2. rész: A tények kibontása, elemzése
2.1. A legendA elemzése
2.1.1. A család neve
2.1.1.2. A „Bek” és „Beck” névformák különbsége
A „Bek” formát azért emelem ki, mert a „Bek” névalakot Bek Pál családja (Amália apja) használta – vélhetően azért, hogy ne németnek azonosítsák őket –, s ez a mai napig kihatással van sok mindenre (lásd pl. Bek Pál Kertbarát Kör, Téglás). Gya-korlatilag mindenhol a „Bek” alak fordul elő a református anyakönyvekben, így:
– Nyírbakta, 1804. augusztus 25.; Bek Pál és Bárczay Anna esküvője.11
– Téglás, 1807. május 5.; Bek Amália születése.12
11 MNL OL Filmtár A 2470 430. 4. kép.
12 MNL OL Filmtár A 2429 44. 5. kép.
2. kép Bek Katalin születése, 1854. augusztus 10.; eredeti anyakönyv, részlet
3. kép. Bek Katalin születése, 1854. augusztus 10.; másodpéldány, részlet
4. kép Nyírbakta, 1804. augusztus 25.; Bek Pál és Bárczai Anna eküvője
5. kép Téglás, 1807. május 5.; Bek Amália születése
– Téglás, 1808. szeptember 7.; Bek Anna Johanna születése.13
– Téglás, 1815. március 15.; Bek Paulina születése.14
– Téglás, 1834. június 23.; Bek Paulina és Degenfeld-Schonburg Imre esketése.15
13 MNL OL Filmtár A 2429 45. 6. kép
14 MNL OL Filmtár A 2429 50. 7. kép
15 MNL OL Filmtár A 2429 113. 8. kép.
6. kép Téglás, 1808. szeptember 7.; Bek Anna Johanna születése
7. kép Téglás, 1815. március 15.; Bek Paulina születése
8. kép Téglás, 1836. április18.; Bek Paulina és Degenfeld-Schonburg Imre esketése
– Téglás, 1836. április 18.; Bek Amália és Kuun Gergely esketése.16
További példák: téglási, bályoki halotti bejegyzése Bek Pálnak, hivatalos iratai vagy éppen Bek Amália sírkövén szereplő név stb.
Talán erre a legjobb példa maga Bek Pál halotti értesítője, amely szerint „…
Méltóságos Bártzai BÁRTZAY ANNA Aszszony megkeseredett szívvel jelenti …Fér-jének …BEK PÁL Úr Eö Nagyságának …kimúlását…” (10. kép)
16 MNL OL Filmtár A 2429 115. 9. kép
9. kép Téglás, 1836. április 18.; Bek Amália és Kuun Gergely esketése
10. kép: Bek Pál halotti értesítője, 1827
Amennyiben tehát a legelső alkalommal a Bek név került bejegyzésre (1854), és ez később alakult át a németes Beck formára, úgy ez is egy jel, amire fel kell figyelni, mivel – ismétlem – a „Bek” nem zsidó névforma.
Hogy ez mennyire így van, azt a következők bizonyítják: Bek Katalin (1854) születése után a kisvárdai anyakönyvekben a következő testvér, aki bejegyzésre került Bek Hanna volt.17
Nála is a „Bek” névalak került bejegyzésre, tehát egy évtized alatt sem vál-toztatta meg a nevet a család Beckre. Az első „Beck” név alatt született testvér Beck Herman fia Hersko volt,18 akinél viszont a bejegyzés tartalmaz egy rendha-gyó megjegyzést: „törvényesen beíratott”. Ez a bejegyzés értelmezhetetlennek
tű-nik, hiszen egy középső gyermekről van szó, a szülei házasok, nyilvánvaló, hogy törvényesen kerül beírásra az anyakönyvbe. Ha azonban a névalak szempont-jából közelítjük meg a kérdést, ott már létezhet magyarázat: eddig a bejegyzé-sig mindig „Bek” néven szerepelnek a családtagok, ez az első, ahol „Beck”-ként.
Elképzelhetőnek tartom, hogy ezt a kis névváltozást jelzi ez a megjegyzés, azaz, hogy törvényesnek tekinthető a Beck névalak, és nem a gyermek. Az esketési anyakönyvekben a „Bek” név még sokkal tovább érvényesült: 1884. január 24-én Kisvárdán Herman és Krausz Anna lánya, Hanna, „Bek” néven házasodott össze Hartman Ferenccel19. Eszerint legalább 30 évig élt a „Bek” név használatának hagyománya a családban.
17 1863. május 5.; MNL OL Filmtár A 3519 164. 11. kép
18 1867. június 19.; MNL OL Filmtár A 3519 180. 12. kép.
19 MNL OL Filmtár A 3519 416. 13. kép
11. kép Bek Hanna születése 1863. május 5.
12. kép Beck Hersko születése 1867. június 19.
13. kép Bek-Hartman esketés, 1884
A képet színesíti, hogy a család egy másik ágánál, Bujban (ahonnan Kán-torjánosiba származott át Salamon Herman családja) ugyanebben az 1854-es
év-ben, decemberben született gyermeknek adták a Beck nevet első alkalommal20, itt azonban „Beck” alakban. Így a Salamon unokatestvérek egy része Bujban is felvette az új nevet, de ők természetesen nem ismerték a történés valódi okát. Ezt bizonyítja az, hogy
a.) ők a „Beck” névalakot vették fel, logikusan, hiszen a „Bek” névalak a zsidóknál ismeretlen volt,
b.) Bujban még évtizedek múlva is felváltva hol Salamonnak, hol Becknek jegyezték be az anyakönyvbe a családtagokat, tehát ott nem állt fenn a nagyon komoly kényszer arra, hogy a régi nevet végleg letegyék.
Különlegesen értékes bizonyítéka ennek az az igazolás, amit Buj község elöljáró-sága adott ki. Ez arról került kiállításra 1938. augusztus 19-én, hogy az 1860-ban született volt községi főbíró és egy ugyanilyen korú gazdálkodó tanúvallomást tett, ami szerint az 1870 körül Bujból Tiszavidre költözött Beck Salamon, „…a Beck családi név mellett a Salamon családi nevet is használta.” (15. sz. kép)
20 1854. december 10. Beck Irma; MNL OL Filmtár A 3527 207. 14. kép 14. kép Beck Irma születése, 1854
15. kép Salamon-Beck név az 1938-as igazoláson
Egyértelmű tehát, hogy
– a Bek családi név felvétele Kántorjánosihoz köthető, – a név azonos a földesúr nevével,
– mindenki más a családban csak követte a névfelvételt, Beck formában.
A Bek forma tehát kizárólag Beck Herman családjában élt egy évtizedig (1854–
1863).
2.1.2. A birtok
Salamon Herman családja Kántorjánosiban élt, ennek első bizonyítéka az 1848.
évi zsidó összeírás21, majd pedig a különféle anyakönyvek.
1848-ban Kántorjánosiban élt több rokon Salamon család. Az egyik csa-lád feje Salamon Jónás volt (ekkor 56 éves, Bujban született), akinek Hersch-li (Herman) nevű fiát 14 évesnek írták be. Ő a történetben szereplő Salamon Herman. Jónásról feljegyzik ekkor, hogy haszonbérlő, és becsületes. A haszon-bérlés azt jelzi, hogy nem saját birtokán gazdálkodott, ez akkor zsidók számára nem is volt lehetséges.
Most egy kicsit vissza kell nyúlni az időben, és fel kell eleveníteni Beck Pál és felesége birtokaival kapcsolatban azt, ami számunkra szükséges.
Beck Pál a Haller grófok nagyváradi biztosaként kezdte meg a pályafutását, valószínűleg itt vetett szemet a Haller vagyon egy részére. Tudni kell ugyan-is, hogy 1750-ben Barkóczy Krisztinától Haller Sándor leányágon megörökölte Nyírbaktát és Lórántházát, amelyeket majd tőle örökölt meg a fia, Haller József, aki ezeket 1791. január 25-én zálogba adta Bárczay Miklósnak. Ez a Bárczay
21 1848. évi Kántorjánosiban tartott zsidó összeírás jegyzőkönyve 16. kép
16. kép 1848. zsidóösszeírás Kántorjánosiban, Salamon Jónás családja
Miklós volt az apja Bárczay Annának és Zsuzsannának, akik ezeket apjuk után szerezték meg, majd pedig Anna révén (és Zsuzsannától örökölve) Beck Pál (és később leszármazói) jutottak ezek birtokába.
Az előbb említett Barkóczy-hagyatékhoz két birtokcsoport tartozott: a bak-tai és a gelénesi jószág. Ezt a Károlyi birtokokat összeíró, és korábban már, mint Tisza István nevelőjeként említett Géresi Kálmán tollából ismerjük.22
A történet szempontjából mindkét birtokcsoport kiemelten fontos, mivel a baktai jószághoz tartozott Gyulaháza, Kántorjánosi és Kisvarsány, míg a Bereg-szászhoz közeli gelénesihez tartozott Barkaszó és Kisbégány. Hogy miért fonto-sak ezek? Kántorjánosiban élt a Salamon család a történet kezdetekor; Gyulahá-zán született az iratok szerint Beck József és több testvére is; Krausz Anna pedig Kisvarsányról származott. Barkaszóról azt kell megemlíteni, hogy egy Beck uno-katestvér nem Tarpára és Beregszászba, hanem Barkaszóra költözött (1880–1881 körül), amely szintén Beck–Bárczay birtok volt. Kisbégányról is szót fogok majd ejteni a későbbiekben.
Érdemes Mikszáth Kálmánnak „Gróf Degenfeld Imre életéből” című karco-lataiból egy részletet idézni:
„De takarékossága sohase ment el addig a határig, ahol a fösvénység kezdődik. El sem mehetett, mert Degenfeld Imre gentleman is volt. Sőt még több: ritka jószívűség s ősmagyar becsületesség jellemezte. Bérlői kifogyhatatlanok az ő dicséretében.
Volt úgy, hogy engedett a bérösszegből, de arra egyetlen eset sem fordult elő, hogy fölemelje. Tégláson még anyósa, Bökönyi Beck Pálné idejéből bizonyos Rosenfeld bírta a regalét olcsó áron, s bár egymást érték a többet ígérők, a gróf soha még csak meg sem mondta ezt Rosenfeldnek.
Történt egyszer, hogy egy másik bérlője (Mandel Pál képviselőnek az apja) azzal a különös ajánlattal jelentkezett a nyírbaktai kastélyban, hogy ő ezentúl több haszon-bért kíván fizetni a kántorjánosi birtok után, melyet már 30 éve használ.
– De hát mi jutott eszébe? – kérdé Degenfeld meglepve. – Talán a versenyzőktől fél?
– Éppen nem, gróf úr, hanem belátom, hogy változtak a viszonyok s a birtok most már többet ér.
– Semmi sem lesz belőle – vágott közbe kurtán a gróf. – Nem szeretem, ha a föld ide-oda mozog. Ér, amit ér. Maradunk, ahogy voltunk.23”
22 Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. 2. kötet. Buda-pest, 1911. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_VSK_gr_karolyileveltar_birtoklas_tor-tenet_02/?pg=110&layout=s
23 http://www.mek.oszk.hu/00900/00901/html/18.htm
A történetet a kántorjánosi birtok megléte tekintetében egy 1879-ből fenn-maradt térkép is igazolja, amely a „Méltóságos Dégenfeld Imre Ur Kántor Jánosi tagjának térképe” címet viseli.24
Ugyancsak ezt igazolja a Budapesti Közlöny 1876. évfolyama 8344–8345.
oldalán közölt kis hír, ami szerint a Szatmárnémeti Királyi Törvényszék 1876.
december 12. napjára Kántorjánosiba tárgyalást tűz ki úrbéri rendezés tárgyában a „kántorjánosi volt földesurak” felperesek ügyében, ahol Degenfeld Imrét külön kiemelik.
Megállapítható a fentiek alapján, hogy a történet kezdetekor a család Kántor-jánosiban élt, amely Beck-Degenfeld birtok volt, s az is, hogy a család később szinte mindig ugyanezen családok birtokain, vagy azok mellett élt.
24 MNL OL S 82 No. 122.; 17. kép https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/29848/view/?bbox=-3886%2C-10181%2C13335%2C-240
17. kép Méltóságos Dégenfeld Imre Ur Kántor Jánosi tagjának térképe