Kanizsai Dorottya Általános Iskola Könyvtárában

A könyvtár-pedagógia és

a könyvtár-használattan hatékony módszerei a bátaszéki

Kanizsai Dorottya Általános Iskola Könyvtárában

Eötvös József Főiskolai Kiadó Baja, 2014

Impresszum

A kézirat elkészítését és az elektronikus kiadvány (e-book) megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Lektorálta,

a bevezető tanulmányt, az I. fejezetet (Iskolai könyvtártörténet) és az utószót írta, az e-könyvet szerkesztette

Gyurcsó Júlia

Az e-dokumentum PDF, EPUB és MOBI változatát az ElektroPress Stúdió készítette.

ISBN 978-615-5429-06-4 (PDF formátum) ISBN 978-615-5429-04-0 (EPUB formátum) ISBN 978-615-5429-05-7 (MOBI formátum)

© Mórocz Zoltánné, 2014

© Gyurcsó Júlia, 2014

© Eötvös József Főiskolai Kiadó, 2014 Felelős kiadó:

Dr. Melicz Zoltán

az Eötvös József Főiskola rektora

Tartalomjegyzék

Iskolai könyvtárak 2013-ban itthon és külföldön 6

Iskolai könyvtárak 2013-ban Magyarországon 7

Iskolai könyvtárak 2013-ban külföldön 13

Előszó 17

Bevezető gondolatok 18

1. Iskolai könyvtártörténet 20

1.1. Hazai áttekintés 20

1.2. Külföldi kitekintés 39

2. Könyvtárhasználatra nevelés a Kanizsai Dorottya Általános Iskola könyvtárában 46 2.1. A Kanizsai Dorottya Általános Iskola könyvtára 46 2.1.1. Az iskolai könyvtár története (Bognár Jenőné nyomán) 47

2.1.2. A jelenlegi könyvtáros 49

2.1.3. Az iskola könyvtár működési szabályzata 50

2.1.4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 51

2.1.5. A könyvtáros munkaköri leírása 51

2.1.6. A könyvtár munkaterve a 2011/2012-es tanévben 52

2.1.7. SWOT-analízis 55

2.2. A Nemzeti alaptanterv és a helyi tantervek 56

2.2.1. A NAT funkciója, szellemisége és felépítése 56

2.2.2. A helyi tantervekről 57

2.2.3. A könyvtárhasználattan tantervi szabályozása alsó tagozaton 57 2.2.4. A könyvtárhasználattan tantervi szabályozása felső tagozaton 61 2.3. A könyvtárhasználat hatékonyságának pedagógiai tényezői 64

2.3.1. A tanulás oktatáselméleti alapokon 64

2.3.2. Oktatási folyamatok 65

2.3.3. Stratégiák és módszerek 66

2.3.4. Munkaformák 68

2.3.5. Eszközök és tárgyi feltételek 68

2.3.6. A tanuló és a pedagógus személyisége 69

2.4. Hospitálás az iskolai könyvtárban 71

2.5. Tanórán kívüli tevékenységek 77

3. A Kanizsai Dorottya Általános Iskola tanulóival készített interjúk leírása és elemzése 81

3.1. Interjúk 30 db 81

3.2. Az interjúk elemzése 88

3.3. Az interjúkhoz kapcsolódó rajzok elemzése 90

4. Záró gondolatok 91

6. Mellékletek jegyzéke 95 Utószó 96 Mellékletek 102

1/a. sz. melléklet: A könyvtár-pedagógia és kapcsolódásai 103

1/b. sz. melléklet: Ugrin Gáborné vázlata a könyvtárpedagógiáról 104 2. sz. melléklet: A B-A-P Mikrotérségi Nevelési-Oktatási Központ Kanizsai Dorottya Általános

Iskola könyvtárának szervezeti és működési szabályzata 105

3. sz. melléklet: B-A-P Mikrotérségi Nevelési-Oktatási Központ Kanizsai Dorottya Általános Iskola

könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata 111

4. sz. melléklet: Munkaköri leírás 116

5/a. sz. melléklet: A könyvtár munkaterve (2011/2012) 118

5/b. sz. melléklet: 2011/2012 éves munkaterv 121

6. sz. melléklet: „Mesével kerek a világ” mesemondó verseny meghirdetése, 12. sz. melléklet: Versmondó verseny,

8. sz. melléklet: Jékely Zoltán szavalóverseny 122

7. sz. melléklet: Bábszínház az iskolai könyvtárban 123

9. sz. melléklet: 1. feladatlap 124

10. sz. melléklet: 2. feladatlap 125

11. sz. melléklet: 3. feladatlap 126

13/c. sz. melléklet: Dorottya nap: Készítsünk őrjegyet! rajzverseny, 13/a. sz. melléklet: Dorottya nap: meseleporelló készítés,

13/b. sz. melléklet: Dorottya nap: Ki tud többet Kanizsai Dorottyáról? c. vetélkedő 137 14/a. sz. melléklet: Iskolai Könyvtári Világhónap: Novák István kiállítás,

14/b. sz. melléklet: Iskolai Könyvtári Világhónap: Könyvtárhasználati verseny 138

15. sz. melléklet: Karácsonyi könyvajánló 139

16. sz. melléklet Karácsonyi filmajánló 141

17. sz. melléklet: Könyvajánló 143

18. sz. melléklet: Olvassunk Együtt! felhívás 144

19. sz. melléklet: Tavaszi versmondó verseny (2011. március 22., 3-4. évf.) 145

20. sz. melléklet: Meseillusztrációk 146

21. sz. melléklet: Tüskés Tibor vetélkedő 149

22-35. sz. melléklet: Gyerekrajzok 150

Iskolai könyvtárak 2013-ban itthon és külföldön

A Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadás Kollégiuma támogatásával létrehozott digitális kiadványunkat olyan formátumokban készítettük el (PDF, EPUB, MOBI), melyek lehetővé teszik a felhasználók számá- ra a teljes és a csonka szavas, továbbá az összetett keresést. Elektronikus könyvünk nem kerül kereske- delmi forgalomba, de a Könyvtárostanárok Egyesületén keresztül szeretnénk eljuttatni az összes megyei könyvtárba és minél több iskolai könyvtárba, hogy útmutatóul, módszertani segédanyagként szolgáljon.

Az e-book elérhető az Eötvös József Főiskola Könyvtára honlapjáról is: http://konyvtar.ejf.hu/

Az ismeretek gyors avulása minden szakterületen megköveteli a folyamatos önképzést, a permanens ta- nulást, az iskolán kívüli önálló információszerzést. Fontos tehát, hogy a közoktatás megalapozza a könyv- tárhasználatra épülő, önálló ismeretszerzés, az élethosszig tartó tanulás képességét. Kiadványunk szerzője, Mórocz Zoltánné egy jól működő általános iskolai könyvtár pedagógiai tevékenységét mutatja be. Az el- kötelezett, munkáját professzionális szinten végző könyvtárostanító által alkalmazott módszerek és eljá- rások annak ellenére is érvényesek, hogy a könyvünk alapját képező, 2012-ben készült szakdolgozat jogi hivatkozásainak egy része 2013. szeptember 1-jétől hatályát vesztette.

Tekintettel a közoktatás jelentős átalakítására, a továbbiakban ismertetjük az új ágazati szabályozás iskolai könyvtárakat érintő előírásait, illetve összevetjük azokat a külföldi iskolai könyvtárak törekvéseivel. Utób- biak megismeréséhez jelentős segítséget nyújtottak Murányi Lajos és Tóth Máté referátumai.¹

1 Bernsmann, Susanne – Croll, Jutta: Közösségi médiával a küszöbfélelem ellen. Az EU által támogatott „Digitális írástudás 2.0” projekt. In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 637. Lowering the threshold to libraries with social media : the approach of „Digital Literacy 2.0”, a project funded in the EU Lifelong Learning Programme. – Bibliogr. In: Library review. – 62.

(2013) 1/2. p. 53-58. (Ref.: Tóth Máté) – Holch Andersen, Knud – Kaarsted, Thomas: A dán közoktatás a digitális írás- tudás felé. In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 637-638. Danish youth education en route to digital literacy. In: Scandinavian library quarterly. – 46. (2013) 1. p. 20-21. (Ref.: Murányi Lajos) – Ingvaldsen, Siri: A norvég iskolai könyvtári program.

In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 615-616. The Norwegian school library programme. In: Scandinavian library quarterly. – 46. (2013) 1. p. 6-7. (Ref.: Murányi Lajos) – Lucassi, Elin: Az iskolai könyvtárak nélkülözhetetlenek! In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 616. School libraries a must! In: Scandinavian library quarterly. – 46. (2013) 1. p. 14-15. (Ref.: Murányi Lajos) – Sinko, Pirjo: Iskolai könyvtárak Finnországban. In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 617-618. School libraries in Finland : the heart of school seldom beats. In: Scandinavian library quarterly. – 46. (2013) 1. p. 16-17. (Ref.: Murányi Lajos) – Lásd még: Lücke, Birgit: Elmulasztott lehetőségek története: médiaoktatás és iskolai könyvtárak Németországban. Autoreferá- tum. In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 617. Eine Geschichte voller verpasster Chancen : das schwierige Zusammenspiel von Medienbildung und Schulbibliotheken : Bund-Lander-Initiative BISS gibt neue Hoffnung. In: BuB. – 65. (2013) 1. p.

44-47. (Res. angol és francia nyelven)

Iskolai könyvtárak 2013-ban Magyarországon

Az új jogszabályok iskolai könyvtárakra vonatkozó rendelkezései

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 163. §-a szerint:

„Az iskolai […] könyvtár az iskola […] működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a ne- veléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egy- ség.” Az iskolai könyvtárnak fontos szociális funkciója is van, sokat tehet a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségéért.

Az iskolai könyvtárak ágazati irányítás szempontjából az emberi erőforrások minisztere, illetve a közneve- lésért felelős államtitkár alá tartoznak, tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket a nem- zeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: köznevelési törvény) előírásai határozzák meg. Ugyanakkor könyvtárszakmai szempontból (dokumentumok nyilvántartása, védelme, könyvtári és információs szolgáltatások, szakfelügyelet stb.) a könyvtári törvény² vonatkozik rájuk, azaz érvényesül a kultúráért felelős államtitkár ágazati irányítása is.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) 46. §-a (6) bekezdésének c.

pontja tanulói jogként határozza meg az iskolai (és kollégiumi) könyvtári szolgáltatás igénybevételének lehetőségét.

Az Nkt. 63. § (1) bekezdése alapján „A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy […] i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket”.

Az Nkt. 27. § (2) bekezdése előírja, hogy az általános iskolában a nevelés-oktatást úgy kell megszervez- ni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint a tanuló heti kötelező tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. A heti kötelező órák száma és az egyes osztályoknak engedélyezett heti időkeret különbözete egyéb foglalkozáshoz is igénybe vehető. 98.

§ (1) bekezdése szerint „Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat.”

Az Nkt. 62. § (5)-(6) bekezdései szerint a könyvtárostanár (könyvtárostanító) – a nevelési-oktatási intéz- ményben pedagógus-munkakörben dolgozó pedagógusként – „(5) […] heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által […] meghatározott feladatok el- látásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: ne- veléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.” Az Nkt. 62. § (12) bekezdése szerint „Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött mun- kaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyv- tári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, ál- lománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2013. szeptember 1-jétől a könyvtárostanár (tanító) munkaidejének összetételét az határozza meg, hogy számára a munkáltató hány óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt

2 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

ír elő. Ez heti 22-26 óra között lehet (kivéve, ha a könyvtárostanár közalkalmazotti tanács, esetleg üzemi tanács, vagy szakszervezet munkahelyi képviselője).

Normál esetben a teljes munkaidőben alkalmazott könyvtárostanár (tanító) munkaidejét az alábbi össze- tevők szerint határozza meg a törvény:

Munkaidő összetevői A 40 órás (teljes) heti munkaidőből hány óra

Ha a nevelés-oktatással lekötött munkaidő 22 23 24 25 26

akkor a nyitva tartás és a könyvtári órák száma: 22 23 24 25 26

a kötött munkaidő további része 70%-a (kerekítve) 7 6 6 5 4

a kötött munkaidő további része 30%-a (kerekítve) 3 3 2 2 2

összes kötött munkaidő 32 32 32 32 32

nem kötött munkaidő 8 8 8 8 8

1. sz. ábra: Teljes munkaidőben foglalkoztatott könyvtárostanár (tanító) munkaideje normál esetben

Ha a pedagógus kettős munkakört tölt be, tehát a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő egy részében (pl.

felében) könyvtárostanári (tanítói), másik részében pedig szaktanári (tanítói) feladatokat lát el, munka- ideje az alábbi összetételű lehet³:

Munkaidő összetevői A 40 órás (teljes) heti munkaidőből hány óra

Ha a nevelés-oktatással lekötött munkaidő 22 23 24 25 26

ebből könyvtárostanárként (tanítóként) nevelés-oktatással

lekötött munkaidő (nyitva tartás + könyvtári órák) 11 11,5 (12) 12 12,5 13

a kötött munkaidő további része 70%-a 3,5 3 (3) 3 2,5 2

a kötött munkaidő további része 30%-a 1,5 1,5 (1,5) 1 1 1

szaktanárként (tanítóként) nevelés-oktatással lekötött

munkaidő 11 11,5 (11) 12 12,5 13

szaktanárként lekötött munkaidő további része 5 4,5 (4,5) 4 3,5 3

összes kötött munkaidő 32 32 32 32 32

nem kötött munkaidő 8 8 8 8 8

2. sz. ábra: A könyvtárostanár (tanító) munkaideje kettős pedagógus munkakör betöltése esetén

Az előzőek alapján, a gyakorlatban egy teljes munkaidőben foglalkoztatott könyvtárostanár (tanító) mun- kabeosztása – heti 26 óra nevelés-oktatással lekötött munkaidő elrendelése esetén – például az alábbi táblázat⁴ szerint alakulhat:

3 Azért írjuk, hogy „lehet”, mert kettős munkakör esetében a munkáltatót nem kötelezi jogszabály a kötött munkaidő neve- lés-oktatással le nem fedett, úgynevezett „további részének” arányos felosztására. A táblázatban alkalmazott (arányos) szá- molási elv: Az összes kötött munkaidőből (32 óra) kivonva a munkáltató által meghatározott nevelés-oktatással lekötött munkaidőt (pl. 32-24=8), a kapott óraszám (példánk szerint: 8) 24-ed részével (8/24=0,33) megszorozva a részmunkaidő nevelés-oktatással lekötött óraszámát, megkapjuk a kötött munkaidő „további részét” (pl. 12x0,33=4).

4 Forrás: http://www.petroczigabor.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/Konyvtarostanar_oraszama.html (Letöltve: 2014.

01.19.)

3. sz. ábra: Teljes munkaidőben foglalkoztatott könyvtárostanár (tanító) heti munkabeosztása

Az Nkt. 3. sz. melléklete szerint a könyvtárostanár (tanító) pedagógus-munkakörben⁵ alkalmazásához szükséges szakképzettség: könyvtárpedagógia-tanár, vagy informatikus könyvtáros és tanító vagy tanár vagy szociálpedagógus. Az Nkt. 98. § (7) bekezdése alapján „Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (ta- nítónak) alkalmazható az is, aki a 3. mellékletben foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagó- gus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskola- rendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik.”

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tör- vény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint, ha nincs könyvtárostanár (tanító), az iskolai könyvtárt – nevelő és oktató mun- kát közvetlenül segítő munkakörben – könyvtáros szakképzettségű alkalmazott is működtetheti. Ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót nem alkalmaznak, akkor 1–250 tanuló között félállású, 251-1000 tanuló között 1 fő, 1000 tanuló felett 2 fő könyvtáros finanszírozását írja elő a 4. sz.

melléklet.

A  nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet⁶ 4. § (2) bekezdése g) pontja szerint az iskola SZMSZ-ének – az alap- fokú művészeti iskola kivételével – tartalmaznia kell az iskolai könyvtár SZMSZ-ét is.

A 120. § (5) f) pontja szerint a könyvtár működési rendjének kialakításához ki kell kérni – az Nkt. 48. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl – az iskolai diákönkormányzat véleményét.

A 161. § (1) bekezdése szerint a 20/2012. sz. EMMI rendelet 2. melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, továbbá helyiségeket, amelyekkel a nevelési-oktatási intézmé- nyeknek rendelkezniük kell [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék]. (2) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak a nevelési-oktatási intézmény részére fenntartóra tekintet nélkül kötelezőek, ha az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges enge- délyt a rendelet hatálybalépése után adják ki, vagy ha az állami, önkormányzati fenntartású nevelési-ok- tatási intézmény a rendelet hatálybalépése után kezdi meg a tevékenységét. (3) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meg- határozott tevékenységhez kell biztosítani. (4) […] Új iskola, kollégium indítása esetén az induló könyvtári

5 Eredetileg a 2011. évi CXC. törvény 2. sz. mellékletében, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak között is szerepelt, mint „könyvtáros vagy könyvtárostanár/tanító” munkakör, de innen utólag törölték, és jelenleg csak a 3. sz.

mellékletben, „könyvtárostanár (tanító)” formában, pedagógus-munkakörként fordul elő.

6 A rendelet óvodai-, kollégiumi- és alapfokú művészeti iskolák könyvtáraira vonatkozó előírásait az Előszó nem tartalmazza, ezeket részletesen lásd: 20/2012. sz. EMMI rendelet (és annak 2. melléklete JEGYZÉK-ében).

állományba tartozó dokumentumok száma nem lehet kevesebb az előírt állomány ötven százalékánál.

A teljes könyvtári dokumentumállományt három év alatt kell elérni.

A nevelési-oktatási intézmények kötelező felszerelésére vonatkozó szabályokat tartalmazó XVII. fejezet 64. bekezdése 163-167. § rendelkezik az iskolai, kollégiumi könyvtár működésére, eszközeire, felszerelé- sére vonatkozó előírásokról.

Az iskolai könyvtár fogalmának meghatározásakor már hivatkoztunk a 163. § (1) bekezdésére, ugyanezen paragrafus (2) bekezdése az iskolai könyvtár SZMSZ-ét definiálja: „Az iskolai […] könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figye- lembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni.”

A 163. § (4-5) bekezdése szerint az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel, a tankönyveket pedig elkülönítve kell kezelni és gyűjteni, ennek sajátos rendjét a tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni.

A 164. § (1) bekezdése szerint az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a könyv- tárat működtető iskola alapító okirata lehetővé teszi és az iskola vezetőjének kezdeményezésére bejegyez- ték a nyilvános könyvtárak jegyzékébe. A 164.§ (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy nyilvános könyvtár is elláthat iskolai könyvtári feladatokat, ha erre az alapító okirata feljogosítja, továbbá iskolai könyvtáros- tanárt, könyvtárostanítót alkalmaz, és megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

A 165. § (1) az iskolai könyvtár felszerelésének alapkövetelményeiről az alábbiak szerint rendelkezik:

a) legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,

c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása.

(2) Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, kata- lógus építéséhez szükséges eszközökkel.

A (3) bekezdés szerint az iskolai könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a többi iskolai könyvtárral, a pe- dagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együtt kell működnie az iskola székhelyén lévő közkönyvtárral.

A  (4) bekezdés szerint a könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi.

A 166. § (1) bekezdése szerint az iskolai könyvtár alapfeladata:

a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalko- zások tartása,

d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,

e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is.

(2) bekezdése szerint az iskolai könyvtár kiegészítő feladata:

a) az Nkt. 4. § 4. pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása,

b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,

c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények- ben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, g)muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása.

(3) Az iskolai könyvtár a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai tankönyvellá- tás megszervezésében, lebonyolításában.

A 167. § szerint (1) Az iskolai könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanu- lók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni.

(2) A  köznevelési intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni.

A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

(3) A könyvtár SZMSZ-ében kell meghatározni az iskolai könyvtár a) könyvtárhasználóinak körét,

b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját, c) szolgáltatásai igénybevételének feltételeit,

d) gyűjtőköri szabályzatát, e) használatának szabályait,

f) nyitva tartásának és a kölcsönzésnek a módját és idejét,

g) tankönyvtári szabályzatát, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat, h) katalógusszerkesztési szabályzatát.

(4) Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni.

A 20/2012. sz. EMMI rendelet 2. mellékletében található JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények köte- lező (minimális) eszközeiről és felszereléséről intézménytípusonként rendelkezik. Az iskolákra (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) vonatkozó előírások a melléklet 2. részében olvashatók.

Az I. HELYISÉGEK témakörön belül a 17. könyvtár vonatkozásában iskolánként 1-et ír elő azzal a meg- jegyzéssel, hogy „Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el.

A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állomány- rész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására.” Tagintézmény esetén egy 18. könyvtárszoba létesítését rendeli el azzal a megjegyzéssel, hogy „ha nem előírás az iskolai könyvtár vagy a telephelyen nem működik könyvtár (ha nem működik legalább négy osztály, a könyvtár- szoba tanteremben is kialakítható)”. A táblázat 19. sora – a könyvtár mellett – iskolánként egy Könyvrak- tár létesítését is előírja az alábbi megjegyzéssel: „általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakkö- zépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el”.

A II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI témakörön belül a 110-122.

sorok tartalmazzák a 11. könyvtárra vonatkozó, a 123-126. sorok pedig a 12. könyvtárszobára vonatkozó előírásokat.

A könyvtár számára az alábbi (minimálisan kötelező) bútorzatot és berendezést írja elő:

• tanulói asztal, szék (egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben) az alábbi megjegyzéssel: életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak és gyengénlátók ese- tén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak szé- kei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval

• egyedi világítás (olvasóhelyenként 1)

• 1-1 könyvtárosi asztal, szék (az asztal egyedi világítással)

• szekrény (tároló) 3000 könyvtári dokumentum elhelyezésére

• tárolók, polcok, szabadpolcok (2)

• 1 létra a polcokhoz

• 1 telefon (közös vonallal is működtethető)

• 1 fénymásoló

• 1-1 számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

• 1 televízió

• 1 CD vagy lemezjátszó

• 1 írásvetítő, vagy projektor

A könyvtárszoba számára az alábbi (minimálisan kötelező) bútorzatot és berendezést írja elő:

• tanulói asztal, szék (legalább hat tanuló egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben, életkornak megfelelő méretben)

• 1-1 könyvtárosi asztal, szék (az asztal egyedi világítással)

• könyvespolc, szekrény legalább 500 könyvtári dokumentum elhelyezésére

A III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK vonatkozásában előírja az iskola pedagógiai program- jában előírt tananyag feldolgozásához szükséges tárgyak, eszközök, információhordozók biztosítását évfo- lyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmaz- hassa (a pedagógiai programban foglaltaknak megfelelően). Sajátos nevelési igényű tanulók számára – a pedagógiai programban foglaltak szerint – elrendeli az egyéni fejlesztést szolgáló, speciális taneszközök beszerzését. Iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 CD vagy lemezjátszó és 1 televízió előírt biztosítása a könyvtárnál felsoroltakon kívül értendő.

A fenti melléklet 5. részében a többcélú köznevelési intézményekről intézkedve, a jogszabályalkotó kimond- ja, hogy „Az Nkt. 20. §-ának felhatalmazásával létesíthető többcélú intézményen belül az adott intézmé- nyegységek kialakításakor az e melléklet szerinti intézménytípusra előírt minimumfeltételeket kell telje- síteni, de a funkcionális egységek (mint pl.: […] a könyvtár […] közös használatra is kialakíthatóak. […]

A többcélú intézmény létesítését megelőzően, a tervezésnek ki kell terjednie a különböző korosztályok és intézményegységek sajátosságainak felmérésére, az igények rögzítésére, a nem teljesülés következmé- nyeire, s külön figyelemmel kell lenni a közös használatba kerülő funkcionális egységek felxibilis, sokrétű igényt kielégítő megvalósíthatóságára.”

Iskolai könyvtárak 2013-ban külföldön

Mindenekelőtt szólnunk kell az EU által támogatott „Digitális írástudás 2.0” (DLit 2.0) projektről, ami bizonyítja, hogy a digitális írástudást nélkülözhetetlen, kulcsfontosságú kompetenciának, a kialakítása ér- dekében alkalmazott eszközöket (pl. az iskolai könyv- és médiatárakat) és módszereket pedig kiemelt (fejlesztési) területnek tekintik Európában és az egész világon. A projekt célcsoportja a hátrányos hely- zetű (alacsony iskolai végzettségű, szegénységben élő, kirekesztett) társadalmi réteg, célja pedig, hogy

„kifejlesszen és a gyakorlatban is bevezessen egy egész életen át tartó tanulásról szóló programot, amely infokommunikációs alapokon nyugszik”⁷. A tanulást olyan témákkal motiválják, amelyek fontosak (hasz- nosak) a mindennapi életben és alacsony kezdeti elköteleződést kívánnak. Kiváló katalizátornak bizonyult a közösségi média, ami „nemcsak a tudásmegszerzése, de a tartalmak előállítása iránt is nyitottá teszi az alacsonyan iskolázott embereket.”⁸ A program megvalósítása – belga, bolgár, francia, lengyel, német, an- gol és portugál könyvtárak és jóléti szervezetek bevonásával – két lépcsőben történik. Először az alacsony társadalmi helyzetűeket motiválják és készítik fel az önálló tanulásra. Ezután a társadalmilag hátrányos helyzetű egyéneket – nem formális tanulásra alkalmas helyen, pl. egy könyvtárban – segítik bekapcso- lódni a közösségi életbe. Az egymásra épülő modulokból álló tananyag készségszintű elsajátítása után „a résztvevők képesek lesznek az elektronikus ügyfélszolgálatok használatára, adóbevallás készítésére, ön- életrajz vagy bemutatkozó levél készítésére, rövid tartalmak közzétételére egy blog felületén.”⁹ A kísérleti projektet – sikeressége esetén – egész Európában szeretnék bevezetni.

A fenti törekvés az iskolai könyvtárakat direkt módon nem érinti, de a digitális írástudás nélkülözhetet- lenségét jól bizonyítja. Fontos tehát, hogy az iskola (azon belül az iskolai könyvtár) megalapozza a tanulók információs műveltségét. A továbbiakban röviden bemutatjuk, hogy külföldön milyen szerepük volt az iskolai könyvtáraknak a tanulók információszerzési és feldolgozási technikájának kialakításában, a forrá- salapú tanulás megvalósulásában 2013-ban. A korszerű (forrásközpont típusú) iskolai könyvtár modellje Amerikából származik, ezért kiadványunk Iskolai könyvtártörténet című fejezetében az európai országok mellett az USA iskolai könyvtárairól is további információkat közlünk.

„Dániában az alapfokú köznevelési törvény előírja, hogy minden iskolában legyen könyvtár”¹⁰ és az ok- tatási intézmények nagy hangsúlyt fektetnek a diákok információs és digitális írástudásának kialakítására.

„Az oktatás során képessé kell tenni a diákokat a releváns digitális platformok és média hatékony, kritikai, kreatív és innovatív használatára. Nem maradhat el a diákok felkészítése azoknak a problémáknak a kezelésére, melyek nemcsak felsőfokú tanulmányaik, hanem egész életük során – munkahelyükön és a demokratikus társadalmi folyamatok közepette – vár rájuk.”¹¹ A gimnáziumi oktatásban segíti a tudáshoz való hozzáférést és az információ-kritikai készségek alkalmazását a Dán Elektronikus Tudományos Könyv- tár (Denmark’s Electronic Reseerch Library, DEEF) is. A kulturális, az oktatási és a tudományos minisztéri- umok által közösen fenntartott szervezet kezdeményezésére – tudósok, igazgatók, oktatók, könyvtárosok, diákok, üzletemberek – közös stratégiát alakítottak ki a digitális írástudásra nevelés érdekében, melynek

7 Bernsmann, Susanne – Croll, Jutta: Közösségi médiával a küszöbfélelem ellen. Az EU által támogatott „Digitális írástudás 2.0” projekt. In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 637. Lowering the threshold to libraries with social media : the approach of „Digital Literacy 2.0”, a project funded in the EU Lifelong Learning Programme. – Bibliogr. In: Library review. – 62.

(2013) 1/2. (Ref.: Tóth Máté) 8 U.o.

9 U.o.

10 Sinko, Pirjo: Iskolai könyvtárak Finnországban. In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 617. School libraries in Finland : the heart of school seldom beats. In: Scandinavian library quarterly. – 46. (2013) 1. (Ref.: Murányi Lajos)

11 Holch Andersen, Knud – Kaarsted, Thomas: A dán közoktatás a digitális írástudás felé. In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3.

p. 638. Danish youth education en route to digital literacy. In: Scandinavian library quarterly. – 46. (2013) 1. (Ref.: Murá- nyi Lajos)

megvalósítása során „a gimnáziumok „végzik el a kezdőrúgást” a fejlesztésben, melynek holisztikusnak kell lennie, azaz a teljes iskolai kultúrát és annak valamennyi szereplőjét fel kell ölelnie.”¹² Mindez azt jelenti, hogy a hatékony kompetencia-fejlesztés érdekében az oktatási programokba integrálták és a min- dennapi élet eszközeként használják a digitális írástudás elemeit. Tanulmányok sora figyelmeztet: „tévedés azt hinnünk, hogy a diákok bánni tudnak az IT-médiával és -platformokkal: célratörően kell kialakítani a kritikai, kreatív és szelektív kompetenciákat, és gyakorolniuk kell a gimnázium minden osztályában.

(Szükség van persze tanári továbbképzésekre is, és a szakdidaktika részévé kell tenni a kérdéskört.) A ha- gyományos gimnáziumi könyvtárakat és tanulási központokat át kell alakítani az iskola digitális forrás- központjává, az ott dolgozó könyvtárosoknak pedig részt kell venniük a kompetencia-fejlesztésben.”¹³ Svédországban az iskolai könyvtárak hasonló szellemben és célokért működnek, mint a magyarországiak.

A svéd oktatási törvény 2011-től minden iskolára kiterjedően rögzíti az iskolai könyvtárakra vonatkozó követelményeket. Kiemelt feladatuk „az oktatás és tanulás támogatása”, tehát másra fókuszálnak, más módszereket használnak, mint a települési közkönyvtárak. Az iskolai könyvtár törvényes és optimális működéséért az iskola igazgatója felel, problémát jelent azonban, hogy a jogszabályból „nem derül ki mit értünk jó minőségű iskolai könyvtáron, nem szerepel benne például a személyzet kérdése, és nem rendel többletpénzeket az extra feladatokhoz. Így teljesen az igazgatók ambícióitól függ, mennyit szánnak az is- kolai könyvtárra. […] Nem lehet pontosan megfogalmazni, milyen a jól működő iskolai könyvtár, hiszen mindegyiknek magának kell eldöntenie, mire van a tanároknak és a diákoknak szüksége.”¹⁴

Norvégiában 2013-ban zárult az iskolai könyvtári program (2009-2013), melynek célja az iskolai könyv- tárak oktatást segítő jellegének erősítése volt. A több mint harminc éve iskolai könyvtárosokat képző Ag- deri Egyetem (Universitet i Agder, UiA) által megvalósított programban részt vevő 105 város és régió 173 iskolai könyvtára közül a legrosszabb felszereltségű alsó- és felső tagozatos iskolák annak ellenére is támogatást kaptak, hogy „nem állapítható meg szoros összefüggés az ellátottság és az iskolai könyvtár teljesítménye között, meghatározó szerepe az iskolavezetés támogatásának és a tanárok attitűdjének van.”¹⁵ A diákok információs műveltségének megalapozására és az iskolai könyvtáraknak az olvasástanításban való aktív részvételére irányuló program kiterjedt „a kompetencia-fejlesztésre, gyakorlati jellegű iskolai projektekre, az információs műveltséggel összefüggő ötletgyűjteményre és oktatóanyagok fejlesztésére.”¹⁶ Az iskolaigazgatók voltak a projektvezetők, a könyvtáros(ok)nak és a szaktanároknak pedig tanfolyamot szerveztek a program bevezetése előtt, melynek témái „a könyvtár felhasználása az oktatásban, az infor- mációs műveltség fejlesztése, valamint különböző nyomtatott és online szövegek olvasása”¹⁷ volt. Felté- telezték, hogy mindez tudatos és rendszeres könyvtárhasználatot eredményez az oktatásban. A résztvevő iskolák modelleket dolgoztak ki az iskolai könyvtárak oktatásba való bevonására, melyek szétsugározta- tásától várják a norvég iskolai könyvtárak további fejlődését. „A program során két honlapot alakítottak ki. A www.skolebibliotek.uia.no információkat tartalmaz a projektről és tevékenységekről, míg a www.

informasjonkompetanse.no oldalon ötletek találhatók az információs műveltség oktatásához, a befejezett projektekről és online feladatokról.”¹⁸

12 U.o.

13 U.o.

14 Lucassi, Elin: Az iskolai könyvtárak nélkülözhetetlenek! In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 616. School libraries a must! In:

Scandinavian library quarterly. – 46. (2013) 1. (Ref.: Murányi Lajos)

15 Ingvaldsen, Siri: A norvég iskolai könyvtári program. In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 615. The Norwegian school library programme. In: Scandinavian library quarterly. – 46. (2013) 1. (Ref.: Murányi Lajos)

16 U.o.

17 U.o. p. 616.

18 U.o. p. 616.

Finnországban az oktatás hatékony, a közművelődési könyvtárak nagyszerűek, a finnek szeretnek ol- vasni, iskolai könyvtáraik viszont nagyon vegyes képet mutatnak: bár a „hetvenes évek tanterve még az iskola szívének nevezte az iskolai könyvtárakat”¹⁹, – a nyolcvanas évek takarékossági intézkedései hatására – napjainkban „a finn iskolai könyvtárak meglehetősen szegényesek, illetve kevés iskola bír jó könyvtár- ral. A legtöbb iskolában van, de korszerűtlen: nem megfelelő helyen van, állománya elavult, ritkán tart nyitva, nincs állandó költségvetése, számítástechnikai ellátottsága szerény. Persze ennek ellenkezője is elő- fordul például az egyetemek gyakorlóiskoláiban.”²⁰ Ennek oka egyrészt az, hogy a „PISA-jelentések vagy egyéb tanulmányok nem utalnak közvetlen összefüggésre a diákok jó eredményei és a jól működő iskolai könyvtár között”²¹, másrészt a finn köznevelési törvény nem írja elő, csupán „megengedi a könyvtári te- vékenységet (délutáni fakultatív klubok keretében)”, az alapfokú alaptantervben pedig az iskolai könyvtár kifejezés nem is szerepel. Az alapfokú oktatás nemzeti alaptantervében megtalálhatóak a tanulás és tudás elvei, a tanulási környezet, a tanulási célok, a könyvtárhasználat során szerzett tudás és az információ- szerzés készsége, továbbá az olyan tanulási környezet, „ahol munkaeszközök, dokumentumok és könyvtári szolgáltatások állnak a tanulók rendelkezésére, és lehetőséget kínálnak az aktív és önálló ismeretszerzésre”²², tehát mindaz, melyben egy működő iskolai könyvtárnak fontos és természetes szerepe lehet, benne van a finn nemzeti alaptantervben, de a megvalósítás módjában szabad kezet kap az intézmény fenntartója, az oktatás szervezője. „Az információszerzés és forráskritika a kommunikáció és a médiaműveltség té- makörében szerepel a tantervben, mely minden tanár feladatává teszi, hogy tanítsa meg a tanulókat az információs műveltség elsajátítására és hogy összehasonlítsák,megrostálják és hasznosítsák a megszerzett információkat.”²³ Az információs készségfejlesztés a finn nyelv és irodalom és más tantárgyak tantervében is megtalálható, mégis „Egy nemrég készült tanulmány szerint a finn főiskolások […] képtelenek a forrá- sok kritikai értékelésére, ugyanis ezt nem jól tanítják az iskolában. Szükség lenne olyan informatikusokra, akik mind a tanároknak, mind a diákoknak segítenek az információszerzésben – előbbieket jobban fel kellene készíteni, hogy segíthessék diákjaikat, – és olyan tanulási környezetet kellene kialakítani, ahol ezek a készségek a gyakorlatban elsajátíthatók. Most készül az új alapfokú oktatás nemzeti alaptanterve (2016- ban lépéletbe). Ennek egyik újdonsága a kompetenciák széles köre, benne az ún. multiműveltség, mely a hagyományos írás és olvasás készsége mellett magában foglalja az újakat (a vizuális, digitális, információs és médiaműveltséget) is. E célokat egy működő iskolai könyvtár a gyakorlatban segítené elérni. Finnor- szágban az iskolai könyvtárnak legalább három feladata van: az olvasás ösztönzése, az információszerzési készség kialakítása, az iskolai elégedettség növelése megfelelő olvasási és tanulási környezet biztosítása révén. Az áttörés azonban még várat magára …”²⁴

„Németországban a 18. században alapított iskolai könyvtárak a mai idők gyermek- és ifjúsági könyv- tárainak prototípusai.”²⁵ 2012-ben a tartományok kultuszminisztereinek konferenciája Médiaoktatás az iskolában címmel határozatot hozott, de a megvalósításról még nem született döntés. Azonban a német iskolai könyvtárak számára, melyeknek fő feladata jelenleg az olvasási és nyelvi készségek fejlesztése, most új lehetőség nyílt, és elkezdődött egy gondolkodási folyamat arról, hogy a jövőben milyen szerepük lehet a médiaoktatásban. „Elképzelhető lenne az angol-amerikai példát követve egy új foglalkozás bevezetése az

19 Sinko, Pirjo: Iskolai könyvtárak Finnországban. In: Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 618. School libraries in Finland : the heart of school seldom beats. In: Scandinavian library quarterly. – 46. (2013) 1. (Ref.: Murányi Lajos)

20 U.o. p. 617.

21 U.o.

22 U.o. p. 618.

23 U.o.

24 U.o.

25 Lücke, Birgit: Elmulasztott lehetőségek története: médiaoktatás és iskolai könyvtárak Németországban. Autoreferátum. In:

Könyvtári Figyelő, 2013. 3. p. 617. Eine Geschichte voller verpasster Chancen : das schwierige Zusammenspiel von Medi- enbildung und Schulbibliotheken : Bund-Lander-Initiative BISS gibt neue Hoffnung. In: BuB. – 65. (2013) 1.

iskolákban, a könyvtárostanáré, aki vagy tanár kiegészítő könyvtári végzettséggel, vagy könyvtáros peda- gógiai képzettséggel?”²⁶ A kormányhatározat lehetőséget nyújt az iskolai könyvtárak korszerű fejlesztésére, bár – ahogy korábban is előfordult már – fennáll a veszélye annak, hogy […] a tartományok és a szövet- ségi kormány közötti feladatmegosztás […] holtpontra juttatja a finanszírozást”²⁷ és ezáltal meghiúsítja a modernizációs törekvéseket.

Baja, 2014. március 15.

Gyurcsó Júlia

26 U.o.

27 U.o.

Előszó

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert) Háromgyermekes családanyaként megtapasztaltam, hogy milyen fontos szerep jut(hat) a könyveknek, az olvasásnak és az olvasás megszerettetésének már igen fiatal korban. Saját gyermekeimmel óvodás koruk óta könyvtári tagok voltunk. Eleinte csak mesekönyveket lapozgattunk a könyvtárban, később hazavittünk egy-egy könyvet, majd rövid történeteket is felolvastam nekik az esti lefekvés előtt. Ahogy gyerekeim ki- siskolások lettek, már önállóan is bejártak mind a városi könyvtárba, mind az iskolai könyvtárba. Észre- vettem, hogy könnyen elboldogulnak a könyvek kiválasztásával, a kölcsönzési folyamatot jól ismerik, és előszeretettel olvassák az ajánlott irodalmakat is a kötelezőn felül.

Jómagam régóta a városi könyvtár aktív tagja vagyok. Rendszeresen bekapcsolódtam a jeles napok megünneplésének előkészületeibe: gyermekprogramokat szerveztem Húsvétkor, Mikulás napi ünnepély- nél segédkeztem, Március 15-ére kokárdát csináltunk, Karácsonyt megelőzően pedig együtt készítettünk adventi koszorút. Jól ismertem a könyvtárba járó gyerekeket és szokásaikat: tudtam ki jár kézműves fog- lalkozásokra, ki az, aki rendszeresen kölcsönöz és olvas.

Főiskolai tanulmányaim során ellátogattam a bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola Könyvtárába is. Ekkor már – munkámból kifolyólag és tanulmányaim alapján – jól ismertem a könyvtáros feladatait, itt mégis rácsodálkoztam a helyre és a könyvtárban zajló profizmusra. Megfogott a gyermekek nyüzsgése, a tanórán kívüli foglalkozások (színes képekkel meghirdetett) számos lehetősége, a könyvtár elrendezése, a könyvtárostanító közvetlen személyisége. Nagy érdeklődéssel figyeltem a könyvtár-pedagógia és a könyv- tár-használattan hatékony módszereit. Az élmény hatására úgy döntöttem, hogy főiskolai szakdolgoza- tomban megpróbálom bemutatni, mennyire eredményesen működik ez a könyvtár.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani Gyurcsó Júlia konzulensemnek, kinek biztatásával sikerült megta- lálnom azt a témát, mely a legjobban illik hozzám. Köszönöm Sági Lajosné munkatársamnak és egyben főnökasszonyomnak, hogy nemcsak a szakdolgozat elkészítésének ideje alatt, hanem egész főiskolai ta- nulmányaim során végig támogatott, munkaidőm beosztását rugalmasan kezelte. Köszönöm Bognárné Ica néni, volt könyvtárvezető és Gáborné Papp Aranka, jelenlegi könyvtárostanító lelkiismeretes segítő munkáját. Köszönöm azoknak a kedves diákoknak a részvételét, akik az interjú és a rajzok elkészítésében partnerek voltak. Továbbá köszönettel tartozom azoknak a pedagógusoknak (Bátki Erika, Szűcs Péterné, Tóbi Diána), akik munkám során hasznos tanácsokkal, útmutatókkal láttak el a pedagógia labirintusában.

Végül szeretném kifejezni köszönetemet és szeretetemet családtagjaimnak, hogy főiskolai tanulmányaim ideje alatt végig biztattak, türelemmel és megértéssel voltak irántam.

Bátaszék, 2012. március 15.

Mórocz Zoltánné

Bevezető gondolatok

Bátaszék Magyarország déli részén, Tolna megyében található kisváros. Lakosainak száma már a 19-20.

század fordulóján megközelítette a 7000 főt, ami azóta alig változott.

A városban a B-A-P Mikrotérségi Nevelési-Oktatási Központ²⁸ működik. Oktatási-nevelési intézményei közé tartozik a bölcsőde, az óvoda, az általános iskola, egy alapfokú művészetoktatási intézmény, a gim- názium és a pedagógiai szakszolgálat. A mikrotérségi központhoz tartozik még a művelődési ház, a városi könyvtár és a gondozási központ is.

Az általános iskolába 490 gyerek jár, melyből 263 fő alsó tagozatos, a fennmaradó 227 fő pedig a felső tagozatba jár. Az iskolában 8 évfolyam működik; minden tanévben évfolyamonként három osztály indul.

Emelt szintű oktatás folyik minden évfolyam rajztagozatán, nemzetiségi német tagozatán és 5-8. osztály- ban az informatikai specializáción. Délután napközi várja az iskola diákjait. A felső tagozatos tanulók egy tanulócsoportban, az alsó tagozatos diákok nyolc tanulócsoportban dolgoznak a délelőtti oktatást követően. A teljes napközin kívül tanulószoba is működik minden tanítási napon 11 óra 50 perctől 15 óráig. Ezzel a lehetőséggel 15-20 fő él napi rendszerességgel, azonban a létszám a délutáni foglalkozások- tól függően gyakran változik. A 490 főből 114 tanuló művészeti oktatásban is részt vesz: kerámiafoglal- kozásra, festészetre, rajzórára és modern táncra járnak. A tánctanítás mellett zeneoktatás is működik az intézményben, ahol zongorán, gitáron, hegedűn, fúvós és ütős hangszereken tanulnak játszani a gyerekek.

Szabadon választható délutáni szakkörök a következők: mazsorett, sakk, báb, matematika, történelem, fi- zika-kémia, KRESZ, atlétika, számítástechnika, labdarúgás, kosárlabda, angol, magyar és rajz. Pedagógiai szakszolgálat keretében kettő logopédus, egy fejlesztőpedagógus és egy gyógytornász működik együtt az iskolával. Beszédfejlesztésre 94 tanuló jár, fejlesztő foglalkozásra további 48 diák.

Dolgozatomban több kutatásmódszertani adatgyűjtési formát használtam fel. Beszélgetések és interjúk során szereztem a személyes élményeimet és benyomásaimat, rajzok készítésén keresztül elemeztem a résztvevőket, hospitáltam és megfigyeléseket végeztem. Tapasztalataimról jegyzeteket alkottam.

Beszélgettem többek közt Bognár Jenőnével, az első iskolai könyvtárossal, akitől sok információt kaptam a könyvtár megalakulásáról. 30 tanulóval készítettem interjút. Az általános iskola 3. évfolyamos tanulóinak könyvtárhasználati óráin 4 alkalommal hospitáltam, így próbáltam közelebbről megfigyelni a gyerekek témához való hozzáállását. Részt vettem az iskola könyvtár által meghirdetett „Ki tud többet Kanizsai Dorottyáról?” című vetélkedőn és megtekintettem egy bábelőadást. Összeállítottam egy kérdőívet, és a könyvtárban informálódtam a gyerekek könyvtárhasználati szokásairól. Minden tanulót megkértem az interjú végén, hogy készítsenek egy rajzot, melynek a címe: A könyvtár.

Az iskola egyik rajztanárnőjétől megkaptam azokat a szempontokat, amelyek segítségével elemezhettem az elkészült rajzokat. A rajztanárnő útmutatása alapján elemeztem a rajzokat.

Segítséget kértem az osztályfőnököktől a tanulók kiválasztásában az interjúkészítéshez, valamint önkén- tes alapon is jelentkezett évfolyamonként 4 tanuló. A jelenlegi iskolai könyvtáros bemutatta a munkáját és a könyvtár működését. A jegyzetírás során azonnal megjelöltem lábjegyzetben a forrásokat, mert így nyomon követhető.

A feldolgozási munka folyamán először elemeztem a kérdőív alapján összegyűjtött válaszokat, majd %-os kimutatást készítettem.

28 Bátaszék–Alsónyék–Pörböly Mikrotérségi Nevelési-Oktatási Központ. Alapításának ideje: 2009. július 1. Az intézmény típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény. Székhelye: 7140 Bátaszék, Budai u. 9-11.

Dolgozatom mellékletében elhelyeztem azokat a rajzokat, amelyek szépen összecsengnek az interjúban elhangzottakkal. Például egy kislány arról mesélt, hogy bábszakkörre jár, rajzán pedig egy hatalmas vörös paraván látható a kedvenc bábfiguráival.

Célom nem cáfolni vagy ellentmondásokat keresni, sokkal inkább alátámasztani azt a tényt, hogy a könyv- tár-pedagógia, mint önálló tudományterület megállja a helyét. „A tudományok rohamos fejlődését az isko- lának nem a tananyag növelésével, hanem az információszerzés és feldolgozás megtanításával kell követnie.”²⁹ – vallja Dömsödy Andrea. Ezt a mondatot szeretném alátámasztani azokkal a módszerekkel és tapasz- talatokkal, melyeket a vizsgált iskolai könyvtárban megfigyeltem. Ezek elsődlegesen a könyvtárhaszná- lat tanításán és a könyvtár-pedagógia útmutatásainak hatékonyságán, továbbá a módszertani leírásain alapszanak. A bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskolai Könyvtárában a könyvtárostanár hatékony pedagógiai módszerekkel dolgozik, a szolgáltatás sokoldalú, élményszerű és gyakorlatias.

A kutatás lezárásának időpontja: 2012. március.

29 Dömsödy Andrea: Könyvtár-pedagógia. Budapest. Könyvtárostanárok Egyesülete – Flaccus Kiadó, 2003. p. 27.

1. Iskolai könyvtártörténet

„Haurit aquam cribro, qui vult discere sine libro”³⁰

1.1. Hazai áttekintés Kezdetben volt …

A hazai iskolai könyvtárak története 996 körül, a Szent Mártonban (ma Pannonhalma) létesített első ma- gyarországi iskola könyvtárával kezdődött. Bizonyíték erre egy 11. század végi pannonhalmi kolostori könyvjegyzék (könyvtári katalógus),³¹ amely egyúttal azt is tanúsítja, hogy az iskolai könyvtár elsődleges funkciója kezdetektől az oktatási intézményben folyó tanítás és nevelés támogatása volt: nélkülözhetetlen eszköz a tanuláshoz, az ismeretek elsajátíttatásához és az erkölcsi neveléshez, jellemformáláshoz. A kö- zépkori kolostori- és káptalani iskolák könyvtárában, majd a 14. századtól a nagyobb városok plébániai iskoláinak könyvtárában a latin nyelvtankönyvek és a Szentírás mellett ott volt például Szent Benedek

„regulája”, a Szentek élete, Ciceró és Lucanus erkölcsformáló művei. Az iskolai könyvtárak – a tanárok és nagydiákok mellett – közös használatban voltak a szerzetesi rendházzal, a püspökséggel, az egyházi közösséggel és a világi elöljárókkal (= közösségi könyvtár). A kölcsönzés „antibiblum”, azaz a könyvekért adott zálog fejében történt.

A humanizmus és a reformáció hatása

„Az  átmenet a hanyatló középkorból a humanizmusba jóval bonyolultabb, mint gondolnánk. […]

Nehezünkre esik elképzelni, hogy a szellem még a középkori gondolat és kifejezés régi formáit ápolta, mi- közben már tulajdonképpen az antik szépség és bölcsesség felé törekedett. A klasszicizmus nem hirtelen megvilágosodásként jelent meg, hanem a középkori gondolat buja tenyészetében nőtt fel.” – idézi Mészá- ros István Johan Huizinga híres művét³², majd így folytatja: „Rejtve, búvópatakként jelentek meg – még középkori köntösben – az új pedagógiai gondolatok is Európa nyugati tájain, amelyek aztán felszínre törve új megvilágításba helyezték az ember alakításának-formálásának útjait, a nevelés irányait, céljait, perspek- tíváit. Ez az emberközpontú, e világra orientált humanista pedagógia széles körben bontakozott ki azután a 15-16. század fordulójára, majd […] terebélyesedett, színesedett a 16. század folyamán.”³³ A 16. szá- zad végére létrejöttek az (eredeti klasszikus szövegeket tartalmazó) új tankönyvek, szöveggyűjtemények, segédkönyvek, kialakultak a szövegelemzési eljárások, szövegfeldolgozási módszerek. A klasszikusokkal való közvetlen foglalkozás sok tanulóban felébresztette (előbb-utóbb) az igényt más, hasonló kötetek kézbevételére is. Nyitottá váltak az olvasás iránt és az új ismeretek mellett a könyvek léleknemesítő, nevelő hatásának befogadására, ami komplex műveltséget eredményezett.

A katolikus trivialis és quadrivialis iskolák könyvtárai még szerények voltak és többnyire nem az iskolában, hanem a parókiákon helyezték el a könyveket. Változást az 1550. XIX. t. cz. hozott, mely lehetővé tette a je- zsuita rend terjeszkedését. A jezsuiták térítettek, tanítottak, iskolát és vele könyvtárat is alapítottak. A rend

30 Jelentése: „Szitával akar vizet meríteni, aki könyv nélkül kíván tudást szerezni.” (Forrás: Mészáros István: Iskolai könyvtá- rak a magyar neveléstörténetben. In: Könyvtárostanárok füzete. 1. Budapest. Bod Péter Társaság, 1994. p. 5.)

31 Mészáros István: Iskolai könyvtárak a magyar neveléstörténetben. In: Könyvtárostanárok füzete. 1. Budapest. Bod Péter Társaság, 1994. p. 5.

32 Johan Huizinga: A középkor alkonya. 2. kiad. / ford. Szerb Antal. Budapest. Európa, 1979. p. 316. – Eredeti kiad.: Buda- pest. Athenaeum, [1938]. [4], 307 p.

33 Mészáros István: A humanizmus és a reformáció – ellenreformáció nevelésügye a 15-16. században. Budapest. Tankönyv- kiadó, 1984. p. 5-6.

éves számadásaiban, majd a gimnáziumi értesítőkben állandó kiadásként szerepel a könyv- és folyóirat vá- sárlás. „A budapesti egyetemi könyvtárban elhelyezett katalógusok tanui tekintélyes és nagybecsű könyv- táraiknak. Az 1773-ban bekövetkezett eltörlésük után könyvtáraik egy ideig illetetlenül állottak, míg hely- tartótanácsi rendeletek gondoskodtak végleges rendeltetésükről. 1777. május 22-ikén a helytartótanács a magyarországi jezsuita középiskolák könyvtárainak fölszereléséről úgy intézkedett, hogy, míg a budai tudományos egyetem az eltörölt Jézus-társaság könyvtárainak könyvjegyzékét publikálja, a melyben majd kimutatja azt is, hogy mely könyvek használhatók a fönnmaradó középiskolákban […] addig a középis- kolák tartózkodjanak könyvtáraik fölszerelésétől.”³⁴

1777. október 16-án a helytartótanács elrendelte a társaság könyvtárainak megvizsgálását. Az állomány- ról mindennél többet mond, hogy azt a kormány elsősorban az egyetemnek kívánta megtartani, és csak kisebb hányadát ajánlották fel más iskolák könyvtárai számára. 1782-ben kormánymegbízott vizsgálta át a jezsuita könyvtárakat, aki lefoglalta az eretnek könyveket, az értékes műveket elküldte az egyetemnek, a maradékot pedig szétosztották egyéb intézetek között.

A protestáns iskolák könyvtárai az új nyomdatermékekre épültek és a külföldön járt protestáns lelkészek is hoztak magukkal könyveket. „A prtotestáns iskolák szervezetében mindenkor előkelő helyet foglalt el a bibliothekárius, rendesen az iskola szeniora vagy pedig a rektor, ki buzgón kezeli a könyvtárt és készít katalogusokat. Olvasunk évenkinti ellenőrzésekről, könyvtárvizsgálatról, melyeket az iskolai coetus gya- korol, olvasunk könyvek kikölcsönzéséről, egyes példányok elkallódásáról, a mi a mellett bizonyít, hogy a könyveket nemcsak a tanárok és tanulók forgatták, hanem az egyes városoknak műveltebb polgárai is.

Az iskolai coetusoknak, a városi iskolaföntartó hatóságoknak, magánosoknak kitünő becsvágya volt, hogy a nagy áldozatkészséggel fölállított és föntartott iskoláknak korszerű könyvtáraik legyenek. Adományok- kal, hagyományokkal és külön összegekkel gondoskodtak a könyvtárak gyarapodásáról, úgy hogy idők folytán egynémely protestáns intézet a kor színvonalán álló nagybecsü könyvtárral dicsekedhetett.”³⁵ Magyarországon Mátyás király udvarából terjedt át az iskolákba a humanizmus eszmeáramlata. A 15. szá- zad végétől a 20. század elejéig a humanista gimnáziumok könyvtárai, majd a 16. század második felétől mind a protestáns, mind a piarista és jezsuita szerzetesrendi kollégiumok könyvtárai az antik klasszikus (görög és latin) szerzők művein keresztül szolgálták az ismeretszerzést, a jellem- és személyiség-formálást, az örök erkölcsi értékek elsajátítását. A 15. század végén – a kéziratos kötetek mellett – az iskolai könyv- tárakban is megjelentek a nyomtatott könyvek, majd – a reformáció hatására, a 16. század végétől – az első magyar nyelvű bibliafordítások és más kiadványok. Az állomány jelentősen megnőtt, a gyűjtemény tartalmi összetétele pedig hűen tükrözte az iskola (és fenntartója) világnézetét. A korábban már említett két alapfunkció (ismeretátadó és személyiségformáló) mellett megjelent egy harmadik: ideológiai célok eszközévé vált a könyvtár, melynek következményeként megszülettek az első tiltások is. A katolikus iskolák könyvtáraiban megtiltották a protestáns szellemiségű kiadványok beszerzését és olvasását. A gyűjteményt – igény esetén – továbbra is közösen használhatták a helyi egyházi és világi körök, bár egyre több magán (főúri, érseki, püspöki) könyvtár is létesült ebben az időben. A 18. századtól az írott dokumentumok mel- lett megjelentek a térképek, földgömbök, éggömbök is a könyvtárakban.

A két Ratio Educationis

hatása az iskolai könyvtárakra

Mária Terézia 1777-ben kiadott királyi tanügyi rendelete, a Ratio Educationis a 10-16 éves fiúknak lé- tesített gimnáziumok könyvtárairól külön nem intézkedett. Részletesen rendelkezett azonban a 16-18 éves fiúk számára fenntartott királyi akadémiák könyvtárairól és az ekkor Budára helyezett nagyszombati

34 Morvay Győző: Középiskoláink könyvtárai. Első közlemény. In: Magyar Könyvszemle, 1898. p. 133-134.

35 Morvay Győző: Középiskoláink könyvtárai. Első közlemény. In: Magyar Könyvszemle, 1898. p. 133.

36 Ratio educationis: Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása / ford., jegyz. és mut. ellátta Mészáros István.

Budapest. Akad. K., 1981. 432 p. (OSZK: Ált. olv. IV. 37.441.2)

egyetem könyvtáráról, melynek bölcsészfakultása (1-2. filozófiai osztály) szintén a középszintű oktatás intézménye volt 1848-ig.³⁷

I. Ferenc király 1806-ban kiadott rendelete, a II. Ratio Educationis mérföldkő az iskolai könyvtárak törté- netében, mert „ekkor jelenik meg először egy állami hivatalos rendelkezésben utasítás a középszintű iskola saját – más intézményekkel nem közös – önálló könyvtáráról, ekkor jelenik meg a mai értelemben vett iskolai könyvtár.”³⁸

A helytartótanács 1819. augusztus 10-én kelt, 22159. sz. rendeletével leltárt és évente pótleltárakat írt elő a tanári könyvtárak számára, de mivel a kormány nem biztosított éves átalányt gyarapításra, csak adomá- nyok és hagyatékok útján növekedtek a gyűjtemények.

A 18-19. század fordulóján jelent meg a szórakoztató funkció az iskolai könyvtárakban az ifjúsági irodalom két új műfaján – a kalandregényen (robinsonádon) és a kalandos útleíráson – keresztül, ismeretgyarapítás és erkölcsi ideálnyújtás céljából. „Mindkét könyv mélyreható nevelési céllal íródott, a felvilágosodás pe- dagógiai célját népszerűsítve és terjesztve: az adott külső körülményeken, anyagi és természeti bonyodal- makon saját erejével felülkerekedő győzelmes egyén ideálját tette rokonszenvessé.”³⁹

A reformkor hatása

Az 1830-as, 1840-es években az alapfunkciók mellett megjelent a nemzeti (hazafias) nevelés követelménye az iskolai könyvtárakban. Ehhez kiváló alapot nyújtottak Kazinczy Ferenc (1759-1831) írásai, Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) költészete és prózája, Kisfaludy Károly (1788-1830) művei, és a korabeli kortárs irodalom képviselőinek alkotásai. Az iskolai könyvtárakban – a fentieken túl – elérhetővé váltak Kisfaludy Sándor (1772-1844), Berzsenyi Dániel (1776-1836), Vörösmarty Mihály (1800-1855), Kölcsey Ferenc (1790-1838), Eötvös József (1813-1871), Petőfi Sándor (1823-1849), Arany János (1817-1882), Jókai Mór (1825-1904) versei, drámái, prózai alkotásai, fordításai, emlékiratai, útirajzai, levelei. Olvasókörök, iskolai önképzőkörök alakultak a kortárs magyar irodalom, a magyar nyelv és történelem tanulmányozására, a magyarságtudat kialakítása céljából. Az 1840. évi VI. törvénycikk⁴⁰ a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tételéről és az 1844. évi II. törvénycikk⁴¹ a közigazgatás, a törvényhozás és az oktatás magyar nyelvűvé vá- lásáról, tovább erősítette az iskolai könyvtárak átalakulását. Megváltozott az állomány nyelvi összetétele, a korábbi latin és német túlsúllyal szemben megkezdődött a gyűjtemények „magyar nyelvűvé” válása.

Az Organisations-Entwurf hatása

1848-ig középiskolai közoktatásügyünket a Ratio Educationis (1777), majd a második Ratio Educationis (1806) szabályozta. Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc bukása után, 1850-től kezdődően ki- terjesztették Magyarországra is az 1849-ben, Bécsben kiadott Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. Vom Ministerium des Cultus und Unterrichts című – a középiskolák re- formjáról szóló – tanügyi rendeletet. Ennek alapján vezették be nálunk az érettségivel záruló 8 osztályos gimnáziumot (a 10-18 éves fiúk számára) és a reáliskolákat. A kultuszminisztériumi rendelkezés mindkét iskolatípus számára külön tanári könyvtár és külön ifjúsági könyvtár felállítását írta elő. Ekkor alapították a legtöbb ifjúsági könyvtárat, mert az abszolutizmus közoktatási kormánya 1857. március 30-án, minden iskola számára elrendelte, hogy gondoskodjanak ifjúsági könyvgyűjteményekről. Az Entwurf kötelezte az iskolákat tanszergyűjtemények alapítására, a kormány maga látta el az iskolai könyvtárakat tudományos

37 Mészáros István: Iskolai könyvtárak a magyar neveléstörténetben. In: Könyvtárostanárok füzete. 1. Budapest. Bod Péter Társaság, 1994. p. 7.

38 Uo. p. 8.

39 Uo.

40 http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5202 41 http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5255