Tanórán kívüli tevékenységek

Az iskola tanulóinak lehetősége van több tanórán kívüli könyvtári tevékenységen is részt venni, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok szabadidejüket hasznosan töltsék el. A programokról a könyvtáros tanító folyamatosan értesíti a tanulókat és tanárokat egyaránt, szóban és a faliújságokon kitett plakátokon.

Ezek a rendezvények a pedagógiai munka kiemelt területei.

Népmese Napja

Az iskola és a könyvtáros is egyaránt fontos feladatnak tartja az olvasóvá nevelést. 2007 szeptemberétől sor ke-rül minden tanévben az iskolai könyvtár rendezésében a Népmese Napjára. Ilyenkor egy kis műsor keretében bemutatják a szereplők a nagy mesemondóinkat és mesegyűjtőinket. Felhívják a figyelmet a mesék fontossá-gára, kérik a tanulókat, hogy ismerkedjenek meg és olvassanak minél több történetet. Ezen a napon hirdetik meg a mesemondó versenyt, melyre mindig novemberben kerül sor. Megközelítőleg ötven kisdiák válogat a mesék közül, megtanulja és elmondja történetét a versenyen. A versenyzőket szakmai zsűri értékeli.¹⁵⁶

Miért hasznos a gyermekek számára a mese? Bruno Bettelheim pontosan megadja a választ a kérdésre:”…

az egész „gyermekbirodalomban” – néhány kivételtől eltekintve − nincsen olyan gazdag és tartalmas, gyermeket és felnőttet egyaránt kielégítő olvasmány, mint a népmese. Segítséget nyújtanak az ember belső problémáinak megértéséhez és megoldásához, bármilyen társadalomban éljen is. A mese nyíltan szembe-síti a gyermeket az alapvető emberi létfeltételekkel. Nemcsak szórakoztat, hanem fejleszti az önismeretét, elősegíti a személyiség fejlődését. A gyermek a mesét hallgatva megérzi, hogy mit jelent e világban emberi lénynek lenni: komoly küzdelmet az élet nehézségeivel, ugyanakkor csodálatos kalandot.”¹⁵⁷

A mesék kitágítják a gyermeki valóságot, az alkalmazkodásban és a problémák megoldásban is felhasz-nálhatóak számukra. A sok-sok mesét hallgató gyermekből később lelkes olvasótábora lesz a könyveknek.

Tehát a mesék nemcsak szórakoztatnak, sokkal inkább nevelnek, tanulságokat mutatnak meg az életről, érzelmi stabilitást nyújtanak, és elősegítik a személyiségfejlődést, kreatívvá, alkotóvá tesznek.¹⁵⁸

Olvassunk együtt!

A tavalyi tanévben Olvassunk együtt!¹⁵⁹ versenyt hirdetett meg a könyvtáros az alsó tagozatos évfolyamo-kon. A cél az volt, hogy a gyerekek rászokjanak a rendszeres olvasásra. Második osztálytól, minden héten olvassanak el egy mesét, és hogy a könyvtárban meglevő könyveket vigyék, kölcsönözzék rendszeresen.

Az első osztályosoknak minden héten a felsősök felolvastak egy-egy mesét, eljátszották, bábozták, játékos

156 2007-ben két tanuló is eljutott Budapestre, az Apáczai Kiadó által meghirdetett országos mesemondó versenyre. Palkó Tekla 4. osztályos tanuló 3. helyezést ért el, Halbaksz Zsóka 1. évfolyamos diák 9. lett.

157 Bocsák Veronika: Olvass nekem!: kalauz szülőknek, óvónőknek, tanítóknak a gyermekkönyvek útvesztőjében. Budapest.

Trezor Kiadó. 1995. 40.

158 Meseillusztrációk, lásd a 17. sz. mellékletben.

159 Versenyfelhívás, lásd a 18. sz. mellékletben.

formában visszakérdezték az elhangzottakat, megbeszélték a tanulságokat. A harmadik évfolyamosoknak három rövid történetet kellett elolvasni, majd játékos feladatlapokat töltöttek ki a mesével kapcsolatban.

A negyedik osztályban a Bambi elolvasására került sor, mégpedig oly módon, hogy a regény több részre lett felosztva, így év végéig mindenki el tudta olvasni.

A pedagógia igyekszik bizonyos normák kereteibe illeszteni az embert, a gyermeket; az irodalom pedig segít abban, hogy önmagunkra találjunk. A nevelés azt mondja meg milyennek kell lenni, az irodalom pedig azt sugallja, fedezd fel, ismerd meg, szabadítsd fel, változtasd meg önmagad!

Bruno Bettelheim azt írja, az igazán jó olvasmány „olyan varázstükör, melyben a gyermek, a fiatal saját belső világának valamely összetevőjét ismerheti fel, s megtalálhatja az utat, melyet a felnőtté, érett sze-mélyiséggé válásához be kell járnia.”¹⁶⁰ Vagyis olvasás közben nem csupán a külvilággal kerülünk sokféle kapcsolatba, hanem az írói szándéktól függetlenül önmagunk jobb, mélyebb megértéséhez is eljuthatunk.

A történetek, a szituációk, a mások tetteinek, érzelmeinek átélése során, a magunk tudattalan feszültsége-inek képekké, gesztusokká, szavakká formálásához ugyancsak mással pótolhatatlan eszközöket kínál. To-vábbá eljuthatunk legmélyebb önmagunkhoz, kapcsolatba kerülhetünk lelkünk rejtett (szégyellt, titkolt, be nem vallottan, vágyott) elemeivel. Az olvasás közben tehát találkozhatunk az addig rejtett, de talán még igazabb, belsőleg rendezettebb önmagunkkal, megértve annak a bizonyos belső hangnak az üzenetét is. Ehhez néhány percnyi csendre, befelé, a másik ember felé, a nyomtatott szó felé forduló figyelemre, beszélgetésre, olvasásra van szükségünk. Mindezek által egy harmonikusabb, tisztább, őszintébb, teherbí-róbb személyiséggel ajándékozzuk meg kedvesünket, családunkat, gyermekeinket.

Költészet Napja

„A vers maga is olyan. Fényében magányosan / addig él, ameddig élhet, felhőtől elér a fáig, / indul tőlem, s meglel téged.” Lucian Blaga verse volt tavaly az iskola könyvtár által meghirdetett versmondó verseny mottója.

Nemcsak a mesék fontosak, hanem a versek is a gyermek életében. Kisgyermekkortól mondókákat, rövid versikéket tanítanak a kicsiknek. Az olvasó könyvekben sok szép gyermekverssel ismerkedhetnek a tanu-lók. A versek ritmusa, rímei vonzzák a kis olvasókat. A versmondó versenyt azért tartják, hogy ne csak a tankönyvekben megjelenő verseket, költőket ismerjék az alsó tagozatos diákok, hanem keresgéljenek, ismerkedjenek meg másokkal is. Tanulják meg, a számukra legjobban tetszőt, s mondják el egy kis közön-ség és hozzáértő zsűri előtt. Minden évben más költőtől kell verset választani a jelentkezőknek. Korábban Gazdag Erzsitől, Nemes Nagy Ágnestől, Zelk Zoltántól és Weöres Sándortól szavaltak, az idei évben sza-badon választhatnak egy magyar költő gyermekverséből.

Dorottya-nap¹⁶¹

2007-től az iskolai könyvtár is készül a Dorottya-napra. Évfolyamonként különböző versenyekre, vetélke-dőkre hívja a gyerekeket. Az utóbbi három évben rajzverseny meghirdetésére is sor került: meseillusztrációt, őrjegyet, és leporellót készíthettek a diákok.¹⁶² A téma szabadon választott volt, de a leporellónak minimum hat képkockából kellett állnia. A Dorottya-napon a munkák kiállításra kerültek, zsűrizve lettek, végül a könyvtár olvasótermét fogják díszíteni a tanév hátralevő részében. Az iskola névadójának tiszteletére ren-dezendő versenyek összeállítását (3-6. évfolyamig) februárban véglegesítik. A játékos vetélkedőkre az ün-nepséget megelőzően kerül sor, melyen szép számban, és szívesen vesznek részt kicsik és nagyok. Ez egy összetett program; egyrészt azért, mert többféle feladattípusból áll, másrészt azért, mert több évfolyam vesz részt rajta. A feladatok megoldásához a könyvtáros előre kiosztja a jelentkező gyerekeknek azt az anyagot,

160 Bocsák Veronika: Olvass nekem!: kalauz szülőknek, óvónőknek, tanítóknak a gyermekkönyvek útvesztőjében. Budapest.

Trezor Kiadó. 1995. 10.

161 Az iskola névadójának tiszteletére minden tanévben megrendezésre kerülő rendezvény. Február első hetében, a Doroty-tya-naphoz legközelebb eső pénteki napon kerül rá sor. Ezen a napon tanítás nélküli munkarend érvényes.

162 Lásd: újságcikk a Cikádor újságból a 19/a-b. sz. mellékletben.

melyből fel tudnak készülni. Találkoznak történelmi, földrajzi, valamilyen tevékenységgel összefüggő, ismert személyekkel, és természetesen irodalmi témájú kérdésekkel is. Van szóbeli, színezős, TOTO, teszt jellegű és mozgásos feladat is. A tanulók egyénileg, vagy csapatban versenyezhetnek. Az idei verseny címe: Ki tud többet Kanizsai Dorottyáról?¹⁶³ Az ünnepélyes díjátadásra a Dorottya-napon kerül sor.

„Iskolai Könyvtári Világhónap”

Novemberben az „Iskolai Könyvtári Világhónap” alkalmából változatos programot ajánl a könyvtár, gyere-keknek és felnőtteknek egyaránt. Ilyen például a Könyvtárhasználati verseny¹⁶⁴, melyet évfolyamonként hir-detnek meg. Osztályonként 3-4 fős csapatok vesznek részt, számot adva az előző évek könyvtárhasználati óráin tanultakból. A gyerekek – ismerve a versenyt – nagyon szívesen jelentkeznek és vesznek részt ezen a játékos programon.

Novák István Kiállítás¹⁶⁵

A testnevelő, edző és sporttörténész sport témájú könyveiből nyílt kiállítás az iskola könyvtárában.

Látogatás az iskolai könyvtárban.

Évek óta rendszeres vendégei a könyvtárnak a városi óvoda csoportjai. A könyvtáros végigvezeti a gye-rekeket a helyiségekben, megbeszélik mi mindent lehet itt csinálni, hogyan illik viselkedni, belelapoznak egy-egy könyvbe, majd körbeülnek és meghallgatnak egy mesét, vagy megtekintenek egy bábelőadást.

Bábszakkör

Hatodik éve működik nagy sikerrel és lelkesedéssel a könyvtárban a bábszakkör, délutánonként, heti két alkalommal. A csoportot főként alsóbb évfolyamosok alkotják, de három 5. osztályos tanuló is része a 15 fős társaságnak.

Mit nyújt a gyereknek ez a tevékenység? Esélyegyenlőséget, örömöt, élményt, a siker megteremtésének lehetőségét, valamennyi, az osztályból „kilógó” gyereknek akár passzív, akár lassú, akár figyelmetlen, túlmozgásos vagy bármiféle más gonddal küszködik. Az önfeledt játékkal, a báb- és drámajáték kínálta komplex lehetőségekkel a gyerekben rejlő képességeket úgy lehet kibontakoztatni, hogy önállóan meg merjenek és meg tudjanak nyilatkozni. Alkotóan tudjanak tevékenykedni, legyenek eredményeik és meg tudják valósítani céljaikat egyéni szintjüknek és koruknak megfelelően. Az értékek megőrzésével ugyan-akkor az újdonságokra nyitottan, rugalmasan, jól tájékozódva, önmagukhoz hűen tudjanak alkalmazkod-ni. Biztonsággal tudják alkalmazni megszerzett ismereteiket, képességeiket a különböző területeken.

A bábjáték azért hatásos mert képszerű, s ez megfelel a gyermek vizuális beállítottságának; dramatikus;

a cselekménye mozgásra épül; és csodálatos az az érzés, ahogy az élettelen bábu megelevenedik. Ezekre a csodákra szükség van, még akkor is, ha ezt a bábut ő maga mozgatja. Egy jó bábdarabon keresztül elfoj-tásokat, vágyakat, indulatokat lehet kiélni, hiszen ilyenkor erősnek, hatalmasnak, csodálatosnak, hősnek érezheti magát a gyermek. De akár büntetni és jutalmazni is lehet úgy, hogy a valóságban nincsenek kö-vetkezményei. A bábjátékban azok a gyerekek is szerepet, lehetőséget kapnak a közös tevékenységre, akik ha vállalniuk kellene teljes testi mivoltukat, nem lennének képesek rá. A bábfoglalkozások mindig jó han-gulatban telnek és közben sok-sok játékkal, verssel, mesével ismerkednek meg a tanulók. A csoport tagjai számtalan élménnyel lesznek gazdagabbak, megtanulnak együtt játszani, egymásra odafigyelni. Megpró-bálják magukat különböző élethelyzetekbe beleélni, ötleteikkel, fantáziájukkal a problémás helyzeteket megoldani. Közben a szókincsük folyamatosan bővül, gazdagodik, önálló szövegalkotásuk is fejlődik.

163 Lásd: újságcikk a Cikádor újságból a 13/b. sz. mellékletben.

164 Lásd: újságcikk a Cikádor újságból a 14/b. sz. mellékletben.

165 Lásd: újságcikk a Cikádor újságból a 14/a. sz. mellékletben.

A gyerekek imádják ezt a szakkört. Boldogan tanulják a szerepeket, adják elő kis előadásukat és tevéke-nyen részt vesznek a bábok elkészítésében. De nem csak szakköri formában van jelen a báb. Bizony tanó-rán is előkerül egy két kedves figura, melynek segítségével a gyerekek rádöbbennek, hogy vásárlás nélkül is hozzájuthatnak a legszebb könyvekhez, vagy megtanulhatják az alapvető illemszabályokat.