A turizmus diszciplinálódása, azaz a turizmussal foglalkozó kutatási eredmények akadémiai szférában történő széleskörű legitimációjának megteremtése évtizedek óta zajló folyamat. A nemzetközi turizmustudományi szakirodalom pillanatnyilag hat, úgynevezett impakt faktoros (SSCI) folyóirattal45 büszkélkedhet, amely eklatáns bizonyítéka a kutatók erőfeszítéseit övező sikereknek. Az elsősorban közgazdasági, földrajzi, szociológiai és néprajzi alapokon nyugvó turizmustudomány Magyarországon is egyre intenzívebben igyekszik felkerülni a tudományos élet sokszínű palettájára. Miközben az MTA kutatóintézeti hálózatában a Földrajztudományi Kutatóintézet tekinthető a hazai turizmuskutatás letéteményesének, a turizmussal kapcsolatos ismeretek közvetítésére a gazdaságtudományi és a természettudományi felsőoktatás 16 intézménye szerzett ez idáig akkreditációt, előbbiekben önálló szakként, utóbbiakban szakirányként ölt testet a turizmusoktatás. Mindemellett az elnyert kutatási pályázatok témaválasztása, a jelentős érdeklődés mellett lebonyolított konferenciák, a kutatók publikációs aktivitása egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a turizmust a hazai akadémiai szférában is tudományként értelmezzék.
Tekintettel arra, hogy a magyarországi geográfia hosszú évtizedek óta szolgálja a turizmus tudományos megalapozását, a kutatások fókuszában álló tér alapvető attribútumát képezi a turizmusföldrajz akadémiai szerepvállalásának. A turizmus kikristályosodását reprezentáló turisztikai tér értelmezése mára már meghaladta az utazási tevékenység áramlatainak és csomópontjainak vizsgálatára szorítkozó megközelítést, sokkal inkább egy transzdiszciplináris alapokon nyugvó, az ember (homo turisticus) és a környezet viszonyát középpontba állító konstrukciónak tekintendő. A turisztikai tér mibenlétének holisztikus feltárása megköveteli a turizmusföldrajz erőteljesebb teoretizálását, amelyre – a paradigamváltás elkerülése érdekében – az eddigi eredmények talaján kerülhet sor. Az elméletalkotáskor tekintettel kell lenni a társadalomföldrajz biztosította keretekre, mivel a turisztikai tér és a fogyasztásában résztvevők szimbiózisának megismeréséhez hasznosított analogikus gondolkodás, az alkalmazott vizsgálati módszerek és fogalmi apparátus leginkább a geográfia ezen ágához kötődik. A magyarországi turizmusföldrajzban felhalmozott vizsgálati eredmények megfelelő kiindulásul szolgálnak egy, a turisztikai térrel kapcsolatos, a diszciplína tudományos presztízsét növelő akadémiai doktori értekezés elkészítéséhez. A
45 Annals of Tourism Research; Tourism Geographies; Tourism Management; Journal of Sustainable Research;
Journal of Hospitality Leisure Sport and Tourism Education; Scandinavian Journal of Hospitality and Tourism;
Tourism Economics
meglévő ismeretek rendszerezésére, értékelésére, továbbgondolására, a nemzetközi kitekintésben is újszerűnek számító fogalomalkotásra épülő értekezés hozzájárulhat a hazai földrajztudomány turizmuskutatásban, turizmusoktatásban és a döntéselőkészítésben játszott szerepének növeléséhez, a rokontudományok turizmussal kapcsolatos ismeretbővítésének katalizálásához.
A turisztikai tér társadalomföldrajzi értelmezésének új dimenziói alapvetően a turizmus fogalmának térreleváns, a globális és a lokális folyamatokat, az azokkal meglévő kölcsönhatásokat figyelembe vevő megközelítésében keresendők. A turizmus alternatív, az élményszerzésre és a környezetváltozásra koncentráló értelmezése ösztönzőleg hat a turisztikai térről való gondolkodás transzdiszciplinárisabbá tételére, amely az ismeretek teoretikusabb beágyazottságához, a meglévő fogalomrendszer kibővüléséhez vezet. A nemzetközi és a hazai turizmus gazdasági-társadalmi szerepéből, a forgalom volumenéből és területi folyamataiból kiindulva a magyarországi turizmusföldrajz átvilágítása elengedhetetlen, ugyanakkor rendkívül tanulságos feladatnak bizonyult. Figyelembe véve a nemzetközi szakirodalomból kiolvasható kutatási trendeket és eredményeket, megállapítást nyert, hogy miközben a hazai turizmusföldrajznak továbbra is fel kell vállalni a turisztikai tér narratív értékelését, a versenyképessége megőrzése érdekében megkerülhetetlen a problémafelvetések kreativitást és innovativitást magában hordozó megfogalmazása és megválaszolása. A turisztikai vonzerők bemutatását, a vendégforgalom nagyságát, összetettségét, területi kötődését értékelő turizmográfia mellé fokozatosan fel kell, hogy zárkózzon az elméletalkotásra fókuszáló turizmológiai gondolkodás, amely új perspektívákat nyit a magyarországi turizmusföldrajzban.
A monográfia igyekezett igazolni, a turizmusföldrajz azáltal, hogy megmerítkezik a tudományok tengerében, képessé válik a vizsgálati tárgyának szélesebb látószögű elemzésére, a metaforákban történő gondolkodásra, korábban figyelmen kívül hagyott, ugyanakkor kézenfekvőnek tűnő problémák megválaszolására, nomenklatúrájának kiszélesítésére. A turisztikai térre vonatkozó, társadalomföldrajzi gondolkodás eredőjeként született meg a mobilitás sajátosságait jellemző irány-távolság-idő dimenzió, amely lehetővé teszi, hogy egységes vonatkoztatási rendszerben értékelhessük a turisztikai célú helyváltoztatásokat. A jó hely koncepció egyrészt az utazási döntés eredményesebb megértését, másrészt a térségi marketing hatékonyságának növelését segíti elő. A metatér turizmusföldrajzi megközelítése koherens fogalmi keretet nyújt az immateriális vonásokkal rendelkező, elsősorban a beavatottak számára érzékelhető turisztikai tér tárgyalásához. A földrajzi nevekkel való operálás a hely imázsának turizmusföldrajzi sajátosságait igyekszik körüljárni, miközben
rávilágít az elnevezésben kódolt geográfiai tartalom szerepére. A periféria mint a turisztikai tér mindeddig szerényebb figyelmet kapott szegmense a turizmusföldrajzban rejlő interdiszciplinaritás kiteljesedésének terepe. Különösen a politikai, a közigazgatási, a gazdasági és a népességföldrajzzal meglévő szimbiózis elemzése kapcsán fogalmazhatók meg a turizmus perifériára gyakorolt hatásai.
Miközben a turisztikai tér társadalomföldrajzi beágyazódottságára épülő gondolatvilág is számos, tudományosan új eredménynek tekinthető elemet tükröz, a turisztikai célterületek értelmezése kapcsán megfogalmazott miliő és niche koncepciók a hazai és a nemzetközi turizmusföldrajzi szakirodalomban egyedülálló módon igyekeznek a turisták által fogyasztott tér vizsgálatát újszerű megvilágításba helyezni. A turisztikai miliő fogalmának bevezetése az adott tér élményapparátusának kaleidoszkópikus összetettségének bemutatását, a megfoghatatlan tudományos elemzés tárgyává tételét célozza. A turisztikai niche a térbeli mobilitás folyamatában kíván életminőség-orientált eligazodást nyújtani, a turizmus és a migráció fogalmi rendszerének határmezsgyéjén teremt, a hosszabb, illetve az átlagosnál rendszeresebb tartózkodást biztosító tér mibenlétének megértéséhez teoretikus keretet.
„A turisztikai tér társadalomföldrajzi értelmezésének új dimenzió” című akadémiai doktori értekezésben foglalt új tudományos eredmények a turizmus attribútumának, a turisták által fogyasztott, ugyanakkor a helyi lakosság számára a mindennapi élet színterét jelentő turisztikai térnek kívánnak az eddigiekhez képest korszerűbb, a jövőbeli kutatásokat ösztönző, azokat elméletileg megalapozó fogalmi keretet teremteni. Az elvégzett munkára abból a meggyőződésből kiindulva került sor, hogy a turizmusföldrajz tudományos életpályájának – a földtudományi szakemberek által elvárt – felívelésére a filozófiai beágyazódás megerősítése teremt lehetőséget.
Irodalom
A. Gergely A. 2006: Etnokulturális és szociokulturális stratégiák. Kultúra és Közösség. 10. 2. pp. 112–119.
Abella M. 1962: Az Adriai Riviera. Földrajzi Értesítő. 11. 1. pp. 160–166.
Abella M. 1966a: Az Alföld idegenforgalmi centrumai. Földrajzi Értesítő. 15. 3. pp. 371–377.
Abella M. 1966b: A települések és az idegenforgalom kapcsolata Magyarországon. In: III. Idegenforgalmi Kollokvium. Panoráma, Budapest. p. 220–228.
Abella M. 1968: Az idegenforgalmi földrajz problémái. Földrajzi Értesítő. 17. 3. pp. 359–373.
Abella M. 1971: A balatoni üdülőkörzet infrastruktúrájának néhány idegenforgalmi szempontból jellemző vonása és a távlati fejlesztési tervek. Földrajzi Értesítő. 20. 1. pp. 31–50.
Abella M. 1975: Néhány megjegyzés a Dél-Dunántúl idegenforgalmi adottságairól. Földrajzi Közlemények. 23. 1. pp. 62–68.
Agarwal, S.–Ball, R.–Shaw, G.–Williams, A. 2000: The geograpy of tourism production: uneven disciplinary development. Tourism Geographies. 2. 3. pp. 241–263.
Agreiter, M. 2000: Das Münchenbild in italienischen Reiseführern. Geographische Rundschau. 52. 3. pp.
35–39.
Alavi, J.–Yasin, M. 2000: Iran’s tourism potential and market realities: an empirical approach to closing the gap. Journal of Travel and Tourism Marketing. 9. 3. pp. 1–20.
Almási M. 1998: Üveggolyók: az ezredvég globális játszmái. Helikon, Budapest.
Ancsel É. 1986: Etikai tanulmány a tudásról és a nem-tudásról. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Andersen, S.–Heinesen, E. 2008: Estimating the relative success of local authorities at labour-market integration of immigrants. European Journal of Population. 24. pp. 59–86.
Aoyama, Y. 2007: The role of consumption and globalization in a cultural industry: the case of flamenco.
Geoforum. 38. 1. pp. 103–113.
Árva L. 2000: Globalizáció és gazdasági növekedés: kérdőjelek és felkiálltójelek. In: Matolcsy Gy. (szerk.) Növekedés és globalizáció. Kairosz–Növekedéskutató, Budapest. p. 11–67.
Ashworth, G.–Voogd, H. 1994: Marketing of tourism places: what are we doing? Journal of International Consumer Marketing. 6. 3-4. pp. 5–19.
Ashworth, G.–Graham, B. 2005: Senses of place: sences of time and heritage. In: Ashworth, G–Graham, B.
(eds.) Senses of place: sences of time. Aldershot, Ashgate. p. 3–14.
Asplet, M.–Cooper, M. 2000: Cultural designs in New Zealand souvenir clothing: the question of authenticity. Tourism Management. 21. pp. 307–312.
Ateljevic, I.–Pritchard, A.–Morgan, N. (eds.) 2007: The critical turn in tourism studies:
innovative research methodologies. Elsevier, London.
Atkinson, R.–Hilgard, E.–Smith, E.–Nolen, S. 2005: Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
Aubert A. (szerk.) 2007: A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei, eredményei. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs.
Aubert A. 1999: Az ökoturisztikai területfejlesztés szükségessége és modellje Magyarországon. In: Tóth J.–Wilhelm Z. (szerk.) Változó környezetünk. JPTE, Pécs. p. 74–81.
Aubert A. 2001: A turizmus és a területfejlesztés stratégiai kapcsolata Magyarországon. Turizmus Bulletin.
5. 1. pp. 44–49.
Aubert A.–Csapó J.–Gonda T.–Hegedüs V.–Szabó G. 2007: Turizmus és a terület-, valamint vidékfejlesztés. In: Aubert A. (szerk.) A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei, eredményei.
PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs. p. 76–132.
Aubert A.–Miszler M.–Szabó G. 2000: A regionális területfejlesztés és a turizmustervezés összefüggései a Dél-Dunántúlon. Turizmus Bulletin. 4. 1. pp. 33–37.
Babbie, E. 1999: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.
Bajmócy P.–Kiss J. 1996: Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról. Tér és Társadalom. 10.
2-3. pp. 55–68.
Ballai L. 2000: A mezítelen marketing. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Baloglu, S.–McCleary, K. 1999: A model of destination image formation. Annals of Tourism Research. 26.
4. pp. 868–897.
Bánfalvi J. 1995: Magyarország idegenforgalmi földrajza. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Budapest.
Baranyi B. 1999: A "periféria perifériáján" - a határmentiség kérdőjelei egy vizsgálat tükrében az Északkelet-Alföldön. Tér és Társadalom. 13. 4. pp. 17–44.
Baranyi B. 2004: Gondolatok a perifériaképződés történeti előzményeiről és következményeiről. Tér és Társadalom. 18. 2. pp. 1–21.
Baranyi B. 2005: Összeköt-e majd, ami még elválaszt? In: Kuthi Á.–Nagy V. (szerk.) Határesetek–
Magyarország perifériái. Ipoly Unió, Balassagyarmat. p. 19–31.
Bartha L. 1984: Pszichológiai alapfogalmak kisenciklopédiája. Tankönyvkiadó, Budapest.
Bastia, T. 2007: From mining to garment workshops: Bolivian migrants in Buenos Aires. Journal of Ethnic and Migration Studies. 33. 4. 655–669.
Bauer A.–Berács J. 2006: Marketing. Aula, Budapest.
Beauregard, R. 2002: Between modernity and postmodernity: the ambiguous position of US planning. In:
Bridge, G.–Watson, S. (eds.) The Blackwell city reader. Blackwell, Oxford. p. 502–512.
Becsei J. 2004: Népességföldrajz. Ipszilon Kiadó, Békéscsaba.
Bell, M.–Ward, G. 2000: Comparing temporary mobility with permanent migration. Tourism Geographies.
2. 1. pp. 87–107.
Beluszky P. 1999: Magyarország településföldrajza–általános rész. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
Beluszky P. 2005: Perifériára vettetvén… In: Kuthi Á.–Nagy V. (szerk.) Határesetek–Magyarország perifériái. Ipoly Unió, Balassagyarmat. p. 13–18.
Benedek J. 2000: A társadalom térbelisége és térszervezése. Risoprint, Kolozsvár.
Benedek J. 2002: A földrajz térszemléletének hullámai. Tér és Társadalom. 16. 2. pp. 21–39.
Benedek J. 2006: Területfejlesztés és regionális fejlődés. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca.
Benko, G.–Tesson, T. 1991: Une géographie des boisssons. 3. La biére: légende et modernité. Acta Geographica. 87. pp. 51–68.
Berend T. I. 1995: Átalakulás a világgazdaság perifériáin. A századvég gazdasága történelmi perspektívában. Magyar Tudomány. 40. 7. pp. 761–778.
Berényi I. 1979: Jósvafő földrajzi adottságainak értékelése különös tekintettel az idegenforgalomra.
Földrajzi Közlemények. 27. 1-3. pp. 92–105.
Berényi I. 1992: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Földrajzi Tanulmányok 22. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Berényi I. 2001: A kulturális táj és régió mint kulturális örökség. In: Ezredforduló-századforduló-hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. PPKE BTK, Piliscsaba. p.
639–650.
Berényi I. 2003: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Földrajzi Tanulmányok 23. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Beynon, H.–Hudson, R. 1993: Place and space in contemporary Europe: some lessons and reflections.
Antipode. 25. 3. pp. 177–190.
Bianchi, R. V. 2000: Migrant tourist-workers: exploring the ’contact zones’ of post-industrial tourism.
Current Issues in Tourism. 3. 2. pp. 107–137.
Bieger, T.–Laesser, C. 2004: Information sources for travel decisions: toward a source process model.
Journal of Travel Research. 42. 4. pp. 328–437.
Bleasdale, S. 2006: Connecting paradise, culture and tourism in Tunisia. Journal of Intercultural Studies.
27. 4. pp. 447–460.
Blom, T. 2000: Morbid tourism: a postmodern market niche with an example from Althorp. Norsk Geografisk Tidsskrift–Norwegian Journal of Geography. 54. pp. 29–36.
Bodnár L. 2000: A turizmus földrajzi alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Bollig, M.–Heinemann, H. 2002: Nomadic savages, ochre people and heroic herders: visual presentations of the Himba of Namibia’s Kaokoland. Visual Anthropology. 15. 3-4, pp. 267–312.
Brunel, S. 2007: Tourisme et mondialisation : vers une disneylandisation universelle? La Geographie. 179.
1525. pp. 12–30.
Brunotte, E.–Gebhardt, H.–Meurer, M.–Meusburger, P.–Nipper, J. 2002: Lexikon der Geography 2.
Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg–Berlin.
Brülde, B. 2007: Happiness and the good life. Introduction and conceptual framework. Journal of Happiness Studies. 8. 1. pp. 1–14.
Buhalis, D. 2000: Marketing the competitive destination of the future. Tourism Management. 21. pp. 97–116.
Butler, R. 2000: Tourism and environment: a geographical perspective. Tourism Geographies. 2. 3. pp.
337–358
Butler, R. 2006: The origins of the tourism area life cycle. In: Butler, R. (ed.) The tourism area life cycle:
applications and modifications. Channel View Publications, Clevedon. p. 13–26.
Callanan, M.–Thomas, S. 2005: Volunteer tourism–Deconstructing volunteer activities within a dynamic environment. In. Novelli, M. (ed.) Niche tourism. Elsevier, Oxford. p. 183–200.
Campi, C.–Cencini, C.–Menagatti, B. 1998: Il turismo in Antartide: origine, sviluppo e prospettive. In:
Zerbi, M. (a cura di) Turismo sostenibile in ambienti fragili. Cisalpino, Milano. p. 377–409.
Carey, S.–Yani, G. 1999: Changing attitudes to mass tourism products: the UK outbound market perspective. Journal of Vacation Marketing. 6. 1. pp. 69–75.
Cassou, J. 1985: A szimbolizmus enciklopédiája. Corvina Kiadó, Budapest.
Ceccagno, A. 2007: Compressing personal time: ethnicity and gender within a Chinese niche in Italy.
Journal of Ethnic and Migration Studies. 33. 4. pp. 635–654.
Cholnoky J. 1941: Erdélyi képek. Franklin Társulat, Budapest.
Christaller, W. 1955: Beiträge zu einer Geographie des Fremdenverkehrs. Erdkunde. 9, Bonn.
Christofle, S. 2001: Le tourisme de réunions et de congres : un champ de recherche pour une géographie de la mondialisation. Cahiers de Géographie du Québec. 45. 124. pp. 63–84.
Cianga, N. 1998: Turismul din Carpatii Orientali: Studiu de geografie umana. Presa Universitara Cluejeana, Cluj-Napoca.
Clark, A. N. (ed.) 1985: Longman Dictionary of Geography: human and physical. Longman, Essex.
Clark, M.–Riley, M.–Wilkie, E.–Wood, R. (eds.) 2003: Researching and writing dissertations in hospitality and tourism. Thomson, London.
Claver-Cortés, E.–Molina-Azorín, J.–Pereira-Moliner, J. 2007: Competitiveness in mass tourism. Annals of Tourism Research. 34. 3. pp. 727–745.
Cluzeau, C. 2001: Les diasporas, acteurs méconnus du tourisme. Espaces. 185. pp. 52–55.
Cocean, P.–Dezsi, S. 2001: Prospectare si geoinformare turistica. Presa Universitara Cluejeana, Cluj-Napoca.
Coëffé, V.–Pébarthe, H.–Violier, P. 2007: Mondialisations et mondes touristiques. L'Information Géographique. 71. 2. pp. 83–96.
Cohen, E. 1979: A phenomenology of tourist experiences. Sociology. 13. 2. pp. 179–201.
Coles, T. 2004: Tourism and leisure: reading geographies, producing knowledges. Tourism Geographies. 6.
2. pp. 135–142.
Comic, D.–Kosar, L. 2000: Turizam u procesu globalizacije. Turizam. 4. pp. 12–15.
Conti, S.–Giaccaria, P. 1998: Globalization: a geographical discourse. GeoJournal. 45. 1-2. pp. 17-25.
Crampton, J. 2003: The Political Mapping of Cyberspace. University Of Chicago Press, Chicago.
Crivelli, F. 2007: Ambiente e sviluppo locale: l’ecoturismo come strumento d’integrazione dell’ offerta.
Majambiente Edizioni, Pescara.
Czakó Á. 1997: Négy város négy piaca – a népi kereskedéstől a kgst-piacokig. Közgazdasági Szemle. 44. 4.
pp. 339–355.
Czeglédi J. 1982: Korunk turizmusa. Panoráma Kiadó, Budapest.
Csapó J. 2004: A területfejlesztés és a turizmus rendszere Írországban. Turizmus Bulletin. 8. 1. pp. 49–55.
Csapó T.–Kocsis Zs. 1997: A büki gyógyturizmus és hatása a térségre. Vasi Szemle. 51. 2. pp. 197–208.
Csapó T.–Szabó G. 1997: Vas megye falusi turizmusa. Comitatus. 7. 12. pp. 47–54.
Cséfalvay Z. 1990: Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Cséfalvay Z. 2004: Globalizáció 1.0 : érvek és ellenérvek. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.
Csemez A. 2001: A tájképi potenciál és a tájjelleg meghatározása. MTA Doktori értekezés.
Csepeli Gy. 2003: Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
Csíkszentmihályi M. 1998: És addig éltek, amíg meg nem haltak: a mindennapok minősége. Kulturtrade, Budapest.
Csíkszentmihályi M. 2001: Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csontos L. 1999: Ismeretelmélet, társadalomelmélet, társadalomkutatás. Osiris Kiadó, Budapest.
Csorba P. 1999: Tájökológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Csordás L. 1993: Szabadidő-lakások az Alföldön. Tér és Társadalom. 7. 3-4. pp. 77–103.
Csordás L. 1997: Második otthonok az Alföldön. In: Szörényiné Kukorelli I. – José Sánchez (szerk.) Önkormányzatok és területfejlesztés. MTA RKK, Pécs. p. 83–97.
Csordás L.–Szabó G. 1993: A falusi-tanyai turizmus szervezésének és fejlesztésének feltételei az Alföldön.
Alföldi Tanulmányok. 15. pp. 137–161.
Dahles, H. 1998: Redefining Amsterdam as a tourist destination. Annals of Tourism Research. 25. 1. pp.
55–69.
Dávid L.–Baros Z. 2006: A globális klímaváltozás hatása a turizmusra. Gazdálkodás. 50. 15. pp. 82–91.
Dávid L.–Baros Z.–Bujdosó Z. 2006: Az ökoenergia-turizmus lényege és jövője. Gazdálkodás. 50. 15. pp.
92–101.
Dawes, B.–D’Elia, C. 1995: Towards a history of tourism: Naples and Sorrento (XIX. century). Tijdschrift voor economische en sociale geografie. 86. 1. pp. 13–20.
Dearden, P.–Harron, S. 1994: Alternative Tourism and Adaptive Change. Annals of Tourism Research. 21.
1. pp. 81–102.
Defert, P. 1955: Structure economique et localisation dans les regions touristiques. Institut international de recherches touristiques, Geneve.
Defert, P. 1966: Az idegenforgalmi telepítés: elméleti és gyakorlati problémák. Kézirat (Kerekes Sándor fordítása). MTA FKI Könyvtára.
Dékány I. 1921: Milieu-elmélet, kulturföldrajz és a mai szociológia. Föld és Ember. 1.1. pp. 40–50.
Del Casino, V.–Hanna, S. 2000: Representations and identities in tourism map spaces. Progress in Human Geography. 24. 1. pp. 23–46.
Dharmaratne, G.–Sang, F.–Walling, L. 2000: Tourism Potentials for Financing Protected Areas. Annals of Tourism Research. 27. 3. pp. 590–610.
Díaz-Pérez, F.–Bethencourt-Cejas, M.–Álvarez-González, J. 2005: The segmentation of canary island tourism markets by expenditure: implications for tourism policy. Tourism Management. 26. pp.
961–964.
Dobruszkes, F. 2006: An analysis of European low-cost airlines and their networks. Journal of Transport Geography. 14. pp. 249–264.
Donka A.–Gyuricza L. 2005: Geomorfológiai értékek a turizmusban. In: Dobos A.–Ilyés Z. (szerk.) Földtani és felszínalaktani értékek védelme. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. p. 223–237.
Dőry T. 2000: A regionális innovációs potenciál hatása a térségfejlődésre In: Horváth Gy.–Rechnitzer J.
(szerk.) Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs p. 556–
574.
Dövényi Z. 2002: Kisváros az ország szélén: Battonya. In: Kovarszki A.–László M.–Tóth J. (szerk.) Múlt, jelen, jövő–a településügy térben és időben. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs. p. 55–73.
Dövényi Z. 2006: Adalékok a kultúrtáj és a népesedés kapcsolatához Magyarországon. In: Kiss É. (szerk.) A népességtől a természeti erőforrásokig. Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron. p. 47–54.
Dövényi Z.–Kovács Z. 1999: A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzői Budapest környékén.
Földrajzi Értesítő. 48. 1-2. pp. 33–57.
Dredge, D. 1999: Destination place planning and design. Annals of Tourism Research. 26. 4. pp. 772–791.
Durkheim, E. 1978: A társadalmi tények magyarázatához. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Duval, T. 2004: Mobile migrants–Travel to second homes. In: Hall, M.–Müller, D. (eds.) Tourism, mobility and second homes. Channel View Publication, Clevedon. p. 87–96.
Duval, T. 2003: When hosts become guests–return visits and diasporic identities in a commonwealth eastern caribbean community. Current Issues in Tourism. 6. 4. pp. 267–309.
Duval, T. 2005: Sapce tourism–Small steps, giant leaps: space as the destination of the future. In: Novelli, M. (ed.) Niche tourism. Elsevier, Oxford. p. 213–222.
Edensor, T. 2001: Performing tourism, staging tourism: (re)producing tourist space and practice. Tourist Studies. 1. 1. pp. 59–81
Egedy T. (szerk.) 2005: Városrehabilitáció és társadalom. MTA FKI, Budapest.
Egedy T. 2001: A lakótelepek társadalmi környezetének átalakulása a rendszerváltozás után. Földrajzi Értesítő. 50. 1-4. pp. 271–283.
Egedy T.–Kovács Z.–Székely G-né–Szemző H. 2005: Fővárosi rehabilitációs programok és eredmények.
In: Egedy T. (szerk.) Városrehabilitáció és társadalom. MTA FKI, Budapest. p. 175-188.
Ellger, C. 2000: Landliche Peripherie statt Zwischenstadt: Entwicklungsprobleme landlicher Raume in Ostdeutschland. Das Land Brandenburg als Beispiel. Geographica Helvetica. 55. 1. pp. 61–71.
Enyedi Gy. 2001: A nagyvárosi régiók és a globális gazdaság. Comitatus. 11. 7-8. pp. 7–19.
Enyedi Gy. 2003: Városi világ–városfejlődés a globalizáció korában. PTE Közgazdaság-tudományi Kar, Pécs.
Enyedi Gy. 2005: A városok kulturális gazdasága. In: Enyedi Gy.–Keresztély K. (szerk.) A magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. p. 13–27.
Erdősi F. 1998: A légi közlekedés földrajza, légi közlekedés politika, 1. kötet. Malév Rt., Budapest.
Erdősi F. 2000: Európa közlekedése és a regionális fejlődés: kommunikáció és regionális fejlődés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
Erdősi F. 2002: Gondolatok a közlekedés szerepéről a régiók/városok versenyképességének alakulásában.
Tér és Társadalom. 16. 1. pp. 135–159.
Erdősi F. 2003a: Globalizáció és a világvárosok által uralt tér. Tér és Társadalom. 17. 3. pp. 1–27.
Erdősi F. 2003b: Globalizáció és a világvárosok által uralt tér II. Tér és Társadalom. 17. 4. pp. 1–16.
Erdősi F. 2005: Magyarország közlekedési és távközlési földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
Farkas J. 2003: A társadalmi tér elméleti kérdései: a térfelfogás történeti változásai. Társadalomkutatás. 21.
2. pp. 167–190.
Fejős Z. (szerk.) 1998: A turizmus mint kulturális rendszer. Néprajzi Múzeum, Budapest.
Fejős Z.–Szíjártó Zs. (szerk.) 2000: Turizmus és kommunikáció. Néprajzi Múzeum–PTE Kommunikációs Tanszék, Budapest–Pécs.
Fejős Z.–Szíjártó Zs. (szerk.) 2003: Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k. Néprajzi Múzeum, Budapest.
Fekete É. 2005: Új esély a perifériáknak. Falu-Város-Régió. 1-2. pp. 44–46.
Feng, K.–Page, S. 2000: An exploratory study of the tourism, migration-immigartion nexus: travel experiences of Chinese residents in New Zealand. Current Issues in Tourism. 3. 3. pp. 246–281.
Fenyő I.–Imre J. 1977: A vendéglátás és az idegenforgalom gazdaságtana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Fischer, K.–Parnreiter, C. 2002: Transformation und neu Formen der Segregation in den Städten Lateinamerikas. Geographica Helvetica. 57. 4. pp. 245–252.
Frisnyák S. 1990: Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest.
Fülemile Á. 1998: A skót nemzeti viselet és Skócia turisztikai képe. In. Fejős Z. (szerk.) A turizmus mint kulturális rendszer. Néprajzi Múzeum, Budapest. p. 57–74.
Gábris Gy.–Marik M.–Szabó J. 1988: Csillagászati földrajz. Tankönyvkiadó, Budapest.
Gál K. 2004. Dobozolók, cápák, ószeresek–informális gazdasági stratégiák Kolozsváron. WEB. 13. 2. pp.
Gál K. 2004. Dobozolók, cápák, ószeresek–informális gazdasági stratégiák Kolozsváron. WEB. 13. 2. pp.