A BEK biztosítások által hozott főbb változások

6.5.1. Változások az ügyfél számára

A BEK biztosításoknak az ügyfelek számára hozott legfontosabb változásait az alábbi 4 kategóriában lehet összefoglalni.

A hagyományos életbiztosításokhoz képest – amelyek alapvetően rugalmatlanok, s tartam közben szinte lehetetlen rajtuk változtatni – a BEK biztosítások rugalmasak, sok választási és változtatási lehetőséget engednek meg az ügyfeleknek, amelyek hiá-nyoztak a hagyományos biztosításokból, így:

• Az ügyfél választhatja meg, hogy – a biztosító által kínált lehetőségeken belül – milyen arányban és milyen típusú eszközbe fektesse a biztosító az ügyfél bizto-sításának tartalékát. Az egyes eszköztípusok közt tetszőleges számú átcsoportosí-tást is végezhet az ügyfél, természetesen külön díj ellenében.

• Az ügyfél – bizonyos korlátok között, de büntetés nélkül – szabadon eltérhet a díjfizetéskor a szigorúan vett esedékességtől, s rendszertelen befizetéseket is telje-síthet. (A rendszeres befizetés ugyanakkor az alap marad, mert ha az ügyfél nem fizet rendszeresen, akkor egy idő után egyáltalán nem fog díjat fizetni.)

• A biztosító által halálesetkor minimálisan fizetendő összes szolgáltatás összegét – megint csak bizonyos tág határok között – szabadon választhatja meg, s tartam közben is viszonylag egyszerűen változtathatja meg.

• Maga a tartam is rugalmas, igazodni tud a menet közben alakuló, változó ügy-fél-igényekhez. Ez azt is jelenti, hogy fokozatosan eltűnik a határ a lejárat és a visszavásárlás között.

A rugalmasság azonban nem csak választási lehetőséget jelent. Magában foglalja azt is, hogy a biztosító is rugalmasabban alkalmazkodik tartam közben a biztosítás megkötése óta eltelt időszak fejleményeihez, így pl. a halandóságban bekövetkezett változásokhoz. Ellentétben a hagyományos életbiztosításokkal, amelyekben a díj vál-tozatlansága azt is jelentette, hogy tartam közben nem vették figyelembe a halandóság változása miatt a haláleseti díjban szükségessé vált változásokat, a BEK biztosítások-ban a biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a haláleseti kockázati díjat tartam közben változtassa. A változás iránya előre – természetesen – nem ismert, így azt sem lehet előzetesen tudni, hogy az majd előnyös, vagy hátrányos lesz-e az ügyfél számá-ra, – bár, mivel a fejlett országokban évtizedek óta csökken a halandóság, ezért ez a fajta rugalmasság is inkább az előbbi, mintsem az utóbbi eredményt hozza.

A rugalmasságért cserébe bizonyos árat kell fizetnie az ügyfélnek. Azzal, hogy megválaszthatja tartaléka befektetésének eszközét egyben a hozam-kockázatot is átvállalja a biztosítótól. Ezzel a biztosítót felszabadítja az alól a felelősség alól, hogy

bizonyos hozamot mindenképpen el kell érnie, ami lehetővé teszi a kockázatosabb, tehát magasabb hozamú instrumentumokba való befektetést is. A biztosító természe-tesen az egyes, az ügyfeleknek felajánlott befektetési formák (eszközalapok) hozamá-ra – külön díj ellenében – vállalhat gahozamá-ranciát (vö. variable annuity!)..

A befektetési felelősség nagyobb részének a biztosítótól az ügyfélhez telepítése implicite feltételezi az ügyfél pénzügyi érettségét (mint ahogy a hagyományos bizto-sítások ügyfél szeme elől elzárt befektetési gyakorlata az ügyfél pénzügyi „kiskorú-ságát” feltételezi), hiszen csak a tőkepiacok világában legalább alapfokon tájékozott ügyfél tud a saját kockázatvállalási „kapacitásának” megfelelő, helyes döntést hozni tartalékának allokációjáról. Az ügyfelek érettségének a feltételezése a magyar gya-korlatban sokszor még nem igazolódik be, sőt ebből időről időre nagy konfliktusok is adódnak.

A hagyományos életbiztosítások költségszerkezete és a költségek nagysága az ügy-felek számára átláthatatlan, s a biztosítók általában tudatosan törekedtek is erre. A BEK biztosítások ebben nagy változást hoztak, a biztosítás költségszerkezete és a költségek nagysága alapvetően látható és előre tervezhető az ügyfelek számára. Az adminisztrációs díj, az alapkezelési díj, a vételi és eladási árfolyam különbsége, az alapok közti átváltás díja mind nyíltan meghirdetett nagyságok.

Ugyanakkor a biztosítók a BEK biztosítások körülményei között is szeretnének elrejteni bizonyos költségeket – hasonlóan a hagyományos életbiztosításokhoz.

Ezek alapvetően a szerzési költségek, illetőleg ezek fedezete. Ennek megvalósítá-sára alkották meg a kezdeti egységek technikáját, ami elrejti azt a tényt, hogy az első (két) év biztosítási díjának nagy részét a biztosító nem halmozza fel és fekteti be az ügyfél számára, hanem a szerzési költségek fedezetére elvonja. Mivel ez a technika az ügyfelek megtévesztésére alkalmas, ezért használatát egyre több ország tiltja be.

A költségszerkezet átláthatósága egyben a költségek méltányosabb terhelését teszi lehetővé. Méltányosságon értjük azt, hogy a tényleges szolgáltatás arányában, s nem más tényezők szerint von el pénzt a biztosító a díjból és a tartalékból. A ha-gyományos életbiztosítások esetében a költség általában a díj meghatározott száza-léka, s ezért a biztosító általi elvonás a biztosítási összeggel arányos⁸², miközben a biztosító tényleges ráfordításai közül sok más tényezőtől függ, tehát nem arányos a biztosítási összeggel. A BEK biztosítások esetében a különböző jellegű költségek kü-lön nevesítése és kükü-lönböző, a felmerülésükkel szoros kapcsolatban álló tényezőkkel

82 Ezt csak részben enyhíti a hagyományos biztosítások esetében gyakran alkalmazott nagyság szerinti díj-kedvezmény gyakorlata, illetve az ennek megfelelő, de fordított technika, mikor a biztosítás tarifa szerinti díja a biztosítási összeg függvényében változó, relatíve csökkenő.

való arányosítása nagyobb méltányosságot⁸³ tesz lehetővé. A fenntartási jutalék és a díjbeszedés költségei díjbevétel-arányosak, ezért azok fedezete a vételi és az eladási árfolyam különbsége, a vagyonkezelési költség a tartalék nagyságával arányos, az ad-minisztrációs díj pedig független a díj vagy az összeg nagyságától, ezért ezt abszolút nagyságban szokták megadni.

Mindezek hatására a BEK biztosításokban – a hagyományos biztosításokhoz ké-pest – kevésbé jelentkezik a különböző ügyfélcsoportok közötti keresztfinanszírozás.

6.5.2. Változások a biztosító és az ügyfél kapcsolatában

Az átlátható szerkezet, a költségek látható nagysága egyben nyomást is jelent a bizto-sítók számára, hogy csökkentsék a költségeket. A látható költségek lehetővé teszik, hogy az ügyfelek maguktól, vagy a saját cége terméke mellett érvelő ügynök révén összehasonlítsák az egyes biztosítók ajánlatait ilyen szempontból is. A biztosítók ezt a hatást eleve beszámítva nagyobb hangsúlyt helyeznek az árazásban arra, hogy a konkurens termékeknél ne legyenek sokkal drágábbak, illetve lehetőség szerint ol-csóbban tudják adni ugyanazt a szolgáltatást.

Természetesen, mint fentebb jeleztük a nagyobb átláthatóságnak vannak korlátjai (ld. kezdeti egységek), a biztosítók próbálnak ellenállni a költségcsökkentésre irányu-ló nyomásnak, amit a BEK biztosítások bizonyos költségeinek elrejtésével, illetve az ügyfélnek való speciális bemutatásával próbálnak elérni.

A költségcsökkentésre a szabályozó hatóságok is ösztönzik a biztosítókat. Az egyik leghatásosabb fegyver itt a nemzetközileg a 2000-es évek vége óta terjedő költségmu-tató, amelynek alkalmazását az EU kötelezővé is tette (ld. EU [2014]). Magyarország ezt a biztosítás területén (egész pontosan a BEK biztosítások vonatkozásában) 2009-ben az elsők között vezette be (ld. MABISZ [2009]), s érdekes tapasztalatokat sze-reztünk ezzel kapcsolatban. A mutató hatására a piacról eltűntek az extrémen magas költségmutatóval rendelkező termékek, de nem azért, mert az ügyfelek nem hajlandó-ak ilyet vásárolni. Az ügyfelek ugyanis – sajnos – képesek bármit megvenni, amire a biztosításközvetítő rábeszéli őket. A hatásmechanizmus inkább úgy működött, hogy maguk a fejlesztők vonták vissza ezeket a termékeket, hogy egy-egy összehasonítási listában ne ők jöjjenek ki legrosszabbként, illetve a közvetítők kezdtek érvelni saját termékük alacsony költségmutatója mellett, ami azzal is járt, hogy ők maguk kezdték szorgalmazni a költségmutató csökkentését cégüknél.

83 A „méltányosság” szót Magyarországon két, egymással sokszor ellentétes értelemben használják. Az általam használt értelem: mindenkinek azt a költséget számolják fel, ami az ő konkrét szerződése kapcsán ténylegesen felmerült. Vagyis én a méltányosságot és a korrektséget szinonímának tekintem. Az ezzel szemben sokszor használt értelem: a „gazdagabbaknak” relatíve nagyobb, a „szegényebbeknek” relatíve kisebb költséget számítsanak fel, vagyis hajtsanak végre egyfajta redisztribúciót.

A BEK biztosítások kialakulását elősegítő környezeti tényezők, valamint maguk-nak a BEK biztosításokmaguk-nak a – fent elemzett – konstrukciós sajátosságai, és a hagyo-mányos biztosításokhoz képesti hangsúlybeli eltolódások szükségszerűen megvál-toztatták a biztosítók – és képviselőik – által a BEK biztosítások értékesítése során alkalmazott érvrendszert.

A BEK biztosítások konstrukciójában az egyik leghangsúlyosabb elem a különböző befektetési lehetőségek közötti választás. Ennek megfelelően az eladás során elsősor-ban ezt a befektetési jelleget hangsúlyozzák – sőt sokszor túlhangsúlyozzák a bizto-sítók közvetítői – általában a haláleseti fedezet rovására. Ezzel kapcsolatban azonban egy érdekes kettősségnek lehetünk a tanúi. A BEK biztosítások megjelenésének egyik oka világszerte az életbenléti szolgáltatások iránti megnövekedett kereslet a halál-eseti szolgáltatás rovására. Magyarországon a halálhalál-eseti biztosítások vonatkozásában – nemzetközi összehasonlításban és történeti okokból – erős alulbiztosítottságot ál-lapíthatunk meg mégis a – fejlett országokhoz hasonlóan – a haláleseti biztosítások rovására is terjeszkednek a BEK biztosítások. Ráadásul a magyar halandósági vi-szonyok sem indokolják azt, hogy ezt a kockázatot a magyar fogyasztók ne tekintsék fontosnak. Emiatt némely biztosító itt piaci lehetőséget lát, s a jutalékrendszer révén ösztönzi a közvetítői hálózatát a magas haláleseti fedezetek értékesítésére. Ennek el-lenére az életbiztosítási „retorikában” egyfajta hangsúlyeltolódás tapasztalható a hát-ramaradottakról való gondoskodás felől az öngondoskodás irányába.

Az érvrendszerbe a fentiek miatt számos tőzsdei jellegű kifejezés, összefüggés ke-rült, illetve a közvetítőknek segíteniük kell az ügyfeleket abban, hogy felismerjék saját kockázatvállalási „kapacitásukat”, s ennek megfelelő befektetési portfoliót ala-kítsanak ki.

Meg kell jegyezni, hogy Magyarországon a BEK biztosítások bevezetésére nagyon kedvező történelmi pillanatban, a tőzsde szárnyalásának idején került sor, s így hamar népszerűvé, ismertté és elterjedtté tudtak válni. Nem minden országban történt ez így (nemzetközileg általában Spanyolországot szokták emlegetni), ahol a rossz időzítés következtében sokáig népszerűtlenek (voltak) ezek a termékek.

A hagyományos életbiztosításokat hagyományosan a biztosítóval kizárólagossági viszonyban álló ügynökök értékesítik teljesítményarányos díjazás (a biztosítás tar-tamától és éves díjától függő mértékű, a biztosítás megkötése után esedékes szerzési jutalék) ellenében. A jutalék fedezete az ügyfél által fizetendő első (néha az első és második) éves díj nagyobbik része, ami így nem kerül felhalmozásra az ügyfél díjtar-talékában. Az ügyfél oldaláról nézve, ez az általa egyébként nem ismert nagyságú ju-talék, az ügynöknek, mint általános értelemben vett pénzügyi tanácsadónak, az ügy-fél részére nyújtott tanácsadásért és szolgáltatásért fizetett díjként jelenik meg (illetve jelenne meg, ha pontos információja lenne róla). Ez a tanácsadás és szolgáltatás egy nagyon általános értelemben vett igényfelmérést és a megoldás (a biztosítás)

szállítá-sát foglalja magában. A hagyományos biztosítások nagymértékben standardizáltak, tehát úgy is mondhatjuk, hogy ezek egyen-igényekre felállított egyen-megoldások, s az ügynök tanácsadása is meglehetősen egyszerű.

Ezt a hagyományos eladástechnikát – a nagyrészt a BEK biztosítások által meg-testesített új körülmények részéről – számos kihívás éri, amelyre a biztosítási szak-ma egyelőre még nem feltétlenül találta meg az adekvát választ. A kihívásokat a kö-vetkező ellentmondásokkal lehet jellemezni:

• A látható nagyságú költségek (és az alternatív befektetési megoldások versenye) miatt nyomás nehezedik a legnagyobb tétel, a szerzési költségek leszorítására, mi-közben az igények és a termékek komplexebbé válása miatt nő a minőségi tanács-adás iránti szükséglet. Ugyanakkor – a pénzügyi szolgáltatók eddigi gyakorlata által megerősített szokásrendszer miatt – a fogyasztók hajlamosak úgy gondolkodni a tanácsadásról, mint ami ingyenesen „jár”.

• Az ügyfelek divergáló és egyre inkább egyedi igényei szükségessé tennék a tanács-adás és a közvetítés költségének a megkülönböztetését és önállóvá válását, de ez a két költségrész jelenleg a pénzügyi szolgáltatók gyakorlatában nem válik ketté.

• A legfontosabb ellentmondás viszont az, hogy bár széles rétegeknek megnövekedtek a lehetőségei és az objektív igényei a hosszú távú megtakarítások és egyáltalán a hosszú távú egyéni pénzügyi stratégia kialakítása iránt, csak egy kisebbség ismeri fel önállóan ezt az igényt, a többséget kormányzati eszközökkel (pl. kötelező nyug-díj-előtakarékosság) és a pénzügyi közvetítők piaci alapú nyomásával (az ügynökök révén) kell ráébreszteni erre.

Mindezek miatt az életbiztosítások értékesítésében világszerte – és Magyarországon is – egyfajta „válság”, egyfajta útkeresés tapasztalható, s ennek nem látni még a meg-oldását, de néhány tényező valószínűleg erősödni fog:

• Növekszik a teljesen egyszerű, alacsony költségrészű, a tanácsadás díját nem, csak a közvetítés fedezetét tartalmazó költségrészű BEK biztosítások terjesztése az olyan alternatív közvetítői csatornákon keresztül, mint az Internet, bankfiók és direct mail.

Ezt alapvetően a pénzügyileg tájékozottabb ügyfelek tudják jól kihasználni.

• Valószínűleg növekszik az igény a biztosítóktól független, magasan képzett pénz-ügyi tanácsadók tanácsadási és életpálya-tervezési szolgáltatásai iránt, s ezzel pár-huzamosan növekszik majd a készség is ezek önálló megfizetésére.

6.5.3. Biztosítástechnikai változások

A BEK biztosítások egyik legszembetűnőbb jellemvonása az univerzalitás, mert egy BEK biztosítás úgy is tekinthető, mint egy nagyon általános, minden lehetőséget magában foglaló életbiztosítás. Valószínűleg erre utal az amerikai változat (Variable Universal Life) nevében szereplő „Universal” szó is. Ebből a szempontból azt

mond-hatjuk – s erre már utaltunk ebben a fejezetben! -, hogy a BEK biztosítás a hagyomá-nyos életbiztosítások általánosításának tekinthető, ahol a hagyomáhagyomá-nyos biztosítások sok megkötöttségét feloldották, rugalmasan választhatóvá, változtathatóvá tették.

Az univerzalitás azt is jelenti, hogy elvileg egyetlen biztosításon belül egy bizto-sító képes kielégíteni egy biztosított összes életbiztosítási (sőt, szinte az összes sze-mélybiztosítási) igényét.⁸⁴ Nemzetközileg van is rá példa, hogy egy életbiztosító csak egyetlenegy terméket, egy BEK biztosítást értékesít. Mikor egy biztosító többféle BEK biztosítást kínál, akkor ezt valószínűleg marketing megfontolásokból teszi, s szándékosan nem él a rugalmasság kínálta összes lehetőséggel.

Az univerzalitás szükségképpen azt is jelenti, hogy a hagyományos biztosításokhoz képest, sokkal több rokon vonást mutat nem biztosítási pénzügyi instrumentumokkal, tehát az életbiztosítás és más pénzügyi területek közti határvonal nem utolsósorban a BEK biztosításoknak köszönhetően kezd elhalványulni.

A méltányosabb költségszerkezet egyfajta stabilitást is hoz a költségfedezetbe, hiszen a biztosításra terhelt költségek – a hagyományos életbiztosításokhoz képest – sokkal inkább igazodnak a ténylegesen felmerült költségekhez. Ugyanakkor a szerkezet rugalmassága egyfajta új instabilitást visz a termék pénzáramába, hiszen azáltal, hogy az ügyfelek díjfizetési lehetőségei sokkal szélesebbek, sokkal rugal-masabban választhatja meg az egyes díjfizetések idejét és a fizetendő díj nagyságát, ezáltal a biztosítóba bejövő pénzáram – a hagyományos biztosításokhoz képest – ke-vésbé lesz tervezhető. Ez persze nagyon erősen függ a biztosító ügyfélkörének jel-legétől is, hogy az stabil keresetű, fegyelmezett felhalmozási éthosszal rendelkező középosztálybeli, vagy más rétegekből verbuválódik-e? Az ügyfélkör sajátosságai-nak ismerete motiválja a biztosítókat sokszor, amikor nem élnek a BEK biztosítások által kínált rugalmassági lehetőségekkel, s szándékosan rugalmatlanul állapítják meg a díj nagyságát és esedékességét, hogy ez által is tervezhetőbbé tegyék a pén-záramukat. A tervezhetőség fontos lehet a jutalékszabályzat szempontjából is. Ha a biztosító nagy szerzési jutalékokat fizet (tehát hagyományos jutalékszabályzatot használ), amelynek fedezete a jövőben várt díjak, akkor fontos, hogy ez a várható díjáram minél stabilabb legyen.

A tartam közben változtatható haláleseti díj (vagyis új, pontosabb halandósági tábla alapul vétele a kalkulációban) is közelebb viszi a biztosítót ahhoz, hogy stabilizálja a cash-flow-ját.

Nagyon fontos, hogy a BEK biztosítások csak modern, nagyteljesítményű számí-tógépes háttérrel és kifinomult szoftverrel kezelhetők. Emiatt (és nem csak a megfe-lelően fejlett tőzsde hiánya miatt) sem lehetett volna a 90-es évek elején egy átlagos

84 Sőt, igazából a biztosítottat is lehet(ne) változtatni, így egy BEK biztosítás elvileg örökölhető is, tehát arra is képes (lenne), hogy egy biztosított leszármazottainak is kielégítse az életbiztosítási igényeit.

magyar biztosítóban ilyen módozatot bevezetni. A legfontosabb követelmény ebből a szempontból a tartalék napi, ügyfélre lebontott értékelése.

A megtakarítási életbiztosításokat értékesítő biztosítók a pénzügyi közvetítő rend-szer fontos rend-szereplői, hiszen a pénzfelesleggel rendelkezők és a pénzt felhasználni kívánók jelentős része az életbiztosítókon keresztül találkozik egymással. A hagyo-mányos (megtakarítási) életbiztosítások esetében maga az életbiztosító, mint intéz-mény egyfajta falat emelt e két csoport közé, ezek csak és kizárólag a biztosító aktív tevékenysége révén találkozhatnak. Habár a biztosító a megtakarítási jellegű életbiz-tosítások díjtartalékára adott hozamot az ezen díjtartalék befektetéséből elért hozam-ból nyeri, a szerződő felé önálló garanciavállalóként jelenik meg.

A BEK biztosításokon keresztül a pénzkínálók és pénzkeresők szinte közvetlenül találkoznak, a biztosító „csak” összehozza őket, és (általában) nem vállal garanciát a pénzkeresők/pénzfelhasználók teljesítményéért. Ennyiben a BEK biztosításokkal az életbiztosítók pénzügyi közvetítő szerepe gyengült a korábbihoz képest. Ez úgy tűnik, hogy egy általános tendenciába illeszkedik bele: növekszik a tőzsde – tehát a pénzkí-nálók és keresők közvetlen találkozásának színtere – szerepe, s csökken a tradicioná-lis pénzügyi közvetítőké (bankok, életbiztosítók). Amennyiben ez a tendencia tényleg létezik, a BEK biztosítások egy teljesen megváltozott funkciójú életbiztosítási szektor előhírnökei lehetnek, ahol az életbiztosítók új funkciója sokkal inkább a tanácsadás és egyéni pénzügyi tervezés, s az ennek megvalósításában való segítség, mint maga a pénzügyi közvetítés.

A biztosító pénzügyi közvetítő szerepének gyengülése egyben egy erősebb és jobb eszköz-forrás illeszkedés megvalósítását is jelenti, hiszen nincs pontosabb illeszkedés annál, mint mikor közvetlenül hozzuk össze a pénztulajdonosokat és pénzkölcsön-zőket egy intézményi szűrő nélkül, hiszen ennek az intézménynek vagy sikerül a kötelezettségeit lefedő eszközökbe fektetnie, vagy nem.

A hagyományos biztosítások esetében, mivel a szolgáltatás minden elemére a biz-tosító garanciát vállal, nagyon fontos a prospektív tartalékszámítás⁸⁵. A BEK bizto-sítások esetében azonban a jövőbeli lejárati szolgáltatás nem ismert, s a haláleseti is bizonytalan (ha az eszközalapok együttes értéke egy szerződés esetében magasabb, mint a haláleseti összeg), és biztosítói garancia sincs ezek értékére (a haláleseti ösz-szeget, mint minimális haláleseti szolgáltatást kivéve). Emiatt a szolgáltatás csakis a szerződés „historikus” adatai alapján, tehát retrospektív módszerrel számítható ki.

85 Ld. 12. fejezet! Ezt még a törvény is előírja.

6.5.4. Várható további változások

Természetesen a jövőbe senki nem lát, így a várható változások tekintetében – töb-bé-kevésbé – találgatásokra vagyunk utalva. A nemzetköz tapasztalatok, a meglévő, de kielégítetlen igények és az egyszerű logika alapján bizonyos változásokat talán előlegezni lehet.

A várható változások taglalása előtt fontos leszögezni, hogy a BEK biztosításokat nem minden szűkebb értelemben vett biztosítási piaci szereplő tekinti olyan pozitív jelenségnek, mint ahogyan azt a jelen tanulmányban leírtuk. Sőt, vannak nagyon fej-lett életbiztosítási piacok (például a német), amelyek általában nem kedvelik a BEK biztosításokat, s hajlanak rá, hogy életbiztosítás alatt kizárólag a hagyományos élet-biztosításokat értsék. A magyar piacon is sokszor elhangzik, hogy a BEK biztosítások

„nem is biztosítások, hanem befektetések”, s ezek a felelősek azért, hogy „az emberek elfordultak az életbiztosításoktól” (értve ezalatt elsősorban a haláleseti jellegű életbiz-tosításokat). Különösen hibáztatják ezért az egyszeri díjas BEK biztosításokat, ame-lyek tényleg feszegettik az életbiztosítás hagyományos fogalmát és a hagyományos életbiztosítási „retorikát”.⁸⁶

Támadják a BEK biztosításokat más szektorokból is (elsősorban a befektetési ala-pok részéről), hogy valójában az ő üzletüket folytatják a biztosítók (hiszen a szabályo-zás szempontjából nem tekintik a BEK eszközalapokat befektetési alapoknak).

Feltételezve, hogy a BEK biztosítások fejlődése nagyjából töretlen lesz, néhány igényt és tendenciát felvázolhatunk:

1. Valószínűleg az eszközalapok kínálatában meg fognak jelenni a garantált

1. Valószínűleg az eszközalapok kínálatában meg fognak jelenni a garantált