• { " J - ^ v y
RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI ES IRODALMI FOLYÓIRAT.
MDCCCLXXXVIII.
E L S Ő , F - E L E V .
KIADÓ-TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ:
B R E Z N A Y B E L A ,
^ S Z T E R G O M - F Ő M E G Y E I Ä L D O Z O P A P , H I T T U D O R , K . M . T U D . E G Y E T E M I N Y . R , T A N Á R , P Á P A Ő S Z E N T S É G E T . K A M A R Á S A .
B U D A P E S T ,
R U D N Y Á N S Z K Y A. K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B Ó L . 1888.
/
T A R T A L O M - J E G Y Z É K
a „Religio" 1888. I. félévi folyamához.
I. Vezéreszmék és tanulmányok.
A pesti főtemplom lelkészei 1710—1752-ig, Némethy L.- __ tói. 1, 2.
Üdvözlő beszéd, melylyel főm. és ft. dr Haynald LajOS bibornok stb. a magyar kath. taaférfiak zarándoklatának hódolatát XIII. Leo pápa előtt 1887. decz. 30-án tol- mácsolta. 2.
A magyar kath. tanférfiak zarándoklata a Vatikánban.
Szerk. 3.
V Kritika a kath. irodalomban, Boromisza István-tói. 3
\ A magyar kath. tanférfiak zarándoklata a pápa arany- miséjén. Szerk. 4.
A schismatikusok s a szentya jubileuma, P. A. 4.
A magyar kath. tanférfiak zarándoklata az „Accademia di Religione Cattolica" nagytermében tartott díszülésen.
Szerk. 5.
Adalberti Breznay, De philosophicis, historicis atque lite- rarum studiis per Leonem XIII. P. M. in Hungaria provectis oratio. 5, 6, 7.
A pápaságról. XIII. Leo papi jubileuma alkalmából Ma- gyarország királyainak hajdani székhelyén mondott monumentális szónoklat Károly János-tói. 6, 8, 9.
Danielik János j . 7.
A magyar kath. tanférfiak zarándoklata az ó-év utolsó estéjén magyar istenitiszteleten az all'Anima hospicium templomában. 8.
Ugyanott sylvester-esti magyar szentbeszéd Firczák Gyulá- tól. 8, 9.
Em. ac Rssmi D. Joanni Card. Simor Vota et exhortatio ad clerum in capite anni. 10.
A magyar kath. tanférfiak zarándoklatának^ tiszteletére Rómában rendezett congressuson Lubricli Ágost egye- temi tanár s világi elnök fellépése. 11.
A kath. alapok és alapitványok ellenőrzése. 11.
A Religio és Danielik János. Szerk. 12.
Danielik egy levele.
Főm. és ft. Simor János bibornok nagyböjti főp. kör- levele 13, 14, 15. 16. 17.
V Előadmány a congrua-ügyben, BonczF.-től. 12,13, 14,15,16.
SSmi D. N. Leonis d. p. P. XIII. Breve de usu bírreti viol.
coloris omnibus cath. relig. Antistibus concesso. 16.
Nui. és ft. dr Schlauch Lőrincz püspök beszéde a for.
ház febr. 17-iki ülésében. 17.
Emlékek a magyar határról, Winter .4-tól. 17, 18, 19.
XIII. Leo megkoronázásának évfordulóján főm. és ft. dr V Haynald Lajos bibornok beszéde a főr. ház febr. 28-ki ülésében a tud. egyetem kath. alapítványi jellegének védelmére. 18.
Aquinói sz. Tamás napján, dr Fass Albert-tői. 19.
^ Néhány szó seminariumainkról, dr Ivanóczy P.-től. 20.
Egyházi épitkezés Pesten 1710—1752-ig, Némethy L.-tól.
21, 22, 23.
A művészet és az erkölcsiség, dr Piszter Imrétől. 22.
Pálma Pál J. bukaresti lat. szert, érsek magyar főp.
levele papságához és hiveihez. 23, 28, 29, 30.
Somogyi Károly f . 24.
Főm. és ft. Simor János bibornok, Magyarország hgpri- másának beszéde, melylyel a Szent-István-Társ. XXXV, nagygyűlését márcz. 22 én megnyitotta, 24.
Nm. és ft. dr Schlauch L. püspök ur beszéde a bpesti általános polyklinikai egyesület ezévi rendes közgyű- lésén. 24.
A római sz. Officium irata és Decretuma az összes püs- pökökhöz Rosmini Serbati Antal téves tételeinek elité- lése ügyében. 25.
Dr Sfeiner Fülöp praelatus alelnöki előadása a Sz.-I.-T.
XXXV. nagygyűlésében. 25.
Hosanna ! . . . Crucifige ! . . . Alleluja! Szerk. 26.
Rosmini elitélt tételei. 26, 27.
Giordano Bruno apotheosisa Rómában mit jelent ? Szerk. 27.
Ki volt Giordano Bruno ? Szerk. 28.
SSmi D. N. Leonis d. p. P. XIII. Epistola ad sacrorum Antistites catholici orbis de ultima Dominica mensis Sept. a. CUIT, ceu expiationis die pro animabus in Purgatorio detentis Missae sacrificio consecranda. 29.
XIII. Leo a budapesti kir. magyar tud. egyetem hittudo- mányi karához Rampolla biboros által köszönő levelet intéztet. 29.
Giordano Bruno szelleme irataiban. Szerk. 29.
pápaság epifaniája a XIX. században. Gyurikovits Mátyástól. 30.
Adatok a papnevelés elméletéhez, dr Mihályfi Ákostól.
31, 32, 33, 34, 35, 36, 41, 45.
De societatibus S. Yincentii erigendis lit. quadrag. Em.
ac Rssmi D. Joannis Card. Simor. 31, 33, 34, 35, 36, 37.
A m a g y a r tud. A k a d é m i á b a n Ipolyi Arnold e m l é k e z e t e
Fraknói Vilmos r. tagtól. 37, 38, 39. 40.
Immaculata. (Költ.) Rudnyánszky Gy.-tól. 38.
Cselka Nándor élete és működése, dr Purt Ivántól. 38, 39, 40.
Patrona Hungáriáé. (Költ.) Rudnyánszky Gy.-tó\. 39.
SSmi D. N. Leonis D. P. Papae XIII. epistola ad Epis- copos Brasiliae miserorum servorum caussa. 42, 43, 44.
A papi kongrua-ügyben nm. és ft. Lönhart Ferencz erdélyi püspök ur levele és nagylelkű intézkedése. 42.
Báró Hornig Károly veszprémi püspök. 44.
Naplómból, (Cselka N. jubileumához.) Rusticustól. 44.
Don Giovanni Bosco. 46.
Nagypénteken, (költ.) Rudnyánszky Gy.-tól. 46.
A vallás és a történelem, Gyurikovits M.-tói. 47.
Néhány szó seminariumainkról, dr Ivanóczy F.-től. 48.
Falusi levél, Kozári Gy.-tól. 49.
XIII. Leo pápa gondoskodása a kath. nevelésről és okta- tásról. 50.
Dr Haynald L. bibornok, kalocsai érsek főpásztori rende- lete a kongrua ügyében. 50, 51.
Három jubileum. A szerk. 51.
Ssmi D. N. Leonis d. p. P. XIII. litterae encyclicae ad patriarchas, primates, archiepiscopos et episcopos univer- sos catholici orbis de libertate huniana. 52.
Necrologok.
B. Sennyey Pál. 3. — Danielik János. 7. — Gróf Zichy Hippolyt. 18. — Stanczel Károly. 15. — Kaczvinszky Ede apát. 16. — Somssich Pál. 19. — Dr Májer Jó- zsef. 20. — Dr Kovách Pál. 21. — Somogyi Károly.
24. — Dr Laubhaimer Ferencz. 25. — Juriga János.
30. — Matuska János. 30. — Gr. Forgách Ágost. 34.
Egyházi Tudósítások.
a) Belföld.
Aradmegye. Három gör. kath. esperesi kerület első ta- vaszi gyűlése. 43.
Borsodmegye. Bérmálási körút a várkonyi esp. kerü- letben. 50.
Budapest, (-f- és Laicus-tói.) A püspöki javak kérdése.
3. — A képviselőház budget-vitája. 10. — A római kérdés a magyar képviselőházban. 20. — A katholikus egyetemi alap. 23 — A biboros hgprimásnak a Sz.-I.-T.
ezidei nagygyűlésén mondott beszéde és a sajtó. 26. 27.
— Magyarország közjogi állása és az apostoli szent- szék valamint a magyar kath. egyház. 36. — A leány- oktatás ügyében. 48.
Budapest, (f-fől.) Helfy Ignácz siralmai a „szabadéi vüség" felett. 5. — Egyház és nemzetiség. 6. — Tiz esztendő öngyilkosai. 7. — ,Mária-országáról " 8, 9. — Kétféle mérték. 10. — Válaszunk a „szépitgetés"-re.
11. — A vallás és közoktatásügyi ministerium költség- vetése feletti vita. 12, 13, 14, 15, 17. — A költség- vetési vita a főrendiházban. 18, 19. — A Nemzet
„historicnsa" és „protestansa." 20, 22, 23.
Budapest. ( - t.-töl) Hitoktatói értekezletek. 19.
Budapest. (*** vagy n-iől.) A lefolyt hét nagy ese- ménye. 24. — Katholikus hitrokonaink Ausztriában és Németalföldön. 25. — Az olasz királyság külügyi és belügyi politikája a római kérdéssel szemben. 28, 31, 33, 34, 35. — A „kongnia" a ? . Napló-ban. 37. —
„Emlékezzünk régiekről" — és ujakról. 38. — A Magyar Tudományos Akadémia XLVIII. nagygyűlé- séről. 39, 40, 41. — Fővarosunk katholikus hitélete történetében Cselka Nándor. 42. — „Katholikus kör"
alakulása a fővárosban. 43. — Néhány hiteles pont dr báró Hornig Károly veszprémi püspök életrajzához.
44. — A vatikáni kiállítás. 45. — A pápa és Olasz- ország. 46. — Az uj olasz büntető-kódex. 47. — Az olasz kulturharcz. 49.
Eger. Zsasskovszky Ferencz f (1819 — 1887.) 1, 2. — Az érsek körlevele papságához az év zártával. 5. — Archi-Episcopus responsum Summi Pontificis publicat.
6. — Érsek urunk ő excjának lefele Trefort minis- terhez, 29. — A székesegyház díszruháinak kiállítása, 45.
Eperjesi egyházmegye. Gör. kath. tanítóképezde Eper- jesen. 25.
Esztergomi főmegye. Meghívó egy nemzeti ünnepélyre Jeruzsálembe. 40.
Felvidék. Görög kath. patriarkátus felállítása, 16.
Kassa. Derűre boru. 17.
MiskolCZ. Eger főpásztora és a nevelésügy. 26.
Nagyszombat. Simor János bibornok bérma-utja. 42.
Nagyvárad. Jubileumi ünnepély a nagyváradi 1. sz. pap- neveldében. 4.
Onnan a honnan. Protestáns türelem. 47.
Rózsahegy. A szepesi püspök által létesített kath. leány- iskola üdvös működése. 4.
Sátoralja-Ujhely. Egyházi krónika. 35. — A Kazinczy- ünnepély Széphalmon — és egy kis elmélkedés itthon. 49.
Sopron. XIII. Leo pápa aranymiséjének megünnepelése. 3.
Szatmár. Az uj püspök. 32. — Pásztorlevél. 41, 42, 43.
Szepes-Csütörtökhely. A római zarándoklatokról. 44.
Szombathelyi egyházmegye. Néhány sor naplómból Zs.
(,Zsemlicf>)-t<S\. 32.
VáCZ. A pápai jubileum megünneplése és megyés püs- pökünk jótékonyságai. 1. — A sz. Vincze-egylet meg- alakulása és böjti sz. beszédek. 17. — Nagyböjti főpász- tori körlevél. 21.
b) Külföld.
BéCS. Szabad erkölcs. 14. — A hitvallásos iskola vissza- állítása. 51.
Berlin. Protestáns hittudomány. 7. — Az egyházpolitikai ügyek a porosz parlamentben. 23, 24. — III. Frigyes császár programmja. 30.
Christiania. A katholiczizmus Norvégiában. 25.
Dél-Amerika. Egy katholikus köztársaság (Columbia) elnöke. 50.
Egyesült-Államok. XIII. Leo pápa gondviseléses külde- tése. 28. ,— Gibbons bibornok-érsek és az egyház az Egyesült Államokban. 34. — XIII. Leo pápa köszö- nete Gibbons bibornok által Cleveland elnökhöz. 37.
i Eszak-Ameríka. Katholikus tudomány-egyetem W a - shingtonban. 51.
Hága. A pápa jubileuma Hollandiában. 12. — A katho- likusok és konservativek választási győzelme Hollan- diában. 26.
London. A pápa jubileuma és Anglia protestáns sajtója.
13. — Az angol püspöki kar tiltakozása a parlamenti eskü eltörlése ellen. 37. — A megtérések. 51.
Madrid. Egy uj templom. 1.
München. A pápának a bajor püspöki karhoz intézett encyclikája 11. — Az egyházpolitikai kérdéshez Bajor- országban. 47.
Olaszország. A nápolyi egyházi tartomány püspöki ka- rának tiltakozása a „papság visszaéléseiről" szóló tvja- vaslat ellen. 46.
Páris. Az alkotmány-revisio kath. szempontból. 48.
Róma. A vatikáni kiállítás megnyitása. 6. — Az ir za- rándoklatról. 11. — Skóczia a pápai trón előtt. 15. — Római ünnepségek As a vatikáni kiállítás. 18. — A német katholikusok ^ándoklatának fogadtatása a Va- tikánban. 19. — A bibornokok Collegiumának tisztel- gése. 20. — A pápai jubileumról és a vatikáni kiállí- tásról. 22 — A nagyhét és húsvét Rómában. 30. — A francziák nemzeti zarándoklatának fogadtatása a Vatikánban. 31. — Az osztrákok zarándoklata. 32. — A belga és a galicziai lengyel, ruthén és örmény katho- likus zarándokok fogadtatása a Vatikánban. 33. — A portugáli nemzeti zarándoklat fogadtatása a Vatikán- ban. 35, 36. — A németalföldi zarándoklat fogadtatása a Vatikánban. 38. — A kataloniai zarándokok fogad- tatása a Vatikánban. 39. — Az afrikai és lyoni zarán- doklatok fogadtatása a Vatikánban. 44. — Allocutio az uj olasz büntető tvkönyv ügyében. 45. — Ásatások és eredményök. 47.
Varsó. A kath. egyház helyzete Lengyelországban. 18. — Tárgyalások a szentszék és Oroszország között. 51.
Katholikus Egyleti Élet.
Az országos közp. kath. legény-egylet díszelőadása és alkalmi ünnepélyei. 2, 36.
A budapesti paulai sz. Vincze-egyesület közgyűlése. 2.
A Szent-István-Társulat választm. ülése. 8, 16, 22, 30, 32.
Titkári jelentés a bpesti paul. sz. Vincze-egyesület köz gyűlésén Gabler Lajos-tói. 10, 11.
A Szent-László-Társulat vál. ülése. 18, 1^.
Az országos közp. kath. legény-egylet közgyűlése. 19, 21:
A Szent-István-Társulat XXXV. közgyűlése. 22, 24.
Az országos közp. kath. legénv-egylet védszentjének ün- nepe. 22.
Az egri egyházmegyei irodalmi egylet választm. ülése. 25.
A Szent-István-Társulat tud. és irod. osztályának ülése.
31, 34.
Felhívás a győri kath. legény-egyleti ház érdekében. 33.
A szathmári kath. legény-egylet díszelőadása az uj püs- pök tiszteletére. 36.
Uj kath. legény-egylet N.-Bolyon. 36.
A budapesti „Katholikus Kör" alakuló gyűlése. 40.
A budapesti növendékpapság magyar egyházirod. isko- lájának alapítási ünnepe. 42.
Az erdélyi róm. kath. irodalmi egylet közgyűlése. 47.
Katholikus Actio.
Ünnepély a bpesti közp. papnevelő intézetben XIII. Leo pápa jubileuma alkalmából. 8.
Jelentések az ő szentsége XIII. Leo pápának átnyúj- tandó alapítványok ügyében, P. Angelicus-tó\. 17.
Felhívás adakozásra a győri kath. legény-egyleti ház érdekében. 33.
A congrua-ügyben püspöki tanácskozmány és actio. 34.
A Zápolya-kápolna ügyében felhívás, Gmitter Alfonz- tól 43.
A győri kath. legény-egylet házára adakoztak. 48.
KATH. TANÜGY.
A főváros hitoktatásához, irta vtöbb figyelő." 4.
A fővárosi hitoktatáshoz, Némethy L.-tól. 5.
Irodalom.
Schiller történeti drámáinak magyar kiadására nézve Tomor F. jelentése. 2.
Vercruysse-'Ióth M. s. J. Uj és gvakorlati elmélkedések.
1, 32.
Szigethy László, A szabadkőművesség tana a vallás, er- kölcsiség és társadalomról. 2, 21.
Kudora J., Arany mise-emlék. 4.
Zettiger Al., Esztergom megyében született vagy műkö- dött írók gyűjteménye. 5. 37.
Kérelem hazánk íróihoz (az 1860 — 1875-ikig terjedő Könyvészet ügyében.) 6.
Radányi J., Jézus születésének és halálának éve. 6.
Dr Böhm J., A kath. egyház és feje XIII. Leo pápa. 9.
KárolyJános, Egyházi beszéd. 9.
Pellet Ödön, Egyházi beszéd. 10 Mohi Adolf, Betegek könyve. 10.
Dr Stanczel F., Ultramontán levelek. 11.
Lepsényi M., A protestantismus vádja ellen, válasz Masz- nyik Endre urnák Luther élete czimü munkájára. 13, 21.
A „Szent-István" nevű katholikus müintézetről Budapes- ten. 15.
Doss-Vass, Erények gyöngye. 18.
Fischer L., Lelkigyakorlatok kézikönyve. 20.
Szalay Pál, Gyakorlati ethnologia. 20.
Ferenczy Gry., Lelki hangzatok. 20.
Dr Lauran A., Az egyház és az állam. 21.
Boromisza I., A földrajztanitás módszereinek kritikája. 21.
Munkay J., Igaz-e, hogy mi katholikusok mindenben hátra vagyunk? 21.
Károly J., Az ős keresztény irodalom monographiája. 23.
Thewrewk Árpád, A dohányzás veszélyei, tekintettel a tanulóifjúságra. 23.
Az egri egyházmegyei irodalmi egylet pályatételei. 23.
Batizfalvy I., A magyar prot. egyház története, birálta Valaki. 25.
Dr Ste iner F., Szentbeszéd XIII. Leo pápa 50 éves áldo- zárságának emléknapján, 25.
Costa-Rosetli J . s. J., De Spiritu Societatis Jesu. 28.
A plébániák történetének megírásáról néhány szó és reá egy példa Pádef Rezsőtől. Ismerteti Farkas S., Csepreg mezőváros története cz. müvét. 29.
Simor János bib. és hgprimás Elnöki megnyitó beszéde a Sz.-I.-T. XXXY. nagygyűlésén. 29.
Dr Balics L., A róm. kath. egyház története Magyar- országban, II. köt 29.
Szemenyey-Kapossy, Római kath. énekek. 33.
Simor János bib., hgprimás, A pogány humanizmus és a keresztény szeretet, tekintettel a páli sz. Vincze- egyesületekre. (Két főp. körlevél.) 34.
A Horváth-féle alap-ra vonatkozólag pályázati jelen- tés. 35.
Giesswein S., Mizraim és Assur tanúsága stb. II. köt. 35.
Lepsényi N., Eine Replik auf das Werk „Das Leben Luthers" von Andreas Masznik. 35.
Meszlényi Gy., Sermo Pastoralis. Pásztorlevél. 36.
Ad. Breznoy, De philosophicis, historicis atque litterarum studiis per Leonem XIII. P. M. in Hungaria provectis oratio. 36.
Hérics-Rütter^ A növényvilág az istenitisztelet szolgála- tában. 36.
Deák Farkas, Ipolyi Arnold emlékezete. 37, Fraknói V., Bakocs Tamás birtokszerzeményei. 37.
Fraknói V., Egv magyar jezsuita a XYI. században. 37.
Holzwarth-Özabó, Világtörténet I. JI. köt., 37.
Fraknói G., Innocentii XI. P. M. in Hungaria de Tur- carum jugo liberanda studia et opera. 38.
Uhrl Józsa, Emlékek római utamból. 38 Fehér Gy., Szertartástan. 38.
Tomor F.. Schiller Fr. színmüvei. II. Wallenstein. 88.
Zimándy I , iübresztő hangok. 39.
Die vatikanische Ausstellung in Wort und Bild. 39.
Figyelmeztess Irsik F. kanonok „A tanuló" cz. müvére. 40.
Kisfaludy A. B., Levelek húgomhoz az olvasásról. 42.
Bab >k J., Százszorszépek az egyházi költészet meze- jéről. 42.
Rudnyánszky Gy. Mária-dalok és legendák. 42.
j Dr Furt I. Cselka Nándor élete és működése. 42.
; Németh .J., A kath. egyház kultusza. 42.
Dr Walter Gy., Dr Zádori János élete. 42.
Interessante Enthüllungen aus der geheimen Werkstätte der Freimaurerei mit besond. Berücksichtigung auf
; Österreich-Ungarn. 42.
I Knecht-8z.-Agoht.-egylet, A bibb'ai történetek magyará- zata- 43.
A Lackenbacher-féle pályázat. 43.
I Jozgits J., Költemények. 44.
Az öt boldog angol vértanú Jézus-társaságából. 44.
Csicsáky I., Költeményei és kisebb műfordításai. 45.
Bobula J., Magyarország iparügye. 47.
i Két sensatiós könyv a*muszka schismára vonatkozólag. 48.
Longhaye, La prédication, grands maîtres et grands lois. 48.
j Monniot, Question du jour sur la Franc-Maçonnerie, 48.
j Babik J., Vallás és színpad. 48.
Dr Steinberger F., Jézus Krisztus a nevelő tanítók esz- ményképe, 2. kiad. 48.
Î Horváth K., Tollrajzok. 48.
j Dr Kazaly I., Gyakorlati utmutató a házassági ügyekben. 49.
Kuthen hátrahagyott költeményei, kiad. Gyurinka. 49.
Wosinszky M , Keleti utam emlékei. 49.
Bányik lg., Jézus édes szive. 49.
Páskuj Lajos költeményei, kiad. Jandrisics. 50.
Bogisich M., Őseink buzgósága imákban és énekekben. 51.
Hivatalosak, Vegyesek stb.
: M e g j e l e n i k e l a p h e t e n - § ï k é n t k é t s z e r : =
\ szerdán és szombaton, §
{ Előfizetési dij : \
: f é l é v r e h e l y b e n s p o s t a - : Ê k ü l d é s s e l 5 í r t . : Szerkesztő lakása ;Buda- §
\ p e s t , V I I I . , P á l - u t c z a i E 2 . , h o v a a l a p s z e l l e m i \
\ r é s z é t i l l e t ő m i n d e n k ü l - \
\ d e m é n y c z i m z e n d ő . E
RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT.
NEGYVENHETEDIK ÉYFOLYAM.
E l ő f i z e t h e t n i m i n d e n kir. p o s t a h i v a t a l n á l ; B u d a p e s t e n a s z e r k e s z - tőnél, és R u d n y á n s z k y A. k ö n y v n y o m d á j á b a n , I V . , P a p n ö v e l d e - u t c z a 8. sz. alatt, h o v a a ne- taláni r e c l a m a t i ó k is, b é r m e n t e s n y i t o t t l e v é l -
b e n , i n t é z e n d ő k .
Budapesten, január 4,
1.I. Félév. 1888,
T A R T A L O M : Vezéreszmék és Tanulmányok : A pesti f ő t e m p l o m lelkészei 1710—1752-ig. — Egyházi Tudósítások: E g e r : Zsasskovszky Ferencz. — V á c z : A p á p a i j u b i l e u m megünneplése és megyés p ü s p ö k ü n k jótékonyságai. — M a d r i d : E g y u j templom. — Irodalom:
Irodalmi jelentés. — Uj és g y a k o r l a t i elmélkedések. — Vegyesek.
A pesti főtemplom lelkészei 1710—1752-ig.
1710. évi november 17-ke volt, midőn a Jézus-társaságiak a plébániáról visszaléptek és ugyanaz nap installáltatott az egykor a prae- montrei kanonok rendhez tartozott, legutóbb pedig óbudai plébános Cini Jánvs Pál. Öt a város mindjárt akkor választotta meg
?mikor Keresz- tély bibornok és szász herczegnek aug. 29-én kelt levele által szabad választási jogának gya- korlására felszólittatott. Már szept. 10-én jelen-
t e t t e a város a bibornok-primásnak, miszerint Cinit, élvén patronatusi jogával, a pesti plébá- niára praesentálja. Október 2-án felelt a szász herczeg e levélre és Cini praesentatióját elfo- gadta, egyszersmind Cinit is tudósitotta ugyanaz nap kelt levelével, hogy t ö r t é n t praesentatiója következtében pesti plébánossá kinevezte. Azon- ban Cini plébániáját nem fogadhatta el, nem mintha a Jézus-társaságiak abból távozni vona- kodtak volna, hanem — a mint Cini okt. 25-én kelt levelében a bibornoknak jelenti, — mivel nem találkozik senki, a ki őt plébániájába be- vezetné. Mert Budán és Pesten más esperes nincs, mint a budavári Jézus-társaságiak colle- giumának rectora, ez pedig, ha m i n d j á r t a vá- rosnál nehézségeket megválasztása ellen nem is tett, de nem kivánható tőle, hogy közreműköd- jék. Más pap pedig nem találkozik, a ki e tisztet magáénak ismerné.
Mire a herczeg nov. 2-án kelt levelében meghagyja Cininek, miszerint lásson hozzá, hogy installáltassék és kérjen fel erre bárkit, legyen az akár világi pap akár szerzetes, ő a felkértnek ezennel megadja a felhatalmazást, de egyszers-
1mind tudatja Cinivei, hogy az installátiónak zavartalan végrehajtása czéljából ugyanazon da- tum alatt fel lett szólitva Pfeffershoven báró, Budavár parancsnoka. Az installátió zavartala- nul folyt le. Azonban a plébánia Cinire nem hozott áldást, Cini egyre betegeskedett és kény- telen volt coadjutort maga mellé kérni. Ez megadatott neki Kiss Ferencz személyében, ki 1711. év augusztus hava óta káplánoskodott mellette. A bibornok, hogy iránta való hajla- mait kifejezze, felterjesztése által kineveztette albeji préposttá.
1) Egy év s néhány holnapig tartó működése után 1712. márczius 31-én befe- jezte életét.
2)
Cini intézkedései közül csak egyet birok
*) Praepositura B. M. V. de Albei.
Cini vendégszerető volt. A szerviták naplója gya- korta tesz arról említést, hogy őket szívesen látta, (1711.
szept. 4., decz. 27. 1712. jan. 20., 27.) a mit megérdemel- tek, hisz távollétében (1711. junius havában) ők helyet- tesitették, közülök káplánkodtak nála : Troyer Sylverius és utóbb Wellenzon Chrysostom. Midőn az áradás 1712.
febr. 14-étől egész 20 áig a plébániát lakhatatlanná tette, a szerviták zárdájába menekült. Febr. 25-én ép nagy pénteken oly roszul érezte magát, hogy P. Chrysostom meggyóntatta és egész éjjel nála virrasztott. Másnap a város birájával, a domonkosiak vicariusával együtt Syl- verius felkereste őt, hogy reábirják a végrendelet készí- tésére, de gyöngesége ezt tenni nem engedte. Húsvéthét- főn elkészítette azt. Chrysostom éjjel-nappal körülötte volt. 30-án délután, midőn Sylverius őt meglátogatta, már agonizált, sőt másnap reggelig meg is halt, a mit Chrysostom reggelf 6 órakor jelentett. A tanács Sylvert kérte fel a temetési szertartás végzésére, a mi ápril 1-én, reggeli 9 óra körül gyászmisével történt. A halottak anyakönyvében igy van bevezetve: „1712. 1-ma Április sepultus Rsms Dnus Dnus JoannesPaulus Cini Parochus Lib. Civitatis Pest. et Praepositus de Albaj, Annorum' 26. Obiit heri (Mart. 31.) in Hectica tabe. Ante magnum Altare in Parochia Ecclesiae. Sepeliens. R. P. Silverius Mra Troyer ord. B. M. V. Superior."
1
felemlíteni, de ez igen lényeges a plébánia tör- ténetében, mert a patronátusi viszonylagos jo- gok érvényre hozásában áll. A város 1703-ban kapott szabadalmaival nyert kegyúri jogok egyi- két már gyakorolta, akkor midőn Cinit megvá- lasztotta plébánossá, de a kegyurasággal járó terheket még eddig nem viselte, holott ekkor a regaliáknak már hatodik éve, hogy élvezetében volt. Ezért Cini felkérte a várost, hogy az őt megillető jövedelmekkel lássa el, mire a tanács az 1710. nov. 9. ülésében határozta, hogy az ed- digi stólán kivül a sirhely, harangozás és birság- pénz fele a templomot, fele pedig a plébánost illesse. Továbbá kérte a tanácsot, hogy telkek- kel, kert, szántóföld és réttel a plébániát ellátná.
Mire a város 1711. ápril 10-ikén t a r t o t t ülésé- ben a kérelemnek készséggel igért eleget tenni, s telekhivatalát megbizta, miszerint azokat utal- ványozza.
Cini halála után Kiss a plébániát tovább administrálta ; a város tanácsa ama téves véle- ményben, hogy mint patrónust „sede vacante"
a stolaris jövedelem őt illeti, azt nagy szorga- lommal beszedette. A mi ellen Kiss Ferencz,
mint administrator ápril 11 -én kelt levelével az érsek előtt panaszt emelt, melynek következté- ben Keresztély szász herczeg és érsek tudtára adta a városnak, miszerint a stoláris jövedel- mek nem függnek a patronustól, hanem azok ez esetben az administráló káplánt illetik.
Cini elhalálozásával kánonjogilag megüre- sedvén az egyházi javadalom, a város, mint kegyúr, másod izben gyakorolhatta választási jogát és praesentálta Wellenzon her. Jánost, kit az esztergomi érsek, mint ordinárius hivatalában megerősitett. Wellenzon János testvére vala Kri- sostom Mária nevü servitának, erről pedig fel- jegyezve találtam, miszerint Tirolban, *) Schlu-
Cini kezdettől fogva tartott káplánt. Ilyenek vol- tak Peichich Kristóf, Orca Jeromos, Werner Nándor és utóbbiakkal egyidőben Kiss Ferencz ; további kisegítésre leginkább a domonkosiakat használta. Nála működtek:Göschl György. Kamann Ferencz és Kienzl Albert do- monkosiak, továbbá Troyer Sylver és Wellenzon Chry- sostom serviták.
*) „Tyrolensis, Schluderensis, ex valle venusta." — 1736 nyarán a két testvér Wellenzont meglátogatták tyroli atyafiak Goldrainerék, s körülbelül jul. 27-étől aug. 5-éig itt tartózkodtak majd a plébánosnál, majd a szervitáknál ebédezve. Lakásról a plébános gondosko- dott. E látogatást 1740-ben a plébános rokonainak visz- szaadta és aug. 23-ikán elindult hozzájok Tirolba. (A pesti szerviták napló feljegyzéseiből).
Wellenzon plébános igen jó indulatu volt rokonai iránt,
dernben született. János iskoláit külföldön vé- gezte s csupán a német nyelvet birta. 1732-ik évi kánoni vizsgálat okmányában azt jegyzé fel magáról, hogy huszonkét éves pap és huszon- egy éve van a pesti plébánián E szerint 1711- ben ordináltatott. A piarista-rendnek egyik fel- jegyzése szerint mielőtt Pestre jött, már Dévény- Ujfalunak plébánosa lett volna.
1) Midőn plébá- niáját elfoglalta, ép a pestis ragály pusztitott.
Érkezése
J) után azonnal mellette működött fivére, Chrysostom s z e r v i t a , k i mint „Capellanus paro- chiae" van az anyakönyvekben bejegyezve.
Wellenzon mindjárt elejével elhibázta a kellő tapintatosságot, s ez által sok bajt szer- zett magának. 1712. október 16-án elhalálozott Willson Ede tábornok, a kit övéi a szerviták templomában kivántak temettetni, Wellenzon ennek daczára keresztülvitte, hogy a plébánia
amit a következő ,f etek bizonyítanak: 1718-ban magához vette egyik nőrok át, mivel a cselédekkel sok baja volt, s ehhez engedelme ért a tanácstól, mely jan. 31-i ülésé- ből ügyével a cor jtoriumhoz utasította. 1736-ban az arany angyalhoz c nzett házat Praunschreitertől meg- vette, a miről az ápril 6-án történik emlités a ta- nácsülésben. Unok_ >cscse Marsaller József tiroli születésű, annak következtében, hogy nagybátyjától a Billard-féle házat kapta, melyet számára vett volt, a városi tanács által 1739. febr. 27-én polgárrá felvétetett és engedélyt kapott a fehér bárány czimeres tábla kitételére. (Einliti eme házat Rómer is „Régi Pest, 125. 139.) Egyik roko- nával, kit testvérnek nevez, pórul járt ; ez a plébános ökreit, mezeit, présházi készleteit eladta, eme kárvallás ellen a tanácsnál keresett orvoslást, a hol ez ügy 1741.jun. 26-án tárgyaltatott. Házát, melyet Marsaller birt, kénytelen volt eladni, ezt Zettel Dénes vette meg, de nem fizetett, a mi szintén a tanács előtt tárgyaltatott.
1742. aug. 25. decz. 12. és 1743. febr. 4-én végeztetett, hogy a ház hivatalból eladassék.
*) Dr Vajda. A kegyes tanitórend megtelepülése Pesten. Főgymnásiumi tudósitvány. 1882. 65. 1.
2) Érkezett julius 28-án és a szervitákhoz megszál- lott aug. l-ig, mig a plébánia ház tisztogatása tartott.
Chrysostom okt. 21-én ment át a plébániára.
3) Chrysostom született 1673-ban, aug. 14-én. A világi pályára készült és megnősült. Azonban hivatást érezvén magában az egyházi életre, 16^8-ban pappá szenteltetett és decz. 31-én lelkészi állomást kapott. Szi- gorúbb élet után vágyva 1700. aug 15-én a servita rendbe öltözött és egy évre reá fogadalmait letette. O korábban jött Pestre, mint fivére, mert a napló tanúsága szerint már 1711 ben okt. 20-ikán érkezett a Dunán sajkával. Az anyakönyvek emiitik, hogy a plébánia- beli lelkipásztorkodásban kapott alkalmazást. Chrysostom 1735—1739-ig a pesti rendház superiora volt és pedig az utolsó, mert utóda Krauscher már a prior czimet vi- selte. Chrysostom a pesti rendház tulajdonának nevezhető, mert itt töltötte szerzetes életét. Érdekes tudnunk róla, miszerint ő valamely nagy gyógy erejű és igen keresett szernek birtokában volt, melynek elárusitása nem csekély hasznot hozott neki. 1748. ápril 21-én itt mondotta arany miséjét, és 1755-ben decz. 1-én itt halt meg ép a rorate mise alatt áldás adásakor 83 éves korában.
RELIGIO. 3
templomban temettessék, a mi nagy neheztelést
vont maga ntán. Annál nagyobb b a j t csinált magának, midőn az összes szerzeteseket zúdí- t o t t a maga ellen. Mivel csak németül tudott, a többi nyelvű hi vekről nem gondoskodhatott, ezek lelki ügyeinek gondozását a szerzetesekre kivánta bizni s ez ügybeu megnyerte Keresztély Ágost herczeg és bibornok érsek részéről a támogatást.
1713. jan. 13-án magához hivta a szerzetes há- zak képviselőit és felolvasta az érseknek Bécs- ben ugyanazon év jan. 4-én kelt rendeletét, melynek értelmében kötelesek a magyar és tót prédikácziókat saját templomaikban megtartani, a mi ellen azonnal tiltakoztak. 14-én, midőn testvéri szeretetben megünnepelték a szerviták superiora Würtenberger Felix neve napját, ha- tározatba ment, hogy közösen felelnek a pri- másnak, melyet 17-én elmenesztettek. Ebben a következő pontok nyomatékosan vannak kiemelve : A plébánia templomnak helyreállítása majdnem egészen a magyarok jótékonyságából történt s ezért igen zokon vennék, ha saját templomukból kiszorittatnának, mert minden időben t a r t a t t a k abban magyar szónoklatok. Azonban a szerzetes- rendek fájlalják az ellenök már több izben emelt sértő vádakat, m i n t h a vonakodnának a lelki- pásztorkodásban fáradozni, de azt kivánni tőlük, hogy ők fáradjanak, mig a plébános a jövedel- meket élvezi, igen terhes volna számukra, azért azt tanácsolják, hogy német káplán helyett ma- gyart tartson a plébános és németül maga szó- nokoljon. Erre febr. 1-én felelt a herczeg és érsek: Nem volt szándoka a prédikálási kötel- met maradandólag reájuk róni, mert tudja, hogy az a plébános kötelme, de mindamellett helyes- nek találja, hogy ugy, mint más helyen is szo- kásban van, hogy a plébánostól felszólítva őt segélyezzék mindaddig, mig magyar hitszónokot kaphat, névleg a magyar szónoklatokat valamely tiszteletdíj fejében elvállalják. Végre adja áldá- sát. E levél vétele után ideiglenes szolgálataikat a plébánosnak felajánlották, azonban akkor sem fogadtattak általa szivélyesen, a mi okot adott, hogy egy uj levél menesztetett a herczeg ő emi- nentiájához. Ez febr. 7-én kelt. Ebben kijelentik, miszerint hódolatteljesen fogadták ő emja leve- lét és szolgálataikat felajánlják. Kifejtvén, hogy mily nagy áldozattal j á r az részükről, mert a négy rendházban a superiorokon kivül összesen csak 9 áldozár van, ezek között csak egyetlen- egy van, a ki képes volna magyarul szónokolni,
de az is már elaggott; a többiek közül, ha tud- nak is néhányan valamit magyarul, annyit még- sem birnak, hogy szónokolni képesek volnának, legfeljebb a néppel beszélhetnek, ha gyűjtésre a falvakra mennek, pedig a pesti zárdák erre utalva vannak, mert másként fenn nem t a r t h a t - ják magukat. A pestiektől pedig vajmi keveset kapnak. Mégis készek a herczeg ebbeli óhaját teljesiteni. Záradékul felemiitik a békés együtt- létet, melynek fentartására óhajtanák, hogy a plébános ép oly hajlammal viseltetnék irányuk- ban, minővel ők birnak irányában.
1)
Chrysostom után továbbra is a serviták n y ú j t o t t a k neki segédkezet, névleg 1713-ban Launszki Mansved és Kleinhachl Ubald.") Utóbb Wellenzon egyedül kezelte a lelkészséget s csak igen ritkán segítették ki őt Soos Mátyás pálos, vagy Csányi László, Ridl Kelemen, Purk Patrie serviták. A német kápláni és szónoki tisztet ekkor a szerviták, a magyart a pálosok teljesí- tették, de 1715 jan. 28-án. a pálosok perjele a tanács előtt sürgette a szónoklásért járó hátralék- ban levő összeg kiadását, ugyanaz év szeptember- ben pedig a plébános szorgalmazta a városnál a ferenczieknek kifizetését, predikácziók és más szolgálatokért. Erre a tanács szept. 2-án azt végezte, hogy ő a segédek számára ígért 300 frtot ugyan meg fogja adni, de mindig olyankor, ha pénztárának alkalmas lesz. Ez azonban Wel- lenzonnak nehezére esett, azért káplánt keresett, kit nyert is Novajovszky Endre személyében
1716. május havában,
3) de csak rövid időre, mert az novemberben már távozott.
Valami főbb dolog fordulhatott ismét elő, jun. 17-én, mert a ferenezrendiekhez gyülekeztek
tanácskozásra az összes szerzetesi elöljárók P.
Stadler elnöklete alatt, a kit a consistorium bizott meg ez intézkedéssel, szeptember havában pedig a város részéről ment panasz Wellenzon ellen ismét az érseki consistoriumhoz, mely a budai rectort bizta meg, hogy a tanácscsal tár- gyaljon. A tanács szept. 24-iki üléséből nyilvá- nítja, hogy kezdetben évi 200, utóbb 100 f r t utalványoztatott segédlelkészek számára. Jelen- leg egy káplán tartására a plébános 400 frtot kiván, ezt is megadná a tanács az egyén érde-
*) A serviták naplójából.
Aug. és szept. havakban betegeskedett. (Diar. Serv.)
3) Május és juniusban Wellenzon Bécsben járt vala mely ügyeinek szorgalmazására, de a napló szerint ered mény nélkül, azért aug. havában ismét távol volt szept.
20-ikáig.
meit és képességét tekintetbe véve. De sajnos,, a plébános nem felel meg a feltételeknek, azért a hátralékokat sem fogja megfizetni, de az „inpius madiotratus" kifejezésért is neheztel.
Ez alatt a szerviták is kénytelenek voltak a plébánosnak a szolgálatot f e l m o n d a n i , m e r t
1717. jul. 30-án a német szónoklatért járó fize- tést kiadni vonakodott, azért ettől fogva P.
J u s t i n többé a plebánia-templomban nem pré- dikált; ez okból, midőn arról volt szó, hogy Pest városa a középtanodák számára megtelepiti a kegyesrnedieket, Wellenzon oda törekedett, hogy ezek vállalják el a kápláni tisztet, melylyel a magyar és német szónoklat is jár. 1717-ben valóban megtelepittettek a kegyesrendiek — miről alantabb bővebben szólandunk — akkor a város a szónoklási kötelmet föltétellé t e t t e nekik, melyet ők szóval elfogadtak.
Alig hogy a rendtagok Pesten megérkeztek és az iskolát megnyitották, már a segédlelkészi tisztnek is eleget kellett tenniök. Nov. 5-e volt, midőn az iskolát megnyitották; az ünnepélyes- ségek után a házfőnök és igazgató visszavonulva közös szobájukban, a legközelebbi teendők felől tanakodtak, de ebben őket vendég érkezése sza- kitotta félbe. Ugyanis Wellenzon plébános j ö t t üdvözölni az érkezetteket uj lakásukon. Jó ki- v á n a t a i n a k elmondása után áttért hivatalos küldetésére és átadta Groldperger Lipót ház- főnöknek a tanács ama végzését, melyben meghagyatik, hogy a házfőnök a német, az igazgató Demka Sándor pedig a magyar szó- noklatot legközelebb kezdje meg a plébánia-tem- plomban. Ezek eleinte szabadkoztak e végzés ellen, de a plébános hivatkozott a szerződésre;
majd azzal mentegetődztek, miszerint még soha sem szónokoltak s könyvük sincs, melyből ké- szülhetnének. Wellenzon erre két kötet egyházi szónoklatokat tartalmazó munkát bocsátott ren- delkezésükre, melyet későbben hét forintért megvettek tőle. E két kötetes munka képezte a pesti kegyesrendiek házi könyvtárának alapját.
2)
x) A serviták különben is nehezteltek reá. mert a böjti predikácziókat áttette vasárnapra, a midőn régi szo- kás szerint ezek nálok tartattak, ekkor a zenészeket is lefoglalta. Azonban a serviták mégis megtartották a predikácziókat, de a plébánosnak kellett azokat abban hagynia, mert ismét megbetegedett. Ekkor a helyette- sítést a serviták, a sok kellemetlenség daczára, melyet nekik okozott, mégis magukra vették. (V. ö. Diar. Ser.
1717. márcz. 13 és a kk. napokon.)
2) Dr. Vajda. A kegyes tanitó-rend megtelepülése Pesten. Főgymnasiámi Tudósitvány 1881/2. tanévre. 77.
Három éven át teljesítették ők a szónoki tisztet kivált a ház superiora, Goldperger Leopold (a S Martino) és a következő évtől Demka Sándor (a Visitatione B. M. V.) kik tevékenyen közre- működtek a lelkipásztorkodásban is.
1719-ben pedig Laurentius a S. Matheo és utóbb Venceslaus a Purifie. B. M. Y. Franciscus a S. Luca is támogatták a plébánost hivatalában, mely a lelkipásztori teendőkön kivül, az ünnepi és vasárnapi szónoklatok és katechesisekből is állott, a minek hu teljesitése felől Wellenzon a rendnek 1722-ben julius 4-én igen elismerő bi- zonyítványt állitott ki.
1) A prédikálási és kate- chesisi tiszt a t ú l t ö m ö t t osztályoknak tanítása mellett physikai lehetetlenség volt. A kegyes- rendiek az első évben, 1717—8. két osztályban 155 tanulót, a második évben 1718—9. három teremben 232 tanulót tanítottak.") Alig várhat- ták a szerződésileg kikötött három év leteltét, hogy e kötelemtől felszabaduljanak, a mi különben sem t a r t o z o t t a rend hivatásához.
Midőn 1719-ben ez ügyben a tanácshoz for- dultak, m e r t teendőik oly bokrosak, hogy a pré- dikálásra képtelenek; a tanács okt. 25-ikén tar- t o t t ülésében elhatározta, hogy felkéri a bibornok érseket, parancsolná meg a plébánosnak, misze- rint olykor ő is prédikáljon és így segédeinek könnyebbséget szerezzen.
(Vége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Eger, jan. 2. Zsasskovszky Ferencz. f (1819 — 1887.)
— Mult év deczember havában kisértük örök nyugalomra Zsasskovszky Ferencz, egri székesfőegyházi karnagyot, —
„a mi kedves Ferencz bátyánkat", — mint őt nevezni szokták volt azok, kik a boldogultat hosszú, munkás élete pályáján ismerni, becsülni s szeretni tanulták.
Zsasskovszky Ferencz neve országszerte ismeretes ; sőt idegen földön talán még jobban, mint hazánkban.
Mert egyházi zene-irodalmi munkái széles körben el van- nak ugyan terjedve ; de hogy e szakmájában nagy kép- zettségű, s fáradhatatlan szorgalmú egyházi zeneiró, hasonlag nagy tehetségű, de már korábban elhunyt öcscsével : Zsasskovszky Endrével egyetemben, mily szol- gálatokat tettek a magyar kath. egyháznak, s a hazai
x) Dr. Vajda i. m. közli egész terjedelmében eme okmányt. 80. 1.
2) Ámbár jelenleg is e templom segédlelkészei egyike az 1887/8. tanévben 23 osztályban, 10 teremben, heti 20 órában 407 tanulót oktat a hittanban és kápláni teen- dői mellett, minden ünnep és vasárnap szónokol és szent- széki megbizásokat is teljesít. Azonban az illetőt a 23 évi gyakorlat erre már kellőleg megedzette.
9 LíELIGlO.
keresztény közművelődésnek : azt csak azok tudják, kik e munkásságot messzeható nagyszerű eredményükben figyelemmel kisérték, s kellőkép méltányolni képesek.
De szóljon mindezekről maga a boldogult tanulsá- gos élete.
Zsasskovszky Ferencz 1819. apr. 3-án született ár- vamegyei AIsó-Kubinban, hol édes atyja az idő szerint róm. kath. kántortanító volt. Ferencz már serdülő gyer- mek-korában kapta édes atyjától, — ki képzett orgonista volt, — az első zenei oktatást és pedig oly sikerrel, hogy a kiváló zeneképességü gyermek az orgonajátszást már 7—8 éves korában annyira elsajátította, hogy édes atyját templomi functióiban gyakran helyettesitette. E zeneta- lentuma, s gyakorlati ismerete vetette meg alapját a tudományos pályán való előhaladásának is, mert miután szerényebb javadalmazásu, s több gyermekkel megáldott édes atyja további neveltetésének anyagi terheit viselni nem volt képes, — Ferencz, önerejére hagyva, a gym- násiumi iskolákat Rózsahegyen, Yáczott, utóbb Kassán csak ugy végezhette be, hogy az illető helyeken mint a szerzetes-házak, vagy a tanuló ifjúság orgonistája, tisz- tességes subsistentiához jutott. Kassán ezenkívül a főtem- plomi zenekarban is működött mint dilletáns.
Gymn. pályája végeztével haza térvén Námesztóba,
— hová időközben édes atyja, tanitói minőségben át- költözött, — az ifjú Ferencz zeneképességeinek tovább fejlesztésére igen nagy befolyással volt a námesztói plé- bános, Brosko Imre, ki maga is képzett zenész, az ifjú Ferencz kiváló zeneképességeit csakhamar fölismerte, s őt a saját továbbképzésére hathatósan buzditotta. E lel- kész vendégszerető házánál volt alkalma első izben a fiatal Ferencznek a klasszikus zene szépségeibe mélyebben bepillantani. A nevezett lelkésznél ugyanis gyakrabban megfordultak a szomszéd határvámhivatalnokok zeneértő s zenekedvelő tagjai, kik aztán a plébános társaságában adták elő Haydn és Mozart ismert klasszikus vonós né- gyeseit, melyeknek minden hangja balzsamként hatott az ifjú Zs. Ferencz fogékony lelkébe. Sőt ezeken föl- buzdulva, mindjárt maga is egy zenei kísérletre vál- lalkozott. Kassáról ugyanis néhány, sajátkezüleg másolt zenekari mise szerzeményt hozott magával, s miután számosabb testvéreiből már akkor egy kis kezdetleges énekkar is kikerült, a derék plébános jóakaró támoga- tása mellett addig mesterkedett, mig a négyesező vám- tisztviselők szintén megígérték neki közremüködésöket.
így történt, hogy a námesztói szerény templom kórusán, a hívek nagy meglepetésére, egyszer csak egyik ünnep- napon, zenekari mise szólalt meg, mely azután többször is ismétlődött. Ez volt a fiatal Zs. Ferencz első kar- mesteri föllépése, melynek mindjárt meg is lett a szép és hasznos eredménye, amennyiben a gyönyörű egyházi müzenén föllelkesült áhitatos lakosság áldozatkészsége rövid időn egy 16 változatú s két manualés orgonát ál-
lított a régi ócska, rozzant orgona helyett a námesztói templom kórusára.
De Ferenczünket ismeretsóvár lelke nem sokáig hagyta a szülői ház korlátoltabb zenekörében pihenni. Gon- dolatai magasabbra törtek, s elhatározta, hogy további zenei kiképeztetése végett Prágába megy. S bár többi
testvéreinek iskoláztatása által is erősen igénybe vett szülői részéről csak nagyon csekély anyagi támogatást várhatott, e körülmény a merész és vállalkozó ifjút nem csüggesztette el, hanem saját erejében bizakodva, az 1840-ik évben csakugyan Prágába ment, sőt ugyanakkor a müénekben való kiképeztetés czéljából, feltűnő szép hanggal biró gyermekded nővérét, Júliát is magával vitte. S tevékeny, vállalkozó szelleme, mely egész élet- pályáját jellemezte, — csakugyan nem hagyta őt cserben.
Sikerült ugyanis neki, nővérét Júliát, a prágai Sophia- énekakadémiába elhelyezni, maga pedig szerencsés volt a hírneves Pitsch igazgatása alatt álló prágai orgona- iskolában, mint a nevezett igazgató egyik legkedveltebb
tanítványa, nyerhetni kiképeztetést az orgonálás, az össz- hangzattan, s zeneszerzéstan magasabb zeneismereteiből.
Midőn másfélévi szorgalmas tanulás után, mint tel- jesen képzett zenész és orgonista Prágából haza került,
nagyon természetes, hogy azontúl szük volt neki a ná- mesztói kórus, és képességeinek megfelelő hivatás után látott.
Ep ez időtájt folyt a tanítóképző intézetek szerve- zése, s azokban a zene- és énektanári állomások rend- szeresítése. Egy ily tanári állásra pályázott tehát Zs.
Ferencz Pozsonyban, 1843-ban, hol a concursuson a pályabíró, egy tisztes öreg ur, azt a feladatot tűzte elé : rögtönözzön az orgonán fuga-változatokat az „0 du lie- ber Augustin" ismeretes német nóta dallamára. Zs. Fe- rencz a feladatnak közmegelégedésre felelt meg, s a bizottság rögtön megkínálta a rendszeresített négy zene- tanári állomás egyikének elfoglalására, mit azonban saj- nálattal kelle elutasítania, lévén akkoriban a zenetanár évi fizetése összesen 1, mondd: egy száz forint.
Egy évvel később Árvám egye tisztikara egy megyei zenekart szándékozott Alsó-Kubinban létesíteni, s miután a Zsasskovszky-család időközben ismét Alsó-Kubinba tette át lakását, — a megye Zsasskovszky Ferenczet kínálta meg a tervbe vett zenekar szervezésével s igazgatá- sával.
Zsasskovszky Ferencz 1845-ik évi szept. havában jelent meg először Egerben, hogy szolgálatait az akkori érsek, b. e. Pyrker J. László pátriarchának s az egri mélt. főkáptalannak felajánlja. Testvére, Endre, már ak- kor mint jogakad. hallgató, Egerben alkott, s buzgó műkedvelő tagja volt az egri székesfőegyházi zenekar- nak. Zsasskovszky Ferencz, az élénk, mozgékony, kedves modorú fiatal ember, ez első megjelenésével mindjárt kedvező hangulatot támasztott maga iránt s eleve meg- nyerte a maga részére a döntő köröket annyira, hogy midőn 1846-iki Vízkereszt ünnepére újból Egerbe jött, hogy az itteni főszékesegyháznál megürült karmesteri állásra pályázzék, ugyanazon évi febr. 2-án ez állásra csakugyan meg is választatott.
E diszes állásában, negyven éven át tanúsított mű- ködése s annak eredményei ismeretesek. Legyen elég csak annyit említenünk, hogy Zsasskovszky Ferencz negyven évi karmesteri működéséhez az egri székesfőegyházi chorus művészi s anyagi átalakulásának, s az adott viszonyokhoz képest, figyelemre méltó emelkedésének emléke fűződik.
(Vége köv.)
VáCZ, jan. 3. 1888. A pápai jubilaeum megünnep- lése és megyés püspökünk jótékonyságai. — Városunk la- kossága a mult év folyamában ismételve tanúságot tett egyházias és vallásos érzületéről. — A fényes fogadta- tás, melyben april közepén hozzánk érkezett u j főpász- torunk részesült, — a drága és diszes zászló, melyet julius havában Jézu^ sz. szivének társulata szerzett, s a lélekemelő s missiószerü ájtatosság, melylyel a társulati zászló felszenteltetett, — arra vallott, hogy nálunk a hitközöny a keblekbe még be nem férkőzött. Ugyané mellett szólott Szilveszter estéje is, a midőn, mint ő szentsége jubileumának vigiliáján, városunk önkénvtes kivilágitás rendezésével mutatott hódolatott egyházunk feje iránt. Nem csak a fő, hanem a mellék utczák ablakai is fényárban úsztak. Impozáns látványt nyújtott a pom- pás püspöki palota, melynek számos ablakai mindegyi- kében négy-négy gyertya lángja csillogott. Gyönyörű transperentek diszlettek Neszveda félsz, püspök ur ő mél- tósága lakásán, a papnöveldén, az alvárosi plébánián és az apáczák épületén. — A félórai harangzugás szintén emelé az esti ünnepélyt. — Másnap jan. 1-én a székes- egyházban püspökünk ő excja pontificált s az isteni tisztelet végén pápai áldásban részesité a hiveket. Ugyané nap folyamában a középületeken sárga-fehér (pápai szinü) és nemzeti zászlók lobogtak. — Délután 5 órakor a püspöki papnövelde „Pázmány-egylete" díszelőadást tar- tott, melyre püspökünk ő excja is megjelent és az elő- adás végeztével emelkedett hangú beszédet intézett a növendékekhez, — s távoztakor 100 frtnyi ajándékkal örvendezteté meg az egyletet. — De nem csak az egy- letnek, hanem másoknak is szerzett ő excja jótékonysá- gával örömet. Ugyanis a helybeli ferencziek zárdájának
és Vincze leányainak 50—50 frtnyi kegyadományt kül- dött. Ugyanily összeget rendelt kiosztani a városi sze- gények közt is. Ha indiscrétek akarnánk lenni, szól- hatnánk még azon fényes újévi ajándékokról is, me- lyekkel ő excja legközelebbi környezetét meglepte, s elmondhatnánk azt is, a miről a fáma immár suttogva beszél, hogy t. i. ő excja az alföldi nagyobb városok egyikében ép oly módon megörökitni szándékozik nevét, a miként annak idején Eperjes városában megörökí- tette. Erről azonban még most hallgatunk. —y—e.
Madrid, decz. közepén. Egy uj templom. Jó hírt adhatok. A spanyol főváros nem ama „szabadszellemüu
város többé, mely a „szabadgondolkozásnak" hódolt, mivel az előhaladott XIX. század második felében, teljes 1887. évben egy templomot oly fénynyel s pompával javíttatott ki, hogy aki belép, a római S. Mária Maggiore egyház Borghese kápolnáját vagy az al Gésù templom loyolai sz. Ignácz oltárát véli láthatni. Ha e remek-
művek Rómában teljesen lekötik csodálatunkat, meny- nyivel inkább érezzük ennek befolyását Madridban !
A spanyol főváros eddig úgyszólván híjával volt a templomoknak, lévén az ott lévők egyszerűségükben
inkább faluba, mint egy ország fővárosába valók. Ami annál feltűnőbb, mivel Spanyolország többi városai vi- lághírű bazilikákkal dicsekedhetnek. Az utóbbi években történt ugyan némi tatarozás, de mindezt háttérbe szo-
rítja xaveri sz. Ferencz templomának fényes kijavítása és stylszerü ékitése, mely majdnem befejeztetett már, és amely a katholikust és mübarátot egyaránt megelége- déssel tölti el.
A nevezett templom ama hagyományos helyen áll.
hol assziszi sz. Ferencz 1217-ben remetéskedett és hol később Jézus s Máriáról nevezett hírneves zárda állott.
Ez utóbbit 1761-ben lerombolták és nagy templomot építettek helyébe, mely sok viszontagság után 1790-ben készült el, de nagysága daczára külseje épen nem volt tekintélyes. Ámbár arányai kedvezők valának, maga az összbenyomás hidegen érintette a nézőt. Maga a templom egészen kerek, hatalmas kupolával, mely hasonlít Ag- rippa Pantheonjáéhoz ; körülötte nyolcz kápolna állott ama rideg stylben, mely teljes híjával van a vallás fen- költ emelkedettségének.
A spanyol kortes 1837-ben már elhatározta, hogy' a templomot az ország nagy férfíainak mélíó pantheon- jává avatja, de azóta az eszme szunnyadt és ma sem lenne
megvalósítva, ha közbe nem jő oly eset, minő csak Spanyolországban történhetik, ahol a véletlennek vélt rugó oly gyakran viszi a főszerepet.
Prendergast Jakab, a külügyminisztérium keres- kedelmi osztályának főnöke, a számok és mértékek férfia érdeklődni kezdett a meztelen, s rideg templom restau- rácziója iránt és addig gondolkozott, tanulmányozott s tervezgetett, *mig belekezdhetett a nagy munkába és keresztülvitte annak daczára, hogy nem építész, se nem akadémikus, és hogy egyetlen egy napot sem mulasztott hivatalában, hogy ugyanis xaveri sz. Ferencz temploma Madridban ma nemcsak a legszebb e spanyol fővárosban, hanem a legfényesebb s legékesebb egész Spanyolországban és egyike a legelsőknek az egész világon.
A falak nem meszesek, a kupola nem banális, a kápolnák nem üresek, és az egész tömb nem néz ki többé ugy, mintha véletlenül hordták volna össze ; min- denütt freskókat láthatni dus márványburkolat és gazdag aranyozás közepett, mindenütt remekmüvek Európa min- den országából márványból, bronzból, mely oly össz- hangban áll egymással, annyira összeülik, összejátszik és együvé fénylik, hogy a templom élni látszik, legalább élő és élénk hatást kelt minden szemlélőben.
Az apsis-ban láthatók Ferrary és Dominguez nagy festményei ; az oltár és szószék fehér márványból készült, melyet áttetsző aranyozás diszit, Prendergast által fölta- lált mód szerint, ki azt nagy tökélyre vitte. A nagy ku- pola óriás falai eltűnnek Placencia, Dominguez és más jeles festők sikerült freskói alatt. A kápolnák mindegyike egy-egy gyöngy a maga nemében ; az egyik byzanczi modorban a legszebb, mit az ujabb időben ily nemben produkálhattak ; a változó s mégis egyöntetű ékítmények közt azonban legbecsesebbek a szebbnél szebb remek festmények Moreno Carbossero-tól, Casado- Plasencio-tól, és nem kevésbbé jeles tanítványaiktól, kik közt első he- lyet vivott ki magának a fiatal Oliva. A többi kápolnák a templom régi, de teljesen restaurált képeivel vannak díszítve ; az egyik kápolnában a párkányzat azulejos-ból állt, de a régiekből néhány darab hiányozván, Pren-
RELIGIO. 7 dergast ujakat készíttetett, melyek meglepően hason-
lítanak a régiekhez.
Egy szóval a templom mi kivánni valót sem hagy hátra, kezdve a kupola gombjától a faragott s berakott
nagy diófa-ajtószárnyakig ; a kórus, a sekrestye, a lépcsők, oszlopcsarnokok mind valóságos csodamüvek, melyek szemléletével nem lehet betelni. A festett ablakok, szob- rok, füzérek, csillárok és szentségtartók mind Prendergast tervei szerint készültek, ki lassan megvalósította az el- méjében megfogamzott nagy eszmét, mely ép ugy dicséri mesterét, amint tiszteli xavéri sz. Ferenczet, és dicsőségére válik Spanyolországnak, melyről azt hiszik Európában, hogy aluszik, holott a művészet csodáit alkotta és re- mekmüveket gyűjtött össze, oly rövid idő alatt és oly takarékossággal, mint ez idő szerint sehol másutt.
I R O D A L O M .
I r o d almi jelentés.
Schiller történeti drámáinak magyar kiadására nézve nem kis levertséggel kell kijelentenem, hogy az eddigi megrendelések meg sem közelitik azt a számot, amely a nyomatási költségek födözésére megkivántatik.
Legnagyobb közönyt épen arról az oldalról kell fájda- lommal tapasztalnom, amelyről legkevesebbé vártam — t. i. az iskolák részéről, holott ezer darab felhívásból legalább ötszázat tanférfiakhoz és iskolákhoz czimeztem ; hogy hány százaléknak lett eredménye, azt szégyenleném nyilvánosságra hozni. Ifjúsági olvasmányokról álmodo- zunk, tanácskozunk. A legjelesebb irók a legjobb ifjúsági
olvasmányokat nyújtják. A felsőbb osztályokban a hazai és világirodalomnak jeleseivel kell az ifjúságnak megis- merkedni akár eredetiben, akár fordításban. Hogy Schiller megérdemli a vele való foglalkozást, azt bizonyítgatni fölösleges.
Azok aggodalmának eloszlatására, akik Schiller- ben a protestáns írót tekintik, és azon csodálkoz- nak, hogy épen én vállalkoztam annak átültetésére,
megjegyzem, hogy Schillernek eme drámáiban én semmit sem találok, amit a legjámborabb kath. ember is nem olvashatna ; sőt sok helyen a legfönségesebb vallásos érzülettel találkozunk, pl. „Stuart Máriá"-ban, az „Or- leánsi szüz"-ben, amelyek elragadják a kath. lelket, ugy annyira, hogy ha bekövetkeznék valaha — amiről már sokszor volt szó, — hogy e két nőt a kath. egyház szentté avatná, még akkor sem lehetne az ellen kifogást tenni, hogy a színpadon továbbra is elő ne adassanak és kath. ember botránkozás nélkül ne nézhesse. Az Orleansi szűzben pl. a Szűz Anya megjelenése oly ele- venen, oly élő hittel van festve, hogy az ember aka- ratlanul is a Lourdes-i megjelenésekre gondol. E drá- mákban nem Schiller, hanem a történelem beszél, és attól a kath. embernek nincs mit tartania. Ha mégis volna bennök valami, ami tán a katholikus fülnek kel- lemetlen, amit a hirdettem színmüvekről alig mondhatni, arra nézve jegyzeteimben fogok gondoskodni.
Pl. Teli Vilmosban egy helyen Stemffacher nejétől búcsúzva igy szól:
. . . . Mig én távol leszek, Vezesd a ház kormányát ügyesen.
Az utasnak, ki erre mén búcsúra S a jámbor irgalmas barátnak adj Bőven s csak jól tartván ereszd el őt.
A Stemffacherház nincs eldugva, nyilt Országút mellett áll, mindenkinek Szives szállásul, aki erre jár.
Alább azonban, ahol Geszler holttestét körüláll- ják, Armgand pórnő e szavaira :
. . . . í m e az irgalmas barátok J ö t t e k . Helyet ! Helyet !
Stiissi, a vadász :
I t t fekszik — a varjak leszállanak.
Itt a varjak alatt érthetné az ember az irgalmas barátokat is, mint pl. Veszprémben nem egyszer hal- lottam, mikor a kispapokat láttuk sétálni, hogy egy-egy pajkos tanuló társam azt mondotta, hogy ott mennek a csókák ; másutt, meglehet, más csúfnevet használnak, valószínűleg a mi kedves, türelmes protestáns atyánkfiai nyomán, akik a pápista, most ultramontán czimet is ránk kenték, és íme még a honatyák is, kath. honatyák is szinte borzadnak ez utóbbitól — még most is — az elsőt már megszokták.
Schiller tehát még itt nem tesz mást mint az életet mutatja be. Hogy ezt egy kis történeti csavarintással teszi, azt már nemcsak protestáns írónál, hanem más poétánál is megszoktuk. A történelmi csavarintás itt nyilván abban áll, hogy Teli korában bizonyosan még a vadászok sem gondolkodtak oly szabadelvüen, hogy oly szánalmas jelenetnél éretlen elménczkedésre vetemedtek volna.
Annyi áll, hogy Schillertől ifjainkat és ifjainktól Schillert elzárni nem lehet, de nem is szükséges. Ha ez áll, akkor, ugy hiszem, jobb ha azt egy kath. ember magyarázatával veszik és élvezik, mint máséval, aki talán oly értelmet is tulajdoníthat Schiller egynémely helyének, amiről az maga sem álmodott. — Mindezen mostoha jelenség mellett is — bizva a pártolás föllendülésében
— a nyomatást mentől előbb megkezdem és egy szál- lítmányt okvetlenül megindítok. Hogy tehát a megren- delést füzetenkint 60 krjával folytonosan elfogadom és kérem a magyar irodalom tisztességének megmentése végett is, az természetes ; de az olyan megrendeléseket, melyek csak egyes darabra szólanak — minő hála Isten- nek kevés fordult elő — nem tekinthetem czélom elő- mozdításának ; mert ugy ezereknek kellene összejönni, hogy lehetővé tegyék a kiadást; mi pedig örvendhetünk, ha százak akadnak. A füzetenkint való megrendelést ugy szokták érteni, hogy a ki az elsőt megveszi, megveszi a többit is, csakhogy füzetenkint fizet; ez a könnyítés a megszerzésben. Ismétlem tehát, hogy a kiadandó da- rabok ezek : Wallenstein. — (Trilógia.) — Orleansi szüz.
— Stuart Mária. — Don Carlos. — Tell Vilmos. Ez második kiadásban.
Tomor Ferencz, I. Uri-utcza 64. sz.
= Megjelentek és beküldettek. Uj és gyakorlati elmélkedések a mi Urunk Jézus Krisztus életéről, az év minden napjára. Vercruysse Bruno után magyarul kiadja.
Tóth Mike, Jézus-társaságának tagja. I. füzet. Kalocsán.
Nyomatott Holmeyer Ferencz könyvnyomdájában.
Szerző és fordító egyaránt biztosítékot nyújtanak ez elmélkedések hasznavehetőségére és kitűnőségére nézve, miért is azokat a legmelegebben ajánljuk.
— Az emberinem kora é s a szentírás. I r t a : Dr.
Székely István. Külön lenyomat a „Magyar Sión" 1887.
évi folyamából. Esztergom, Buzárovits Gusztáv könyv- nyomdájából.
— VálaSZ Masznyik Endre urnák „Luther élete"
czimü munkájára. Irta : Lepsényi Miklós, sz. ferenczrendi áldozópap ; I. füzet. Kapható a szerzőnél Pozsonyban.
Ára 20 kr.
— Borromaeus. Kath. hitszónoklati havi folyóirat.
II. évfolyam, II. füzet. Szerkeszti és kiadja Horváth Lajos, győr-ujvári plébános. Szerkesztői kiadó hivatal, Győr (Újváros) Fő-utcza 11. sz. Előfizetési ára egész évre 4 írt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt.
Kalauz a népiskolai nevelö-oktatás terén. Katholikus paedagogiai folyóirat. Kiadja Regéczi József, igazgató- tanár. II. évfolyam, I. füzet. Nagyszombat, 1888. Nyo- matott Horovitz Adolf könyvnyomdájában. Ára egész évre 2 frt.
Ez életre való folyóirat jelességét változatos és bő tartalma bizonyítja, mely a következő : Herbart és kö- vetői. Regéczi Józseftől. — A földrajz rajzoltató mód- szere. Boromisza Istvántól. — A magyar nyelv tanítá- sának egy praktikus módja. Molnár Rezsőtől. — A nagyszombati magyar népiskola történetének vázlata.
Békési Emiltől. Népiskolai okirattár. Rovatvezető Békési Emil. Könyvszemle, mely nyolcz ismertetést tartalmaz ; vegyesek.
VEGYESEK.
Róma, jan. 2. (Távirat.) Az aranymise leir- hatatatlanul fényes volt. A templom tömve.
Tapsvihar fogadta és kisérte a pápát be és ki.
Mise alatt a pápai zenekar éneke elfeledtette, hogy a földön vagyunk. A Te Deumot hatvan ezer torok énekelte. Hallatlan nagyszerű volt.
Róma estve kivilágitva.
— A legnagyobb részvéttel vettük a gyászhírt, hogy az esztergomi káptalan egyik dísze, a magyar katho- likus tudományosság kiváló jelese, dr Zádory János, decz.
hó 30-án délutáni 5 órakor meghalt. — Született 1831.
nov. 6-án, tehát csak 56 évet élt. Irodalmi pályáját mint balassa-gyarmati káplán 1856-ban Lonkay „ Tanodai Lapjai"-ban, Kádlóczy név alatt kezdte. Nemsokára Esz- tergomba papnöveldei tanárrá neveztetvén ki, itt folyvást terjedtebb irodalmi munkásságot fejtett ki s önálló mü- vek irásán kívül, hosszú évsoron át szerkesztette az „Uj Magyar Siont." Dogmatikai müveivel még a külföld előtt is ismertté és rokonszenvessé tette nevét. Az
„Uj Magyar Sión" szerkesztéséről meggyengült szemei miatt körülbelül egy év lemondani kényszerült ; de aminő erőteljes férfiú volt, remélni lehetett hogy szemei javul-
tával még évtizedeken át fogja szolgálni az egyházat és a kath. irodalmat. Isten azonban korán szólította őt ki a siralom e völgyéből. Az ősrégi esztergomi papnövelde és a főkáptalan leginkább fájlalandják a súlyos veszte- séget. Az ö. v. f. n. !
— Lapunk zártakor értesülünk, hogy báró Sennyey Pál főrendiházi elnök és országbíró, a magyar egyház és haza egyik oszlopa, tegnap (3-án) este 8 órakor jobb létre szenderült. Mult évi decz. 19-ikén, midőn baja aggasztó fordulatot vőn, óhaját fejezé ki, hogy élvezni akarja az aranygyapjas rendnek, melynek tagja, amaz előjogát, miszerint saját lakában szolgáltathat sz. misét, erre ft. Némethy Lajos segédlelkész urat kérette fel. Az oltár a teremben, szemben a mellék szobában levő beteg
ágyával állíttatott fel. Sz. mise előtt a család összes tagjai a báróval együtt meggyóntak és alatta példásan megáldoztak. Az ettől fogva naponta mondott szt. misét a beteg kegyelmes ur buzgó áhitatossággal szokta hall- gatni. Állapota 26-ról 27-ikére éjjel felette aggasztóvá lőn, azért hajnali 4 óra felé küldtek Némethyért, hogy az utolsó kenet szentségét adná fel a betegre, amit ő magasztos lelkinyugalommal fogadott. E tényeket azért constatáljuk, mert a napi sajtó némely hirei szerint csak ámításokkal sikerült volna a beteget a szentségek felvételére birni. Sokkal inkább ismeretes a báró urnák vallási meggyőződése, családjának buzgalma és a lelkész ur szilárdsága, mintsem ilyesmit feltételezni lehetne. Az elhalt főrendiházi elnöknek életrajzát legközelebb adjuk.
— Köszönettel vettük az Üdvözítőről nevezett szent ferenczrendü tartomány névtárát az 1888. évre. Főnöke ft. Zsemberi Rudolf, aki Galgóczon székel. A tarto- mány 1444-ben alakult meg, melynek Zsemberi Rudolf 160-ik főnöke. A. tartományhoz 203 áldozár, 71 növendék és 68 rendtárs tartozik. A gondozása alatt álló plébá- niákban 61,299 lélek van ! a mult tanévben 15,338 ta- nulót részesített a rend oktatásban. Tizenkét aranymisés áldozár, és három jubiláris fogadalmas tartozik a rend- tartományhoz.
— Dr. Windthorst Ernő cincinnatii plébánost, a hires képviselő öcscsét ő szentsége mult héten fogadta külön ki- hallgatáson, mely körülbelül 20 perczig tartott. Végül szó- rói-szóra ezt mondta a pápa Windthorstnak : „Mondja meg kedves bátyjának, hogy őt a Centrum legjelesebb vezérének tartom ; hogy ne hagyja magát soha sem félre- vezetni és elriasztani az újságoknak és ellenségeinek ha- zugságai és rágalmazásai által, hogy soha sem térjen sem jobbra sem balra azon útról, melyen megindult ; továbbá hogy mindennap kérem a jó Istent, hogy ő az egyháznak és a szentszéknek érdekeit és jogait, miként eddig híven tette, ezentúl is védelmezze." — A pápa bizalmának ily fényes nyilvánulása nagy kitartást önthet dr. Windthorst képviselő szivébe.
Felhívás előfizetésre.
Kérjük m. t. olvasóinkat az előfizetés mielőbbi meg- újítására.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, h i t t u d o r , k. m. t u d . egyetemi ny. r. t a n á r . B u d a p e s t , 1888. R u d n y á n s z k y A. k ö n y v n y o m d á j á b ó l . (Papnövelde-utcza 8. sz.)
i
