PROGRAMOZÁSI KÍSÉRLETEK
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI KÉMIAOKTATÁSBAN
(tJJABB EREDMÉNYEK) SÁRIK TIBOR
(Közlésre é rk e z et t : 1970. d e c e m b e r 2.)
Az elmúlt évben megjelent hasonló című értekezésemben leírtam, hogy tanszékünk az 1968 69. tanévben a Nyíregyházi Tanárképző Főisko- lával karöltve programozási kísérleteket hajtott végre. Az általános iskola VIII. osztályos kémia anyagából ,,A sók" c. fejezetet beprogramoztuk és 4 iskolában kipróbáltuk az új módszert. Általánosságban írtam a módszer eredményességéről és közöltem egy programozott óra (A szénsav sói: kar- bonátok) teljes leírását.
Jelen cikkemben az 1969 70. tanévben tovább folytatott és kibővített kísérletről szeretnék beszámolni, amit már teljesen önállóan végeztünk, és az eredményeket már Jconkrétan számadatokkal is szeretném bemutatni.
Ebben a tanévben már nagyobb feladatot tűztünk magunk elé: a ha- gyományos, a feladatlapos és programozott módszerrel vezetett órák haté- konyságának összehasonlítását. Ebből a célból olyan iskolákat kellett ki- válogatnunk a kísérlethez, amelyekben legalább három VIII. osztály van.
A kísérletben részt vevő iskolák Is kol a neve H ag yo m á ny os P r og ra m o z ot t F el ad a t l a pos
m óds ze r re l dolgozó os ztályok T a n á r neve Egri T a n á r k é pz ő Főisk.
Gyalk. Ált. Isk. 8 a 8 8 Czövek Pá l
S á t or a lj a ú jh e l yi Pet őfi
Ált. Isk. 8 d 8 8 a Kerényi I s t vá n né
S á t o r a l j a ú j h e l y i Esze
T a m á s Ált, Isk. 8 d 8 8 a S arkad i A nt a l n é
Sá rospa taki Zrínyi Ált
Tsk. 8 8 8 a Szentpéteri Ist ván
Egri Ga g a r i n Ált. Isk. 8 8 a Jenei A r t u r n é
Szomolyai Ált. Isk. 8 Balázs S á n do r
A kísérlet alapvető feltétele ugyanis, hogy csak a módszer lehet változó (variáns) tényező, egyéb tekintetben azonos feltételeket kell biztosítani.
A tanárnak ugyanannak kell lenni mindhárom osztályban, a tananyag azonos mindenütt. A kísérletben részt vevő osztályok színvonalát azonban nem lehetett egyenlővé tenni. így az osztályok színvonalkülönbségének ,.semlegesítésére" a kísérleti időszak előtt és után egyaránt ún. ellenőrző felmérést kell íratni. Az elő- és utóvizsgálatok eredménye közötti szintkü- lönbség mindegyik osztályban megmutatj a a módszer hatását.
Az a módszer a hatékonyabb, amely az elővizsgálati eredményekhez viszonyítva a legnagyobb arányú színvonal-emelkedést hozta létre.
A tanár azonossá tétele tehát 4 iskolában sikerült. Sajnos az egri Gagarin Általános Iskolában csak 2 osztály volt, így ezt a szomolyai isko- lával egészítettük ki.
A kísérletben részt vevő 4 iskola Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik, a 2 egri iskola Heves megyéhez, ill. az első a főiskolához. A kí- sérletet ezért Borsod-Abaúj-Zemplén megye anyagilag is támogatta. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya segítségével rotával lesokszoro- sítottunk 500 db átdolgozott és lerövidített programot és 500 db feladat- lapot. Nem mulaszthatom el, hogy köszönetet mondjak dr. Hetényi György osztályvezető elvtársnak munkánk odaadó támogatásáért és a kísérletben részt vevő lelkes és fáradhatatlanul dolgozó kartársaknak.
A tanév első felében összehívtuk a kísérletben részt vevő tanárokat, eligazítást kaptak munkájukka l kapcsolatban, és felhívtuk őket arra, hogy a programozás előkészítéseként tartsanak a bázisok és a savak tárgyköré- ből 1—1 órát feladatlappal, hogy a tanulók könnyebben tudjanak dolgozni az ú j módszerrel. Erre legalkalmasabbnak bizonyult A kalcium-hidroxid, ill. a szénsav c. fejezet.
A tanulók A sók c. fejezet megkezdése előtt felmérő dolgozatot írtak a bázisok és a savak tárgyköréből. (Előfelmérés.) Ugyanilyen szintű (80 pon- tos) felmérést írtak a kísérlet befejezése után a sók témaköréből (Utófel- mérés). Ezekből a feladatlapokból születtek meg később a VIII. osztályos témazáró feladatlapok. (A feladatlapok stencilen történő sokszorosításáért az Egri Tanárképző Főiskola Főigazgatóságának jár köszönet.)
A II. félévben kezdődött meg a tulajdonképpeni kísérleti munka. A tanulók írásbeli ismertetőt kaptak a programozással kapcsolatban és az első órán nagyrészben a tanárral közösen dolgoztak. A második programo- zott órától kezdve már önállóan dolgoztak. Minden iskolában megvolt a lehetőség a frontális kísérletezésre.
A folyamatos munka ellenőrzésére a 4. sz. és 7. sz.. programozott órán 10 perces ún. ellenőrző feladatlapot írattunk a tanulókkal, amit statiszti- kailag nem dolgoztunk fel, de jegygyűjtés szempontjából és a tanárok tá- jékozódására igen jó volt.
Az elő- és utófelmerés feladatlapjait nem közlöm, de min t már emlí- tettem mennyiségileg (3—3 oldal 80—80 pontos) és minőségileg azonos f a j - súlyúak voltak.
A pontozást az OPI kémiai tanszékének egyik országos eredmény- vizsgáló felmérésének mi nt ájára végeztük:
1 ponttal értékeltük egy-egy fogalom, összegképlet stb. beírását,
180
2 ponttal értékeltük egy szerkezeti képlet felírását vagy a molekula- súlyszámítást,
3 ponttal értékeltük a kémiai egyenlet pontos felírását, mert ez utóbbi jelenti a legnehezebb feladatot.
A pontokat megfelelő érdemjegyekre is átváltottuk:
72—80 pontig,. vagyis 56—71 pontig, vagyis 34—55 pontig, vagyis 20—33 pontig, vagyis 20 pont alatt
90—100 százalékos teljesítmény 70—90 százalékos teljesítmény 43—70 százalékos teljesítmény 25—42 százalékos teljesítmény 25 százalékos teljesítmény alatt
jeles jó közepes elégséges elégtelen Legnagyobb intervallum a közepeseknél van, ez helyes is. Utólag ta- lán azt mondhatnám, hogy egységesebb és jobb lenne a közepesek telje- sítményét 50—70 százalékig venni, az elégségeseknél pedig 25—50 szá- zalékig; de ez már részletkérdés.
Az alábbiakban közlöm a kísérletben részt vevő tanulók adatait. (Ha- gyományos módszerrel dolgozó osztályok jele a továbbiakban H. Progra- mozott módszerrel dolgozó osztályok jele a továbbiakban Pr. Feladatlapos módszerrel dolgozó osztályok jele a továbbiakban F.)
Is kola neve H. Pr. F.
Konst . Is kola neve
O. 1. H. i. K. o. 1. H. i. K. O. 1. H. i. K. össz.
Egri T a n á r ké p z ő Főiskola
Gyak. Ált. Iskola 26 5 21 26 4 22 26 5 21 64
Sát orai j a ú j helyi
Pető fi S á n d o r Ált. Isk. 37 8 29 35 5 30 31 2 29 88
S áto rai j a ú j helyi
Esze T a m á s Ált. Isk. 27 5 22 27 2 25 26 3 23 70
S á ro s p at a k i
Zrínyi Ált. Isik. 36 9 27 35 2 33 33 6 27 87
Egri (IV. sz.)
Gag ari n Ált. Isk. 34 5 29 29 3 26 55
Szomolyai Ált. Isk. 29 1 28 28
Összesen: 160 32 128 152 16 136 145 17 128 392
J e l m a g y a r á z a t : O. 1. = Osztálylétszám
Hi. = Hiányzó t a n u l ó k s zá ma K. = Kons ta ns t a n ul ó k száma
A fenti kimutatás alapján a kísérletben részt vett összesen 457 tanuló.
Sajnos a közbejött influenzajárvány miatt az előfelmérésnél, vagy az utó- felmérésnél, vagy mindkettőnél hiányzott összesen 65 tanuló, ezeket ki kel- lett ejteni. Így konstans maradt: 392 tanuló.
Ha az elő- és utóvizsgálatok eredményeit százalékosan egybevetjük, a következő értékeket kapjuk:
181
H a g y om á n y o s P r ogr a m oz ot t Fel adat lapos m ód s z e rr e l dolgozó m óds ze rr el dolgozó móds zerr el dolgozó
osztály osztály osztály
Iskola neve
- b a n E g r i T a n á r k é p z ő F ő i s k o l a
G y a k . Á l t Is'k . 63 67 4 74 90 16 68 80 12
S á t o r a l j a ú j h e l y i
P e t ő f i Á l t . I s k . 50 54 4 55 73 18 69 84 15
S á t o r a l j a ú j h e l y i
E s z e T a m á s Á l t . I s k . 50 53 3 48 70 22 65 75 10
S á r o s p a t a k i
Z r í n y i Á l t . I s k . 42 43 1 47 55 8 61 64 3
E g r i (IV . sz.)
G a g a r i n Á l t . I s k . 63 64 1 85 95 10
S z o m o l y a i Á l t . I s k . 71 83 12
Á t l a g é r t é k e k 53,6 56,2 2,6 61,8 76,6 14,8 66,8 77,2 10,4
De m ég jobban kitűnik a 3 módszer hatékonyságának különbsége grafikus ábrázolással (1—6. ábra).
182
1. sz. á b r a
2. sz. á b r a
A sátoraljaújhelyi Petőfi Sándor Általános Iskolában folyó kísérlet eredményeinek grafikus ábrázolása
3. sz. ábra
szóialélc A
<00
A sátoraljaújhelyi Esze Tamás Általános Iskolában folyó kísérlet eredményeinek grafikus ábrázolása
iztbzalek -too
4. sz. á br a
A sárospataki Zrínyi Ilona Általános Iskolában folyó kísérlet eredményeinek grafikus ábrázolása
százalék
\00 90
70
50
3 0
Z0
40
5. sz. áb r a
Az egri (VI. sz.) Gagarin Általános Iskolában és a Szomolyai Altalános Iskolában folyó kísérlet
eredményeinek grafikus ábrázolása
6. sz. á bra
H FV F
A kísérlet eredményének százalékos összesítése grafikonon
A fenti számadatokból az alábbi következtetéseket lehet levonni:
a) Általában a hagyományos módszerekkel dolgozó tanulók előfelmé- rése volt a legalacsonyabb szintű. (Kivéve a sátoraljaújhelyi Esze Tamás Általános Iskolát, ahol a programozott módszerrel dolgozó osztály alacso- nyabb szintről indult.)
Oka: a kísérletben részt vevő osztályok kijelölését az igazgatók és a szaktanárok végezték még az előfelmérés előtt. A tanárok az újtól félve mindenütt a jobb osztályokban akarták az új, ismeretlen módszereket ki- próbálni. De ez nem zavarja az eredményt, mert mindenütt viszonyítással dolgozunk.
b) Az Egri Gyakorló Iskola kivételével mindenütt a legmagasabb szintről indultak a feladatlapos módszerrel dolgozó osztályok, ennek elle- nére nem azok érték el a legmagasabb eredményt.
Oka: közvetlen visszacsatolás n em volt meg és ezzel a módszerrel ne- hezebben dolgoztak a tanulók. (Később ezt a problémát még részletezem.) c) Vitathatatlan a programozott és feladatlapos oktatási módszer fö- lénye a hagyományos módszerrel szemben. (Progr. 14,8 százalékos átlagos emelkedés, feladatlappal 10,4 százalékos átlagos emelkedés, hagyományos módszernél 2,6 százalékos átlagos emelkedés.)
d) Azok az osztályok, amelyek viszonylag jobbak voltak az előfelmé- íésnél (egri gyakorló, egri Gagarin, Szomolya, de még a sátoraljaújhelyi Esze Tamás és Petőfi iskola is) jól tudtak dolgozni a programmal, de még a feladatlappal is, ós ez az eredményen is meglátszik. A sárospataki iskola igen gyenge átlaggal indult, ott különösen a feladatlappal nehezebben bol- dogultak a tanulók. De még itt is mutatkozik az általános törvényszerűség.
I. 8 százalékos emelkedéssel a programozott módszer II. 3 százalékos emelkedéssel a feladatlapos módszer III. 1 százalékos emelkedéssel a hagyományos módszer
e) Az általánostól csak az egri Gagarin, illetve a szomolyai iskola tér el.
Oka: a Gagarin iskola már nem tudott hová emelkedni (95 százalék).
Eredménye így is országosan kiemelkedő (ezt egyébként a tavalyi OPI helyszíni vizsgálata is megállapította), másrészt itt a tanár személye nem egyezett meg (Gagarin, Szomolya).
Az eddigi táblázatok és grafikonok jól szemléltetik a kísérlet eredmé- nyét. Ezeken kívül a matematikai statisztika módszerével is bizonyítottuk, hogy az eredmények eltérése nem véletlen, hanem az általunk alkalmazott új módszer eredménye, vagyis az eltérés szignifikáns. Ezért elvégeztük a számtani középszámítást, a szóródásszámítást és az ún. kettős t próbával a szignifikancia-számítást. A kiszámítás menetét nem részletezem, csak any- nyit közlök, hogy a számítás eredményeképpen az átlagok eltérése csak 0,1 valószínűséggel véletlen, azaz 99,9 százalékban szignifikáns a hagyo- mányos és a másik két módszer között.
A tanárok, tanulók véleményét is megkérdeztük a módszerekkel kap- csolatban, erről már az elmúlt évi cikkemben is írtam. Túlnyomórészt po-
189
zitívak a vélemények, a negatívumok főleg a program összeállítására vo- natkoznak (egyes programok túl hosszúak stb.).
Végső összefoglalásként a következő konklúziókat vonhatjuk le:
Eredmények
1. Első és legfontosabb eredménynek tartom, hogy mi magunk alapo- san megismerkedtünk a programozás elméletével és gyakorlatával, és is- mereteinket igyekeztünk továbbadni a főiskolai hallgatóknak és a kör- nyező megyék tanárainak.
A főiskolai hallgatók részt vettek programozott órákon Egerben, vi- déki tanítási gyakorlatra olyan helyekre osztottuk be őket, ahol ezt köze- lebbről is megfigyelhették (Sárospatak, Sátoraljaújhely stb.). Több hall- gató írt és ír szakdolgozatot is ebből a témából.
A város és Heves megye általános iskolai és középiskolai tanárainak előadásokat tartottunk a fenti témából, és továbbképzés formájában prog- ramozott órákat is megnéztek. B.-A.-Z. megve és Nógrád megye ugyan- csak igényli ezeket.
Megpróbálkoztunk programozott anyagok összeállításával. Nem mond- ható, hogy ez az anyag tökéletes, de kiindulásnak, próbálkozásnak jó.
2. Nagyon fontos eredmény, hogy az elő- és utóteszt elkészítése alapot adott az általános iskola VIII. osztálya számára ún. témazáró feladatlapok elkészítéséhez.
3. A program- és feladatlapok készítése több tantervi problémára il- letve hiányosságra is rámutatott. Pl.: cserebomlás tanítását nem a sók ta- nításánál kell bevezetni, de jóval előbb. így ugyanis az általános (csere- bomlás) és a különös (közömbösítés) fogalma zavart a tanulók előtt. Más sorrendi problémák is felmerültek. Ezeket a problémákat a Heves megyei szakfelügyelővel együtt egy cikkben fejtettük ki és országosan is megis- mertetjük a nevelőkkel.
4. Nagyon fontosnak tartom, hogy a programozott oktatás megtermé- kenyítette a hagyományos módszert is, a kísérletben részt vevő tanárok nem tudtak elszakadni a programtól, az anyagot sokkal mélyebben, alapo- sabban tárgyalták, mint eddig (saját leírásuk és az én megfigyeléseim szerint is).
Ezért is fontos lenne országosan legalább egy fejezet programozott anyagát kiadni kémiából, mert a tanárok rendkívül sokat tanulnának belőle.
5. A tanulók egy része a közvetlen feladatokon és kísérleteken ke- resztül jobban megértette és így megszerette a kémiát. Erről a tanárok beszámolója, a tanulók beszámolója és saját megfigyeléseim, valamint a ta- nulókkal való beszélgetések egyaránt meggyőztek. Nem egy tanuló volt, aki 2 jegyet is javított a félévi érdemjegyéhez viszonyítva. Sokan elmond- ták, hogy a képletek írását, az egyenletek szerkesztését itt értették meg.
18 éves tanári gyakorlatomban példa nélkül áll, hogy több kísérleti osz- tályban a tanulók alig várták a dolgozatírást. Ez óriási eredmény.
90
6. A tanulók logikus gondolkodása nagyot fejlődött ebben a „cselek- véses feladatmegoldásban". A program önálló általánosítások felismeré- sére késztette a tanulókat, az ismeretek alkalmazását követelte meg (pl.
nagyon sok só képletét kellett a tanulóknak önállóan megalkotniuk).
A jobb tanulók többet kaptak a tankönyv anyagánál (szorgalmi fel- adatok), de alkalom adódott a gyengébb tanulókkal való foglalkozásra is.
Fejlődött a tanulók manuális készsége is stb.
7. Döntőnek tartom, hogy a tanulók írásbeli munkája sokkal jobb és gyorsabb ütemű lett, mint a hagyományos módszerrel vezetett kontroli- osztályokban. (Kémiai egyenletek felírása, a kémiai átalakulások felisme- rése stb. terén.)
Különösen kitűnt az írásbeli feladatok pontossága és gyorsasága a programozott oktatásnál. De a tanulók olvasási készsége is fejlődött.
8. Döntő probléma, hogy sikerült megoldani a tanulók többségének aktivitását. Lógó, lustálkodó tanuló nem volt. A tanulók az egész órán megfeszített munkával dolgoztak.
9. Az indító és a zárófelmérés összehasonlítása meggyőzően mutatj a az ú j módszerek (programozott, feladatlapos) hatékonyságát az ú j anyag elsa- játítása terén. A számok tükrében és a tanárok, tanulók véleménye, vala- mint saját szubjektív véleményem alapján egyaránt kimondhatom. Hoz- záteszem még, hogy a gimnázium I. osztályában az előfelmérésnél és a továbbiakban is kiváló eredményt mutattak fel a programozott módszerrel dolgozó tanulók. A sók programozásával ugyanis az összes kémiai alapfo- galmakat sikerült elmélyíteni. A jó eredmények száma megnőtt, az elég- telenek száma a 2. módszernél csökkent.
10. Végül sok nevelési lehetőség adódott a programozott és feladat- lapos módszerrel való munkánál. (Önértékelésre, önállóságra, becsületes- ségre való nevelés stb.)
Negatívumok, problémák
1. Döntők a tanulók előzetes ismeretei. A jeles, jó és közepes tanulók igen jól tudtak dolgozni a két módszerrel, de az elégséges és elégtelen osztályzatot elért tanulók nehezen tudtak boldogulni, különösen a fel- adatlapos módszerrel. Ahol ezek a tanulók többségben voltak (pl. Sáros- patak), ott az egyéni segítség nehezen ment. Tehát a feladatlapos módszer véleményem szerint, gyenge átlagú osztályokban, legalábbis a mi feladat- lapjainkat alapul véve, nem alkalmazható.
2. A programok általános elterjesztése előtt meg kellene oldani a rö- vidítést és a finomítást. Még kevesebb magyarázó szöveg legyen benne és még több feladat. A programozás eredményei és hiányosságai a progra- mok, illetve feladatlapok minőségét is tükrözik.
3. Ezt a hosszú programozási sort (10 óra) meg kellene szakítani egy hagyományos ellenőrző, illetve gyakorlóórával. Az írásbeli ellenőrzés na- gyon jó, objektívabb, mint a szóbeli, de arra is szükség van.
4. A tanároknak igen nagy nehézséget jelent a frontális kísérletezésre való előkészület minden órán. Ezt a tanulók még aktívabb bekapcsolásával lehet csökkenteni.
191
5. Meg kellett volna oldani a tanárok munkájának beprogramozását is. így még jobb eredményeket lehetett volna elérni.
Összefoglalva: a kísérlet sok-sok tapasztalatot hozott a tanszák, az is- kolák, a tanárok, a tanulók és a magam számára is. Az eredmények és hiányosságok azt mutatják, hogy még szükség van a további kutatómun- kára ezen a téren, de egyes részterületeken bátrabban lehetne alkalmazni 3 kémiaoktatásban a programozott és feladatlapos módszert. (Anyagi lehe- tőségeink korlátozott volta miatt főleg a feladatlapos módszer elterjesz- tése az elsőrendű feladat.)
I R O D A L O M
[1] Ágoston György: A pro gr am oz ot t o k t a t á s és a z oktat ógép. Köznevelés, 1963. 16.
sz. 494—499.
[2] Beszpalko V. P.: M it n e v ez ün k p r o g r a m o z o t t ok t a t á s n a k ? Narod noe O br az o va n i e 5. sz. 42—46.
[3] D eu ts c he s Pädagogis ches Z en tr al i ns t i t ut Fac hgebiet C h e m i e : K on tro ll ar bei t e n f ür die Kl a ssen 7. bis 10. Ch emie in de r S c h u l e 1965. 23—29.
[4] Falus Iván: P r og r a m oz o t t okt at ás (didakt ikai alapok). Audioviz. Közli. 1970. 2.
sz. 207—212.
[5] Fedorova E. N.: A p r o g r a m öss zeáll ít ás ának köv etel mén yei a pr og r a m o z á s i ele- me k ké m i a t a ní t á s b a tör ténő bevezetéséire. Hiimija v. Skole 1966. 40—45.
[6] Fekete József: Az okt. p r og r a m o k készítésének n é h á n y pszichológiai kérdése.
Pszichológiai t a n u l m á n y o k , IX. 1966.
[7] Fekete József: A p rog r. okt. és a ne velés viszonya, v a l a m i n t a gondol kodás f e j- leszt és ének k ér dés e a progr. o kt at á sb a n . (Pszichológiai t a n ul m á n yok , X. 189—194.) [3] Fekete József: A p r o gr a m oz ot t o k t a tá s kilát ásai a közokta t ás t ávlati t örekvései-
ben. Audioviz. Közi. 1970. 4. sz. 505—515.
[9] Garami Károly: P r o g r a m oz o t t o kt a t á s a k é m i a t a n í t á s b a n . A kémia taní tása, 1963.
VII. évf. 40—50.
[10] Garami Károly: A pro gr am o z ot t ké m ia t a n í t á s s a l kapcsolat os vizsgálatok a gim- n á z i u m II. osztályában. (A progr. tanít ás . Er e d m é ny ek és feladatok.) 1969.
[11] Garami Károly—Gyaraki Frigyes: A m a t e m a t i k a i logika, a z al gori tm us szerepe a k ém i a t aní t ás ban . A kém ia t anítása. 1968. VII. évf. 6. sz. 171—176. 1969. VIII.
évf. 1. sz. 14—17.
[12] Gyaraki Frigyes: A progr. okt at áss al foglalkozó s z ak e m be re k IV. orsz. konfe- r e n c i á j á n a k előzményei, e r e dm é n ye i és gondjai. Audioviz. Közi. 1970. 3. sz.
359—366.
[13] Gyaraki Frigyes: Bes zámol ó a 8. p r o g r a m o z ot t Oktatással és okt at ógépekkel fog - lal kozó nemzetközi szi mpóziumról. Basel. 1970. m á j u s . 26—31. Audioviz. Közi.
1970. 4. sz. 524.
[14] Heiser: Salze ( P r o gr a m m i e r t e s L e hr m a t e r i a l ) Deuts ches Pädagogis ches Z e n tr a l - instiitut 1966.
[15] Heiser: Schul ver s u c h mit ei ne m p r og r a m m i e r t e n L e h r b u c h f ü r die 7. Klasse.
C h e m i e in der Sc hul e 1965. 105—-119.
ri6] Kelemen László: A 10—14 éves tanulóik t udás sz i nt j e és gondolkodása. Akad émi ai Ki ad ó, Budapest, 1963.
[17] Kelemen László: A pedagógiai pszidhológia alapkér dései. T ank ön yv kia dó, B u d a - pest, 1967.
[18] Kelemen László: A gondolkodás nevelése az általános iskolában. Tan köny vk i ad ó, Buda pe s t, 1970.
[19] Kelemen László: A pro g r am oz ot t Oktatás né h á n y pszichológiai p r o bl é m á j a . Pszi- chológiai t a nu l m á ny o k , X. 185—188.
[20] Kelemen László: Az oktatási m ó d s z e r e k f o g al m a és megválaszt ása. P ed. Szemle.
6. 523—534.
192
[21] Kelemen László: Gondolatok és kísérletezések az Oktatás pr ogr a mo z ás á va l k a p- cs olat ban. T a nu l m á n y o k a ne ve lé st udomá ny köriéből, 1964. Akad. Kiadó. Bu - dapest .
[22] Kelemen László: A t a n a n ya g és az okt. módszer kors zerűsít ésének nev. lélektani p ro b l ém ái az ált. i s kol ában és a ta nárk épzé sben. Pszichológiai Szemle. 1963. 1.
sz. 99—111.
[23] Kiss Árpád: A ta nu lá s fo g a l m a a pszichológiában és a pedagógiában. P s z i c h o!
T an ú im . V. Budapest, Akad é mi a i Kiadó, 1963. 221—240.
[24] Kiss Árpád: A pr ogr amo zot t ta ní t ás é s a tanítógép. M a gy a r Pedagógia, 1964/1.
5—22. 1965/1. 17—40.
[25] Kiss Árpád: A pr o gr a m oz o t t t a n ul á s 10 éve. Ma gy ar Pedagógia, 1966. 3—4.
[26] Kiss Árpád: A pro gr am oz ot t ok tat ás né há n y elméleti és gyakorl ati kérdése. Bev.
a protgr. tanításba. OPI. 1966. 13—33.
[27] L. Mesterházi—Nagy Márta: Pr ogr am ozá s i for má k. (Bev. a pr ogr amo zott t a ní - tásiba.) OPI. 83—106.
[28] Osterwald Rolf: A pr o g ra m ozo tt t a n í t á s első tapasztalat ai. Chemiie in de r Schule, 1964. No. 8—9. 392—398.
[29] Paulmann: H yd rox i de u n d S ä ur e n (Programmiertes Lehrm at eri al ) . Deutsches Päd. Zentral inst. 1966.
[30] Pirinó Ida—Sárik Tibor: A cserebomlás tanít ása a z á l t al áno s is koláb an (kézirat).
j.31] Prékopa András: Val ószínűség-el mélet (.Műszaki Könyvkiadó), B uda pes t. 1962.
[32] Sapovalenko Sz. G.: A k é mi a t a ní t á s programozása. Hi m i j a v. Skol e 1963. No. 5.
18—27.
[33] Six, Wolfgang: Megjegyzések egy ta ní t ás i programhoz. C h em i e in der Schule, 1964. No. 1. 521—530.
[34] Tokodi Klára: Dolgozzunk kor s ze r ű módszerekkel az á l t a l á n o s iskolai kém i a - órákon. A (kémia taní tása. 1968. VII. évi. 6. sz. 161—165.
[35] Tokodi Klára: A f el a d at l apo k m i n t a gondolkodtatási tev ékenys ég fejleszt ésének eszközei a ké m ia t an í t á s ba n . A k é m i a t anítás a. 1969. VIII. évf. 1. sz. 3—8.
[36] Tóth Géza: Savak bevezetése. P r o g ra m oz ot t a nyag VIII. o. t a n ul ó k sz á má r a.
Kézirat , 1969.
[37] Tóth Géza: P r o gr a m ok és a lg or i t mu so k a kémia tanításához. A progr. tanítás.
E r e d m é n ye k és fel adat lapok. OPI. 1969.
PROGRAMMIERUNGSVERSUCHE IM CHEMIEUNTERRICHT DER ALLGEMEINEN SCHULE
TIBOR SÁRIK
Der Art i kel ist F ortset zung einer Ar be i t m i t äh nli chem Titel, erschienen im -vo- rigen J a hr e . Ei- legt dar, dass i m S c h ul j a h r 1969/70 die W i rk s am k ei t de r traditi onellen, m i t Ai bei t sb lä t te rn d ur c h g e f üh r t e n u n d p r o g r a m m i e r t e n M e t hod e n i m C he m i e u n t e r - ri ch t d er 8. Klassen — i m R a h m e n eines psychologischen Vers uchs — z u s a m m e n- gestellt w ur de . Die durch A rbeit sb lä tt er d u r c h g e f ü h r t e M e t ho de en t hä l t einige Ele- m e n t e der P r o gr a m m i e r u n g, g r ü n d e t auf di e Akt ivi tät der Schüler, a b e r die Möglich- keit des i ndividuell en Te m po s un d die der u n mi t te l ba r e n R ü c ks c h a lt u n g b es teht hier nicht. Diese letzte wir d v o m Le hr e r e t a pp e n we i s e dur c hg e f üh r t.
Der Ve rs uch w u r d e in d e n 8. Klassen von 6 vers chiedenen allgemeinen Schul en, mit der T e i l n a h m e vo n 400 S c h ül e r n du r c hge f üh r t , die P erson der L e h r e r w a r i n drei paralell en Kl assen identlisch. So wa r n u r die Met hode als varianter Fakt or. Die qu alit ati ve u n d qu an ti ta t i ve A u s we r t u n g e n des Versuchs bewiese n wei t gehe nd die Üb erl e gen heit beider M e th od e n gegen d ie t raditionel le Met hode. Auf G r u n d der Schlussausweirtungen der Vor - und N a c he r m e s su n gen b r a c h t e
die t raditi onell e Me th od e 2,6% Besserung,
die Met hod e m i t Ar b ei ts bl ä t t er n 10,4%
die p r o g r a m m i e r t e M e t h od e 14,8%.
Auf G r u n d der Versu che w ä r e es dri ng e nd notwendig, einige L e hr s t o f f e i m Chem i e un te rri oht der a ll geme ine n Sc hule zentralis iert zu pro gr a m mi e r e n, bzw. die Ar bei t sbl ät t e r h äu f i ger a n z u we nd e n .
193
