Ujjlenyomat vizsgálata (és a kromoszóma vizsgálat lényege)

Ezután került sor az ujjlenyomatok levételére, amelynek eredménye az előzőek-hez hasonló lett: „a rokonság vélhetően fennáll a két család között” „rokonságot feltételeznek”.

„Eszerint a jobb kéz II-es, as, IV-es, V-ös ujj ábrája nagyfokú, a bal kéz III-as, IV-es, V-ös ujj ábrája kisfokú hasonlóságot mutat Dr. Várkonyi Sándor és Tisza István leszármazója vonatkozásában. A  mintairányítottság, a genotípus egyező, a TRC és KI-index értékek szoros egyezést mutatnak. A bal tenyér fővonalának lefutása egymáshoz közelálló.” (Ez nagyon érdekes volt, a tíz ujjból nyolc ujj nagyon ha-sonló volt édesapám és a Tisza leszármazó között.)

„A bőrlécvizsgálat (ujjlenyomat, tenyérlenyomat) során feltárt azonosságok, és az észlelt kromoszóma polimorfizmus alapján a rokonság vélhetően fennáll a két család között.” „A Q-sávval értékelt kromoszóma polimorfizmusok közül kiemelendő a 13, 22, kromoszómák szoros egyezése, a 14-es kromoszóma teljes egyezése. (Az egyik 21 kromoszóma is hasonlóságot mutatott a két mintában)”

„A leírt hasonlóságok – különösen az ujjléclenyomat-vizsgálati eredmények és a kiemelt kromoszómákra tekintettel – rokonságot feltételeznek”.

2.4. X krOmOszómásigAzságügyiszAkértőivizsgálAtelemzése

Mindazok után, amelyeket a fentiekben bemutattam, és főleg arra tekintettel, hogy a fiági leszármazást a szakértő kizárta, végképp nem maradt hátra más, mint arra következtetni, hogy Beck József anyja a „gyermektelen” Beck Amália lehetett.

Mivel Amáliának nem született leánya (József lehetett az egyetlen gyermek), ezért a mitokondriális DNS vizsgálatra nem kerülhetett sor. Szerencsémre Beck Józsefnek több lánya született, akiknek ma is élnek női ágú leszármazottaik, s ugyanez mondható el a Degenfeld-Schonburg családról is. Ez tette lehetővé az igen bonyolult X kromoszómás vizsgálatot.

Az X nemi kromoszómáról korábban már írtam, nem ismétlem meg újra.

A lényeg, hogy generációról generációra váltáskor az átadott kromoszómák át-adási esélye feleződik (mert az anya vagy az apai vagy az anyai kromoszómát adja át), ráadásul az X kromoszómák a nőkben egymással rekombinálódhatnak, azaz részleteket cserélhetnek. Emiatt az X kromoszómás vizsgálatok esetében azt a 12 részletét vizsgálják a kromoszómának, amely a legkevésbé szokott rekombinálód-ni, ezért találhatóak a szakvéleményben… /12 számarányok (százalékok), amely azt jelenti, hogy a két minta 12 helyén hány helyen volt azonosság.

Nők esetében a feleződés:

Férfiak esetében a feleződés:

Képek forrása: http://www.genie1.com.au/blog/63-x-dna

A fentiek alapján jól látható, hogy hogyan csökken a lehetősége annak, hogy két mintában azonos X kromoszóma legyen megtalálható. Emiatt nyomatékosan jeleznem kell, hogy az a tény, hogy a családon belül az egyes mintaadók között 0–12 közötti egyezés mutatkozik, az nem a rokonságra ad felvilágosítást, hanem az X nemi kromoszóma jellemzőire.

15 személy adott mintát a vizsgálathoz, 7 fő a Degenfeld-Schonburg család-ból, 6 fő Beck József leszármazói közül és 2 fő kontroll-mintaként Beck József testvérének leszármazói közül. Személyhez fűződő jogok védelme miatt a vizs-gálatban résztvevők azonosíthatatlanságát garantálva közlöm az eredményeket.

A kódszámok a résztvevő személyt jelentik, lásd a családfát.

A személyi mintákból kimutatott genetikai profilok összehasonlító elemzése során a következő személyek vonatkozásában mutattak ki egyezőséget (a sorszám a személy kódszáma a vizsgálatban):

Személyek kódszáma Kapcsolat erőssége

3.,15. között 12 lokuszon

10., 14. között 12 lokuszon

4., 6. között 11 lokuszon

9., 10. között 6 lokuszon

1., 7., 12. között 6 lokuszon

1., 3. között 6 lokuszon

3., 10. között 5 lokuszon

3., 11. között 3 lókuszon

4., 6., 9., 10.,14. között együttesen 3 lokuszon 3., 10., 14., 15. között együttesen 3 lokuszon

A lokusz (génhely) a gén vagy egyéb fontos szekvencia elfoglalt helyét jelenti a kromoszómán.

Ez azt jelenti, hogy az itt fel nem sorolt kapcsolatok (kódszámmal jelölt személyek közötti azonosságok) nem létezőnek tekinthetőek. Az, hogy két – ok-iratokkal is igazoltan – rokon mintája egyetlen mintával sem egyezik, az valójá-ban a matematikai valószínűség érvényesülését jelenti. Ez tehát nem a rokonság hiányát jelenti, hanem egyszerűen csak azt, hogy az X kromoszómáik nem ha-sonlítanak egymásra.

Különleges eredménynek számít a 12/12 és 11/12 arányú egyezés. Ezek min-den esetben nagynéni, és unokahúg (unokaöccs) kapcsolatból származnak, ami jól mutatja, hogy a közeli rokonoknál az azonosság aránya matematikailag is ma-gasabb, mint a távolabbi rokonoké.

Rátérek az eredmények ismertetésére. Rengeteg biostatisztikai számítást végeztek el a szakértők (mindenkit mindenkivel hasonlítottak), de értelemsze-rűen csak azt kértem a szakértőtől, hogy a legközelebb álló mintákra vonatko-zó számításokat ismertesse és értékelje. Emiatt került sor a szakvélemény két megállapításra:

a.) 3 (Degenfeld család) és 10 (Beck család) kapcsolatára;

b.) 3, 15, (Degenfeld család) 10, 14 (Beck család) párok kapcsolatára.

Mivel a 3. számú Degenfeld és a 10. számú Beck leszármazó mintáiban 5/12 (!) arányú egyezés mutatható ki (ami 41,67%-os azonosságot jelent ötödfokú rokonok között), az ő genetikai rokonságukat nem zárja ki, de meg sem erősí-ti a szakvélemény. (Meg kell jegyeznem, hogy egy apa és fia esetében, amikor 100%-os az Y kromoszóma azonossága, a vélemények csak 98%-os valószínűség-ről beszélnek). Magyarul: a szakvélemény szerint lehetséges, hogy Beck Amália volt Beck József anyja, másképpen: az biztos, hogy nem zárható ki a feltételezés, de azt igazságügyi szakértői előírások alapján megerősíteni nem tudja. Hasonló eredmény született 3. és 15. számú Degenfeld, valamint a 10. és 14. számú Beck párok vo-natkozásában, ahol 3/12-es egyezést találtak (ez még mindig 25%-os egyezés), jól mutatja a matematikai „feleződés” belépését. Itt jelzem, hogy ez már hatodfokú rokoni kapcsolatnak számít, és itt is 25%-os volt az egyezés.

Nagyon fontos, hogy annak az előzetes valószínűsége, hogy a kérdéses rokonsá-gi kapcsolat fennállása esetén a 3. Degenfeld leszármazó és a 10. Beck leszármazó ugyanazon X kromoszómás tulajdonság-együttessel rendelkezzen 1/256-hoz a való-színűségű volt a rendelkezésre álló családfa alapján – ez egy elméleti a priori va-lószínűség. Ez másképp úgy fejezhető ki, hogy legalább 256 – X kromoszómával vizsgálható – főt kellett volna kiállítani a Beck családból a 10. sorszámú Beck leszár-mazó generációjából ahhoz, hogy 1, a 3. Degenfeld leszárleszár-mazóéval teljesen azo-nos X kromoszómára bukkanhassunk. Az 1/256 nem populációs valószínűség, hanem a családfa alapján kalkulált elméleti a priori valószínűség arra, hogy az X kromoszómák véletlenszerű szétválása a családban milyen eséllyel eredményezi a két személyban azonos kromoszómák átörökítését. Ez – mármint ennyi egyén vizsgálata – önmagában is képtelenség, különösen, ha azt is tudjuk, hogy a Beck családban ebből a generációból egyedül a 10. számú Beck leszármazó él, illetve, hogy a történelem során összesen nem volt több 10–20 főnél több, akiket ezekkel a feltételekkel vizsgálni lehetett volna. Emiatt ez az eredmény a várt eredményt messze meghaladóan pozitívnak minősül a megítélésem szerint.

A fentiek szerint, ha abból indulok ki, hogy pl. egyes Degenfeld másodfo-kú unokatestvérek között 0/12-es eredmény született, és figyelembe veszem a

korábban felsorolt további szakvélemények, okiratok és más bizonyítékok sorát, a véleményem az, hogy a 3. Degenfeld leszármazó és a 10. Beck leszármazó kö-zötti ötödfokú! (vélelmezett) rokonság melletti 41,67%-os azonosság nem lehet a véletlen műve, hanem ennek az az oka, hogy közös őseik vannak. A két személy teljes ősfájának ismeretében állítom, hogy az arisztokrata 3. mintájú személy és a zsidó származású 10. mintájú személy közös őse kizárólag csak Beck Pál és Bárczay Anna lehettek! Az ősfák személyhez fűződő jogok védelme miatt nem publikálhatóak.