3. Rész: A közvetett bizonyítékok és érdekes tények
3.3.3. Zsidók a földesúri udvar közelében
Vizsgálni kellett azt, hogy mennyire volt elszigetelt a Bek–Bárczay–Degenfeld földesúri család a zsidóktól, hogy megállapíthassuk, hogy Salamon Herman ab-szolút kivételnek számított-e, vagy nem volt különösen feltűnő a személye az úri környezetben. Itt egy olyan időszakról van szó, amikor egyértelműen az elkü-lönülés és a távolságtartás volt a jellemző a két társadalmi csoport között. Igen forrásszegény a kérdéskör, ezért érdemes azt a forrást megemlíteni, amelyik az 1840-es években a nyírbaktai kastély-építéssel kapcsolatban hozott adatokat:114 Páll István: Uradalmi építkezés a nyírbaktai Dégenfeld birtokon az 1840-es évek-ben. A cím itt is beszédes, mert Degenfeld birtokról ír A szerző az építési iratokat dolgozta fel, az ő adatai közül kiderül, hogy a kastéllyal kapcsolatba hozhatóan több zsidó család is élt itt az építkezéskor:
– a festő, szabó és szűcs zsidók házai (sajnos név nélkül);
– a földesúr árendába kiadott egy épületegyüttest Grósz Áronnak (két épület, istálló, raktár);
– Grósz József haszonbérlő (házat és istállót bérelt);
– Rosenbaum Dávid festőmester (kékfestő) a nagymadai házat bérelte.
Említésre méltó az a tény, hogy a helytörténeti irodalom szerint a téglási bor akkor lett híres, amikor a zsidók jóvoltából, mint kóser bor került Lengyelországba.115
114 Páll István: Uradalmi építkezés a nyírbaktai Dégenfeld birtokon az 1840-es években. Szabolcs-Szatmári Szemle 1985/3.; 6–12. old.
115 Téglási Dolgozatok 9. Molnár János; 36. old.
A történetünk időkörét követően is igen sok zsidóval állt kapcsolatban a földesúri család.116
Végezetül igen fontosnak tartom kitérni a Degenfeld családdal kapcsolatban álló orvoscsalád történetével kicsit bővebben megismerkedni, mert ez jól mutatja a vallási toleranciát a Degenfeld családban:
Dr. Korányi Sebald (1800–1885) családi neve eredetileg Kornfeld volt és Bécsből származott. Sebaldnak két bátyja volt: egyikük János (1795–1880), aki 1824-ben Szatmárnémetiben telepedett le, majd miután 1828-ban katolizált, a szatmári püspök udvari orvosa, végül megyei főorvos lett, másik pedig Viktor Móric (1796–1870), aki 1829-ben Máramarosszigeten telepedett le, 1833-ban katolizált, majd ő is megyei főorvos lett.
Sebald Prágában született 1800-ban, 1825 körül telepedett le Nagykálló-ban, itt vehette feleségül Kandel Annát (1848-ban is itt éltek Kandelek), majd 1837-ben katolizált az addig született gyermekeivel együtt, ezután 1848-ban ő kezdeményezte a családi névnek Korányira történő változtatását, s ebben az egész család (testvérei és ezek gyermekei) követte őt.
Sebald egyik fia a hírneves dr. Korányi Frigyes (1827–1913) Nagykállóban született, még zsidóként. 1844-től a pesti orvoskaron tanult, 1848. március 15-én az ifjak között volt a kezdetektől Táncsics kiszabadításáig, nemzetőr lett, majd visszatért Szabolcs megyébe. Itt 1848. augusztus 7-én kinevezték a honvédek orvosának, majd november 10-én a 48. honvéd zászlóalj alorvosának. Végül a szegedi 104. honvédzászlóalj főorvosaként éri a bukás. Diplomáját 1851-ben Pes-ten kapta meg, ezután Bécsbe ment műtőssegédnek. Személye megbízhatatlan volt az akkori hatalomnak, így 1852-ben kitiltották Bécsből és Pestről is, ezért a sebészi pályáját otthagyva, belgyógyászként kezdett praktizálni Nagykállóban.
1859-ben kezdte szervezni a helyi kórházat, legfőbb támogatója Degenfe-ld-Schonburg Imre volt. Kiemelném az előbbiekből azt, hogy Korányi Frigyes a 48. honvéd zászlóalj alorvosa lett, ott, ahol a történet több szereplője mind jelen voltak. Degenfeld Imrével olyan szoros volt Korányi Frigyes kapcsolata, hogy ő maradt haláláig a személyi orvosa.
Ezzel kapcsolatban még néhány érdekességről írnék. Bónis Sámuelné Dar-vas Erzsébet (1813–1900) életrajzában elmeséli, hogy férje, Sámuel (1810–1879), 1847. augusztus végén nagyon beteg lett, és négy orvos váltotta egymást a be-tegágya mellett Téten, a család kastélyában. Az orvosok között volt Korányi Se-bald és Vandrák Miksa (róla később). Az orvosok megmentették Sámuelt, s
en-116 Molnár János: Zsidók adatgyűjteménye Téglásról. Téglás, 1985.
nek a nemzet számára is fontos következményei lettek, ugyanis 1848. december 30-án Kossuth Lajos nyílt rendeletben országos biztosnak rendelte őt azért, hogy Ürményi Ferenc koronaőrrel együtt biztosítsa, hogy a Szent Korona és a többi koronázási jelvények Debrecenbe jussanak. A kalandos menekítés után a Szent Korona végül eljutott Kossuth-hoz Debrecenbe. Amiért ezt felhoztam, az az, hogy Korányi Sebald két fia (Frigyes és Adolf) Bónis Sámuel két lányát veszi feleségül.
Látható, hogy a kapcsolat milyen szoros volt a két család között. A házasságok akkoriban igen nagy port vertek fel, mert hiszen egy kikeresztelkedett zsidó család házasodott össze egy jónevű magyar nemesi családdal. Bónis a Degenfeld család-dal is különösen jó viszonyban lehetett. Két példát említenék: egyrészt a Szabolcs vármegyei református egyház gondnoka 1846–1860 között Degenfeld Imre volt, őt váltotta fel 1860-ban Bónis Sámuel. Másrészt Bónis Sámuel temetéséről szóló hírben117 megemlítik, hogy a koporsója mellett ült Batthyány Lajos özvegye, Tisza Kálmánné, Károlyi Tiborné és Degenfeld Imréné. Rajtuk kívül rengeteg politi-kus, és volt szabadságharcos katona, mint pl. Perczel Mór tábornok.118
Még egy érdekes összefüggés: Degenfeld-Schonburg Imre, mint főispán, Nagykállóban 1848. szeptember 4-én kibocsátotta az újoncösszeíró küldöttsé-gekre vonatkozó rendeletét, ahol körzetekre leosztva került kijelölésre néhány személy, aki az összeírásért volt felelős. Nagymada (és Kismada), Pusztadobos, Vaja és Őr településeken (ez utóbbi alig 6 km-re fekszik a számunkra igen fontos Kántorjánositól) a bizottság tagja volt Vandrák Miksa. Gemzse, Gyulaháza (ahol elvileg Bek József született) és Karász településeken Dr. Korányi Frigyes, illetve Bökönyben (a Bek család innen írja a nevét), Geszteréden és Hugyajon két sze-mély is bekerült a néhány fős bizottságba, aki számunkra fontos: Hegyi Mihály ügyvéd és Korányi Sebald.119
Szervesen nem kapcsolódik a témához, mégis, mivel a zsidóság magyaror-szági történetének egyik legfontosabb eseménye is kötődik a Degenfeldekhez, itt röviden megemlékezem róla: ez a tiszaeszlári vérvád. Ennek az volt a lénye-ge, hogy azzal vádolták meg a zsidókat, hogy Solymosi Esztert a zsidók ölték meg 1882. április 1-én. Az ügy azzal függ össze, hogy Tiszaeszláron ezen a na-pon sakterválasztást (sakter = metsző, aki az állatok rituális levágására jogosult)
117 Fővárosi Lapok, 1879. 11. sz. 94. old.
118 http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b02203.htm; Gudenus János József munkái, így pl. http://
www.macse.hu/gudenus/mcsat/default.aspx; http://www.macse.hu/gudenus/mfat/; továbbá https://www.
doki.net/tarsasag/nephrologia/upload/nephrologia/document/Dr_Koranyi_Frigyes_NTB.pdf?web_id=;
119 stb.Szabolcs vármegye 1848/1849-ben. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemé-nyek, 22.
tartottak, és oda különféle településekről érkeztek jelöltek, és egyéb résztvevők.
A kislány, tragikus módon éppen ezen a napon tűnt el. Elég annyit tudni, hogy a Királyi Ügyészség 1883. április 14-én benyújtotta a vádiratot a Nyíregyházi Törvényszékre amelyben Schwarz Salamont (Tiszalökről), Buxbaum Ábrahá-mot (Ibrányból), Braun Lipótot (azaz Lébit, Téglásról) és Wollner Hermannt gyilkossággal vádolta (a többieket bűnrészességgel, bűnpártolással). Feltűnhetett az előbbi felsorolásból, hogy Braun Lipót Téglásról érkezett jelölt volt, ami a Degenfeld-Schonburg család fő központi birtoka volt a nyírbaktai mellett. Ez azért lényeges, mert a 19. század végi kataszteri iratok szerint Tiszaeszláron De-genfeld-Schonburg Gusztávné is birtokos volt, és feltételezhető, hogy 1882-ben is ez volt a helyzet. Amiért szóba hozom ezt az ügyet, az az ebből fakadó uszító és rosszindulatú hírkeltés, ami a családot ezzel kapcsolatban akkoriban érte: egyes munkák forráshivatkozás nélkül említést tesznek arról, hogy 1883 augusztusában a per bíróját Téglásra vendégségbe hívta Degenfeld-Schonburg Gusztáv. A bíró a kastélyban találkozott Tisza Kálmán miniszterelnökkel, Gusztáv sógorával, aki nyomást gyakorolt a bíróra azzal, hogy elmondta neki, hogyha elítéli a zsidókat, akkor a Rotschildok csődbe viszik a Monarchiát.120
Számunkra az a lényeges mindebből, hogy Bek Pál és felesége, majd pedig a Degenfeld-Schonburg és a Tisza családok (ezt számtalan, itt most nem közölt korabeli forrás megerősíti) a körülöttük élő zsidókat megbecsülték, rájuk ember-ként tekintettek, sőt két Degenfeld – Imre ágához képest – oldalági férfi zsidó származású bárónőt vett feleségül. Ez az emberi viszony, mint láthattuk, hosszú időkre nyúlt vissza (pl. Mikszáth idézet). Az itt, és máshol is hozott példák azt mutatják, hogy Salamon Herman „megjelenése” a földesúri közegben zsidóként nem volt különleges esemény.
3.4. beck AmáliávAlösszefüggőkiegészítőinfOrmációk
Mivel egy törvénytelen kapcsolat általában lélektani okokkal is magyarázható, ezért elengedhetetlennek tartom bemutatni, hogy pszichésen vélhetően mi ve-zethette Bek Amáliát arra, hogy Salamon Hermannal kapcsolatba kerülhessen.
Az itt bemutatott tények nem kapcsolódnak erős szállal a történethez, azonban annak megértését nagyon is elősegítik.
120 Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Siker és válság. Pannonica Kiadó, Habsburg Történeti Inté-zet. Szerk. Varga László, 2005.