a bölcsek hírében állókat rendre kárhoztatja. Az ö rendszere , s z e r i n t e , a philosophiának u t o 1 s ó s t a d i u m a , é r e t t s é g i k o r s z a k a , a r a n y k o r a . Eddig a philosophia még csak értelmezni sem tudta magát : most azonban sz. rendszere mindent megfejt, mindent helyrehoz ; és valóban sz. ugy árulja portékáját, mint
egyedül czélra, üdvösségre vezérlöt. A ki felfokozottabb p h a n t a - , siával bir, sz. jelen müvének olvasására bizony könnyen némi dicsöségmántorba ringathatná el m i g á t , meggondolván : milly s z e r e n c s é s azon haza, mellynek keblében ol!y nagy férfiú támadt, hogy a mit eddig milliók nem találhattak fel, ö találta fel, az addig egyenetlen, czéltévesztett philosophiát e g y s é g r e , czéljára v e z é -relvén ; s hogy N e w t o n és K o p e r n i k nemzeténeknitnbusa miként el fogna enyészni a magyar dicsőség nimbusa előtt!
Bennünket egy szomorú tapasztalás nem tudna illy álomba r i n -gatni. Mi jól ismerjük az emberi ész nagyravágyását, a philoso-phia fenhéjazásait. P l u t a r c h beszéli, miszerint a g ö r ö g hadvezérek a barbarok legyőzése után, tanácsba gyűltek egybe, a végett, hogy kinek Ítéljék oda a vitézségi jutalmat és tisztele-t e tisztele-t ; mindegyik önmagátisztele-t tisztele-tartisztele-tá l e g e l s ő - és l e g v i tisztele-t é z e b b n e k ; és a philosophusok ? egy sem volt köztök, ú g y m o n d , ki máskép c s e -lekedett volna. Tehát mindegyik önmagát. íme, ez jellemző vonása az ó- s ujabbkori philosophiának. M i n d e g y i k ö n m a g á t . Ez önző nagyravágyás régi kórsága az emberi észnek, melly maga f ö -lött semmi tekintélyt, birótjnem ismervén, önmagát teszi minden tekintély és hatalom fejévé, minden isineret, bölcseség, törvény, j o g , kötelesség forrásává. Mig az ész e nagyravágyásról le nem mond, mig ez lesz a philosophiának f ö e l v e : addig a philosophia reformjáról szó nem lehet, miután épen ebben áll annak l e g n a -gyobb, leglényegesb czéltévesztése. L e h e t - e nagyobb czélté-vesztés, mint tanítani : „ A z emberek azt mondják, hogy Isten parancsolta, miszerint az ünnepeket s z e n t e l j ü k ; én pedig azt mondom : az Isten nem kötötte tiszteletét valamelly idöhez, — az ünnepek szentelése fölösleges"? Nem annyit t e s z - e e z : hogy vagy nem igae az, mi Isten parancsának lenni mondatik, vagy hogy Isten hazudott? S nem nevetséges, illyenkor ö n t e k i n télyét az isteni fölébe e m e l n i ? Vagy azt mondani, mint s z e r zőnk : hogy erő, pazarlás, és haszontalan munka a f ü r k é s z h e t l e -nek után kapdosni, hanem megelégedni Isten, lélek eszméjével, az azok bensőbb természetéről szóló tanokat ugyan szinte e l -fogadni a kijelentés szerint, de csak ha azok a harmonismus templomába beillenek, s ott egymással nem ellenkeznek ? A z o n -ban sz. szerint ennek Ítélete ismét csak az észt illeti. Ha tehát az ész azt mondandja az egyiknek : hogy a három i s -teni személy magával ellenkezik : ugy az ki fog záratni a harmonismus templomából , s jól lesz. Sz. r e n d s z e r é n e k alapjául a pogány, materialismusra hajló hellenismust teszi ; s igy természetesen , az ö feltevése szerint , az k ö v e t -kezik, hogy a mióta az emberiség a keresztény kijelentés-nek, melly a pogányságot háttérbe szoritá s lerontotta, hódol : a philosophia czélját téveszté. Ezt feltenni — igazi czéltévesztés, inert bizony k e r e s z t é n y s é g nélkül sz. életszépsége valóságos pogány é l e t r u t s á g g á leend, és Pallas temploma körül nyilván Bacchus és Venus áldozatai lobognának. Olly bölcseletben, a millyen a pogány, melly annyi ellenkező, egyenlő mert emberi, azért semmis tekintélylyel biró f e l e k e z e t e k r e fel vala oszolva, s
mellynek legjobbjai is megczáfolták tettel, a mi jót szóval t a n í -tottak, — illy bölcseletben keresni a legfőbb bölcseséget, egyedüli üdvét, olly czéltévesztés, mellynél nagyobb nem l é t e z h e t i k . — A philosophiának c z é l t é v e s z t é s e tehát a b ban áll, hogy elpártolva Istentől, önmagát ülteié ennek t r ó n -j á b a , ennek minden tökélyeit, bölcseségét magára ruházván át,
s az ö tekintélyével akarván parancsolni; s r e f o r m j a szinte nem abból áll, hogy a n o g á n y s á g r a menjen vissza, abban keresve menhelyet a r e n d s z e r e k hitetlensége e l ö l : hanem hogy hitetlenségéből megtérve k e r e s z t é n y legyen, hogy Istenhez, kitől elpártolt, visszatérjen, s az embert Isten képének ö n m a gában való visszaállítására vezérelje ; hogy a k o r n a k s a t u d o -mánynak a hitet, a philosophia ez alapfeltételét visszaadja, hogy a tudás és hit közt öszhangot eszközöljön, s az isteni kijelentést nem csak a theologiának, de az összes tudománynak basisává tegye : miként erről helyesen értekezik Schlegel (Philos, der
Gesch. 18. Vöries. 251. lap). Ez határozza meg a philosophia körét és telkét is, melly azzal kezdődik, hogy a philosophia a mindenek okának és Urának létéről s isteni tökélyeiről m e g -győződve, belássa elégtelen voltát annak tiszteletére, s neki tetsző e r é n y e s élet e s z k ö z l é s é r e ; s ennek folytán belássa a k i -jelentés szükségességét, megalapítsa az igaz ki-jelentés eriteriumait, s ezeket helyesen alkalmazva, meghódoljon Isten s z a v á -nak s akaratá-nak, törvényének, parancsá-nak. — Ez az, mit sz.
állításaira nézve mondani szükségesnek tartottunk. Mert mig a philosophia igy nem reformáltatik, hasztalan minden t a p o g a -tódzás, hasztalan minden r e n d s z e r e z é s és f e j t ö r é s : az csupán ellenmondásokat fög mindörökké szülni, s az embert egy l é p é s -sel sem czéljához közelebb vezetni. Igy bizonyára sz. r e n d s z e r e sem ; maholnap olvassák s elfeledik, — s el fog enyészni, mint egy esöcsepp a t e n g e r vizében. Mert korunk lehet ugyan h i t e t -len és erkölcste-len, lehet pogány k e r e s z t é n y értelemben, de nem lehet többé pogány, g ö r ö g vagy romai értelemben. Ha a hitetlenségböl kivetkezve, hinnie kell : akkor nem a philoso-phokhoz f o r d u l , kikből a hitetlenséget mérité, hanem más, biz-tos révpart után vetendi sóvár tekintetét.
De t é r j ü n k vissza a philosophiának sz. által meghatározott telkére. Nézetei e részben nem csak hibásak, de e l l e n m o n d á s o -sak is. (Folyt, köv.) K 1 e z s ó József.
Vegyesek.
O l a s z o r s z á g . Közelebb megjelent egy, G i a m p i e t r o S e -c h i t ö 1 bokros ismeretekkel szerkesztett munka a Velen-czében sz. Márk terén lévő régi egyházi szószék s azon találtató g ö r ö g kopt felirás fölött. Az átalános és ritka dicséretszavak, m e l y -lyekkel szerzőt a tudósok szintúgy mint a napi sajtó elhalmozta, felbátorították a tudós tanárt arra, hogy nagyobb terjedelmű s az egyházra nézve kimondhatlan fontosságú műre fordítsa f á r a -dozásait. E mü a florenzi k ö z ö n s é g e s zsinat történetét fogja magában foglalni. Hogy a kitűzött feladatnak annál pontosban megfelelhessen, a s z e n t s é g e s atya engedelmével a Collegium Romanumban viselt görögirodalmi tanári székéről lemondott, hogy F l o r e n z , F e r r a r a és Velenczében az e r r e vonatkozó a d a -tokat felkeresse és müvében felhasználja. A szentséges atyának bőkezűsége, mellyel minden hasonnemü vállalatot pártolni s előmozdítani kegyeskedik, lehetővé teszi, hogy a tudós t a n á r ezen sok költségbe kerülő körutat és vizsgálódásokat m e g -tehesse.
A m e r i c a . S t . L o u i s - b ó l Missouri mellett tudósit—
nak : hogy az ott lakó cath. csehek május 1 6 á n egyházi k ö z -ségük alapítási napját s egyszersmind hazai védszentjök, nep.
sz. János ünnepét ülték meg. Az isteni tiszteletnél a mise alatt cseh nyelven énekeltetelt. A sz. beszédet nt. L i p o w s z k y ur tartá. Először hangzott ez alkalommal az uj világban Isten i g é j e cseh nyelven a szószékről. A ft. sz.louisi püspök ez ü n nepély alkalmával 150nek szolgáltatá ki a bérmálás s z e n t s é -gét. Ez ünnepies és örömteljes nap emlékezete évenkint meg fog nyittatni nep. J á n o s napján.
T a r t a l o m . A vegyes házasságok ügyében.
Az egyházügy Bajorországban.
E g y h á z i t u d ó s í t á s o k . P o z s o n y : Kápolnaszentelés. — N é m e t o r s z á g : A lamsdorfl sz.-ferencziek magaviselete a boroszlói hg-püspök irányában. — S c h w e i z : A solothurni hg-püspökvílasztás ügye. — F r a n c z i a o r s z á g : A clunyi, sz. Józsefről nevezett nénikék intézetének pápai megerősítése.— B e l g i u m : Egy adat a cath. szeretetintézetek el-nyomatásának történetéhez.
I r o d a l o m . A magyar P a r t h e n o n előcsarnokai. Iletényitől.
(Folyt.)
V e g y e s e k . Olaszország. America.
Tulajdonos és felelős szerkesztő : b a n i e l i k J á n o s . — Kiadó : K m i c h G u s z t á v nyomdász.
P e s t , 1854. Emich Gusztáv k ö n y v n y o m d á j a , u r i - u t c z a 8. szám.
E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .
P E S T E N , A U G U S T U S 6 . 1 8 5 4 . II. F É L É V
Megjelenik e lap hetenkint háromszor : kedden , csütörtökön és vasárnapon. Az előfizetési d i j félévre postán 6 ; helyben 5 frt p. p.
Előfizethetni minden cs. kir. p o s t a h i v a t a l n á l , Pesten a szerkesztőségnél ( K a l a p - u t c z a ő. s z . ) és Hartleben K. A. könyvkereskedés*1" , Hl. • •
-Capistrani szenl J á n o s tetetnének holléte.
E lap o l v a s ó i e m l é k e z n i f o g n a k azon i g é n y t e l e n t u d ó s í t á s r a , m e l l y a .Religio1 f. évi e l s ő f e l é n e k 6 7 . s z á -m á b a n S z a t -m á r r ó l k ö z ö l t e t é k s -m e l l y b e n -mondatik : ,-mi- ,mis z e r i n t a nmélt. ,miszatmári m e g y é ,mis p ü ,mis p ö k p ü n k ö ,mis d m á s o d n a p j á n , U g o c s a m e g y é b e n l é t e z ő N a g y S z ö l l ő s r e r á n -dult, ott a b. P e r é n y i - f é l e t e l k e n , állítólag e h e l y e n r e j l ő c a p i s t r a n i sz. J á n o s t e t e m e i n e k kinyomozására.'" E t u d ó sítást a , , R e l i g i o n b o l m á s l a p o k is á t v e t t é k , n e v e z e t e s e n a „ P e s t i N a p l ó " j u n . 1 8 i k i s z á m á b a n azon é s z r e v é t e l k í s é r e t é b e n : „ m i k é p n a g y m é l t . püspök ur e k u t a -t á s á n á l -talán u-tmu-ta-tóul s z o l g á l h a -t azon s p a n y o l m u n k a , m e l l y c a p i s t r a n i sz. J á n o s é l e t é n e k és S p a n y o l o r s z á g b a n t ö r t é n t halálának l e í r á s á t és I l u n y a d y J á n o s s a l i l e v e l e z é s é t t a r t a l m a z z a , s inelly 1 8 3 6 b a n olly s z á n d é k b ó l a j á n -d é k o z t a t o t t a m a g y a r tu-dós t á r s a s á g k ö n y v t á r á n a k , h o g y e m u n k a , mint hazai t ö r t é n e l m ü n k e g y i k b e c s e s a d a t t á r a h a s z n á l t a s s é k . " E z é s z r e v é t e l c a t h e g o r i c e k i -m o n d v a , -miután f e l t é t e z t e t é k , h o g y azt l a p j á b a n a s z e r k e s z t ő alap nélkül nem t e v é , t e r m é s z e t e s e n n é m i z a v a r b a e j t e t t e az i l l e t ő k e t , s a s z e n t t e t e m e k n e k k i n y o m o z á s á r a m á r m e g k e z d e t t e l ő k é s z í t é s i m u n k á l a t o k a t m e g a k a s z t o t t a . E s o r o k í r ó j a a d o l o g m i b e n l é t é -n e k k i p u h a t o l á s á v a l m e g b i z v a l é v é -n , de k ü l ö -n b e -n is az ü g y s z e n t s é g e állal n e m k e v é s s é é r d e k e l t e t v é n , a n e v e z e t t s p a n y o l munka iránt t u d a k o z ó d é k a m. t. t á r s a
-s á g t. cz. t i t o k n o k a - -s k ö n y v l á r n o k á n á l , d e a m ű n e k , a l e g k é s z s é g e s e b b é s f i g y e l m e s e b b k u t a t á s d a c z á r a i s , a ni. a c a d e m i a k ö n y v t á r á b a n s e Ilire s e h a m v a ; holott a s p a n y o l n y e l v e n irt m u n k á k i g e n c s e k é l y r é s z é t f o g l a l -v á n el a n e -v e z e t t k ö n y -v t á r n a k , a z o k k ö z ö t t a k é r d é s e s mü i s , ha m e g v o l n a , k ö n n y e n m e g t a l á l t a t h a t n é k . Miből s a s z e r k e s z t ő i é s z r e v é t e l l e l m e r ő b e n e l l e n k e z ő s z á m o s t ö r t é n e t i a d a t o k b ó l azt kell k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a z o n s z e r k e s z t ő i é s z r e v é t e l c s u p á n némi h o m á l y o s s e j t e l m e n a l a p s z i k . Találtatott u g y a n a t. t á r s a s á g k ö n y v t á r á b a n e g y , c a p i s t r . sz. J á n o s é l e t é n e k l e í r á s á t t a r t a l m a z ó , n e m u g y a n s p a n y o l , d e latin n y e l v e n irt m u n k a e cziin a l a t t :
„ G e s t a , v i r t u t e s et m i r a c u l a b. J o a n n i s a C a p i s t r a n o in unum a J o a n n e B a p t . B a r b e r i o R o m a n o b r e v i t e r r e -dacta. R o m a e 1 6 7 2 . " D e e munka is t e l v e v a n a P e s t i N a p l ó s z e r k e s z t ő j é n e k é s z r e v é t e l é v e l e l l e n k e z ő , e l l e n -b e n a R e l i g i o tudósitásának k e d v e z ő a d a t o k k a l . Az e t á r g y r a v o n a t k o z ó s k e z e i m közt l é v ő írott a d a t o k n a k for-*
r á s a i k k a l s e g y é b r é g i b b s u j a b b t ö r t é n e l m i m ü v e k k e l e g y b e v e t é s é b ő l cap. sz. J á n o s t e t e m é n e k hollétét i l l e t ő -l e g k ö v e t k e z ő k e t s i k e r ü -l t megá-l-lapítani.
C a p i s l r . sz. J á n o s r o m a i ú t j á b ó l m e g t é r v e I s l r i á t , A u s t r i á t , C s e h é s M o r v a o r s z á g o t , S i l e z i á t , L e n g y e l o r s z á g o t stb. b e j á r v á n , é s r é s z i n t t a n í t á s a , r é s z i n t c s u d a t é t e l e i által e l h í r h e d v é n , a k i r á l y o k é s f e j e d e l m e k v e r s e -n y e z v e h í v t á k m e g öt o r s z á g a i k b a . * ) É p e -n A-nglia és M a g y a r o r s z á g f e j e d e l m e i s o r s z á g n a g y j a i a z o n e g y i d ő -ben k ü l d é k h o z z á felszólító l e v e l e i k e t é s k ö v e t e i k e t . E z öt h a b o z ó v á t e v é ; v é g r e László k ö v e t e i s ü r g e t ő k i v á n a -tának e n g e d v e , s III. C a i i x t u s p á p a á l d á s á t ó l k i s é r v e M a g y a r o r s z á g b a v e t t e ú t j á t Itt a h e t v e n é v e s a g g a s t y á n a t ö r ö k ö k elleni k e r e s z t e s e k s z ó n o k á v á s e l ö h a r c z o s á v á lön. Mint illyen 1 4 5 6 b a n r é s z t v e t t a t ö r ö k ö k k e l i ü t -k ö z e t b e n B e l g r á d n á l , m e l l y n e -k s z e r e n c s é s -k i m e n e t e l e H u n y a d y J á n o s v i t é z s é g é n kivül l e g i n k á b b az ö b u z -dító s z ó n o k l a t á n a k s b á t o r l e l k ü l e t é n e k t u l a j d o n i t h a t ó ; m e l l y n e k emlékeiil n e v e z e t t p á p a a u g . 6 - á r a , mint a g y ő z e l m i hír v é t e l é n e k n a p j á r a Urunk szine v á l t o z á s á -nak officiumát r e n d e l i . A i n a r l y r o m s á g k o r o n á j á t , m e l l y u t á n Capistran é g v e e p e d e t t , el n e m n y e r h e t v é n , a M a -g a s s á -g b e l i c s e n d e s é s n y u -g o d t h a l á l n e m e t r e n d e l t neki.
A k ü l ö n b e n is s z i k á r , a l a c s o n y t e r m e t ű f é r f i ú , ki a s z i
-*) Mennyire kapós volt cap. sz. János, annak bebizonyítására kiírom B a r b e r i u s után többek közül a chanádi püspök-nek, Péterpüspök-nek, Capistranhoz intézett levelét ( 1 1 6 - 1 . ) : En transmisimus ad vestrae Sanctitatis conspectum honorabilem Dnuin Aquilam praepositum Ecclesiae Collegiatae Sancti Salvatoris, Canonicumque et ADiaconum nostrae Ecclae Cha-nadicensis ad serutandum vestrum adventum gratiosum hue ad nostram Dioecesim, praesertim vero Chanad. Quare p e -timus, rogamus e.tsupplicamus ex intimis vestrae Reverendae Sanctitali, quatenus eliam ad istas partes praelibatas vestra devota reverentia pergere suum iter non desinat, sed exhi-beat nobis suum benignum aspectum, sicut et caeteris. Ideo pelimus informari per hunc portitorem, quo die, quali septi-mana ad nos V. R. expectare debeamus, nam totum capilu-lum et tola Civitas maximis suspiriis vestrum praeslolantur adventum; in Jesu Christi nomine valeat. — Magyarország királya, László, pedig következő gyöngéd érzelmet tanúsító levéllel tiszteié meg ő t : Quantum majestati nostrae displici-bile fuerit vestrae Paternitalis infirmitatem audivisse, proter quam desideratus ad nos accessus vesproter adhuc r e l a r d a -tus fuit, non possumus literis exprimere, cum desiderium nostrum de die in diem augeatur, nunc vero cum vestram optatam convalescentiam audiverimus, iteratis literis r o g a -mus P. V. ut, si sano modo fieri possit, eadem frui possi-mus i praesentialiter ad honorem Dei et sanctae fidei cath. a u g
-mentum , Ä^slrorumque Regnorum amplique regitninis, sanctis vestris consiliis, et favoribus, utilitatem. Cum enim pro solito more mundus iste diversis occurrentiis agitetur, nihil est, quod magis optemus, quam vestram praesentiam, et sanctis admonitionibus et consiliis potiri.j Ob hoc autem etc. (118.1.)
16