Miért éppen Krausz Izrael lánya lett Bek József mostohaanyja (körülmetélés és pidjon-probléma)?

Többször felmerült eddig is, hogy miért éppen Krausz Izrael lánya lett Salamon Herman felesége. Itt – a tanulmányban egyébként említett egyéb okok mellett – egy nagyon kézenfekvő okot tudok említeni.

Amikor a gyermeket át kellett adni Salamon Hermannak, a temérdek gond mellett a lehető legkomolyabb problémát az jelentette, hogy nyilvánvalóan nem volt körülmetélve, pedig 1Mózes 17:10, és 12 így ír (Károli Biblia) erről:

„Így tartsátok meg szövetségemet, amelyet veletek és utódaitokkal kötök: metélje-nek körül nálatok minden férfit!”

„Nyolcnapos korában körül kell metélni nálatok minden fiúgyermeket nemze-dékről nemzedékre, akár a házban született, akár pénzen vásárolták valami idegen-től, aki nem a te utódaid közül való.” ⁶⁰

A körülmetélést a mohel végezhette, aki valójában bármelyik erre képzett, és vallás szempontjából is feddhetetlen férfi lehetett. Így Hermannak valahogy úgy kellett a kisfiát körülmetéltetnie, hogy annak ne menjen híre. Ennek egyetlen megoldása szerintem az lehetett, hogy egy olyan mohelt keresett, akinek elemi érdeke fűződött a titok megtartásához. Vajon ki lehetett ez az ember?

A körülmetélést ráadásul a minjan jelenlétében hajtják végre, ami tulajdon-képpen a gyülekezetet jelenti, ami tíz felnőtt zsidó férfi együttes jelenlétét kívánja meg. Ez a létszám szükséges bármiféle szentnek tartott szertartás (dvárim sebikdusá) elvégzéséhez. Ugyanakkor, ha a körülmények olyanok, hogy nem lehet vagy nem taná-csos a minjánt összehívni, elegendő, ha a mohél az apa jelenlétében végzi a brit milát.

A körülmények megítélése szubjektív, így az előző gondolathoz kapcsolódva azt le-het mondani, hogy egy olyan mohelt kellett találni, aki minjan nélkül hajtja végre

60 http://zsido.com/fejezetek/a-szuletes-2/)

a nyolc napnál jóval idősebb gyermek körülmetélését, s a titkot meg is tartja. Újra fel kell tennem a kérdést, hogy ki lehet ez az egyébként feddhetetlen zsidó ember?

A válaszom: ez a valaki a gyermeket befogadó, azt magáénak valló „anya” ro-kona kell, hogy legyen, a legjobb, ha az apja, akinek a gyermek így az unokája lesz!

Ez az ember csak nem fogja a titkot kifecsegni, hiszen ezzel saját maga hozna szégyent a családjára.

Miután ezt sikerült kikövetkeztetnem, megnéztem, hogy ahol a Krausz csa-lád anyakönyveztette magát, a kisvárdai zsidó anyakönyvekben van-e valami árulkodó jel ezzel kapcsolatban. Mit gondolnak, mit találtam?

Kisvárdán 1852–1853 évben 3 olyan bejegyzést találtam, ahol a mohel egy Krausz F., és 2 bejegyzést, ahol a Krausz J/I. Vajon kik lehetnek ők?

Az 1848. évi összeírás Kisvarsányban a Krausz család törzsére a következő alapadatokat mutatja:

Törzsapa: Krausz Lázár (1783) – Rebeka (1788) Fiai: Krausz Ferenc (1805)

Krausz Izrael (1810), ő Krausz Anna apja

Így tehát azt kell megállapítanom, hogy az 1852–1853 években (de azután nem!), Krausz Anna nagybátyja és apja mohelkedett Kisvárdán.

Az  öt alkalomból két alkalommal biztosan rokon esetében vállalták a mohelkedést:

1852.05.04. Braun Lázár (apja.: Márkus, anyja: Kraus Rézi), mohel Krausz Ferenc⁶¹

1853.07.21. Fried Márkus (apja.: „M”, anyja Krausz Pepi), mohel Krausz Izrael⁶² Mindebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy vélhetően rokon csa-ládoknál vállalták a körülmetélést, így lehet, hogy a másik három alkalom ese-tében is rokonról van szó, de ez nem derül ki az egyszerű születési bejegyzésből (Frenkl, Beggy?! és Steiner gyermekek).

Ezt erősíti meg ez az érdekes bejegyzés:

1857.07.28. Krausz Rebeka (apja: Izrael, anyja Sali „Krausz”), „mohel” (!) Krausz Izrael. Ez azért érdekes, mert kislány esetében nincs körülmetélés, így ez a bejegyzés arra utalhat, hogy maga az apa volt az, aki a leánya névadásánál fő szerepet játszott. Ez mutathatja azt, hogy Krausz Izrael nagyon keményen tartot-ta a családot az ellenőrzése alatt.

61 MNL OL FILMTÁR A 3519 121.

62 MNL OL FILMTÁR A 3519 127.

Annak, hogy 1853 után egyetlen alkalommal sem mohelkedett Krausz Fe-renc és Izrael, az okát nem ismerem, Izraelről tudjuk, hogy az 1860-as évek vé-gén még élt. A mohelkedés megszűnésének egy lehetséges oka rejtőzhet ebben az ügyben: ha mégis kitudódott, hogy szabálytalanul végezték el a körülmetélést, nyilvánvalóan nem kereste meg őket senki ezek után…

Térjünk vissza a mózesi törvényhez egy pillanatra, mert azt mondja, hogy

„Nyolcnapos korában körül kell metélni nálatok minden fiúgyermeket nemzedékről nemzedékre, akár a házban született, akár pénzen vásárolták valami idegentől, aki nem a te utódaid közül való.”

A törvény második része nagyon érdekes, a közösségbe bekerülő fiúgyerme-ket akkor is körül kell metélni, ha azt pénzen vásárolták idegentől (aki nem a te utódaid közül való). Szerintem ez arra utal, hogy a nem zsidó gyermeket is körül kell metélni, ha a közösségbe kerül, azért, hogy ott is maradhasson.⁶³

Összefoglalva a körülmetéléssel kapcsolatban tett megállapításokat: adott egy gyermek, aki nincs körülmetélve, apja kohanita, és kell egy olyan anyát találni, aki feleségül megy hozzá, a gyermeket első gyermekének ismeri el, és a körül-metélést is el lehet intézni titokban. Ha ezt vesszük alapul, akkor a földesúri családdal (mint gazdag bérlő) kapcsolatban álló, jó módú Krausz Izrael és lánya tökéletes választás lehetett, hiszen Izrael maga, mint mohel (esetleg a bátyja), a körülményekre hivatkozva az apa jelenlétében titokban elvégezhette a körülme-télést, és azt, ami történt bizonyára titokban tartotta, s mivel kohaniták voltak, pidjonra sem volt szükség a gyermek egy hónapos korában.

Mit lehet erre mondani?

Megint minden egy irányba mutat.

Érdemes megnézni ezek után, hogy található-e bármi olyan irat, ami kü-lönbséget mutat ki Krausz Anna fogadott fia és természetes gyermekei között.

Ilyen adatra a kivándorlási iratok között bukkantam.

63 Röviden érinteni kell az elsőszülött kiváltásának intézményét is, a pidjon hábén parancsolatnak meg-felelést: „…az ember elsőszülöttjét meg kell váltanod …egy hónapos korukban váltsd meg… öt ezüst sékelre… a szent sékel szerint…” (4Mózes 18:15–16) Ez egy ünnepség alkalmával történik, amikor is az apa egy bizonyos összeget ad egy erre kiválasztott kohanita férfinak. A dolog elemzésétől eltekintek, mivel a pidjon nem érinti a kohanitákat, azaz kohanita család gyermeke esetében az elsőszülöttnél ez fel sem merül. Mivel a Salamonok kohaniták voltak, így legalább ezzel nem kellett foglalkoznia Hermannak, ami nagy szerencse volt, mivel a pidjont mindig ünnepség keretében hajtják végre, azaz nem lehet „titokban”

megcsinálni, mint a körülmetélést. Érdemes volt azonban ezt is feleleveníteni, hogy a zsidó egyházjogban járatos Olvasók értsék, hogy miért nem számoltam ezzel a problémával a mi esetünkben. (http://zsido.

com/fejezetek/ot-ezustert-kivaltva-elsoszulottek-kivaltasa/