Földrajzi nevek a turizmusiparban

Egy cég vagy az általa működtetett szolgáltatóegység imázsformálásában alapvető szerepe van a névadásnak. Nomen est omen, vagyis a név előjel tartja a latin mondás, amelyet figyelembe véve ne legyenek túl nagy reményei annak, aki a Tortúra Utazási Irodánál rendeli meg a nyaralását, de érdemes a gyanúperrel élni abban az esetben is, ha valaki a Diktatúra nevű iroda utazási ajánlatával találkozik. A nyelvi kreativitás nem ismer határokat, különösen ha az üzletemberek előre megfontoltan olyan név kiválasztására törekszenek, amely a vállalkozás piaci szereplését az arra épülő szlogenek és egyéb marketingkommunikációs eszközök révén segíti elő. Ahogy egy újszülött keresztnevének megválasztása, úgy egy társas vállalkozás névadása is bizonyos tekintetben államilag szabályozott folyamat. Jogszabály³² rendelkezik arról, hogy az alapítóknak milyen kereteket kell figyelembe venni a létrehozandó cég elnevezése során. Ezek között kiemelt helyen szerepel az a kitétel: úgy kell nevet választani, hogy ha ahhoz másnak jogi érdeke fűződik, akkor csak a jogosult hozzájárulásával kerül bejegyzésre a cég. Érdemes annak is körültekintően eljárni, aki bármelyik ismert települést kívánja szerepeltetni cége nevében, mert az illetékes bíró könnyen visszautasíthatja a bejegyzésre vonatkozó kérelmet. Tudomásul kell tehát venni, hogy a földrajzi nevek üzleti életben való alkalmazása a hitelrontás veszélye miatt egyre erősödő korlátokba ütközik.

A turizmusban – mivel a szerződő felek, a vendég és a vendéglátó – között viszonylag rövid időtartamú és átmeneti kapcsolatok születnek, ezért különösen fontos szerepe van annak, hogy az adott szolgáltatást nyújtó vállalkozás vagy az üzemeltetésében álló egység milyen elnevezéssel igyekszik önmagát felejthetetlenné, a visszatérést, a másoknak való ajánlást elősegíthetővé tenni. Az utazási irodák dinamikusan változó világában nem könnyű évekre visszamenőleg felidézni, melyik ügynökségnél is fizette be valaki azt a bizonyos nyaralást, de az utazásszervező vállalatok csomagtúráinak terítési gyakorlata következtében az emlékezés vonatkozásában igazán nincs is jelentősége annak, hogy kivel kötöttünk szerződést. Ha az általunk preferált célterületet a profiljának középpontjába állító utazási iroda segítségével keressük fel, nagyobb esélyünk van nevének hosszabb távú rögzítésére, mivel az ilyen cégek elnevezése során gyakori a földrajzi nevek alkalmazása. A bejegyzett utazási irodák nevének tanulmányozásából³³ arra következtethetünk, hogy a magyarországi földrajzi nevet³⁴ viselő egységek inkább a beutaztatásban és a belföldi turizmusban, míg a külföldit tartalmazók a

32 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról.

33 A vonatkozó jogszabály szerint ezeket a Magyar Engedélyezési Hivatal tartja nyilván.

34 Szándékosan használjuk a magyarországit a magyar helyett, mivel ezzel egyértelművé tesszük, hogy a megfigyelésünk kizárólag az államhatárokon belüli térségre vonatkozott.

kiutaztatásban jeleskednek. A gyakorlatban persze az irodák kínálata nem válik el ilyen élesen egymástól, de a specializáció, különösen a kiutaztatásban nagyon jól tetten érhető. Például az Anacapri Travel Utazási Iroda vagy a Taiwan Travel Service Utazási Iroda esetében csakúgy kirajzolódik a mobilitás irányultsága, mint az önmagát e téren idegen nyelven is világosan azonosító – és ebből kifolyólag feltehetően a beutaztatásban is érdekelt – Destination Central Europe ügynökség kapcsán. A Blue Travel Ciprusi Specialisták Utazási Iroda elnevezése teljesen egyértelműen tükrözi a tárgyalt problémát, a marketingkommunikáció eszközével közli, őt azok válasszák, akik az adott célterületre a lehető legprofibb csapattal kívánnak elutazni.

Az elnevezésükben magyarországi földrajzi nevet viselő utazási irodák listáját értékelve megállapíthatjuk, hogy az alapítók előszeretettel alkalmazzák annak a településnek a nevét, amelyben és amely turizmusának fellendítése érdekében tevékenykednek (Keszthely Tourist Utazási Iroda, Egertourist Utazási Iroda). Gyakori eset, hogy a névadás során csak a településnév egyik tagja kerül hasznosításra (Fenyves Tours Utazási Iroda, Vonyarc Tourist Utazási Iroda), így bizonyos szintű geográfiai műveltség szükségeltetik ahhoz, hogy tudjuk, melyik desztinációban keressük az adott ügynökséget. Folyók is szép számmal szerepelnek az irodák nevében (Dráva Tours Utazási Iroda), egyesek még a nemzetközi (Duna-Ister Utazási Iroda), illetve a táji (Lajta-Hanság) kapcsolatokra is utalnak. A megyenevek gyakran a megyei turisztikai hivatalok utódintézményei révén jelennek meg (Baranya Tourist Utazási Iroda), de az egyes Volán társaságok utazási irodai ténykedése (Hatvani Volán Utazási Iroda) is sok esetben megfigyelhető. Figyelemre méltó, hogy a vadászatszervező cégek is élnek az elnevezés kínálta azonosítási lehetőséggel, település (HM Kaszó Utazásszervező Iroda) és tájnévként (Börzsöny Vadászatszervező Utazási Iroda) is megjelenítik a célterületet. A tájnevek természetesen önmagukban (Alföld Tours Utazási Iroda), de néprajzi mivoltukban, előtagként (Hajdú Holiday Utazási Iroda, Jász Travel Utazási Iroda) is megjelenhetnek.

Sajátos esetet képvisel a Dunaújvárosi Hellas Travel Utazási Ügynökség, amelynek neve a működési és a célterület azonosítására egyaránt alkalmas. Amíg a Szegedi Dóm-Tourist Utazási Iroda elnevezésében a Szegedi Dóm mint idegenforgalmi vonzerő önállóan regisztrált földrajzi névként szerepel, addig a Bugaci Karikás Csárda Utazási Iroda és a Club Tihany Utazási Iroda esetében a földrajzi nevet tartalmazó idegenforgalmi szuprastruktúra megjelentetésének vagyunk a tanúi. A geográfiával való jóhiszemű visszaélés példája a Tokaj Tours Utazási Iroda, amely elnevezésével ellentétben Szerencsen érhető el és egy Budapesten bejegyzett cég működteti. A balatonboglári Sümegi Travel Utazási Iroda pedig nem a váráról elhíresült Veszprém megyei település turizmusának szószólója, hanem a Sümegi család

vállalkozása. A vendégforgalmi adatok ismeretében talán nem meglepő, hogy az azonos földrajzi nevet viselő cégek többsége a Balaton és Budapest elnevezéssel operál (10. táblázat), egyesek még angolul is feltüntetik a beutaztatásra való koncentrálásuk tényét (incoming), mások megelégszenek az idegen nyelvű cégnév alkalmazásával annak érdekében, hogy magukra vonják a külföldiek figyelmét.

Az utazási iroda neve Az utazási iroda székhelye Balaton Hungária Utazási Iroda

Balaton Tours Utazási Iroda

Balaton Volán Rt. Volán Utazási Iroda Balatoni Hajózás Utazási Iroda

Balaton-Plattensee Utazási és Ingatlan Iroda Balatontourist Utazási Iroda

Balatoni & Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kft. Utazási Iroda Budapest Group-Service Utazási Iroda

Budapest Prestige Incoming Utazási Iroda Budapest Welcome Touristic Utazási Iroda Liberty International Budapest Utazási Iroda

Balatonszárszó

10. táblázat Egyes földrajzi nevek megjelenése az utazási irodák elnevezésében (Forrás: Engedélyezési Hivatal, 2006)

Ahogyan az egyes utazási irodák a célterület földrajzi nevével azonosítják magukat, úgy a szállodaipar fellegvárai is kihasználják a települések, a vizek és a tájak nevéből adódó lehetőségeket. Mivel a szállodaipar különös hangsúlyt helyez arra, hogy vendégei visszatérjenek vagy azok mások figyelmét is felhívják a ház kínálatának igénybevételére, a jól ismert márka- és fantázianevek mellett erőteljesen alkalmazzák a szolgáltatásaik, fekvésük felidézését biztosító földrajzi neveket. A magyarországi szállodák elnevezésének áttekintéséből jól kirajzolódik, hogy a tulajdonosoknak, illetve a házat üzemeltetőknek számos lehetőségük nyílik a földrajzi név márkanévvé való alakításában:

• A földrajzi név egy szállodaláncon belül lehetővé teszi az adott ház területi azonosítását.

Ezzel a megkülönböztetéssel elsősorban a nemzetközi szállodavállalatok élnek, de belföldi viszonylatban is találkozhatunk vele. Az Accor csoporthoz tartozó Novotel az összes magyarországi szállodáját annak a városnak a nevével fémjelzi, amelyben működik, Budapest esetében, ahol két házat is üzemeltetnek, a fekvés (Budapest Centrum), illetve a funkció (Budapest Congress) szerint tesznek közöttük különbséget.

Hasonló helyzettel találkozhatunk a Hilton esetében is, ott azonban a régebben üzemelő, ennél fogva jól bejáratott márkanévvel rendelkező Hilton Budapestet nem keresztelték át a Hilton Budapest WestEnd megnyitását követően.

• A földrajzi név alkalmazásának leginkább bevett gyakorlata, hogy a láncokhoz nem tartozó szállodákat egyszerűen arról a közigazgatásilag önálló településről nevezik el, ahol megtalálhatók. Az elnevezés során arra is találunk példát, hogy a település neve a szálloda vagy a hotel szó előtt (Budapest Szálloda, Tokaj Hotel), de arra is, hogy azt követően (Hotel Kiskőrös) áll. Amikor a település neve jelzőként kerül felhasználásra, a keresztelést végzők azt is tudatni kívánják, hogy milyen típusú szolgáltatásra számíthat az oda érkező vendég (Taliándörögdi Lovaspanzió, Tihanyi Yacht Club, Máriapócsi Zarándokház, Pécsi Erőmű Munkásszálló).

• A szállodák elnevezésének folyamatát egyfajta értékmentésként, az örökségturizmus geográfiai vetületének pislákoló lámpácskáiként is értelmezhetjük, mivel számos ház hirdeti a lassan feledésbe vesző településrészek egykori dicsőségét. A fővárosban ilyen a Hotel Római, a Pünkösdfürdői Oktatási Központ, a Csillaghegyi Strand Hotel, a Hotel Zugló, vidéken pedig az Agárd Hotel (Gárdony), az Óvár Apartman Hotel (Mosonmagyaróvár), a Fenyőharaszti Kastélyszálló (Verseg), a Hotel Szabadi (Siófok) és a Kastélyszálló Szarkavár (Kaposújlak) vesz részt a településfejlődés földrajzi nevekre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésében. A magunk részéről ebben a csoportban tárgyaljuk a római birodalom korában virágzó városaink (városrészeink) latin nevéből eredő szállodaneveket mint például a Corinthia Aquincum Hotel (Budapest), Hotel Laterum (Pécs), Savaria Szálloda (Szombathely).

• A víznevek nemcsak a települések, hanem a területükön működő szállodák elnevezésében is meghatározó szerepet játszanak. Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakciójának számító vízfelület, a Balaton nevét több ház is viseli:

Balaton Szálló (Siófok), Hotel Balaton Klub (Balatonföldvár), Kék Balaton Fogadó (Balatonalmádi), Balaton Glashotel (Balatonalmádi), BM Kék Balaton Üdülő (Balatonvilágos), Hotel Balaton (Zalaegerszeg, Keszthely). Folyóink az ország legkülönbözőbb vidékén váltak a közelükben fekvő szállodák márkanevévé: Duna Szálloda (Budapest), Sugovica Hotel (Baja), Hotel Csele (Mohács), Hotel Dráva (Harkány), Hotel Bodrog (Sárospatak), Hotel Tisza (Csongrád, Szeged), Hotel Rába (Körmend), Kerka Hotel (Lenti), Lajta Hotel (Győr), Hotel Kapos (Kaposvár), Szamos Szálloda (Fehérgyarmat), Hotel Répce (Bük).

• A tájneveket, illetve a szállodák környékén található természeti vonzerőket előszeretettel hasznosítják a házak névadásában. Magyarország kistájkataszterének (Marosi–Somogyi 1990) nomenklatúrájában használt tájnevekkel mindössze a Hotel Alföld (Orosháza), a Hanság Hotel (Kapuvár), a Mátra Szálló (Gyöngyös), a Karancs Szálloda (Salgótarján), a Hotel Pilis (Pilisszentkereszt), a Hotel Vértes (Siófok), a Szatmár Hotel (Mátészalka), a Club Hotel Badacsony (Badacsonytomaj), a Hotel Bakony (Bakonybél) és a Göcsej Szálló (Zalaegerszeg) elnevezésében találkozhatunk.

Ezen kívül azonban számos hegy, völgy, ártéri terület, magaslat: Bio-Sport Hotel Lővér (Sopron), Szalajka Fogadó (Szilvásvárad), Hotel Gemenc (Szekszárd), Hotel Irottkő (Kőszeg) neve is visszatükröződik a házak bejáratán olvasható feliratból.

A magyarországi szálláshelyek elnevezése bizonyos esetekben megtévesztő lehet, mivel a keresztelő nem feltétlenül a földrajzi, hanem a perszonális kötődés eredményét is tükrözheti.

Az Egerben található Makó Vendégház például nem a hagymájáról elhíresült dél-alföldi város, hanem tulajdonosának Makó Jánosnak a nevét viseli, a szegedi Hotel Tisza kapcsán sem a kézenfekvőnek tűnő folyóbeli kötődés, hanem az egykori miniszterelnök, Tisza Kálmán áll a háttérben.

A már az első világháború idején is üzemelő budapesti Astoria Szálloda érdekes példája a márkanév földrajzi névvé alakulásának. Az 1972-ben átadott, utóbb M2 névre keresztelt, a Déli pályaudvar és az Örs Vezér tere közötti forgalmat bonyolító metróvonal egyik, az eredeti terveken ugyan nem szereplő, csak utólagosan kialakított állomása az ott található szálloda után kapta az Astoria nevet.