V ÁGÓÁLLATOK MINŐSÍTÉSI ELVEI

Minősítés szabályzata

Minősítéseket a vágóállatoknál csak működési engedéllyel rendelkező minősítő hatóság végezheti. A felülvizsgálatokra vonatkozó rendeleteket, illetve az engedélyek kiadásának feltételrendszerét az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, az OMMI, illetve az Állattenyésztési és felülvizsgálat Szabályzat koordinálja.

Vágott test minősítése

Az engedélyt kérő szervezet kérelmére a minősítést az OMMI által nyilvántartásba vett természetes személy végezhet, a minősítő szervezeti engedély keretében.

Az OMMI a szervezet engedélyezési határozatában adja meg a tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt.

A minősítő szervezet kérelmére a működési engedély, kétévente meghosszabbítható, amely két évig érvényes (JÁVOR, 2007).

Vágóállatok minősítése

Az elmúlt évtizedekben a minőségi szemlélet lett uralkodóvá a gazdasági állatok vágóértékének a megítélésébe, figyelemben véve maximálisan a termelői, feldolgozói fogyasztói igényeket. Az elmúlt évtizedekben, a humán diagnosztikában gyakran alkalmazott minősítő módszerek, mint ultrahang-, mágneses rezonancia vizsgálat (NMR), röntgensugár kerültek gyakorlati felhasználásra. A sertés-, juh-, baromfi-, valamint nyúlfajoknál, a testösszetétel nagy pontossággal meghatározható

73

komputertomografia (CT) és a mag mágnes rezonancia (NMR) tomográfos vizsgálatokkal.

A minősítési rendszer alapvető elvárásai

Az azonos osztályba sorolt árunak, mindenütt egyforma értékűnek kell lenni. A termék tulajdonságait le kell írni. Az árnak, a minőséggel egyenes arányban kell lennie. A minőségi rendszer alkalmazása információt kell, hogy adjon a termelőnek.

Ez segítséget ad a tenyésztőnek, mivel a minőség ösztönző tényező a tenyésztői munka színvonalának a javítása céljából.

Vágóérték

E fogalom nagyon fontos tényező, amely kifejezi az előállított húsáru mennyiségi és minőségi paramétereit, valamint egyes gazdasági állatfajok esetében figyelembe véve az adott régió húsfogyasztási étkezési szokásait (TANÁCS, 2005).

Több értékmerő tulajdonsággal lehet jellemezni a vágott húsáru fogalmat:

-hústermelő-képesség (hústermelés tartama, intenzitása és a kettőből kiszámítható kapacitás),

- vágási veszteség (a vágás folyamán keletkezett hulladék tömegének az aránya az élő testtömeg viszonylatában),

- értékes húsrészek aránya (értékes húsrészek mennyiségi aránya az élő, illetve a vágott testtömeghez viszonyítva),

- csontoshús-arány (a vágott testtömegéhez viszonyítva, a kitermelt csontoshús mennyiségi aránya),

- színhús-arány (a vágott test tömeghez viszonyítva, a kitermelt hús tömegének az aránya),

- fehéráru arány (a vágott test tömegéhez viszonyítva a kitermelt fehéráru tömege, szalonna, bélzsír, háj).

Marha minősítési eljárások Küllemi bírálat

A vágóérték megítélésében egy hagyományos módszer. Erősen szubjektívm módszer, viszont a szarvasmarha esetében a hústermelő-képesség vizuálisan is jól értékelhető. A küllemi jellemzőknek az örökölhetősége meglehetősen nagy.

Kondíció bírálat

Az izmokban beépült zsír mennyiségére lehet következtetni a vizsgálati eljárás folyamán a bőr alatti faggyú mennyiségének vizuális vagy tapintásos becslése során.

E vizsgálat szoros összefüggésben áll az állat testében felhalmozódott összes faggyú tömegével. A módszer előnye, hogy könnyen elsajátítható és nem igényel költséges technológiai berendezéseket, alkalmazása beilleszthető a napi munkafolyamatokba (MIKÓné Jónás E., 2012).

Mészárosfogások

A bőr alatti kötőszövetben, meghatározott testtájakon (lapocka, szívtájék és bordák) a faggyú mennyiségéről, valamint tapintással az izmokban beépült zsír mennyiségéről ad tájékoztatást.

Zsírsejtátmérőre alapozott becslés

Ez egy újabb módszer, amely utal a faggyúsódás mértékének a megállapítására, pontosítva az alapozott becslés nyomán a zsírsejtek átmérőjére, valamint térfogatára. A mindennapi gyakorlatban a hízóba fogott növendék marha testében fokozatosan beépülő faggyú, megnagyobbodott zsírsejtjeinek a mérésén alapul. A zsírsejtek méreteit a vizsgálatok során, a bőr allatti fagyúból, biopsziás módszerrel

74 állapítják meg.

Testméretek felvétele

Az élő állaton megállapított, valamint a hasított test paraméterei között fennálló – alkalmilag lényegesen eltérő mértékű – korrelációk nem minden esetben alkalmasak arra, hogy az adott értékeket teljes mértékben és biztonságban figyelembe lehessen venni.

Fotometriás méretfelvétel

A hasított testtömeg, az értékes húsrészek aránya az élő állatokról készült videofelvételek digitalizált képének komputeres elemzésével, a vágóérték bizonyos rész értékmérő tulajdonságai viszonylagosan nagy pontossággal becsülhetők.

Kezdetben élő állatokról készítettek felvételeket. A video image analízis (VM) módszere terjedt el.

A sertés minősítésének modern módszerei Ultrahangos eljárások

E módszerrel a sertés hátszalonna vastagságát lehet megállapítani. Az ultrahangos mérést két eltérő módszerrel lehet elvégezni. A régebbi eljárás az ultrahang reflexióján alapul. Modernebb módszerrel az ultrahangnak a zsírszöveten való áthaladási sebességét mérjük. A vizsgálati módszert tovább fejlesztették, amelynek eredményeként kétdimenziós keresztmetszeti kép diagnosztizálható a képernyő segítségével. A real-time scannerek felhasználása eltérő testtájakon, a zsír (faggyú), valamint az izomszövet vastagságának mérésére szolgál, és alkalmazásuk lehetséges, a szövetek területének meghatározására, mind az élő állaton, illetve mind a vágott testen.

Az elmúlt század nyolcvanas éveiben egy újabb ultrahangtechnika valósult meg, amely az ultrahangsebesség (velocity of ultrasound = VOS) mérésén alapult.

E eljárás azon alapul, hogy az ultrahang a szöveteken áthatolni képes, viszont az áthaladás sebessége szövetféleségenként különböző.

Röntgenkomputeres tomográfia

A röntgentomográfia rövidítése CT (Computerised Tomography), illetve a CAT (Computer Assisted Tomography). A hagyományos röntgenfotográfia alapjain nyugszik ez az eljárás. A képalkotás a röntgensugaras képalkotáson alapul. A röntgensugarak eltérő mértékben szóródnak és nyelődnek el az élő szervezetnek a különböző szöveteiben. A szövetek kémiai összetételének függvénye, az eltérés mértéke.

Mag mágneses rezonanciális tomográfia (NMR)

A módszer segítségével meghatározhatók az élő állatok testösszetétele, egyes szövetek és szervek növekedése és fejlődése, illetve online nyomon követhetők számos metabolitikus folyamat.

A CT és az NMR képalkotó módszerek jól felhasználható az állati szövetek elkülönítésére. Az NMR alkalmazásával főleg a lágy, nagyobb víz- és zsírtartalmú struktúrák tanulmányozhatók jól. Lényeges eltérés, hogy a HOUSFIELD-skála alkalmas a szöveti elkülönítésre, amelyet alkalmaznak CT-méréseknél. Az NMR mérési eredménye viszont nem standardizálható, csak a szürkeségi skála kvantitatív analízise révén számszerűsíthető (JÁVOR, 2007).

A komputer tomográfképek feldolgozásához hasonlóan, a távolság-, valamint a területmérés, így a sertés hátszalonna vastagságának, illetve a hosszú hátizom

75

(musculus longissimus dorsi) területének mérése céljából legegyszerűbb módszer a kvantitatív képanalízis. Ezt segítik szoftverek, amelyek a képernyőn látható adatrendszereket számszerű értékekkel adják meg. A hisztogramm-analízis még egy részletesebb analízist tesz hozzáférhetővé a szürkeségi értékek gyakorisági eloszlásának a tanulmányozása révén.