A II. világháború utáni évek iskolai könyvtárügye
2. Könyvtárhasználatra nevelés a Kanizsai Dorottya Általános
2.2. A Nemzeti alaptanterv és a helyi tantervek
2.2.1. A NAT funkciója, szellemisége és felépítése
A Nemzeti Alaptanterv fő funkciója a közoktatás elvi, szemléleti megalapozása; a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség területeit, a közoktatás tartalmát és fejlesztő feladatait meghatározni.
A NAT szellemiségét a Magyarország Nemzeti Alaptörvénye, a magyar törvények, kiemelten a közok-tatásról szóló törvény, valamint az emberi jogokról, a gyermek jogairól, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról, a nemek közötti egyenlőségről szóló nemzetközi dekrétumok és magyar jogforrások határozzák meg.
Azáltal, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, minden egyes állampolgára egy tágabb tár-sadalmi, politikai, gazdasági és kulturális közösségnek is a polgárává vált. Az állampolgári nevelés így egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak a nevelését.
A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán az ország és tágabb kör-nyezete, a Kárpát-medence megismerésének, a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti identitás fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, kisebbségeihez tartozók azonosságtudatának ápolá-sát, kibontakoztatását. Módot ad arra, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek a hazánk területén élő kisebbségek életéről, kultúrájáról. Ugyanakkor a NAT a fejlesztési feladatok meghatározásakor az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik.
Az iskolai nevelés és oktatás jelentős anyagi, idő- és energiaráfordításokat igénylő folyamat. Ebből követ-kezik, hogy a NAT – mind a felnőtt-társadalom, mind pedig a tanulók szempontjából – alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák hasz-nálhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége
szempont-jából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra ala-pozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást.
A közoktatási törvény a kötelező oktatás első nyolc (általános iskolai) évfolyamát négy pedagógiai szakaszra tagolja. A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatá-nak) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. A fejlesztő szakasz alapvető feladata – az előző szakaszokhoz kapcsolódva – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, vari-abilitásának növelése. A tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének szem előtt tartásával szilárdítja meg.
2.2.2. A helyi tantervekről
A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, feladatok a helyi intézményi sajátosságokhoz, egyéni tanulási utakhoz alkalmazkodó, több változatban testet öltő dokumentumok a helyi tantervek.
A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek a NAT előírásainak. Az iskolák pedagó-gustestületei háromféle módon készíthetik el helyi tanterveiket: az iskola átvesz egy kész kerettantervet; a tantervek, oktatási programok kínálata alapján maga állítja össze helyi tantervét vagy saját helyi tantervet készít.
Minden iskolának gondoskodnia kell arról, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kom-petenciákat. Az iskolák felelőssége annak meghatározása, hogy ezek a normák, kompetenciák milyen műveltségi területek részeként és hogyan kerülnek elsajátításra. Az állami és az önkormányzati iskolák sajátossága, hogy nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Kötelesek tisz-teletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Az iskolák-nak pedagógiai programjaikban biztosítani kell a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többoldalú átadását, anélkül azonban, hogy állást foglalnának, vagy tanulóikat állásfoglalásra kényszeríte-nék ezek igazságtartalmát illetően.
2.2.3. A könyvtárhasználattan tantervi szabályozása alsó tagozaton A könyvtárhasználattan 1-4. évfolyamban:
A könyvtárhasználat a Nemzeti Alaptanterv szerint az 1-4. évfolyam számára a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül, a fejlesztési követelmények tanulási képességek fejlesztése pontja alá esik. Az elő-írás szerint a fejlesztés már az alsó tagozatban megkezdődik, miszerint a tanulók megismerkednek az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, valamint a könyv- és a könyvtárhasználattal.
Fontos mozzanata a fejlesztési folyamatnak a könyvtári foglalkozás, mely szintén a magyar nyelv és iro-dalom tantárgy óraszámában valósul meg. Tanítói segítséggel a feladatmegoldáshoz kapcsolódva a tanu-lók tanulmányozzák a szótárakat, gyermeklexikonokat, enciklopédiákat és az elektronikus adatbázisokat.
Megismerkednek az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének és a vázlatkészítés gyakorlatával.
1-4. évfolyam Kerettanterv (könyvtárhasználattan):
Az alábbiakban a táblázat segítségével az 1-4. évfolyam tanulási képesség fejlesztésének tantervi kereteit mutatom be. A táblázat a tanórai témaköröket és azok tartalmát tűnteti fel, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységformákat.
Témakörök, tartalmak Belépő tevékenységformák 1. évfolyam
Tapasztalat az ismeretszerzés forrásairól és azok használatáról. Az önálló feladatvégzés lépései. A könyvtár
szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások. Gyermeklexikon használata. A könyv adatainak
megismerése: cím, szerző.
Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Egyszerű algoritmusok felismerése. Kérdésekre válasz keresése ismert
szövegekből. Látogatás az iskolai könyvtárba. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek megfigyelése.
A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása, gyakorlása. Szavak magyarázata gyermeklexikon
használatával.
2. évfolyam A megismert információs források célirányos használata egyszerű tanulási feladatokban. A digitális írásbeliség alapjai.
A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok
jellemzői.
A mindennapi élet algoritmusainak felismerése és megfogalmazása szövegalkotó feladatokban. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében.
A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságok tartalmával,
szerkezetével.
3. évfolyam Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének
módjai és eszközei. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai:
szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak
szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai.
A könyvek és elektronikus adathordozók célirányos bekapcsolása a tanulás folyamatába.
Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint.
Szépirodalmi és ismertterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott
könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, kiadás éve). Célzott keresés kézikönyvekben vagy elektronikus
adathordozókon feladathelyzetben.
4. évfolyam Különböző információhordozók a lakóhelyi és az
iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm, CD, CD-ROM, internet). Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári
katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében.
Mesegyűjtemények, gyerekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. A gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár, elektronikus adathordozók) használata. Közmondások,
szólások, állandó szókapcsolatok, ismeretlen szavak jelentésének megismerése kézikönyvekből.
Információgyűjtés elektronikus levelezéssel, illetve a világháló használata.
A továbblépés feltételei:
A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási feladatokhoz.
1. táblázat. A tanulási képesség fejlesztése az alsó tagozatban
A könyvtárhasználattan helyi tanterve alsó tagozaton (1-4. osztályban):
1. évfolyam
Cél: A könyvtár légkörének, hangulatának megszerettetése, a beiratkozás feltételeinek, a könyvtárban való viselkedés alapszabályainak megismerése. A gyermekkönyvek fajtáinak ismerete.
tananyag fogalmak tanulói tevékenység tanulást segítő eszközök
ismerkedés: a könyvtár terei, könyvek helye, a beiratkozás és a kölcsönzés
szabályai,
a könyvtár és a könyvesbolt
gyermek- könyvek fajtái mese, vers, költők ismerete, könyvjelző
Cél: Tudja használni a könyvtár tereit. Ismerje meg a betűrend szerepét a könyvtári rendben. Alakuljon ki az olvasás szeretete, a könyvek védelme iránti igény. Tudja megnevezni a könyv adatait: szerző, cím, kiadó. Tudjon tájékozódni a
könyvben tartalomjegyzék alapján. Legyen képes segítséggel használni a gyermeklexikont.
tananyag fogalmak tanulói tevékenység tanulást segítő eszközök
könyvtár használat alapvető könyv adatai, cím, szerző, kiadó,
kiadás éve szerző, cím, kiadó, kiadás,
tartalomjegyzék a könyvek jellemző
Cél: Segítséggel tudja fölsorolni a könyv külső és belső részeit. Tudja megkülönböztetni a szépirodalmi és ismeretközlő könyveket. Igazodjon el a szépirodalmi állományrészben. Szerző és (ill. közös cím esetében) cím szerint találja meg
a könyvet. A szótár és a lexikon eltérő és egyező vonásait ismerje. Tudjon szavakat keresni a betűrend és a mutatók használatával.
tananyag fogalmak tanulói tevékenység tanulást segítő eszközök
a könyv részei,
az egynyelvű szótárak:
Cél: Ismerje a könyvtárban található dokumentumtípusokat. Tudja, hogy a katalógus a tájékozódás közvetett segédeszköze.
Ismerje a katalógus fogalmát, fajtáit, a katalóguscédula adatait. Tudjon versesköteteket, mesegyűjteményeket keresni a szabadpolcon. Tudjon a könyvekben keresni a tartalomjegyzék, név-és tárgymutató használatával. Tudja a kézikönyveket
használni, azokban keresni. Legyen képes folyóiratokból, ismeretközlő könyvekből információt gyűjteni.
tananyag fogalmak tanulói tevékenység tanulást segítő eszközök
ismerkedés a különböző
megjelenésük, fajtái, főszerkesztő újság, folyóirat, napilap, hetilap, főszerkesztő,
tartalom, rovat
keresések a folyóiratokban, Szivárvány, Tudorka, Süni
szépirodalmi művek elhelyezése a
2. táblázat. Helyi tanterv tananyaga az alsó tagozatban
2.2.4. A könyvtárhasználattan tantervi szabályozása felső tagozaton
Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehe-tőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszkö-zök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válása nagyobb esélyt nyújt a demokrácia erősítésére. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a számítógépteremben is lehe-tővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot.
Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett intelligens eszközök sokasága jelent meg, illetve jelenik meg a közeljövőben. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Bonyolultságuk miatt nemcsak a mű-ködésük ismeretén, a rutinszerű, ösztönös használaton, hanem az eszközök lehetőségeinek ismeretén, alkotó felhasználásán van a hangsúly.
A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár információs-tanulási forrásközponttá, nyitott szellemi műhellyé válik. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény hasznosít, befogadva és felhasználva a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat.
Saját és a hálózaton elérhető információs és dokumentációs bázisával stratégiai fontosságú szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a bővülő ismeretszerzési lehetőségek megismertetésében, és biztosítja széles körű alkalmazásukat a tanulásban és a mindennapi tájékozódásban. A könyvtár használata minden ismerette-rületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak.
Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulónak el kell sajátítania.
A Nemzeti alaptanterv szerint – a következő táblázatból olvasható ki – az informatika tantárgy keretein belül a következő könyvtárhasználati céloknak szükséges megvalósulniuk:
5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Hagyományos és új információs eszközökön alapuló
könyvtári szolgáltatások megismerése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata.
A könyvtártípusok, az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban és a közhasznú
tájékozódásban.
Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása. Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével.
Egyszerűbb irányított forrás- és információkeresés direkt
eszközökben és a helyi adatbázisban. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek
alkalmazásával.
A médiumok megkülönböztetése (közlésmód, információs
érték) és irányított feldolgozása. A tanulmányi problémának megfelelő médium kiválasztása és feldolgozása a forrásfelhasználás algoritmusának és etikai
szabályainak alkalmazásával.
3. táblázat. A Nemzeti alaptanterv könyvtárismereti célkitűzései az informatika tantárgy keretein belül
A könyvtári informatika helyi tanterve a felső tagozaton (5-8. osztályban):
Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár ,,forrásközpont”-ként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készíteni a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozá-sára és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenysé-gek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is.
5-6. évfolyam
művek irányított keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában. Egyszerű irányított forrás- és információkeresés. A médiumok
megkülönböztetése formai és használati jellemzőik, információs értékük alapján. Különféle könyvtári
médiumok irányított használata.
A továbbhaladás feltételei: Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a se-gédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat.
7. évfolyam Könyvtári
informatika Könyvtártípusok. Az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban.
A kézikönyvtár jellemző könyvtípusai.
Irányított forrás- és információkeresés
Különböző típusú könyvtárak megismerése. Az elektronikus könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele. A kézikönyvtár
jellemző könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban. Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Irányított forrás- és információkeresés
a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával
A továbbhaladás feltételei: Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a se-gédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten.
8. évfolyam Könyvtári informatika Az iskolai könyvtár teljes körű használata.
Tárgyi katalógusok (hagyományos és kiválasztása. Források keresése a könyvtári katalógusokban tárgyszavak, ill. szakjelzetek segítségével. Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazása.
Forrásjegyzék készítése.
A továbbhaladás feltételei: Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szak-jelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust hasz-nálva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni.
A könyvtárhasználattan helyi tanterve a felső tagozaton (5-8. osztályban):
5. évfolyam
tananyag célok, követelmények tanulói tevékenység
iskolai és iskolán kívüli könyvtárak, könyvek tartalmi csoportjai
könyvtárak feladata, típusai, a könyvtár részei,
könyvtárban betűrendes és szakkatalógus keresés szépirodalmi és szakirodalmi művek
között
hagyományos szolgáltatások gyűjtése, katalóguscédula adatainak értelmezése számítógépes katalógus megismerése és
használata szirén integrált rendszer megismerése keresés számítógépes katalógusban felkészülés egy kiselőadásra a
6. évfolyam
új ismerettárak megismerése nem nyomtatott információhordozók
előnyei és hátrányai video, CD, DVD, oktató CD-k, DVD-k használta információkeresés technikái forráskeresés a szabadpolcokon és az
adathordozók között,
médiumok megkülönböztetése médiumok csoportosítása közlésmód és
információs érték alapján médiumok csoportosítása különböző szempontok szerint teljes körű ismerete és készségszintű használata könyvtártípusok ismerete
könyvtárhasználat a szükséges információhordozók
megkeresése,
elektronikus könyvtárakban keresések kézikönyvtár jellemző könyvtípusai a kézikönyvek ismerete,
információkeresés információk gyűjtése a kézikönyvekből irányított forrás és információkeresés lexikon, szótár, kézikönyv, szakkönyv
ismerete, információs forrásként való
elektronikus formában könyvtár tájékoztató segédeszközeinek
tudatosítása források keresése tárgyszavak, szakjelzet segítségével
tematikus keresés keresési szempontok kifejezése a
könyvtár kódrendszerével
direkt és indirekt tájékoztatási eszközök
jellemzőinek ismerete és használata információkeresés hagyományos és elektronikus forrásból
forrásfelhasználás szabályai az alkalmas forrás kiválasztása, önálló felhasználása az anyaggyűjtéstől a
vázlatkészítésig
vázlatkészítés a kiválasztott forrásról
4. táblázat. A könyvtárhasználattan helyi tanterve a felső tagozaton
Általános fejlesztési követelmények a felső tagozaton (5-8.osztályban):
Befogadó tárgy: Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam
tananyag fogalmak tanulói tevékenység tanulást segítő eszközök
a könyvtár raktári rendje kölcsönözhető állomány (szépirodalom, ismeretközlő),
segédkönyvek: szótár,
lexikon, enciklopédia szótár, lexikon, enciklopédia segédkönyvek használata ismeretlen fogalmak,
formai, tartalmi szempontok évfolyam, szám, címfej, kolofon, rovat, vezércikk,
forrásjegyzék, cédulázás ETO, a 10 főosztály, tárgyszó
katalógus, szakkatalógus keresés segítséggel a könyvtár tárgyi katalógusaiban, szóbeli
vagy írásbeli beszámoló készítése többféle forrás
felhasználásával 5. táblázat. 5-8. évfolyam általános fejlesztési követelmények