Miért éppen Gyulaháza?

3.1.2.4.1. Gyulaházával kapcsolatos lényeges tények

Látva azt, hogy Gyulaházához mennyire ragaszkodott Bek Herman fel kellett tenni a kérdést, hogy miért éppen Gyulaháza lett az a hely, ahol letelepedtek.

Ebben a részben erre próbálok – néha kissé talán túlzó módon is – magyarázatot találni.

Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az ifjú pár (Salamon Herman és Krausz Anna) sem nem a férj lakóhelyén (Kántorjánosi), sem a feleség lakóhelyén (Kisvarsány) nem telepedett le. Ezt szokatlannak tartom, és az ügy ismeretében azt kell gondolnom, hogy ez nem véletlen, és az oka, hogy a közösségeik szeme elől egy kicsit rejtve legyenek. Ugyanakkor arra is utalnom kell, hogy az 1848.

évi zsidóösszeírás során Gyulaházán sem a Salamon sem a Krausz család nem képviseltette magát, így Gyulaháza 1848–1849-ig nem volt egyik család számára sem lényeges hely.

Legjobb, ha abból indulunk ki, hogy Gyulaháza hol is található. Kántorjá-nositól (Salamonéktól) északra, 28 km-re, Kisvarsánytól (Krauszéktól) 20 km-re nyugatra. Jól látható tehát, hogy nagyjából olyan távolságra telepedtek le mind-két településtől, ami már nem a közvetlen szomszédság, de azért ahhoz elég közel vannak, hogyha szükség van valamire, azt azért gyorsan el lehessen intézni.

Fel kellett tennem a kérdést, hogy miért nem Kisvarsányban, és Kántorjá-nosiban telepedett le Hermann a feleségével. Kisvarsány könnyebben magyaráz-ható, hiszen az a feleség lakóhelye és az esetek túlnyomó többségében a házaspár a férj lakóhelyén kezdte meg a közös életét.

Kántorjánosival már gondban vagyunk, itt különös okot kellett feltételezni, amelyet úgy érzem, megtaláltam, amikor a környékbeli Degenfeld (korábban Bek) birtokokat térképen bejelöltem, s megnéztem, hogy Kántorjánosihoz ké-pest ezek merre találhatóak. A birtokok: Nyírcsászári, Nyírkáta (akkor: Gebe),

Hodász, Nyírmedgyes, Nyírvasvári, Nyírbakta, Lórántháza, Rohod, Nyírjákó, Nyírderzs, és természetesen Kántorjánosi. (33.a. és 33. b. kép)

33. a. kép Kántorjánosi és tőle nyugatra elhelyezkedő Bek–Bárczay, majd Degenfeld birtokok (Forrás: A Kárpát-medence örökségturisztikai atlasza, Talma Kiadó)

33. b. Kántorjánosi és tőle keletre elhelyezkedő Bek–Bárczay, majd Degenfeld birtokok (Forrás: A Kárpát-medence örökségturisztikai atlasza, Talma Kiadó)

Kántorjánosi pontosan a birtokok középpontjában található, északra tőle 13,5 km-re található Nyírjákó, délre 20 km-re található Nyírvasvári. Ha Bek Hermannék el akartak tűnni a Degenfeld–Kuun–Bek család szeme elől, ki kel-lett lépniük ebből a körből, véleményem szerint ezért nem Kántorjánosiban tele-pedtek le. Ugyanakkor Nyírjákó már csak 16 km-re van Gyulaházától, tehát itt is érvényesült a korábban említett elv: ne túl közel, de ne túl távol maradjanak a Degenfeld–Kuun–Bek családtól.

Eszerint a hely megválasztása teljesen beleillik az általam feltételezett törté-neti eseményekbe.

3.1.2.4.2. Gyulaháza és a Degenfeld–Kuun–Bek család kapcsolata, valamint a Krausz család esetleges szerepe

Ezt követően azt kellett megvizsgálnom, hogy Gyulaházához van-e bármilyen kapcsolata a Degenfeld–Kuun–Bek családnak, illetve azt, hogy a Krausz család játszhatott-e szerepet a lakóhely megválasztásában. A Degenfeld–Kuun–Bek vo-natkozásban találtam ilyen kapcsolatot, azonban mivel ezek nem bizonyíthatóak, hanem csak feltételezhetőek, itt inkább csak a lehetőség fennállásaként említem őket, s nem mint bizonyítékokat. A Krausz család vonatkozásában a családunk birtokában fellelt szerződésekről teszek említést.

a.) Kazinczy Anna Iphigénia (1817–1890)

Kazinczy Iphigénia Kazinczy Ferenc (1759–1831) lánya volt, aki a Bek–Bárczay családdal való kapcsolatot apjától, Kazinczy Ferenctől (1759–1831) örökölhette.

Kazinczy Ferenc igen sokszor emlegette Bek Pált a leveleiben és feljegyzé-seiben, akivel a kapcsolata még 1777. évre nyúlik vissza, amikor is Mária Teré-zia egyik vejénél jártak közösen követségben. A leveleket főleg Bárczay Ferenc-nek írta, akivel nagyon jó viszonyban volt, ezekben Bárczay Annát, aki később Bek Pál felesége lett „Náninak” szólította, nyilvánvalóan jól ismerték egymást.

A kapcsolat fennállásának igazolására néhány levélrészlet Kazinczytól:

Kazinczynak Bárczay Ferenchez 1804.04.21. napján írt leveléből két igen fon-tos tény derül ki: egyrészről az, hogy Bek Pál 1804. Húsvétján Nyírbaktán refor-mátus vallást vett fel (addig tehát evangélikus volt), és az, hogy Kazinczy szerint hamarosan elveszi feleségül Bárczay Annát (Nánit).

1813.06.16. napján Kazinczy Ferenc által írt levélből tudjuk, hogy gróf Dessew ffy Samu a szabolcsi megyegyűlésen Bek Pálnak felrótta, hogy a kor-mány összes előterjesztését helyeselte. A levélben Bek Pál nemességével kapcsola-tos problémákra utalva így emlékezik Kazinczy:

„Nem csudálom, úgy monda a gróf, hogy a Consil. Úr a mi constitutiónkat nem tartja méltónak védelmezni, melyet a mi eleink vérontással szerzettek, holott a maga armálisán még nem száraz a porzó.”

1814.02.20. napján estélyt rendezett Bek Pál, ahová félig hívatlanul érkezett Kazinczy Ferenc. Az estély olyan fényűző volt, és a társaság is olyan előkelő (pl.

Batthyány Aloyz, Tiszáék stb.), hogy erről Kazinczy legalább (azaz általam is-mert) hét levélben, hét különböző személynek számolt be róla. Idézek Gr. Gyulay Karolinának 1814.03.16.-án Széphalmon írt leveléből:

„…Házamtól régen nem távoztam el, de Februariusnak 20dikán este Debreczen-be értem. A’ Sógor asszonyomat kísértem addig, ki mintegy másfél hónapot mulatván itt, visszament Krassóba. — Az én Mariem (testvére So phienak, most D’Ellevauxné) el vala törődve, ’s lefeküdt, én pedig kimentem barátimat látni, ’s Consiliárius Beck Pál mellett elmenvén, kedvem jött felmenni hozzájok. Cselédjei az első szobában nem mon-dák mi történ a’ háznál, benyitám az ajtót, ’s hatvan embert leltem ott nagy csendben.

Éppen muzsikálni ’s azután tánczolni akartak. Zavarba hozott a’ váratlan meglátás.

A’ Nagysád’ kedves rokona, valamint az anyja is, nagy keggyel fogadtak. Náni meg-hízott ’s igen megszépült. Susie is szép. Egy kéz felvett ’s által ada a’ másiknak. Beck azt hitte, hogy én itt kit-kit ismerek, ’s kitől-kitől ismertetem, és így bé nem mutatott.

Fel ’s alá járván vele sok ideig, kérdém, ki az a’ magába borult összegörbedett öreg Úr.

Gróf Batthyáni Aloyz volt, hazánknak 1790-ben első nagyságú csillaga. Repűltem felé,

’s megkövettem, megvallottam, hogy reá nem ismertem. Most ez sétált velem közel egy fertályig vagy még tovább. — Ah, édes Lolott! mely keserves tapasztalás! ez az Úr túl-élte magát. Egykor lelkeink egy hangot adtak: most egyetlen egyben sem közelíthettek egymáshoz, még abban sem, hogy ő a’ vakságnak, melyet én sem szeretek, igen nagy ellensége. De kívánhatni-e hogy esze mindennek legyen?…A’ vacsoránál szomszédja voltam Grófnéjának, ki Szapáry leány, testvére a’ Palatínus Fő Udvari Mesterének,

’s ezzel kedvesebb Conversatióm vala, mint férjével. A’ tánczolók között jelen volt a’

Polixén’ fija, Ujházy László, egy igen derék ifju. Ezt úgy néztem, mint fiamat, ő engem úgy, mint atyját. Nekem nagy érdemem az, hogy a’ jó ifjakat distinguálom, ’s szikrát lobbantok szívükbe. Ott vala Tisza is, a’ Teleki Lajos unokája. Szólék ezzel is. Ez is szép ifju, és jó. — Debreczeni estvén szép estve volt…”

1820.01.10. napján Kazinczy, tőle szokatlan módon gúnyosan írt Bek Pál ról Nyomárkay Józsefnek írt levelében:

„A szerencse egyetlen fiját, Ő Cs.K. Apostoli Fels.Camerariusát, Mélt. Beck Pál Urat, az Úr éltesse, s engedje, hogy Fő ispánunk legyen 300 esztendő múlva”.

1820.03.31. napján Kazinczy (nyilván Bek Pált ért támadások miatt) Dessew ffy Józsefnek írt levelében váratlanul védelmébe veszi Beck Pált, azonban ezt oly módon teszi, hogy ő is kétségbe vonja származását. Ezt írja:

„Hunyadi János és Beck Pál, s Drevenyák Ferencz, mind hárman születés, bir-tok nélkül való emberek, s nem érdemlették-e mit nyertek?”⁵⁶

A fenti (és az itt nem ismertetett) forrásokból kiderül, hogy Kazinczy egész életében szorosan követte Bek Pál és Bárczay Anna életét. Ha ez így volt, akkor azt is feltételezhetjük, hogy erről a gyermekei is tudtak, így Iphigénia is.

Kazinczy Iphigénia 1836-ban feleségül ment Becske Lajoshoz (1811–1887), majd pedig Gyulaházán telepedtek le, s itt születtek gyermekeik: Becske Ferenc Bálint (1837–1912), Lajos (1839–1839), Lajos (1840). A család Gyulaházán élt tovább is. Ha tehát Bek Pálnak Kazinczy Ferenc ismerőse volt, úgy könnyen le-het, hogy Kazinczy Iphigénia pedig Bek Paulinának és Amáliának lehetett isme-rőse, korban Paulinával volt szinte egyidős. Ráadásul az 1839-ben született Lajos gyermekének osdolai Kuun László és felesége Gyulay Konstancia is keresztszülei voltak, róluk a naplóíró Gyulaynál emlékezem meg, itt elég annyi, hogy Gyulay Konstancia a naplóíró Lajos édestestvére volt.⁵⁷

b.) Vay Eveline Éva (1828–1908)

Vay Eveline (Kazinczy közeli rokona, anyja, Kazinczy Zsófia révén) 1846-ban feleségül ment Czóbel Imréhez (1819–1906), és Anarcson telepedtek le, ami 5 km-re található Gyulaházától. Egy 1880 évi végrehajtási ügyből egyértelműen kiderül, hogy rendelkeztek gyulaházi birtokkal. Egyes feljegyzések szerint Vay Eveline és Beck Paulina (Paulina halála miatt legfeljebb 1846–1856 között) ba-rátnők voltak, valószínűleg innen származik Vay Eveline és Bek Paulina lánya-inak, Czóbel Minkának és Podmaniczky Gézáné Degenfeld-Schonburg Bertá-nak e szoros barátsága. Erre utal a Czóbel levelezést katalogizáló Margócsy József cikkének (Az anarcsi Czóbel család iratai) egy bekezdése:

„…Az akkori Nyírbaktához (Baktalórántháza) kapcsolódik egy másik nagyobb levéltömeg dátumozása. Az idősebb Degenfeldné Eveline-nel levelezett, leánya pedig Minkával, – főleg már abban az időben, amikor D. Berta férjhez ment b.

Podma-56 http://irodalom.arts.unideb.hu/kutatas/textologia/kazinczy_levelezese.php:

57 Iphigénia testvére volt Kazinczy Lajos, aki 1848-ban Gyulaházán élt. Pest eleste után a 48. honvéd-zászlóaljat (lásd.: a szabadságharc-rész a tanulmányban) a Központi Mozgó Seregbe sorolták, amelyet ekkor már ez a Kazinczy Lajos alezredes vezetett. Őt a tizenötödik aradi vértanúként ismerjük, miután 1849. október 25-én golyó által kivégezték Aradon.

niczky Gézához s Kiskartalról írt, ahol egyébként Büttner is nagyon meleg, megértő otthonra talált…⁵⁸”

Az idősebb Degenfeldné (más nem lehet) csak Bek Paulina lehet, az ifjabb Degenfeldné Karacsay Melania volt, akinek nem volt kapcsolata a Czóbelekkel.

Az előbbiek szerint tehát Bek Paulina (és Amália?) Vay Evelinnel kapcsolatban állt, akinek volt gyulaházi birtoka.

Ugyancsak említésre méltó, hogy Vay Eveline lánya, Czóbel Emma (1850– 1949) Huszár Imréhez ment feleségül (1846–1891), akiket kifejezetten gyulaházi birtokosként tartottak nyilván.

c.) Mandel Jakab (1832–1890)

Ahogy írtam korábban, Mandel Ábrahám lehetett a legfőbb kapcsolata Bek–

Bárczay házaspárnak a helybeli zsidóság irányába. Ennek az Ábrahámnak volt a fia Mandel Jakab (1832–1890), akinek rengeteg gyulaházi birtoka volt. Legin-kább azt tartom valószínűnek, hogy Bek Herman a vele egykorú Mandel Jakab valamelyik házában élhetett a családjával. (Mandel és Degenfeld birtokok egy-más mellett. 34. kép)

58 http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/311-334.pdf

34. kép Dégenfeld és Mandel birtokok egymás mellett a III. katonai felmérés idején.

Érdemesnek tartom az 1871 évi gyulaházi kataszteri térkép egy szegletét be-mutatni⁵⁹. Ezen a képkockán – mivel birtokaik egymás mellett voltak – a történet három szereplőjének is feltűnik a neve: Mandel Jakab (Mendli Jákob néven), Ka-zinczy Iphigénia és Lipthay Károly, ez utóbbi volt az, aki 1876-ban Bek Herman

ellen indított végrehajtási eljárást. Ugyancsak ő lesz az, aki 1887-ben Mandel Ja-kab öccse, Mandel Pál (1839–1908) ellen indult az országgyűlési választásokon, és akkor ő nyert a nyírbátori körzetben. (Mandel Pál szintén országgyűlés képviselő volt, első alkalommal 1875–1887 között a nyírbátori körzetből, majd 1892–1897 közötti országgyűlésen az alsó-lendvai kerület képviselőjeként).

d.) Krausz Izrael (1810–?), Bek Herman apósa

A végére hagytam a legvalószínűbbnek tűnő okot. Máshol írom (lásd.: 2.2.1.5.

pont), Krausz Izrael, Bek Herman apósa, 1866. január 31-én több haszonbérleti szerződést is kötött, ahol a haszonbérbe adó zágoni báró Szentkereszty Zsigmon-dé született gróf Haller Anna volt (képviselte: Balla Ferenc). Mindhárom szerző-dés három gyulaházi birtokra vonatkozott, és 6-6 évre szólt, valamint említésre kerül, hogy a haszonbérbe vett legnagyobb birtok a bérleti szerződés(ek) megkö-tésekor már Krausz Izrael bérleményében voltak. Hogy ez a bérlemény mióta állt fenn, azt nem tudni, így logikailag a legutolsó helyre kerülhetett csak a leginkább

59 MNL S 79 No 872-2 a 42. kép; https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/26814/view/?pg=0&b-box=-1003%2C-4402%2C3985%2C-25; 35. kép

35. kép Mandel, Kazinczy és Lipthay birtokok egymás mellett.

ésszerűnek tűnő magyarázat. Ugyanis nem tudjuk, hogy 1854-ben, amikor Bek Ka-talin született, Krausz Izrael gyulaházi haszonbérlő volt-e vagy sem. Ha nem volt az, akkor az ideköltözésnek nem ez az oka. Ha haszonbérlő volt, akkor lehetséges, hogy az ok ilyen egyszerű. Izraelről etekintetben csak azt tudjuk, hogy 1848-ban a zsidó összeíráskor Kisvarsányban volt „tehetős bérlő”.

Krausz Izrael halotti bejegyzését nem sikerült megtalálnom, lehetséges, hogy hetven éves korát is betöltve követte fiát, Krausz Benjámint Amerikába (lásd.: 3.1.3.2.), vagy olyan helyre költözött, ahonnan jelenleg nem, vagy csak töredékesen érhetőek el az izraelita anyakönyvek (pl. Kárpátalja, Ukrajna).

3.1.2.5. Miért éppen Krausz Izrael lánya lett Bek József mostohaanyja