Az irányítási rendszer jellemzői és szereplői

A magyar közoktatás-irányítási rendszer a közigazgatás rendszerébe integrált, de-centralizált modellbe sorolható, az alábbi jellemzőkkel:

– Az irányítási és döntéshozatali felelősségeket számos szereplő gyakorolja; a fe-lelősségek megosztása bonyolult hálózatot alkot.

– A felelősség vertikálisan négy: országos, területi, helyi és intézményi szint kö-zött oszlik meg. A területi kategória valójában három szintet takar: a régiót, a megyét és a kistérséget. A közoktatásban ezekhez eltérő irányítási feladatok és intézményrendszerek tartoznak. A 2010 tavaszáig működő kormányzat a régió és a kistérség szintjére telepített – jóllehet gyenge – térségi jogosítványokat, az új kormányzat a megye megerősítését határozta el.

– A helyi és a területi közigazgatás, illetve a közoktatás igazgatása a magyar ön-kormányzati rendszer keretein belül valósul meg; helyi és megyei szinten az önkormányzati választások után létrejött politikai testületek ellenőrzése alatt áll. A megyék rendszerváltás óta gyenge irányítási jogosultságai 2010 után vár-hatóan megerősödnek, de nem önkormányzati, hanem állami, dekoncentrált szervezetekben.

– A helyi irányítás szervezetrendszere igen szétaprózott; jogosultságait nagyszá-mú és méretüket, társadalmi-gazdasági jellemzőiket tekintve igen heterogén települési önkormányzatok gyakorolják. A helyi szintű felelősségi kör terjedel-me igen széles, tartalma nem függ a település méretétől, lélekszámától és/vagy egyéb társadalmi-gazdasági jellemzőitől.

– Az oktatási intézményeknek szintén széles körűek az irányítási jogosítványai, elsősorban tartalmi-módszertani kérdésekben.

– Az oktatásirányítás országos szintjén horizontális felelősségmegosztás van az ága-zati főhatóságot magában foglaló és más minisztériumok között. Az egyes tartal-mi területek, illetve felelősségek az egyes kormányzati időszakokban változnak.

– A megosztott felelősségi rendszerből adódóan a közoktatásban tág tere van a civil szféra és a gazdaság részvételének. Ez az irányítás egyes szintjein eltérően kifejlett, és kevés területen működik jól.

A magyar közoktatás irányítási szintjeit és szereplőit három csoportban mutatjuk be aszerint, hogy tevékenységük alapvetően milyen jellegű funkcióhoz kötődik (lásd 3.1. táblázat).

3.1. táblázat

A magyar közoktatás irányítási rendszere: szintek, funkciók és szereplők, 2010. december 31.

Szintek Politikai, érdekegyeztető,

konzul-tatív funkciók Kormányzati, igazgatási, hatósági

funkciók Szakmai funkciók

Területi Regionális Regionális Fejlesztési és Képzési

Bizottság

Intéz- ményi Iskolaszék/Óvodaszék Intézményvezető Nevelőtestület

A 2006 óta történt főbb változások¹ az alábbiak:

(1) A 2010. évi választásokat követően megalakult új kormány szerkezete je-lentősen eltér a korábbiétól. A köz- és felsőoktatásért felelős Nemzeti Erőforrás Mi-nisztérium (NEFMI) olyan integrált tárca, amely több ágazat, az oktatás mellett az egészségügy, a szociális, család- és ifjúságügy, a kultúra és a sport irányításárért felelős.² Az egyes ágazatokhoz kapcsolódó szakmai, politikai irányítási feladatokat államtitkárok végzik, a köz- és a felsőoktatás esetében az oktatásért felelős állam-titkár.³ A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője felelős általában a szak-képzésért és felnőttszak-képzésért.⁴ A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) minisztere – az egyenlő bánásmód biztosításáért és a társadalmi felzárkózásért való felelőssége körében – felelős a gyermekek esélyteremtéséért, a hátrányos helyzetű gyerekek, különösen a romák oktatási esélyegyenlőségének biztosításáért. Koor-dinálja a társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó uniós strukturális alapok és más nemzetközi források operatív programjainak tervezési, értékelési feladatait, tevé-kenyen részt vesz az ÚMFT azon operatív programjainak monitoring bizottsága-iban, amelyek társadalmi felzárkózásban érintett feladatokat látnak el. Irányítja a regionális képző központokat, a vállalatok közvetlen képzési megrendelései alapján a nemzetgazdasági miniszter iránymutatásának megfelelően.⁵ A Nemzeti Fejleszté-si Minisztérium (NFM) vezetője felelős a kormány fejlesztéspolitikájáért, továbbá a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért. Ennek körében folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlesztési folyamatokat, összehangolja a hazai és uniós támogatási források felhasználását, nyomon követi a fejlesztéspo-litikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait. Együttműködik a fejlesztéspolitikában érintett szervekkel, ellátja a Regionális Fejlesztési és Képzési Tanácsokkal kapcsolatos feladatokat.⁶ A belügyminiszter a kormány területfejleszté-sért és területrendezéterületfejleszté-sért, valamint önkormányzatokért is felelős tagja, így szerepe van a közoktatási intézmények döntő többségét fenntartó helyi önkormányzatokkal kapcsolatos jogszabályok kialakításában.

(2) 2007-ben létrejött az oktatásért felelős miniszter új tanácsadó testülete, a Közoktatási Értékelési Tanács.⁷

(3) Többször is átalakult a regionális igazgatás szervezetrendszere. A 2006-ban létrehozott Oktatási Hivatal (OH)⁸ központi államigazgatási szervezet, az oktatásért felelős minisztérium dekoncentrált hivatala, amely köz- és felsőoktatási feladatai kö-zött a korábbi Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) feladatait is ellátja, egyebek mellett az állami vizsgák szervezése, valamint a hatósági ellenőrzés területén. Az OH regionális igazgatóságai 2011. január elsejével megszűnnek,

felada-1 Az évtized korábbi változásait lásd a Jelentés…, 2006 kötet irányítási fejezetében.

2 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: HR) az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről.

3 6/2010. (X. 19.) NEFMI utasítás a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 29. §.

4 HR. 73–74. §, 81. § (2) bekezdés.

5 HR. 29–30. §.

6 HR. 84–85. §.

7 24/2007 (IV. 2.) OKM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról 5. §.

8 307/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról (továbbiakban: OHR).

taikat a megyei kormányhivatalok⁹ oktatási szakigazgatási szervei veszik át. Ezzel a regionális szintű oktatási ágazati igazgatás is megszűnik.¹⁰ A régiós szintű decent-ralizált, de mindvégig kormányzati túlsúllyal működő regionális fejlesztési tanácsok (RFT) és az általuk létrehozott regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ) fontos szere-pet kaptak az ÚMFT regionális operatív programjainak (ROP) tervezésében.

(4) A közoktatás igazgatásában a legjelentősebb változás a megyei kormányhiva-talok létrehozása. Ezek a székhelyük szerinti megyei közigazgatási hivatal általános jogutódai,¹¹ a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzési feladatait látják el, az önkormányzatok közoktatási fenntartói irányítás keretében hozott döntéseinek törvényességi megfelelését vizsgálják.¹² A kormány a fővárosi és megyei kormányhi-vatalt, illetve annak oktatással foglalkozó szakigazgatási szervét jelöli ki illetékességi területén a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal egyes feladatainak ellá-tására, így hatósági ellenőrzés lefolytaellá-tására, illetve szabálysértési jogkör gyakorlásá-ra.¹³ A szakigazgatási szerv közreműködik a (központi) OH által szervezett szakmai ellenőrzésekben, továbbá mérések, versenyek lebonyolításában, középfokú iskolák felvételi eljárásának szervezésében.¹⁴ Ugyancsak a megyei hivatal oktatási szakigaz-gatási szerve gyakorolja illetékességi területén – 2011. októberig – az OH egyes, az érettségi és szakmai vizsgákkal összefüggő hatásköreit.¹⁵

(5) Jelentősen átalakult az országos szakmai funkciókat ellátó intézmények köre.