A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket érő kihívások

A pedagógiai szakmai szolgáltató intézményrendszer a kétezres években mindeddig megoldatlan problémákkal küzd, s ezek jelentősen befolyásolják mind a szolgáltatá-sok iránti igényeket, mind a szolgáltatászolgáltatá-sok minőségét. Az évtized során a közoktatási rendszerben, illetve az egyes feladatok ellátásában és finanszírozásában bekövetke-zett változások a pedagógiai szakmai szolgáltatási területre az alábbiakban hatottak.

– Folyamatos volt a kötelező önkormányzati feladatot ellátó, önkormányzati fenntartású intézményrendszer dezintegrációja, a kötelező szolgáltatási körbe egyre több megyében vontak be közoktatási megállapodás keretében nem ön-kormányzati fenntartású intézményeket, szervezeteket. A feladatok kiszervezé-se jellemzően nemcsak az önkormányzati intézmény felszámolásával, hanem a szolgáltatási tevékenység csökkenésével is együtt járt.

– A megyei önkormányzatok által fenntartott, a közoktatási törvény által előírt kötelező feladatok ellátását biztosító szolgáltató intézmények mellett folya-matosan erősödött a nonprofit és a piacorientált szolgáltatók, valamint az e feladatokat vállaló nevelési-oktatási intézmények jelenléte, és bővült a tevé-kenységük.

– Folyamatosan változtak a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatok ellátásá-hoz és/vagy igénybevételéhez kapcsolódó források és a finanszírozási szabá-lyok. 2005-től nem állt rendelkezésre állami forrás általánosságban pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételére sem a fenntartóknál, sem az intézmé-nyeknél, sem a szolgáltató szervezeteknél. Az utolsó e célra szolgáló pénz, az ún. továbbképzési normatíva összege évről évre csökkent, majd 2010-ben meg-szűnt (erről lásd a pedagógusokról szóló 8. fejezetet). Mivel ezzel a folyamattal párhuzamosan zajlott le a megyei szolgáltatói intézményhálózat összezsugo-rodása, az ország egyes területein még az ingyenesen igénybe vehető szolgál-tatások köre is lényegesen csökkent. Pedagógiai szakmai szolgálszolgál-tatásokhoz (ezen belül továbbképzéshez, mentoráláshoz és tanácsadáshoz) csak azok az intézmények juthattak hozzá, amelyek fenntartói rendelkeztek az ezek

megvá-sárlásához szükséges forrásokkal – döntően a főváros és a megyei jogú városok –, vagy azok, amelyek fenntartói sikeresen pályáztak korábban a HEFOP 3.1.3 és 3.1.4, majd a TÁMOP 3.1.4 pályázato(ko)n. Mivel e forrásokat – a kiírási feltételekkel összhangban – többnyire inkább az egyébként is fejlődő, innovatív intézmények és fenntartóik kapták, feltételezhető, hogy azok az intézmények, amelyeknek erre a leginkább szükségük lett volna, kevésbé jutottak ezekhez a szolgáltatásokhoz.

– Új szolgáltatások iránti igények jelentek meg, különösen az uniós fejlesztési for-rások felhasználása, a HEFOP és a TÁMOP (különösen a 3.2.2 és a 3.1.4 konst-rukciók) megvalósítása során. Az Educatio Nonprofit Kft. a pályázatok szakmai megvalósításhoz kialakított, ún. szolgáltatói kosárba gyűjtötte össze a kompe-tencia alapú programcsomagok alkalmazásához kifejlesztett módszertani és egyéb továbbképzéseket, a használatot támogató mentorálásokat, a bevezetést segítő folyamat-szaktanácsadást. A TÁMOP 3.1.4 program megvalósítása so-rán a 2009–2010-es években tömeges igény keletkezett a szolgáltató kosárban szereplő – önkormányzati és piaci – továbbképzések és tanácsadások iránt.

– A közoktatási törvényben meghatározott szakértői és szolgáltatói tevékenysé-gek különválasztása az irányítók, az intézmények és pedagógusok számára sem egyértelmű; párhuzamosan több szakértői és tanácsadói névjegyzék jelenik meg. Az évtized végén ismét felmerült az állami fenntartású, megyei szintű – egyfelől szakmai ellenőrzéseket végző, másfelől pedagógiai szakmai szolgáltató – szervezet kialakításának gondolata.

– Nem alakult ki a pedagógiai szakmai szolgáltatások minőségbiztosítása, sem az egyes szolgáltatások, sem a szolgáltató szervezetek vonatkozásában. E témakör-ben a továbbképzések minőségbiztosítása területén történtek jelentős lépések:

az egyes továbbképzésekkel kapcsolatos résztvevői elégedettségi adatokat a szervezőknek fel kell tölteniük az Oktatási Hivatal honlapjára.

– A megalakult többcélú kistérségi társulások is bekapcsolódtak a pedagógi-ai szakmpedagógi-ai szolgáltatások megszervezésébe. A kistérségek nagyobb részében azonban változatlanul a kötelező szolgáltató feladatokat ellátó megyei szolgál-tató szervezetek, valamint egyéb, piaci alapon működő szervezetek biztosíta-nak igény szerint ellátást.

A pedagógiai szakmai szolgáltatások tartalmára, továbbá az e feladatokat ellátó szer-vezetek működésére vonatkozó jogi szabályozás 2010-ben változott először 1998 óta. A miniszteri rendelet⁵⁴ módosításával⁵⁵ meghatározták az országos pedagógiai szakmai szolgáltatási területeket és azok tartalmát, ezek megszervezésére pedig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI) jelölték ki.⁵⁶ Az új szabályozás szerint

54 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények-ről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiintézmények-ről (továbbiakban: PSZR).

55 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények-ről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiintézmények-ről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet módosításáról.

56 PSZR 12/A § (3) bekezdés.

országos pedagógiai szakmai szolgáltatásokat⁵⁷ akkor kell megszervezni, ha egy szol-gáltatás az önkormányzati szolszol-gáltatások körében nem teljesíthető hatékonyan, és/

vagy ha a szolgáltatás az ágazati irányítás feladatait segíti.⁵⁸ E szolgáltatásfajták több eleme átfedésben van az önkormányzati területi szolgáltatási tevékenységcsopor-tokkal (hátrányos helyzetű tanulókat segítő szolgáltatások, mérési-értékelési tevé-kenység), a jogszabály azonban nem rendezi egyértelműen a kétféle szervezet közötti feladatmegosztást. Míg azt tartalmazza, hogy az OFI feladatainak végrehajtásában a fenntartóval kötött megállapodás alapján részt vesz a pedagógiai intézet, arra nem tér ki, hogy ez hogyan kapcsolódik a területi szolgáltatási feladat ellátásához, s hogyan hat rá.⁵⁹ A pedagógiai szakmai szolgáltatási feladat ellátására – 2008-ban pályázati keretben – regionális OFI-pontokat, az intézet szervezetében pedig ezeket koordi-náló Oktatási Szolgáltatási Központot hoztak létre (lásd még a 3.6.4. alfejezetet).⁶⁰

A KIRSTAT-adatbázis 2006 januárjában 126, 2009-ben 177 OKM-azonosítóval rendelkező, pedagógiai szakmai szolgáltatást (is) végző intézményt tartott nyilván;

a növekedés aránya 40%-os. Hatvanegy olyan intézmény van, amely csak ezt a tevé-kenységet végzi, a többi más közoktatási feladatok (leggyakrabban óvodai és álta-lános iskolai nevelés-oktatás) mellett (Székelyné, 2009). Az intézmények fenntartói köre továbbra is igen differenciált. A korábbi hétféle fenntartói kör (önkormányzat, gazdálkodó szervezet, alapítvány és egyesület, állami szervezet – például felsőokta-tási intézmény –, egyház, intézményfenntartó társulás, egyéni vállalkozó) nyolcra növekedett: megjelentek a többcélú kistérségi társulások is. A legtöbb szervezetet (összesen 138-at) 2009-ben is az önkormányzati szektor tartja fenn. A (különféle) önkormányzati fenntartók aránya összességében nem változott, számuk azonban mindenhol növekedett: 2006 és 2009 között a fővárosi kerületekben 21-ről 23-ra, a megyei önkormányzatoknál 19-ről 25-re, a városokban 16-ról 18-ra, a fővárosban 12-ről 19-re, a megyei jogú városokban 9-ről 17-re, az önkormányzati társulásoknál 2-ről 14-re, a községi önkormányzatokban 2-ről 3-ra, a többcélú kistérségi társulások pedig 5 szakmai szolgáltató feladatot (is) ellátó intézményt működtetnek (Annási–

Herpai, 2006; Székelyné, 2009). A nagyobb városok és az önkormányzati társulások intézményeinek növekedése összefüggésbe hozható egyes ÚMFT-pályázatok meg-valósításával is.

Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező nem önkormányzati szolgáltató in-tézmények és vállalkozások elsősorban a továbbképzés, a mérés-értékelés, valamint a tárgyidőszakban a TÁMOP-pályázatok megvalósításához kapcsolódó mentorálás és tanácsadás területén bővítették tevékenységüket, kevésbé jelentek meg a hagyomá-nyos szolgáltatási területeken (szaktanácsadás, versenyszervezés stb.).

A pedagógiai szakmai szolgáltatások regionális megszervezésére az évtized közepén (Regionális Kistérségi Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás, RKPSZ szakmai program), majd az évtized végén (lásd az OFI-ban kialakított szervezeti egységeket)

57 Ilyen szolgáltatások lehetnek a kisebbségi, a közoktatás-fejlesztési pályázatok lebonyolítását, a különleges gondozás feladatait, a konfliktuskezelést, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, valamint az országos mérési-értékelési tevékenységet segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások.

58 PSZR 12/A § (1) bekezdés.

59 PSZR 12/A §. (3) bekezdés.

60 A regionális OFI-pontok tevékenységéről nem áll rendelkezésre információ.

is történt kísérlet. Az ÚMFT TÁMOP 3.2.2. pályázat eredményeként 2009-ben hét regionális projektszervezet jött létre. E pályázat folytatásának előkészítése a tárgy-időszakban megkezdődött, noha az új kormány megszüntette a regionális szintű ál-lamigazgatási egységeket (lásd a 3.1.1. alfejezetet).

A szélesebb – sőt, esetenként a szakmai – közvélemény nem tesz különbséget az ún. szakértői tevékenység és a szakmai szolgáltatás között; jellemzően az előbbit is a szolgáltatások körébe sorolja. Tartalmát tekintve hasonló a két tevékenységi kör, ugyanakkor a közoktatási törvény különbséget tesz közöttük. Eszerint az tekinthető szakértőnek, aki az előírt feltételek alapján szerepel az Országos szakértői névjegy-zékben.⁶¹ A névjegyzékhez kötött szakértői feladatok mellett számos, szintén szakér-tői jellegű szakmai tevékenység van – ilyen a külső intézményértékelés, a pályázatok elkészítését támogató szolgáltatás, az önkormányzati tervek, dokumentumok elké-szítésének segítése –, ahol különösen aktívak a nyereségérdekelt szolgáltató vállal-kozások.⁶²