4. AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSOK SZEREPE, FOGALMA, FŐBB FAJTÁI
4.3. A legfontosabb életbiztosítások bemutatása
Az alábbiakban – mindenfajta logikai rendezést mellőzve – a leggyakrabban előfor-duló életbiztosítási termékeket (módozatokat) és felhasználásukat (funkciójukat) mu-tatjuk be.
4.3.1. A kockázati (haláleseti) életbiztosítás
A kockázati életbiztosítás definícióját fent már megismertük. Ez alapján látszik, hogy a biztosítás működése olyan, hogy a veszélyközösség tagjai által összegyűjtött pénzt kevesek fogják megkapni, azok (illetve az azokhoz kötődő személyek), akik a biztosí-tás tartama alatt meghalnak. Emiatt lehetséges, hogy viszonylag kis hozzájárulások-kal nagy szolgáltatáshoz lehet hozzájutni, viszont ennek az az ára, hogy túlélés esetén nem jár semmi (hiszen az összegyűjtött díjakat a biztosító kiosztotta az elhunytakhoz kapcsolódó kedvezményezetteknek).
A haláleseti biztosítás felhasználásánál legfőképpen azt kell megfontolni, hogy egy haláleset egy család életében, ha az a kereső volt, nagy nehézségeket okoz, de akár teljes csődhöz is vezethet. Annál nagyobb ez a csőd, minél nagyobb mértékben épült a család élete erre a keresőre.
Példa: egy 30 éves nő két gyereket nevel egyedül és építkezik. Úgy gondolkodik, hogy ha minden jól megy, akkor 5 éven belül befejezi az építkezést. Ha azonban valami történne vele, akkor a haláleseti összeg megmenti a gyerekeket a csődtől.
Ezért egy 5 éves kockázati biztosítást köt.
Minden család felfogható egy vállalkozásként is. Egy távoli hasonlattal élve: példá-ul egy kisüzem két nagy teljesítményű géppel, 100%-os kihasználtsággal dolgozik, állandó túlrendeléssel és a továbbfejlődéséhez szükséges, állandóan megújított hite-lekkel. Ha az egyik gép váratlanul és teljesen tönkremegy, akkor dobra verik a kisvál-lalkozást. (Arról nem is beszélve, hogy a leállás lehetősége mindvégig komoly stressz-hatást jelent.) Ezért minden ilyen vállalkozásban biztosítani szokták „üzemszünetre”
a gépeket. A családban a keresők a jövedelemtermelő „nagy teljesítményű gépek”, s a haláleseti életbiztosítás az üzemszüneti biztosítás.
Logikusan adódik, hogy erről az analógiáról mindjárt át is térjünk a valódi vál-lalkozások területére. Itt maga a vállalkozó a még nagyobb kapacitású „gép”, tehát a kiesés fokozottabb gondot jelent a családnak.
A vállalat funkciójának megfelelő működése közben bárkit érhet haláleset (fizikai elhasználódás miatt) vagy baleset. A vállalatok jogilag felelősek dolgozóikért, és sok vállalat vezetése érzi úgy, hogy ez azt is jelenti, hogy a vállalatnak dolgozója család-járól is gondoskodnia kell, vagyis kompenzálni szükséges a negatív anyagi következ-ményeket. A kormányzat is gyakran segíti ezt azzal, hogy lehetőséget ad arra, hogy a vállalat költségként számolja el a dolgozói javára kötött kockázati biztosítás díját (Magyarországon is ez a helyzet).
A fentieknek megfelelően megemlítünk néhány konkrét helyzetet, amikor célszerű haláleseti életbiztosítást kötni:
• A haláleseti életbiztosítás a „legolcsóbb”56 biztosítás abban az értelemben, hogy a fizetett díjhoz képest mekkora haláleseti szolgáltatást nyújt. Ezért ezt a biztosítást különösen lehet ajánlani olyan embereknek, akik pillanatnyilag nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy különösebben nagyarányú megtakarításaik legyenek.
Ilyenek lehetnek például fiatal családapák, akik épp egzisztenciájuk alapjainak a lerakásával vannak elfoglalva (házépítés, vállalkozás beindítása stb.). Nekik nincs sok félretenni való pénzük, de félnek attól, hogy családjuk ígéretesen induló anya-gi felvirágzását félbeszakíthatja hirtelen haláluk.
• A fenti példához is kapcsolódik a kockázati életbiztosítás egyben hitelfedezeti életbiztosításként való felhasználása is. Ha egy vállalkozásra vagy egyszerűen lakásépítésre felvett kölcsön visszafizetésének a garanciája maga a vállalkozó, il-letve a családfő, akkor családja nehéz helyzetbe kerül, ha meghal. Ezért erre az esetre célszerű hitelfedezeti életbiztosítást kötni.
56 Az „olcsó” kifejezést köznapian pongyola értelemben használva. Valójában ez így súlyos hiba, mert imp-licite feltételezi, hogy a biztosítási díj = a biztosítás ára, pedig nem ez a helyzet – ld. Banyár-Vékás [2016].
Némely biztosító lehetőséget nyújt arra, hogy a főbiztosításként megkötött kockáza-ti életbiztosítás mellé rövidebb tartammal, illetve tartamokkal kockázakockáza-ti kiegészítő biztosítást, illetve biztosításokat is kössön az ügyfél. Mindkét fenti esetben érdemes lehet alkalmazni ezt a lehetőséget. Ezzel azt érheti el a szerződő, hogy a tartam első részében magasabb lesz a biztosítási összeg, mint később. Az első példában ennek az lehet az indoka, hogy ha korábban hal meg, akkor több idő s így több pénz kell gyermeke felneveléséhez, mint ha később. A második esetben pedig azért, mert a visszafizetendő hitel összege az idő előre haladtával csökken, s így kisebb biztosítási összeg is elég fedezetül.57
Egy további – általánosabb – felhasználási lehetősége ennek a módozatnak, amikor családon belüli jövedelmi egyenlőtlenségek áthidalására használják azt. Egy család tagjai általában hasonló mértékben fogyasztanak, amita férj és a feleség együttes jö-vedelmükből finanszíroznak, nem feltétlenül személyes fogyasztásunkak megfelelő arányban . Vagyis ha például a feleség többet keres, mint a férj, akkor a férj többet, a feleség pedig kevesebbet fogyaszt tényleges jövedelménél (vagy amennyit az alapján – figyelembe véve a felhalmozást is – megengedhetne magának). Egy ilyen aszim-metrikus jövedelmi helyzetben a kevesebbet kereső fél számára különösen fenyegető a jobban kereső partner kiesése. Itt az anyagi következmények kivédésére szolgál a nagyobb jövedelmű házastárs életére kötött magas összegű kockázati biztosítás.
4.3.2. Az elérési biztosítás
Az elérési életbiztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget – a szerződő díjfizetése ellenében -, hogy ha a biztosított egy bizonyos időtartam (biztosítási tar-tam) eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvez-ményezett részére) a biztosító egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.
Ha belegondolunk, akkor ez a konstrukció úgy működik, hogy a veszélyközösség által hosszú időtartam alatt fokozatosan felhalmozott pénzeket kizárólag a túlélők fog-ják megkapni. A kockázati biztosításban a korai halál a veszély, ami ellen a biztosítás megvédett, (s ezáltal az, hogy valaki ellátatlan hozzátartozókat hagy hátra). Itt viszont a hosszú élet, ami azzal „fenyeget”, hogy valaki túléli azt az időszakot, amíg képes saját munkájából megélni. Ezt a veszélyt ”elkerülik” azok, akik nem élnek túl soká.
57 A kiegészítő biztosítás ilyen szerepe egyben rávilágít ennek a biztosításnak a hiányosságára felhasználói szempontból, hiszen majdnem minden konkrét példa arról szól, hogy a biztosítási védelem iránti igény, és a védelem igényelt mértéke az idő előrehaladtával fokozatosan csökken, nem pedig egyik pillanatról a másikra szűnik meg. Valójában olyan kockázati biztosításokra lenne igény, ahol a szolgáltatás egy, a hátralévő időre szóló járadék, vagyis a biztosítási összeg változó, a hátralévő időre szóló járadék várható jelenértéke. Ez valójában egy feltételes járadékbiztosítás lenne.
Az elérési biztosítás fontos elméleti konstrukció, s nagyon sok másik biztosítás épí-tőkockája, önállóan azonban gyakorlatilag nem fordul elő (bár hosszas kutakodás után bizonyára többen akadnának egy-egy konkrét példára, szerte a nagyvilágban – jómagam holland gyakorlati példáról tudok, ahol informálisan „agglegény biztosí-tásnak” nevezik azt). Hogy miért, azt már az elérési biztosítás fenti logikája alapján is nagyjából el lehet képzelni. Mindenesetre az egyik legfontosabb ok, hogy – amint később majd látni fogjuk – az elérési biztosítást nem lehet visszavásárolni, vagyis ha valaki nem tudja folytatni a díjfizetést, akkor viszonylag nagy felhalmozott pénzt veszít el.58
Ezt a hiányosságot küszöböli ki az ún. „díjvisszatérítéses” elérési biztosítás konst-rukciója (tehát ennek van visszavásárlási értéke), amelynek az elérés mellett van halá-leseti szolgáltatása is, ami nem más, mint az addig befizetett díjak egyfajta számított összege. A neve miatt gyakran elérési biztosításnak tekintik, de helyesebb lenne in-kább speciális vegyes biztosításként számba venni.
A díjvisszatérítéses elérési biztosítás esetében azért beszélünk a befizetett díjak számított összegéről, mert a haláleseti szolgáltatás számításakor általában figyelmen kívül szokták hagyni a díjfizetéskor alkalmazott pótlékokat, viszont az inflációköve-tés hatását beszámítják.
A díjvisszatérítéses elérési biztosítás lényegében egy technikailag bonyolult „szi-mulációja” az egyszerű megtakarítási számlának – ami viszont a biztosítónak tiltott termék. (A bonyodalmakról ld. majd a díjkalkulációnál!)
4.3.3. Vegyes biztosítás
Az elérési biztosítás helyett a gyakorlatban az elérési és a haláleseti biztosítás kom-binációját, az ún. vegyes biztosítást szokták a biztosítók az ügyfeleiknek ajánlani.
A vegyes biztosítás technikailag egyszerűen egy haláleseti és egy elérési biztosítás összege. Mivel ebben a konstrukcióban a biztosító mindenképpen fizet, ezért ezt jóval könnyebb elfogadtatni az ügyféllel, mint a tiszta elérési biztosítást.
Valaki azért köt életbiztosítást, mert fél attól, hogy meghal, más pedig azért, mert fél attól, hogy életben marad. A két cél természetesen különböző életbiztosításokat kíván. A vegyes biztosítás egyesíti magában azt a két fő életbiztosítás-fajtát, ami ele-get tesz e céloknak, vagyis a kockázati és az elérési biztosítást. A vegyes biztosítás kockázati része ugyanazokat a célokat szolgálja, mint a kockázati biztosítás, vagyis összességében a hátramaradottakról való gondoskodást. Az elérési rész pedig alapve-tően a biztosított önmagáról való gondoskodását célozza.
58 Még kiélezettebb helyzetben: a biztosított halálos beteg lesz, s a felhalmozott díjtartalékból gyógyíttatni tudná magát, de a biztosító vissza kell, hogy utasítsa a visszavásárlási igényt. Kevés újságszerkesztő nem hozná ki a címlapon az érintettnek a biztosító gyakorlata elleni panaszos levelét.
Természetesen az elérési rész is funkcionálhat gondoskodásként. A biztosított pél-dául gyermeke egzisztenciáját akarja megalapozni egy vegyes biztosítás kötésével. A haláleseti rész ezért egy esetleges halál esetén gondoskodik a gyermekről. Az elérési rész ugyanezt a célt szolgálja, ha a szülő megéli a tartam lejáratát. Ilyenkor lejáratnak célszerű a gyermek valamely fontos életkorát választani (18 éves kora, amikor érett-ségizik, vagy 23 éves kora, amikor diplomázik stb.).
Meg kell azonban mondani, hogy a vegyes biztosítás nem olyan jó konstrukció, amilyennek az első látásra tűnik. A két fő cél (gondoskodás másokról, illetve a gon-doskodás magamról) tartama általában nem esik egybe, így a vegyes biztosítás pontos célját egy-egy konkrét esetben nehéz meghatározni. Valószínűleg Magyarországon, ahol a vegyes biztosítás a legnépszerűbb hagyományos életbiztosítás59 volt, ez a nép-szerűség inkább a biztosítási kultúra elmaradottságát jelezte, hiszen nem annyira az életbiztosítási szolgáltatások, tehát a tudatos előrelátás miatt, hanem egyfajta általá-nos tartalékként kötötték és használták ezt a módozatot.
A vegyes biztosítás elsődleges formája az a konstrukció, amikor a haláleseti biz-tosítási összeg megegyezik az elérési bizbiz-tosítási összeggel. Általánosabb értelemben azonban vegyes biztosításnak tekinthetünk minden olyan életbiztosítást, amelynek mind haláleseti, mind elérési összege van, még ha ezek nem is egyenlők egymással.
Így pl. Magyarországon az 1990-es évek elején több társaság kísérletezett olyan mó-dozatokkal, ahol a haláleseti összeg az elérési összegnek fele, vagy kétszerese volt.
(Ezek nem váltak soha igazán népszerűvé.) Vannak olyan társaságok, ahol egy konst-rukcióba több lejáratot (elérést) is beillesztenek (ún. „lépcsőzetes” konstrukciók) – pl.
a 20 éves tartamú biztosításnak van egy-egy részleges lejárata és egy-egy ehhez tar-tozó kifizetés a 10. és a 15. évben is. Mint már említettük, a díjvisszatérítéses elérési biztosítás is inkább vegyes biztosításnak tekinthető, mint elérésinek s a kulcsfontos-ságú visszavásárlás tekintetében úgy is viselkedik, mint a vegyes biztosítás. S végül az alább tárgyalandó meghatározott lejáratra szóló életbiztosítás is egy speciális, a díjvisszatérítéses elérési biztosításhoz hasonlóan változó haláleseti összegű vegyes biztosításnak is tekinthető (ha nem is a kedvezményezett felé irányuló cash-flow szempontjából).
A konstrukció oldaláról meg kell említeni, hogy a(z elsődleges) vegyes biztosítás nem csak haláleseti + elérési biztosításként képzelhető el, hanem egy egyszerű „szám-la” – megtakarításként is, amit egy változó haláleseti összegű kockázati biztosítással kapcsoltak össze. Ez a változó haláleseti összeg minden pillanatban akkora, hogy a számlán lévő pénzösszeget egy előre meghatározott összeggé (a biztosítási összeggé) egészítse ki.
59 A 2000-es évek elejéig Magyarországon a legnépszerűbb biztosítás volt, 10 évvel később viszont már alig volt belőle új kötés, kiszorította a modern BEK biztosítás.
4.3.4. Az egész életre szóló biztosítás
Mivel az ember lehetséges életkora nem végtelen, ezért ha a fenti meghatározásokban szereplő tartamot elkezdjük nyújtani, akkor a vegyes és a haláleseti biztosítás „ösz-szeér”. Ezt egy újabb típusként, az ún. egész életre szóló (whole life) biztosításként is felfoghatjuk. Az egész életre szóló biztosítás abban különbözik az előzőektől, hogy tartama olyan hosszú, hogy abba belefér a biztosított hátralévő élete, s így minden-képpen a biztosított halálakor, s mindenminden-képpen kifizetéssel szűnik meg. Általában azonban a díjfizetési periódust korlátozzák például az ügyfél 85 éves koráig, s ezután a biztosítás díjfizetés nélkül marad életben.
Mivel nagyon hosszú az ilyen biztosítás tartama, ezért értelmetlen az a felvetés, hogy biztosan hosszabb-e az valamilyen határozott tartamnál, pl. 10 évnél? Igen, biz-tosan hosszabb, hiszen a tartam nem azonos azzal az idővel, ami a biztosított haláláig eltelt, hiszen ekkor pl. a 10 éves tartamú vegyes biztosítást utólag 5 évesnek kellene minősíteni, ha az 5. év végén meghal a biztosított. Ám ilyet sohasem teszünk, tehát az egész életre szóló biztosítás tartamát sem azonosíthatjuk a megkötéstől a biztosított haláláig eltelt idővel, hanem csak ennél hosszabb, de nem feltétlenül pontosan megha-tározott időtartammal.60
A whole life biztosítás jellegzetességei is a haláleseti és a vegyes biztosítás között vannak, tehát pl. van visszavásárlási értéke (ld. később) – ellentétben a rendszeres díjas kockázati biztosítással, aminek általában nincs -, de relatíve nem olyan mértékű, mint a vegyes biztosításé.
A „whole life” biztosításnak speciális céljai vannak.
1. Temetési költségek (ceremónia, síremlék stb.) fedezése. Ha a biztosított számára fontos, hogy megfelelő színvonalú legyen a temetése, akkor egy ilyen biztosítás révén kis részletekben összegyűjtheti az ehhez szükséges pénzmennyiséget.
2. Örökösödési illeték kiváltása. Ha az örökhagyó nem akarja, hogy vagyona egy részét az örökösök eladják, csak hogy az örökösödési illetéket le tudják róni, akkor célszerű magas összegű whole life biztosítást kötnie, ami pont akkor fizet, amikor szükség van az örökösödési illeték kifizetésére.
Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni az életbiztosítások egy (a magyar jog szerin-ti61) nagyon kedvező tulajdonságát, hogy nem része a hagyatéknak, ezért a kedvez-ményezett ahhoz a – néha nagyon hosszan elhúzódó – hagyatéki eljárás lezárta előtt
60 Ha mégis meg akarjuk határozni a whole life biztosítás tartamát, akkor azt mondhatjuk, hogy az leg-alább ω-x év, ahol ω a statisztikailag még releváns legmagasabb elérhető életkor, x pedig a biztosított belépési kora. Minden ennél nem kisebb határozott tartamot tekinthetünk a whole life biztosítás tar-tamának.
61 Bár ez feltehetőleg általános jellemvonás, nem magyar sajátosság.
hozzájuthat62. Ráadásul az életbiztosítási szolgáltatás (mint a biztosítási szolgáltatá-sok túlnyomó része) általában adómentes is.
4.3.5. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (BEK biztosítás), amelyet az 1950-es években vezettek be Unit Linked biztosítások néven az Egyesült Királyságban, kez-detben nem volt egyéb mint egy hagyományos kockázati biztosítás és néhány befek-tetési alap kombinációja.63 Az ügyfél rendszeresen befizetett a biztosítóhoz egy díjat, amely két, állandó nagyságú és az ügyfélnek is látható részből tevődött össze:
• a haláleseti biztosítás díja
• a befektetési alapokba menő díjrész
4.1. Ábra: Az első BEK biztosítások díj- és szolgáltatás-szerkezete
A szolgáltatás nagysága a biztosított halála esetén két részből tevődött össze:
1. a haláleseti biztosítás biztosítási összege 2. a befektetési alapok aktuális értéke
A biztosítás lejártakor pedig a haláleseti biztosítás – a szokásos módon – kifizetés nélkül megszűnt, s a kedvezményezett szolgáltatásként a befektetési alapok aktuális értékét kapta.
62 Természetesen csak akkor, ha volt megjelölt kedvezményezett, s az így nem a biztosított örököse – ami-kor ui. természetesen meg kell várni a hagyatéki eljárás lezárultát, hogy kiderüljön, hogy ki az örökös egyáltalán!
63 A brit Unit Linked biztosítással gyakorlatilag megegyezik az amerikai Variable Universal Life biztosítás, amely a Whole Life biztosítás általánosításaként született. Első lépésben tartam közben változtathatóvá tették a biztosítási összeget (Universal Life), majd választhatóvá a befektetési lehetőségeket (Variable Life).
Kockázati biztosítás díja
Megtakarítási (a befektetési alapokba menő) díjrész A BEK biztosítás rendszeres díja
Haláleseti biztosítás
Befektetési alapok
Haláleseti kifizetés halál
esetén
Lejárati kifizetés a
tartam végén
4.2. Ábra: Az első BEK biztosítások szolgáltatása
Még napjainkban is árusítanak hasonló termékeket, azonban mára a BEK biztosítá-sok alapkonstrukciója lényegesen megváltozott. Először is, a szabályozás elkülöníti egymástól a befektetési alapokat és a BEK biztosítások alapjait. Ezekre inkább az
„egységalap”, vagy az „eszközalap” kifejezéseket szokták használni. Másodszor: a díj manapság már teljes egészében az eszközalapokba megy – az alábbi megszorítással:
A díj egy fix részét a biztosító már a befizetéskor levonja a költségeire Bizonyos típusú díjakat szintén eleve elvon – másfajta költségeire
Ha ettől a 2. típusú díjtól eltekintünk, akkor a modern BEK biztosítások díj- és szolgáltatás-szerkezete az alábbi:
4.3. Ábra: A modern BEK biztosítások díj- és szolgáltatás-szerkezete
A biztosító szolgáltatása pedig halálesetkor egy előre megállapított haláleseti összeg vagy a befektetési egységalapok értéke, ha ez több a haláleseti összegnél. Lejáratkor pedig most is a befektetési egységalapok értékét fizeti a biztosító, az alábbiak szerint:
Kockázati biztosítás díja
Megtakarítási (a befektetési alapokba menő) díjrész A BEK biztosítás rendszeres díja
Haláleseti biztosítás
Befektetési alapok
Haláleseti kifizetés halál
esetén
Lejárati kifizetés a
tartam végén
Költségrész
Megtakarítási (a befektetési alapokba menő díjrész A BEK biztosítás rendszeres díja
Biztosító költségeinek és, kockázati kifizetéseinek forrása
Befektetési alapok
Haláleseti kifizetés halál
esetén
Lejárati kifizetés a
tartam végén Költségek,
kockázati díjak
4.4. Ábra: Egy BEK biztosítás eszközalapjainak értéke
A biztosítás nevében a „unit”, illetve az „egység” azt fejezi ki, hogy az eszközalapok-ban az ügyfél pénzét – a befektetési alapokkal megegyezően – egységekben tartják nyilván. A befektetéseket általában naponta értékelik, így az egységek értéke naponta változhat, amit a biztosító a honlapján, vagy egy automata telefonvonalon keresztül (a hatályos jogszabályok miatt kötelezően) az érdeklődő ügyfél tudomására hoz. Az egységeket a szerződő „számláján” tartják nyilván. A különböző választható eszköz-alapok egységeit elkülönülten, a számlán belül, alszámlákon vezetik. Az egységek számát összeszorozva azok pillanatnyi árfolyamával kapjuk meg a számlán található pénz aktuális értékét.
A biztosító az egységek értékét két árfolyamon vagy áron értékeli:
• Eladási és
• Vételi árfolyamon.
Az eladást és a vételt a biztosító szempontjából tekintik, s úgy fogják fel, hogy ami-kor a szerződő díjat fizet be a biztosítóhoz, akami-kor az egységeket ad el neki, tehát ezt az eladási árfolyamon teszi, mikor pedig a biztosító szolgáltatást fizet, akkor ő vesz egységeket az ügyféltől, ezért ekkor a vételi árfolyamot alkalmazza. Ugyanezt teszi akkor is, amikor különböző jogcímeken tartam közben egységeket von el az ügyfél számlájáról.
Természetesen az eladási árfolyam a magasabb, mint a vételi, szokásosan kb. 5-6%-kal. A különbséget a díj befizetésekor a biztosító azonnal elvonja a költségeire. Az alszámlákon az egységeket gyakorlatilag vételi árfolyamon tartja nyilván, hiszen a díj egységekre történő átváltása után, már csak ezen az árfolyamon történik elszámolás.
A biztosító költségeinek, illetve nyereségének a BEK biztosításoknál 4 forrása van:
1. az eladási és a vételi árfolyam fent említett különbsége 2. bizonyos típusú egységek elvonása
Egységek összértéke
t1 t2 Idő
Haláleseti
Kockázatnak
kitett összeg Nincs haláleseti
3. egységek rendszeres elvonása az alapokból 4. alapkezelési díj
Az egységeknek két fajtáját szokás megkülönböztetni:
1. felhalmozási („közönséges”) egységek 2. kezdeti egységek
Amit idáig az egységekről elmondtunk, azok alapvetően a felhalmozási egységek-re vonatkoznak. A biztosító a kezdeti (elsősorban) szerzési költségeinek fedezéséegységek-re alkalmazza a kezdeti egység-technikát. Ennek lényege, hogy az első (vagy az első két) év díjainak egy részét (pl. az első évi díjbefizetés 100.000 Ft-ot meg nem haladó részét) „megpántlikázza”, azokból nem felhalmozási, hanem kezdeti egységet képez.
Amit idáig az egységekről elmondtunk, azok alapvetően a felhalmozási egységek-re vonatkoznak. A biztosító a kezdeti (elsősorban) szerzési költségeinek fedezéséegységek-re alkalmazza a kezdeti egység-technikát. Ennek lényege, hogy az első (vagy az első két) év díjainak egy részét (pl. az első évi díjbefizetés 100.000 Ft-ot meg nem haladó részét) „megpántlikázza”, azokból nem felhalmozási, hanem kezdeti egységet képez.