Egy turisztikai célterület miliőjének elemei

Egy adott célterület turisztikai miliője bemutatásának összetettségét a kedvenc étterem leírásához hasonlíthatjuk, amelynek kapcsán igen nehezen vehetőek számba a törzsvendég végső benyomását formáló tényezők. Felmerül tehát a kérdés, mit találnak az emberek vonzónak egy általuk gyakran látogatott vendéglátóhelyen? Az árat, az adagot, az ízeket, a választékot, az étlap ötletességét, az asztalok elrendezését, a dekorációt, a bútorokat, a zenét, az állandó duruzsolást vagy éppen a meghitt nyugalmat, a falak szín- és formavilágát, a közönséget, a fekvését, a szagokat, a pincérek viselkedését, esetleg mindezt együttvéve, ez adja azt a megfogalmazhatatlan atmoszférát, amelyet egy étterem sugároz. Ebből kiindulva a miliő idegenforgalmi szempontú kutatásánál elsődleges feladat a célállomás mindazon elemeinek összegyűjtése és kategorizálása, amelyek meghatározó mértékben hatnak annak atmoszférájára, ezáltal a vendég turisztikai magatartására.

A turisztikai miliő a desztináció kínálatának egyfajta metaszintjeként értelmezhető.

Eszerint tartalmazza mindazon kínálati elemeket, amelyek a hely rutinszerű fogyasztása során kézzelfogható tárgyi valóságnál absztraktabbak. A turisztikai miliő egyes elemeit a legtöbb turista nyilvánvalóan észleli, de azok a megfoghatatlanság érzését gerjesztve csak együttesen képesek a látogatókból kötődést vagy taszítást kiváltani. Előfordulhat, hogy nem tudatosul a hely turisztikai miliőjének ténye a turistákban. Ennek oka a tartózkodás rövid időtartamában vagy a desztináció jellegtelenségében keresendő. Ott, ahol tetten érhető a turisztikai miliő

„varázsa”, a kaleidoszkóp modellben szereplő tényezők többségének konstellációja mutatható ki (20. ábra). A modell elnevezése arra utal, hogy a célterület milliőelemei a kaleidoszkóp színes üvegdarabkáihoz hasonlóan tükröződnek vissza a teret fogyasztó turista számára.

20. ábra A turisztikai miliő kaleidoszkópikus felépítése

Ahogy a távcsőszerű gyermekjátékba nézők csak nehezen tudják megfogalmazni, mit látnak, úgy a desztináció miliőjére vonatkozóan is problémát jelent az átéltek szofisztikált összegzése.

Ennek ellenére hasonló élményelemekről számolnak be az ugyanazon a turisztikai célterületen tartózkodó vendégek, illetve a játékboltok polcairól lekerülő kaleidoszkópokba pillantó gyerekek: mindkét csoport a megfoghatatlant próbálja körülírni.

A turisztikai célterületek kaleidoszkópikus miliője 17 miliőelemből tevődik össze, amelyek különböző mértékben befolyásolják a turisták adott terület fogyasztásával összefüggő észlelését (13. táblázat). Ugyanazon célterület miliője az egyes miliőelemek turisták általi észlelésének eredőjeként jön létre.

A miliőelem megnevezése A miliőelem összetevői Példák a miliőelemre Éghajlat Az adott éghajlati területre

általánosságban jellemző, a

Domináns tájelem Az adott térség domborzati (morfológiai), vízrajzi, növényzeti adottságainak tekintetében szembeötlő földrajzi objektum, amely mintegy meghatározza a táj arculatát.

A Balaton víztükre Az Alpok gerince

Történelmi kor

visszatükröződése Az lakó és középületekben, az alap, valamint a turisztikai infra- és szuprastruktúrában észlelhető építészeti stílusjegyek, technológiai megoldások, a kultúrtáj dizájnja (szín- és formavilág, anyag), a hétköznapok tárgyi valósága által megelevenített történelmi időszak.

A szocreál építészet hagyatéka Dunaújvárosban A gótikus negyed Barcelonában

Zajok A közlekedési eszközök

gerjesztette jellegzetes hanghatások. A helyi lakosság életvitelével kapcsolatos zajok. A vallási élet gyakorlásával összefüggő jelzések. A külső, illetve a belső erők kiváltotta hanghatások. Az állatvilág hangja.

Ízvilág A gasztronómiával közvetlenül összefüggő, a helyiek ételkészítési, táplálkozási szokásait megtestesítő tényezők. Különösen a fűszerzés, a sütéshez-főzéshez használt zsiradék és az alapanyagok határozzák meg az ízek összetételét. Az ízvilág részét képezik az italok is, elsősorban a borok, az égetett szeszek és a sörfélék, de egyes helyeken az alkoholmentes italok.

Pirospaprika, fokhagyma, olívaolaj Kávékészítési szokások A sörözők, borozók kínálata

Vizualitás A természetes és mesterséges látványelemek, amelyek középpontjában a fény áll. A különböző égitestekkel kapcsolatos fényhatások, a fény

visszaverődése, fény-árnyék hatás.

A sötétséget megbontó mesterséges fények, Egy kultúrtájat jellemző színvilág, amely az építészet vagy a természethez is kötődhet

Naplemente látványa Kék-fehér szín Görögországban Neonreklámok egy nagyvárosban Zöldellő legelők

Szagok A természet, a növény és állatvilág egyedeinek illata. A gépek, berendezések működéséből eredő Öltözködés A ruhaviselet sajátosságai, amelyek

az adott terület funkciójából, illetve társadalmának tradícióiból

erednek. A szabadidős, illetve az üzleti szféra hatása Burnusz az arab világban, turbán a szikheknél

Vallási élet Önmagában véve is meglehetősen összetett miliőelem, amely az egyházi személyek öltözködésével, utcai jelenlétével, a szent helyek építészetével, a vallás effektív

Nyelv Elsősorban az egzotikus nyelvi

környezet válik észlelhető miliőelemmé, de a közvetítő nyelvek ismeretének hiánya, a feliratok, az információhordozó felületek egynyelvűsége is meghatározó tényezőt képvisel.

Zimmer frei feliratok a Balatonnál Idegen nyelven nem beszélő vendéglátók Olaszország déli területein Arab, kínai írásjelek a turisztikai zónák tájékoztatóin Köztisztaság A környezet állapota, amelyen

elsősorban a közterületek madarak) és a háziállatok (kutyák) ürülékének látványa,

Vendég-vendéglátó kapcsolat A turisztikai fogadóképesség tárgyi feltételeinek működését biztosító szolgáltatók és az azokat igénybe vevő turisták közötti

Disszonancia A vendéglátás, az elszállásolás, az utasok szállításának minősége és a desztinációban általánosságban

településen belül a turisztikai gettó

Hajléktalanok látványa a

és az azon kívül eső városrészek, illetve a turisták által frekventált és az alig látogatott térségek

relációjában megfigyelhető szembeötlő eltérések.

Lokális társadalom interakciói A helyiek kommunikációs kultúrája, az egymás között

A társas együttlét a közterületeken, vendéglátóegységekben (egymással játszó helyiek) Egymás hangos, érzelemdús köszöntése a közterületeken és a legkülönbözőbb szolgáltató szerepekben Biztonságérzet Az objektív és a szubjektív

biztonság fogalmát egyaránt lefedő veszélyeztetettség, amely

egyrészről tényeken alapuló, másrészről az azokkal kapcsolatos képzetekre épülő lelki állapot.

Annak tudatosulása, hogy az adott desztináció fogyasztása során a turistának nem kell minden esetben mérlegelni cselekedetének

Árszínvonal A turisták vásárlóerejéhez viszonyított fogyasztói árak, válik leginkább kézzelfoghatóvá.

Csillagászati árak a Közlekedési morál A közösségi közlekedés

szervezettsége, a menetrendek betartása, a járművekről történő le- és felszállás, valamint az

együttutazás kultúrája. Az egyéni, különösen a személygépkocsival, motorral, illetve kerékpárral történő közlekedés írott és íratlan szabályainak betartása, a

13. táblázat A turisztikai miliő tartalmi sajátosságai